Hadtörténelmi Közlemények, 33. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1986)
1. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Köztársaság Érdemrend és Érdemérem, 1946–1949. – 1986. 154. p.
irodalomban — az alapító törvénytől és az alapszabálytól eltekintve — mindezideig egyetlen helyen, négy sorban és néhány vázlatos képen találunk csupán utalást arra, hogy a kitüntetés egyáltalán létezett. Alapítása Születésének előzményei visszanyúlnak a „Magyar Szabadság Érdemrend" alapítási törvényjavaslata előterjesztésének időszakára. A Nemzetgyűlés honvédelmi, valamint alkotmányjogi és közjogi bizottsága 1946 május hónapban tartott ülésének egyike foglalkozott annak lehetőségével, hogy a Magyar Szabadság Érdemrenddel kitüntetettek körét kiszélesítik. A fentiek bizonyítására idézzük a Törvénytár 1946. évi törvénycikkek gyűjteményéből a VIII. törvénycikk 2. pontjának második bekezdését: „A bizottság tárgyalása során felmerült annak lehetősége, hogy az érdemrenddel kitüntetendők köre terjesztessék ki azokra is, akik a demokratikus Magyarország megerősítéséért a fasizmusnak és a magyarság örök ellenségének leverése után szereztek, illetve a jövőben fognak szerezni érdemeket. Minthogy azonban az utóbb megjelölt érdemek nem teljesen azonos jellegűek azokkal, amelyeket a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat kíván jutalmazni, ezért az együttes bizottság a tárgyaláson jelenlévő honvédelmi miniszter útján felhívta a kormányt arra, hogy a demokratikus Magyarország megerősítéséért a háború befejezése után szerzett, vagy jövőben szerzendő érdemek jutalmazása tárgyában terjesszen egy másik törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé." A kitüntetés alapítása szükségességét és az illetékesek ezzel való egyetértését bizonyítja, hogy az 1946. július 2-án előterjesztett törvényjavaslatot a minisztertanács már 3-án elfogadta, a Köztársaság elnöke pedig hozzájárult a törvényjavaslat Nemzetgyűlés elé terjesztéséhez. Érdemes a törvényjavaslat miniszteri indoklásából néhány mondatot idézni annak érdekében, hogy megismerkedjünk az érdemrend alapításának indoklásával és igazolva lássuk azt a korábbi érvelésünket, hogy az érdemrend valóban kora kitüntetésrendszerének alapját jelentette. „A viszonosság elvén alapuló nemzetközi protokolláris érintkezés, valamint az a tény, hogy a múltban egy állam sem nélkülözhette a katonai és polgári érdemek látható jelvénnyel való jutalmazásának rendszerét, szükségessé teszi egy olyan rendjel alapítását, mely külföldiek és magyar honosok számára egyaránt adományozható, külön polgári és katonai tagozattal, 5 fokozattal. Olyan rendjelre van szükség, mely mind politikai, mind adminisztrációs követelményeknek megfelel és ezáltal elesnék egyéb kitüntetések és jelvények használatának szükségessége, amivel elérnék azt, hogy ne essünk azoknak az országoknak hibájába, amelyek a sokféle ilyen jelvény használatával azok erkölcsi és politikai jelentőségét devalválják."8 A Magyarország Nemzetgyűlése által alapított Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem 1946. szeptember hó 14-i hatállyal megszületett. 6 L. az 1. számú lábjegyzetet, 37. o. 7 L. a 2. számú lábjegyzetet, 28. o. 8 L. a 2. számú lábjegyzetet. A feldolgozás az Érdemérem (arany—ezüst—bronz fokozat) történetével csak annyiban foglalkozik, amennyiben az megegyezik a kitüntetés Érdemrend tagozatának általános, (alapítás, alapszabályok, adományozási időszak, megszüntetés, lecserélés stb.) történetével.