Haditechnika 42. (2008)
2008 / 4. szám - NEMZETKÖZI HADITECHNIKAI SZEMLE - Légideszantlövegek VII. rész. Wiesel, a kisméretű ragadozó
Nemzetközi haditechnikai szemle ___________________________________________________________ Farkas TiborLégideszantlövegek Wiesel, a kisméretű ragadozó Ezúttal egy olyan jármű kerül bemutatásra, melyet speciálisan a légi szállítású egységek támogatására terveztek, később azonban széles körben közkedveltté vált. A hidegháború idején, a Varsói Szerződés tagállamaiban nagy mennyiségben gyártottak harckocsikat és páncélozott harcjárműveket. A nyugati országok hadvezetése felismerte azt a tényt, hogy az ejtőernyős alakulatok, melyek tagjai jórészt gyalogos egységekből álltak, nem alkalmasak arra, hogy felvegyék ezen egységekkel szemben a harcot. A kézi páncéltörő eszközök ugyanis leginkább csak a gyalogsági harcjárművek ellen voltak hatásosak, a harckocsik ellen azonban már mind tűzerőben, mind pedig hatótávolságban kevésnek bizonyultak. A telepített, állvánnyal rendelkező páncélelhárító eszközök, mint például az orosz AT-7 Saxhorn vagy a francia-német Euromissie Milan túl nehezek voltak ahhoz, hogy kézben lehessen őket szállítani. A probléma megoldására kezdetben a szárazföldi haderőnél már alkalmazásban lévő Faun Kraka könnyű szállító járművet használták. Ez egyfajta mobil fegyverplatform volt, voltaképpen egy kerekeken guruló plató. Hamar bebizonyosodott, hogy a jármű nem alkalmas a közvetlen harcérintkezésre, mivel semmiféle páncélvédelemmel nem rendelkezett, így a kezelőszemélyzet folyamatosan ki volt téve az ellenség tüzének. A tapasztalatok alapján megfogalmazták a megfelelőnek tartott járművel szemben támasztott követelményeket. Ezek a következők voltak: kis méret és tömeg, légi szállíthatóság, jó manőverezőképesség, nagy hatótávolság. A pályázatra a Porsche művek egy könnyű lánctalpas eszközzel nevezett be. A tervezet ígéretesnek mutatkozott. 1975-ig a hat prototípus legyártása rendben lezajlott, de pénzügyi gondok miatt a gyártást 1978-ban leállították. A program azonban tovább futott, mivel külföldön is híre ment a teszteknek, és ennek köszönhetően nagy érdeklődés mutatkozott más országok részéről is. A már legyártott járművekkel a próbák 1990-ig tartottak. Ekkorra megérkezett a megrendelés is a hadsereg részéről, így lehetőség nyílt a sorozatgyártás megindítására. A Wiesel ekkor két változatban készült. Az Mk 20-as egy 20 mm-es gépágyúval, míg a Wiesel TOW a nevében is szereplő páncéltörő rakétával volt felszerelve. Az első példányból 133 db, a másikból 210 db került átadásra. A hidegháború befejeztével és a Szovjetunió széthullásával megszűnt az a szintű fenyegetés, melynek ellensúlyozására a nagy nyugati haderők létrejöttek. Ebből következően erőik hatékony kihasználása érdekében olyan feladatok ellátását is magukra vállalták, amelyek eredetileg más szervezetek hatáskörébe tartoztak. Ilyenek voltak többek között a békefenntartó küldetések is. Mint később bebizonyosodott, a Wiesel tökéletesen alkalmas az ezen küldetésekben való aktív részvételre. Előszeretettel alkalmazták konvojok biztosítására, védelmére, objektumok megfigyelésére, őrzésére, a biztonsági egységek megerősítésére. Ilyen szerepkörben első debütálása 1993-ban, Szomáliában, az UNOSOM keretein belül történt. Azóta számos egyéb békefenn- 1. ábra. A Wiesel 1 TOW rakétás változata 2. ábra. A két típus együtt, felül a gépágyús, alul a rakétás változat 18 HADITECHNIKA 2008/4