Hadtörténelmi Közlemények, 115. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Pécs, 2002)
3. szám - KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK KÉTSZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁRA - Makai Ágnes: Kossuth és a magyar kitüntetésügy. - 2002. 841. p.
cosok elismerésére, magyar és külföldi állampolgárságú polgári és katonai személyek kitüntetésére" alapította a nemzetgyűlés.18 Az érdemrend megszületésénél a koalíciós pártok bábáskodtak, külalakjáról pártközi konferencián vitáztak. A Kommunista Párt képviselője a rendjelvény alapjául ötágú csillagot javasolt előterjesztésében, de a többi párt ezt nem fogadta el. Ezért végül két, egymásra helyezett ötágú csillagból kialakított, tízágú csillag képezte - kompromiszszumként - a kitüntetés testét, amelyen kerek középpajzsban Kossuth Lajos domború profilképét helyezték el.19 A Magyar Szabadság Érdemrendet volt partizánok, az ellenállási mozgalom résztvevői, hősi halottak, illetve a Magyarországon németellenes harcokban részt vett külföldiek kaphatták meg. 1948-ban a forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulója tiszteletére új elismerések sora született, közöttük „az 1848-as szabadságeszme szellemében a népek összefogása és a világbéke szolgálatában illetőleg a tudomány és a művészet terén szerzett kimagasló érdemek jutalmazására..." a magyar és külföldi állampolgároknak adományozható Kossuth Érdemrend.20 A magas kitüntetés mindhárom fokozatát a színes zománcos, úgynevezett Kossuth-címer díszítette. Ezek a kitüntetések az 1949-ben bekövetkezett államforma-változás és a politikai változások miatt rövid életűek voltak, adományozásuk ténylegesen már hamarabb, törvény szerint 1953-ban szűnt meg. A szocializmus évtizedei alatt azonban végig viselhetőek maradtak. Ugyancsak 1848. március 15. emlékezetére, a 100 éves évforduló méltó megörökítésére hozta létre az Országgyűlés 1948. február 13-án az alkotó munka legmagasabb állami elismerését kifejező Kossuth-díjat. A Kossuth-díjjal - a törvényjavaslat szerint -tudósokat és művészeket, az újjáépítés terén az alkotó munkában kiváló teljesítményt elért dolgozókat, munkásokat, üzemi mérnököket, gazdákat, nevelőket, orvosokat stb., továbbá a katonai tudományokban, valamint az alapvető szervezési munkában legjelentősebb eredményeket felmutató személyeket lehetett jutalmazni.21 Az előzőekben említett kitüntetésekhez képest a Kossuth-díj örökéletűnek bizonyult. 1988-ig - egy, az évben megjelent könyv tanúsága szerint - 2 238 személy kapta meg.22 Az 1989-es rendszerváltozás után a korábbi, szocialista kitüntetések adományozása értelemszerűen és törvény által is véget ért. Az 1990. évi XII. törvény a Kossuth-díjat is megszüntette, de egyúttal új Kossuth-díj és a Széchenyi-díj megalapításáról határozott. A Kossuth-díj megmaradását azzal indokolta, hogy azt még az előző, 1946-os köztársaság idején alapították meg. A Kossuth-díj tulajdonosa egyszerű babérkoszorúból álló jelvény viselésére is jogot kapott. 2000-ben úgy módosították a törvényt, hogy a díjjal az okirat és a Kossuth képével ékesített jelvény mellett emlékszobor is jár, amely voltaképpen az okirat hengeres fém tokja, záró részén Kossuthot ábrázoló, 9 cm magas kisplasztikával.23 18 Alapszabály. Közli: Besnyő Károly (szerk.): A Magyar Népköztársaság Kitüntetései. Budapest, 1979. 28. o. 19 Molnár József : A Magyar Szabadság Érdemrend első változata. Az érem, XV. évf. 1984. 2. sz. 30. o. 20 Alapszabály. Honvédségi Közlöny, 1948. VII. 1.18. sz. 237. o. 21 Darvas Pálné - Klement Tamás - Terjék József (szerk.): Kossuth díjasok és Állami Díjasok almanachja, 1948-1985. Budapest, 1988. 4. o. 22 .o. 34. o. 23 2000. évi XI. törvény. In: Magyar Közlöny, 2000/14. sz. 581-582. o.