Hadtörténelmi Közlemények, 30. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1983)

3. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Szabadság Érdemrend 1946. május 10-től október 14-ig adományozott változata. – 1983. 434. p.

mányozott a köztársaság elnöke (1. sz. táblázat), mind ez ideig nem jelent meg kutatásra épült publikáció. A kutatás során olyan irattári, vagy más hitelt ér­demlő írásos dokumentációt, amely az Érdemrend I. jelvény, vagy szalag formá­jának leírását, vagy egyáltalán létezését bizonyítaná, nem találtunk. Az írásos dokumentumok hiánya ellenére, az Érdemrend I. adományozását és egyben hivatalosságát az bizonyítja, hogy a már említett időszakból — 1946. május 10 —október 14. — a Magyar Szabadság Érdemrenddel kitüntetett élő személyek birtokában, múzeumokban hagyatékként kezelve, és elhunyt kitün­tetettek hozzátartozóinál kizárólag „Krisztusfejes" példányokat találtunk a ku­tatás során (2. sz. táblázat). E közvetlen tárgyi bizonyítékok létezése mellett nem kerülte el figyelmünket az Érdemrend II. 1947. december 10-én — több mint egy évvel az Érdemrend I. adományozási időszaka után — jóváhagyott alap­szabályának 10. pontja, amely a szabályoknak meg nem felelő jelvények vise­lése megtiltását tartalmazza.­ Ilyen kitételnek egy alapszabályban csak akkor van értelme, ha létezett, vagy létezik az alapszabályban meghatározottól eltérő formájú olyan jelvény, amelyet egy adott időszakban viseltek. A 10. pontban foglalt utalás nem lehet más mint az Érdemrend I. viselésének betiltása. Ez az egyetlen írásos dokumentum, amely­­közvetve következtetni enged az Érdem­rend I. létezésére. A fentiekből kitűnik, hogy kutatásunk tárgyát képező érdem­rend nem más, mint a Magyar Szabadság Érdemrend legkorábbi típusváltoza­ta. Alapítása előzményeinek, majd további történetének feltárása feleletül és magyarázatul szolgál egy sor választ váró kérdésre. A kutatási munkát megkönnyítette, hogy számos olyan személy tudott szó­beli és írásos információt adni, a­ki tevőlegesen is részt vett a kitüntetés alapí­tási okmányának kidolgozásában, a jelvény- és szalagforma kialakításának el­döntésében, valamint a gyártási munkában. Az alapítás és az előzmények A felszabadulás, a demokratikus Magyarország létrejötte kitüntetéstörténe­tünkben is új fejezetet nyitott. A Horthy-rendszer alapította kitüntetések, cí­mek és rangok viselésének betiltása és eltörlése, valamint a Szálasi-rendszer adományozta kitüntetések érvénytelenítésének folyamata 1945-től egészen 1947-ig tartott.­ A Magyar Köztársaság megalakulása — 1946. február 1. — már olyan állam­formai és államjogi stabilitást jelentett és fejezett ki, amely lehetővé, sőt kö­telezővé tette egy új kitüntetésrendszer alapítását olyan külföldi és hazai ál­lampolgárok számára, akik a­­köztársaság létrejöttének érdekében és támoga­tásában kimagasló érdemeket szereztek.­ Jelentőségében és időrendiségében a fentieket megelőzte az a reális igény, hogy a független és demokratikus Magyarország első kitüntetettjei azok legye­nek, akik fegyverrel harcoltak annak megszületéséért, és mindenekelőtt azok, akik életüket áldozták a partvnzánharcokban és az ellenállási mozgalomban. Egy ilyen kitüntetés lehetőségének gondolata már 1944-ben a Szovjetunióban tevékenykedő magyar partizánok közösségénél felvetődött. Alapját annak a fegyveres harcnak a ténye jelentette, amelyet a magyar partizánok folytattak . 3 A Magyar Szabadság Érdemrend alapszabályai. Magyar Közlöny, (a továbbiakban — MK) 1947. december 20. 288. szám. 4 Honvédségi Közlöny (a továbbiakban — HK) 1945. március 1., I. évf. 1. sz.: 1945. március 15., I. évf. 2. sz.:: 1945. augusztus 1., I. évf. 13. sz.; MK 1946. december 28., 296. sz. 24 476/1946. ME. számú rend. 5 MK 1946. december 28., 296. sz. 24 549/1946. ME számú rend. 7* — 435 —

Next