Hadtörténelmi Közlemények, 30. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1983)
3. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Szabadság Érdemrend 1946. május 10-től október 14-ig adományozott változata. – 1983. 434. p.
Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy párhuzamos munkában szinte napok alatt kell elkészíteni és elfogadtatni az alapítási törvényjavaslatot, felterjeszteni és jóváhagyatni az adományozásra méltó személyek névjegyzékét. Nagy körültekintést és felelősséget jelentett az érdemrend jelvényének és szalagjának megterveztetése és elkészíttetése is. A munkák elvégzésének oroszlánrésze a Szövetségre hárult. Erre emlékezik vissza dr. Kovács István a Szövetség akkori jogásza: „... kaptuk az értesítést emlékezetem szerint 1946. év elején, hogy a Párt vezetősége elfogadta a Partizán Szövetség előterjesztését a Magyar Szabadság Érdemrend alapítására. Nyomban lelkes munka kezdődött. Személyi vonalon megindult a kitüntetésre érdemes személyek kiválasztása, felsorolása, amit abban az időben kádermunkának neveztek. De megindult a szervezeti felépítés a jogszabály és az alapszabály előkészítése is, ami, mint a Szövetség jogászának, nagyrészt az én feladatom volt. A törvénytervezetet a különböző vezetőkkel koordinálva, a kapott útmutatások szerint én öntöttem jogi formába és azt a szövetség vezetőségének egyetértése után a Párt és a kormány illetékes szervei elé terjesztettük. Emlékezetem szerint nemcsak a Honvédelmi Minisztériumban, hanem a Belügyminisztériumban és a miniszterelnökségen is államtitkári szinten tárgyaltunk a törvénytervezetről. A tárgyalásokon én is részt vettem és sehol sem merültek fel akadályok a kitüntetésalapítás előtt, elvileg mindenki egyetértett, csak amint az akkori idők pártéletében szokásos volt, a részletekben vetődtek fel különböző, olykor lényegbevágó ellenjavaslatok. Az igazsághoz tartozik, hogy magában a Szövetség vezetésében is voltak nézeteltérések és viták. Kezdetben ahhoz a szigorúan vett elvi alaphoz ragaszkodtak, hogy az ezüst kitüntetés kizárólag csak azoknak jár, akik fegyveres bevetésiben vettek részt, a többiekét pedig az ún. bronz kitüntetés illesse meg." 1946. május 3-án a Szövetség kérésére a honvédelmi miniszter törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé az érdemrend alapítására. A törvényjavaslat miniszteri indoklásából és a képviselőház, illetve a nemzetgyűlés bizottságának jelentéséből idézünk részleteket, amelyek érdekesnek mondhatók, de nem kerültek be sem az alapító törvénybe, sem az érdemrend alapszabályába : „A különböző mértékű érdemek megfelelő jutalmazása érdekében két osztályú érdemrend alapítása látszik szükségesnek. Szükséges továbbá az a rendele*kezés is, hogy a jelvény a kitüntetett személy halála után a törvényes örökösre szálljon át, egyrészt az érdemrend értékének növelése céljából, másrészt azért, hogy a vértanúhalált halt szabadságharcosoknak adományozott érdemrend jelvénye az örökösöknek az örökhagyó szellemét megörökítő emlékül szolgáljon." Az 1. § (2) bekezdésben a „fokozat" szót iktatta be a bizottság az „osztály" szó helyébe. Ez az új megjelölés határozottan utal arra, hogy „a fokozatok szerinti megkülönböztetés nem a kitüntetett személy polgári, vagy katonai rangjához, hanem a szabadságharcban szerzett érdemek nagyságaihoz igazodik". A Nemzetgyűlés az alapításról szóló törvényjavaslatot elfogadta, amely az 1946. évi VIII. törvényként lépett hatályba. Az adományozási előterjesztést a Szövetség és a Honvédelmi Minisztérium 1946. május 7-én felterjesztette a Miniszterelnökségre. Egyidejűleg felterjeszt ő Dr. Kovács István (1912, Budapest) 1934-ben jogi diplomát szerez. 1943-tól tagja a Kommunista Pártnak. Részt vesz a partizánmozgalomban. A felszabadító szovjet csapatokkal tér haza. A Szövetség jogásza, majd mint főosztályvezető jogtanácsos tevékenykedik. Számos hazai és külföldi kitüntetés — a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem — tulajdonosa. 1946-ban a Szövetség ügyésze. 1981. október 28-i visszaemlékezése a szerző birtokában. 8 Magyar Törvénytár. Corpus JurisHungarici. Alapította: Dr. Márkus Dezső. Millenniumi Emlékkiadás. 1946. évi törvénycikk a „Magyar Szabadság Érdemrend" alapításáról. 28. o. — 437 —