Hadtörténelmi Közlemények, 30. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1983)

3. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Szabadság Érdemrend 1946. május 10-től október 14-ig adományozott változata. – 1983. 434. p.

Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy párhuzamos munkában szinte napok alatt kell elkészíteni és elfogadtatni az alapítási törvényjavaslatot, felterjeszteni és jóváhagyatni az adományozásra méltó személyek névjegyzékét. Nagy körül­tekintést és felelősséget jelentett az érdemrend jelvényének és szalagjának meg­terveztetése és elkészíttetése is. A munkák elvégzésének oroszlánrésze a Szövetségre hárult. Erre emlékezik vissza dr. Kovács István a Szövetség akkori jogásza: „... kaptuk az értesítést emlékezetem szerint 1946. év elején, hogy a Párt vezetősége elfogadta a Partizán Szövetség előterjesztését a Magyar Szabadság Érdemrend alapítására. Nyomban lelkes munka kezdődött. Személyi vonalon megindult a kitüntetés­re érdemes személyek kiválasztása, felsorolása, amit abban az időben káder­munkának neveztek. De megindult a szervezeti felépítés a jogszabály és az alap­szabály előkészítése is, ami, mint a Szövetség jogászának, nagyrészt az én fel­adatom volt. A törvénytervezetet a különböző vezetőkkel koordinálva, a kapott útmutatások szerint én öntöttem jogi formába és azt a szövetség vezetőségének egyetértése után a Párt és a kormány illetékes szervei elé terjesztettük. Emlé­kezetem szerint nemcsak a Honvédelmi Minisztériumban, hanem a Belügymi­nisztériumban és a miniszterelnökségen is államtitkári szinten tárgyaltunk a törvénytervezetről. A tárgyalásokon én is részt vettem és sehol sem merültek fel akadályok a kitüntetésalapítás előtt, elvileg mindenki egyetértett, csak amint az akkori idők pártéletében szokásos volt, a részletekben vetődtek fel külön­böző, olykor lényegbevágó ellenjavaslatok. Az igazsághoz tartozik, hogy magában a Szövetség vezetésében is voltak né­zeteltérések és viták. Kezdetben ahhoz a szigorúan vett elvi alaphoz ragasz­kodtak, hogy az ezüst kitüntetés kizárólag csak azoknak jár, akik fegyveres be­vetésiben vettek részt, a többiekét pedig az ún. bronz kitüntetés illesse meg."­ 1946. május 3-án a Szövetség kérésére a honvédelmi miniszter törvényjavas­latot terjesztett a nemzetgyűlés elé az érdemrend alapítására. A törvényjavas­lat miniszteri indoklásából és a képviselőház, illetve a nemzetgyűlés bizottsá­gának jelentéséből idézünk részleteket, amelyek érdekesnek mondhatók, de nem kerültek be sem az alapító törvénybe, sem az érdemrend alapszabályába : „A különböző mértékű érdemek megfelelő jutalmazása érdekében két osztá­lyú érdemrend alapítása látszik szükségesnek. Szükséges továbbá az a rendele*­kezés is, hogy a jelvény a kitüntetett személy halála után a törvényes örökösre szálljon át, egyrészt az érdemrend értékének növelése céljából, másrészt azért, hogy a vértanúhalált halt szabadságharcosoknak adományozott érdemrend jel­vénye az örökösöknek az örökhagyó szellemét megörökítő emlékül szolgáljon." Az 1. § (2) bekezdésben a „fokozat" szót iktatta be a bizottság az „osztály" szó helyébe. Ez az új megjelölés határozottan utal arra, hogy „a fokozatok szerinti megkülönböztetés nem a kitüntetett személy polgári, vagy katonai rangjához, hanem a sza­badságh­arcban szerzett érdemek nagyságaihoz igazodik".­ A Nemzetgyűlés az alapításról szóló törvényjavaslatot elfogadta, amely az 1946. évi VIII. törvényként lépett hatályba. Az adományozási előterjesztést a Szövetség és a Honvédelmi Minisztérium 1946. május 7-én felterjesztette a Miniszterelnökségre. Egyidejűleg felterjeszt­ ő Dr. Kovács István (1912, Budapest) 1934-ben jogi diplomát szerez. 1943-tól tagja a Kommunista Pártnak. Részt vesz a partizánmozgalomban. A felszabadító szovjet csapatokkal tér haza. A Szövetség jogásza, majd mint főosztály­vezető jogtanácsos tevékenykedik. Számos hazai és külföldi kitüntetés — a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem — tulajdonosa. 1946-ban a Szövetség ügyésze. 1981. október 28-i visszaemlékezése a szerző birtokában. 8 Magyar Törvénytár. Corpus Juris­­Hungarici. Alapította: Dr. Márkus Dezső. Millenniumi Emlékkiadás. 1946. évi törvénycikk a „Magyar Szabadság Érdemrend" alapításáról. 28. o. — 437 —

Next