Hadtörténelmi Közlemények, 117. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2004)
1. szám - Tanulmányok - Dombrády Lóránd: Akiről nem beszélünk: Werth Henrik. I. rész. - 2004. 61. p.
Werth itt még csak megemlíti a jövő harceszközeinek, a harckocsinak és a repülőnek nem lebecsülendő szerepét. A döntést az előrelátó és a politikával együttműködő katonai vezetésben látta, amely mozgatni és összehangolni képes a tömeghadsereg seregtesteinek tevékenyégét, mely élni tud az új fegyverek és felszerelés által biztosított nagy tűzerő lehetőségeivel. A vezetésnek még inkább számolni kell a jövőben az ellenfél előkészületeivel, ipari felkészültségével, mely a háború során lehetővé teszi számára olyan fegyverek gyártását, melynek kihatását a háború kimenetelére nem tudjuk előre helyesen meghatározni. A világháborúban elsőként alkalmazott harckocsik, repülők és nem utolsó sorban a gáz fokozott szerephez fognak jutni. Ez nem változtat azon, hogy a jövő háborújának is fontos tényezője lesz a néptömegekben felhalmozott erkölcsi és fizikai erő, melyet megismerni és helyesen értékelni igen nehéz. A tanulmányai révén is ismertté lett Werth pályafutása töretlenül ívelt felfelé. 1926. január 4-től a M. Kir. Honvédtiszti Szabályzatismertető Tanfolyam (hadiakadémia rejtő szerve) parancsnokává nevezték ki. Beosztását több mint öt évig, 1931. szeptember 1-jéig töltötte be. Az új beosztás 1926. november 1-jén meghozta számára a soron kívüli tábornoki előléptetést is. Az akadémián hadászatot adott elő. A hadászat és hadtörténelem tanárának magával vitte beosztottját, Knausz Ferenc (később Szombathelyi) ezredest. Az új parancsnok feladatául kapta, tegyen eleget a hadiakadémián folyó vezérkari tisztképzéssel szembeni megemelt szintű követelményeknek, teremtse meg ennek szervezeti, tartalmi és módszertani feltételeit. A példa a német vezérkari tisztképzés volt. Kinevezését követően - 1926 februárjában - Németországba vezényelték a német hadiakadémia tanrendjének, oktatási módszereinek tanulmányozására. Különösen a harcászat, a hadműveleti vezérkari szolgálat és hadtörténelem ottani oktatására terjedt ki figyelme. De tájékozódnia kellett a vezérkari továbbképzéséről, valamint az akadémia polgári tanárainak működéséről is. Az akadémia élete a német minta szerint alakult. Ez nem volt nehéz feladat, hiszen Werth és az akadémia előadói maguk is többnyire a német-osztrák hadtudomány emlőin nevelkedtek a bécsi Hadiiskolában. Az átlagnál is felkészültebb és jártasabb volt a német hadtudományban, ezt nemcsak az akadémia vezetésében, de saját előadásaiban is érvényre juttatta. Számára is Clausewitz volt a mindenkor elővehető biblia, az alapkő, melyre mindenkor építkezni lehet. A hadászat, hadtörténet órákon a porosz-osztrák példák domináltak, amit csak a harmincas évektől egészítettek ki a magyar múltból vett hadvezetési vonatkozásokkal. Kéri Kálmán erre így emlékezett vissza: „Azt kell mondani, hogy a hadászati oktatás alapjaiban és lényegében a német vonalon mozgott. Clausewitz háborús bölcselete képezte a keretet, »Vom Kriege« c. munkája volt a Biblia, amelyből idézni indokolások vagy érvelések folyamán hozzátartozott a vezérkari színvonalhoz, az idézet bizonyítékul szolgált és megfellebbezhetetlen volt kb. 1931-ig, amikor is a majdnem 100%-ig német iskolát valló Werth Henrik tábornokot Rátz Jenő tábornok váltotta fel, aki már teret nyitott elavult részek elleni állásfoglalásoknak is, de egyébként az általános irány nem sokat változott, mert mind a tanári kar, mind pedig a hallgatók német nyelvtudásuk folytán, főként a német katonai irodalomra voltak utalva."28 Különben sem igen éreztek ösztönzést az ellenséges antant hatalmak hadtudományának tanulmányozására. 28 Kéri Kálmán: A magyar vezérkari tisztek kiképzése és továbbképzése az 1920-1944 közötti időszakban. Magyar Néphadsereg Vezérkari Osztály, 1982. (Belső kiadvány) 51. o. HK 117.(2004).