Hadtörténelmi Közlemények, 30. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1983)
3. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Szabadság Érdemrend 1946. május 10-től október 14-ig adományozott változata. – 1983. 434. p.
mányozott a köztársaság elnöke (1. sz. táblázat), mind ez ideig nem jelent meg kutatásra épült publikáció. A kutatás során olyan irattári, vagy más hitelt érdemlő írásos dokumentációt, amely az Érdemrend I. jelvény, vagy szalag formájának leírását, vagy egyáltalán létezését bizonyítaná, nem találtunk. Az írásos dokumentumok hiánya ellenére, az Érdemrend I. adományozását és egyben hivatalosságát az bizonyítja, hogy a már említett időszakból — 1946. május 10 —október 14. — a Magyar Szabadság Érdemrenddel kitüntetett élő személyek birtokában, múzeumokban hagyatékként kezelve, és elhunyt kitüntetettek hozzátartozóinál kizárólag „Krisztusfejes" példányokat találtunk a kutatás során (2. sz. táblázat). E közvetlen tárgyi bizonyítékok létezése mellett nem kerülte el figyelmünket az Érdemrend II. 1947. december 10-én — több mint egy évvel az Érdemrend I. adományozási időszaka után — jóváhagyott alapszabályának 10. pontja, amely a szabályoknak meg nem felelő jelvények viselése megtiltását tartalmazza. Ilyen kitételnek egy alapszabályban csak akkor van értelme, ha létezett, vagy létezik az alapszabályban meghatározottól eltérő formájú olyan jelvény, amelyet egy adott időszakban viseltek. A 10. pontban foglalt utalás nem lehet más mint az Érdemrend I. viselésének betiltása. Ez az egyetlen írásos dokumentum, amelyközvetve következtetni enged az Érdemrend I. létezésére. A fentiekből kitűnik, hogy kutatásunk tárgyát képező érdemrend nem más, mint a Magyar Szabadság Érdemrend legkorábbi típusváltozata. Alapítása előzményeinek, majd további történetének feltárása feleletül és magyarázatul szolgál egy sor választ váró kérdésre. A kutatási munkát megkönnyítette, hogy számos olyan személy tudott szóbeli és írásos információt adni, aki tevőlegesen is részt vett a kitüntetés alapítási okmányának kidolgozásában, a jelvény- és szalagforma kialakításának eldöntésében, valamint a gyártási munkában. Az alapítás és az előzmények A felszabadulás, a demokratikus Magyarország létrejötte kitüntetéstörténetünkben is új fejezetet nyitott. A Horthy-rendszer alapította kitüntetések, címek és rangok viselésének betiltása és eltörlése, valamint a Szálasi-rendszer adományozta kitüntetések érvénytelenítésének folyamata 1945-től egészen 1947-ig tartott. A Magyar Köztársaság megalakulása — 1946. február 1. — már olyan államformai és államjogi stabilitást jelentett és fejezett ki, amely lehetővé, sőt kötelezővé tette egy új kitüntetésrendszer alapítását olyan külföldi és hazai állampolgárok számára, akik aköztársaság létrejöttének érdekében és támogatásában kimagasló érdemeket szereztek. Jelentőségében és időrendiségében a fentieket megelőzte az a reális igény, hogy a független és demokratikus Magyarország első kitüntetettjei azok legyenek, akik fegyverrel harcoltak annak megszületéséért, és mindenekelőtt azok, akik életüket áldozták a partvnzánharcokban és az ellenállási mozgalomban. Egy ilyen kitüntetés lehetőségének gondolata már 1944-ben a Szovjetunióban tevékenykedő magyar partizánok közösségénél felvetődött. Alapját annak a fegyveres harcnak a ténye jelentette, amelyet a magyar partizánok folytattak . 3 A Magyar Szabadság Érdemrend alapszabályai. Magyar Közlöny, (a továbbiakban — MK) 1947. december 20. 288. szám. 4 Honvédségi Közlöny (a továbbiakban — HK) 1945. március 1., I. évf. 1. sz.: 1945. március 15., I. évf. 2. sz.:: 1945. augusztus 1., I. évf. 13. sz.; MK 1946. december 28., 296. sz. 24 476/1946. ME. számú rend. 5 MK 1946. december 28., 296. sz. 24 549/1946. ME számú rend. 7* — 435 —