Hadi és más nevezetes történetek, 2. kötet (1790)

Mutató

666 #90 e gyen az említett N. Vármegye H. Kaunit­nak *), ennek a’ Magyar Nemzet’ igaz Betsű­­lőjének, ’s Pártfogójának. Hazáikhoz nagy ’erőben bizonyított hajlandóságit, hogy t.­n azokat emlékeztető kőre mettzette, ’s a’ kö­­vet a’ Vármegye Házába helyhettette. — Ugyan az emlitett úrról értettük kimondha­­tatlan örömünkre, hogy N. Nyitra Várme­­gye is meg­győzetteted­ ezen nagy Igazság felől:* 'Tsak a Nemzeti Nyelvnek virágzá­sával kezdődhetik’ s kezdődik is valósággal minden Nem­et nevet igazán meg érdemlő .Nemzetnek virágzása. — Mert köz akarat­tal a’ Magyar Nyelv’ pártjára állott, ’s ma­gától’ ugyan el nem végezhette, hogy az hozattassék bé a’ Deák nyelv helyébe; hanem az Ország Gyűlésére küldendő Tagjainak szi­­vekre kötötte , hogy ők is, a’ Nemzeti Nyelv közönséges fel vételét sürgetendő okos és jó szivű Hazafiakkal eggyet érteni, ’s a’Magyar Nyelv­ ügyéért, melly a’ Hazának ügye, mindent el követni, tartsák küldőjüktől ele­jékbe adatott — de tartsák tulajdon Hazafias kötelességeknek is. és Győr és Sopron Vármegye (melly leg elős­zör kö­*­szönte meg H. Kaunitznak, Nemzetünkért való hív közbenjárását) meg hagyta az Ország Gyű­lésére rendeltt Tagjainak, hogy ezen nagy Her­­c­eg’ ‘érdemelnek Magyar Jószággal lejendo jutás* utaztatását fel tenni es ne múlassáke

Next