Hadtörténelmi Közlemények, 18. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1971)

3. szám - Tanulmányok - Gellért Tibor: Katonák az 'Arccal a vasút felé' mozgalomban és a hidak helyreállításáért folyó küzdelemben. – 1971. 3. sz. 476–500. p.

A hidat eredetileg 6 deszkatartós és 3 nagy vastartós mezőre tervez­ték. A faanyag-hiány és az időközben romokból és roncsokból nyert vasanyag maga után vonta a terv megváltoztatását, így végül is 2 fatar­tós és 7 vastartós mezőt építettek be. Honvédeink váll-váll mellett dolgoztak a polgári munkásokkal.35 A műszaki hadosztály ott volt akkor is, amikor előre nem látott ne­hézségek támadtak és segítséget kellett nyújtani. Például: a karácsony előtti szombaton a munka leállt, a munkások sztrájkoltak. A karácsonyi ünnepeket megelőzően a dolgozók élelmiszer-ellátása az ország rossz anyagi helyzete miatt (amit az infláció még elviselhetetle­nebbé tett) nem volt kielégítő. Az ebből származó elégedetlenséget a reakció sztrájkok szervezésére használta fel, hogy ezzel is gátolja a konszolidáció és az újjáépítés folyamatát. Ilyen eset történt a Kossuth­híd építésénél is. A híd betonozása félkész állapotban maradt. Ha azonnali és hathatós segítség nem jön, a betonozás tönkremegy. Rengeteg munka hiábavaló­nak bizonyul, a hideg következtében pedig úgyszólván pótolhatatlan anyag vész kárba. Ugyanakkor a határidős munka nagy időveszteséget szenvedett volna. A hadosztálytól odavezényelt 30 honvéd két nap és két éjjel dolgozott, megmentette, illetve befejezte a betonozást s ezzel a munka folyamatosságát biztosította.35 A műszaki hadosztály teljesítménye a Kossuth-híd építésénél elérte a 112 000 munkaórát. Hozzávetőleges számítás szerint ez azt jelenti, hogy katonáink — csupán a Kossuth-híd építése során — 50 ember­­ évi munkáját végezték el. A Kossuth-híd elkészülte után a Szabadság-híd (volt Ferenc József­híd) következett. Építésében részt vettek a műszaki alakulatok katonái is. A Közlekedésügyi Minisztérium a Szabadság-híd forgalomnak való átadását 1946. augusztus 20-á­ban szabta meg. Az itt dolgozó honvédek létszáma naponta 300—350 fő körül mozgott. A munka minden fázisá­ban részt vettek, ott voltak majdnem valamennyi munkahelyen. A pol­gári munkaerőkkel közösen dolgoztak az alábbi feladatok megoldásán: — Hídalkatrészek gyártása a MÁVAG-ban, napi 100—150 fős kivo­nulási létszámmal. A gyár hídosztályán készítették a híd vasszerkezeté­hez szükséges lemezeket. Közben arra is jutott idejük, hogy az újjá­építés más területein is bekapcsolódjanak az alkotó munkába: pl. A Laki-hegyi 314 méteres rádiótorony csarnoki szerelésébe. — ők bontották le a jégzajlás által elsodort középső úszóaljazatokra épített hídprovizóriumot, amivel megmentették annak értékes faanya­gát, amelyet a további építéseknél felhasználtak; — részt vettek a sarujáról lecsúszott budai parti mező felemelésé­ben; — ők végezték az ellensúlyok behordását. 35 HL. HM. 1947/ein. 2800. sz. irat. 36 Uo. — 492 —

Next