Hadtörténelmi Közlemények, 33. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1986)

1. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Köztársaság Érdemrend és Érdemérem, 1946–1949. – 1986. 154. p.

irodalomban — az alapító törvénytől és az alapszabálytól eltekintve — mindezideig egyetlen helyen, négy sorban és néhány vázlatos képen találunk csupán utalást arra, hogy a kitüntetés egyáltalán létezett.­ Alapítása Születésének előzményei visszanyúlnak a „Magyar Szabadság Érdemrend" ala­pítási törvényjavaslata előterjesztésének időszakára. A Nemzetgyűlés honvédelmi, valamint alkotmányjogi és közjogi bizottsága 1946 május hónapban tartott ülésének egyike foglalkozott annak lehetőségével, hogy a Magyar Szabadság Érdemrenddel kitüntetettek körét kiszélesítik. A fentiek bizonyítására idézzük a Törvénytár 1946. évi törvénycikkek gyűjtemé­nyéből a VIII. törvénycikk 2.­ pontjának második bekezdését: „A bizottság tárgyalása során felmerült annak lehetősége, hogy az érdemrenddel kitüntetendők köre terjesztessék ki azokra is, akik a demokratikus Magyarország megerősítéséért a fasizmusnak és a magyarság örök ellenségének leverése után szereztek, illetve a jövőben fognak szerezni érdemeket. Minthogy azonban az utóbb megjelölt érdemek nem teljesen azonos jellegűek azokkal, amelyeket a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat kíván jutalmazni, ezért az együttes bizottság a tárgyaláson jelenlévő honvédelmi miniszter útján felhívta a kormányt arra, hogy a demokratikus Magyarország megerősítéséért a háború befejezése után szerzett, vagy jövőben szer­zendő érdemek jutalmazása tárgyában terjesszen egy másik törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé."­ A kitüntetés alapítása szükségességét és az illetékesek ezzel való egyetértését bizonyítja, hogy az 1946. július 2-án előterjesztett törvényjavaslatot a miniszter­tanács már 3-án elfogadta, a Köztársaság elnöke pedig hozzájárult a törvényjavaslat Nemzetgyűlés elé terjesztéséhez. Érdemes a törvényjavaslat miniszteri indoklásából néhány mondatot idézni annak érdekében, hogy megismerkedjünk az érdemrend alapításának indoklásával és igazolva lássuk azt a korábbi érvelésünket, hogy az érdemrend valóban kora kitün­tetésrendszerének alapját jelentette. „A viszonosság elvén alapuló nemzetközi protokolláris érintkezés, valamint az a tény, hogy a múltban egy állam sem nélkülözhette a katonai és polgári érdemek látható jelvénnyel való jutalmazásának rendszerét, szükségessé teszi egy olyan rendjel alapítását, mely külföldiek és magyar honosok számára egyaránt adomá­nyozható, külön polgári és katonai tagozattal, 5 fokozattal. Olyan rendjelre van szükség, mely mind politikai, mind adminisztrációs követel­ményeknek megfelel és ezáltal elesnék egyéb kitüntetések és jelvények használatának szükségessége, amivel elérnék azt, hogy ne essünk azoknak az országoknak hibájába, amelyek a sokféle ilyen jelvény használatával azok erkölcsi és politikai jelentőségét devalválják."8 A Magyarország Nemzetgyűlése által alapított Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem­ 1946. szeptember hó 14-i hatállyal megszületett. 6 L. az 1. számú lábjegyzetet, 37. o. 7 L. a 2. számú lábjegyzetet, 28. o. 8 L. a 2. számú lábjegyzetet.­­ A feldolgozás az Érdemérem (arany—ezüst—bronz fokozat) történetével csak annyiban foglalkozik, amennyiben az megegyezik a kitüntetés Érdemrend tagozatának általános, (alapítás, alapszabályok, adományozási időszak, meg­szüntetés, lecserélés stb.) történetével.

Next