Hadtörténelmi Közlemények, 22. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1975)
3. szám - Közlemények - Kovács László: A magyar honfoglalás kori fegyvertörténeti kutatások állásáról. – 1975. 3. sz. 515–529. p.
KÖZLEMÉNYEK KOVÁCS LÁSZLÓ A MAGYAR HONFOGLALÁSKORI FEGYVERTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ÁLLÁSÁRÓL Az 1834-ben feltárt benepusztai sír leleteinek közlésével kezdődött meg Magyarországon a magyar honfoglaláskor emlékeinek kutatása. A csontváz mellékletei között fegyverek is voltak — kard, 4 nyílcsúcs, kengyelpár és zabla —, s a hasonló jellegű sírok számának gyarapodásával az addig csak írásos forrásokból ismert fegyverzet egyre több tárgya került elő. Rómer Flóris 1875-ben már az Oroszországban látott rokon darabokra hívta fel a figyelmet, Nagy Géza pedig, 1890-ben, a honfoglaláskori régészet általános fellendülésétől elmaradt fegyvertörténeti kutatásokat hiányolta, s pótolta is tanulmányaival. A fegyverzet alkotóelemeinek történetét a régészeti anyag ismeretében elsősorban az írásos és az ábrázoló források, a hadtörténeti kutatások eredményei, valamint a nyelvtörténet adatai segítségével dolgozta fel; a tárgyi anyag első, részletes összefoglalását Hampel József végezte el. A tárgyak korának meghatározásán kívül típus szerinti felosztásukkal és eredetük kérdéseivel is foglalkozott, s különösen a szablyákkal és baltákkal kapcsolatban használt fel oroszországi párhuzamokat. Az összehasonlító anyag mennyisége Jankó János, majd döntő mértékben Posta Béla munkásságával szaporodott meg. Posta Béla Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazásának résztvevőjeként gyűjtötte össze azokat a leleteket, amelyek — csaknem 50 évig — fegyvertörténeti ku- 1 Jancovich Miklós: Egy magyar hősnek. . . új domán felfedezett tetemeiről és öltözetének ékességeiről. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyve (továbbiakban: MTAÉ) 2., (1832— 1834) 281—296. o. 2 Rómer Flóris: Jelentés az északi tartományokban tett tudományos kirándulásról. Archeológiai Értesítő (a továbbiakban AÉ) 7., (1875) 15—16., 41—42. o. 3 Nagy Géza: A magyar középkori fegyverzetről. AÉ. 10., (1890) 289—301., 403—416. o. ; AÉ 11., (1891) 115—124. o. ; uő : A kozár kard. AÉ 12., (1892) 94—95. o.; uő: A régi kunok temetkezése. AÉ 134 (1893) 105—117. o.; uő: A hunn avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése. AÉ 13., (1893) 313—323. o. ; uő : Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon. AÉ 16., (1896) 344—365. o.; uő : Karolingkori kard. AÉ 26., (1906) 129—135. o. ; uő: Adatok a Karolingidőszak emlékeihez. AÉ 33., (1913) 250—254. o. ; Nagy Géza—Nemes Mihály: A magyar viseletek története. Budapest, 1900. 1 Hampel József: A honfoglalási kor hazai emlékei. Budapest, 1900. Jankó János: A XI. orosz archaeológiai kongresszus Kievben., III. AÉ 20., (1900) 241— 252. o. — 515 —