Haditechnika 38. (2004)
2004 / 3. szám - Tóth András: JAS-39 Gripen EBS HU többfeladatú vadászrepülőgép II. rész
A JAS—39 Gripen EBS HU többfeladatú vadászrepülőgép II. rész Tóth András mérnök ezredes, HM TH Repülőgép Modernizációs Programiroda irodavezető Integrált navigációs és leszállító rendszer A Gripent egy új navigációs és precíziós leszállító rendszerrel szerelték fel, amely egyedülálló képességeket biztosít a gép számára. Ez a Honeywell lézeres inerciális navigációs rendszerén alapul, amelyet egy új terepnavigációs rendszerrel és globális helymeghatározó rendszerrel (GPS) integráltak. A navigációs rendszer nemcsak alapvető topográfiai navigációs információkat szolgáltat, hanem részletes repülőtér- és leszállópálya-adatbázist is magában foglal. Az új integrált leszállító rendszer az ICAO 1. kategóriás leszállítórendszer-követelmények szerint minősített. Ennek megfelelően rossz időjárási viszonyok között a repülőgép-vezető a leszállópályától mért (1200 m) távolságon (60 m) elhatározási magasságra süllyedhet. Mind az új integrált navigációs rendszer, mind pedig az új integrált leszállító rendszer a homloküveg-kijelzőn (HUD) megjelenő egyszerű parancsjelekkel tájékoztatja a repülőgép-vezetőt. A Gripen automatikus gázkarja a navigációs rendszer által kijelölt süllyedési pályán tartja a repülőgépet. Meghatározza saját siklószögét és iránysávját/leszállóirányát, valamint kijelöl két csatornát, amelyeken belül kell tartani a gépet. A két rendszer és leszállító rendszer együttesen pontos útvonal-információt szolgáltat, javítja a repülésbiztonságot és az általános légi helyzetképet. Az adatvonalak A repülőgép két típusú adatvonal kezelésére lesz képes. Az egyik a már működő svéd harcászati információs adatvonal, míg a másik a NATO Link-16 adatvonal, amelyet a magyar követelmények figyelembevételével a közeljövőben integrálnak a repülőgépre. A repülőgép rendszereinek integrálása A Gripen integrált fedélzeti számítógéprendszere öt kettős tartalékolású (kétszeresen redundáns) MIL-STD-1553B adatbuszra épül. A rendszerarchitektúra központi eleme a rendszerszámítógép, amely az összes adatbusz esetében a buszvezérlő feladatát látja el. Az alrendszerek közötti kommunikáció elsődlegesen az öt adatbuszon keresztül zajlik. A tervezők annak érdekében döntöttek ilyen sok adatbusz alkalmazása mellett, hogy egyre kismértékű terhelés jusson, ami a jövőbeni fejlesztése során megkönnyíti majd újabb funkciók hozzáadását. A Gripen tervezése során beépített működésfelügyeleti és ellenőrzési funkciókat alakítottak ki, a szoftverbe integrált módon valamennyi rendszerre kiterjedően. A meghibásodásokra figyelmeztető rendszer minden funkcionális hibát jelez, a működésfelügyeleti információkat a repülőgép üzemelési információival együtt elemzi. Ezt követően az információkat figyelmeztető jelzések és szöveges információ formájában jeleníti meg a repülőgép-vezető számára. A fedélzeti számítógép rendszerében megtalálható két adatátviteli egység, egy digitális adatrögzítő tömegtáras egység a tömegtárkazettával, valamint egy fedélzeti baleseti adatrögzítő egység. 7. ábra: Hajtóműcsere tábori körülmények között 8. ábra: Felderítő feladat végrehajtása (Ez a kétüléses Gripen a négyes számú függesztési ponton Vinten Vicon 70 sorozatú felderítő konténert hordoz.) 9. ábra: Gripen AMRAAM és Sidewinder levegő-levegő rakétákkal 2 HADITECHNIKA 2004/3