Hadtörténelmi Közlemények, 122. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czirók Zoltán: A magyar repülőcsapatok 1918-1919. évi töténetéhez

A budapesti székhelyű Légi csapatok parancsnoksága két részre tagolta az országot, a budapesti (I.) és aradi (II.) csoportparancsnokság vezetésével összesen 13 repülőosztályt és 10 benzinállomást kívántak felállítani, illetve üzemeltetni.­ A rendelet azonban hozzá­fűzte, hogy mivel a rendelkezésre álló személyzetről és anyagról nincs megfelelő átte­kintés, a repülőosztályok és benzinállomások személyzeti beosztásáról csak egy ideigle­nes tervezetet tudtak összeállítani. A repülőalakulatok felállításánál két szempont lehetett mérvadó. Egyrészt mivel a vi­lágháború alatt az ország területén számos kiképző alakulat működött, a fegyverszüneti egyezményekben megállapított országhatárokon belül lévő egységek alapját képezhették egy-egy új repülőosztálynak.­ A másik nyilvánvaló lehetőségnek új repülőalakulatok lét­rehozására pedig azok a helyek mutatkoztak, ahol már nagyrészt rendelkezésre állt a szükséges repülőanyag és személyzet, vagyis a repülőgépgyáraknál. A személyi állo­mány feltöltésétől és a repülőalakulatok szervezésétől függetlenül 1918. novemberben és decemberben mindössze két repülőosztály működött, mindkettő repülőgépgyárak mellett. Mátyásföldön, a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) repülőterén kezdte meg működé­sét az I. Légi rendőrségi osztály. Az osztály a fegyverszünet után szinte azonnal megala­kult Storer Viktor főhadnagy vezetésével, feladata pedig elsősorban karhatalmi feladatok révén a belső rend megszilárdítása volt. November 10-én a parancsnokságot Gergye Jó­zsef százados vette át, ekkor az osztályt 15 pilóta, két megfigyelő­ és két irodatiszt, va­lamint négy fő irodai személyzet és egy gépkocsivezető alkotta. A gépállomány MÁG- gyártású Aviatik D.I vadászgépekből állt, ám a légi rendőrség csak meglehetősen korlá­tozott mennyiségű információval bírnnk - mindössze a november 6-16. közötti felszál­lásaikról maradtak fenn jelentések.­ A másik működőképes alakulat az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár (MARK) mel­lett felállított I. Légi posta osztály volt. Gépállományukat a gyárban fellelhető 369-es soro­zatú Hansa-Brandenburg C.I típusú felderítőgépek alkották. Az osztály parancsnoka Szalay Ernő százados volt, személyzetéről azonban pontos nyilvántartás nem maradt fenn. Min­denestre az 1918 során végzett repülésekben 20 pilóta és 15 megfigyelő vett részt. Ez a vi­szonylag magas szám azért sem lehet meglepő, mert a háborút követő hónapok repülőfel­adatainak oroszlánrészét az albertfalvai osztály teljesítette. Bár az időjárás nem volt túl kegyes, az osztály saját kimutatásai szerint november hónapban kilenc repülőnapon 27 repülést hajtott végre, összesen 8 óra 25 perc időtartammal, további 18 felszállást 6 óra . Az I. Csoportparancsnokság (Budapest) alárendeltségébe tartoztak: 1. és II. Légi rendőrségi osztály (Mátyás­föld), I. és II. Légi posta osztály (Albertfalva), a pozsonyi, szombathelyi és kaposvári repülőosztályok, valamint hét benzinállomás (Szolnok, Kecskemét, Komárom, Hajmáskér, Keszthely, Nagykanizsa, Aszód). A II. Csoport­parancsnokság (Arad) alárendeltségébe tartoztak: I. és II. repülőosztály (Arad), a szegedi, miskolci, beregszászi és a kolozsvári/nagyenyedi repülőosztály, valamint három benzinállomás (Nagyvárad, Debrecen, Márama­­rossziget). A tervezet első verziójában Szombathelyen, Aradon, Szegeden és Kaposváron repülőtelepek, míg Pozsonyban, Kolozsváron és Beregszászon kisebb kirendeltségek felállítását vették tervbe. A légi rendőrséget és légi postát azonban már kezdettől fogva két-két osztállyal tervezték.­­ A Monarchia repülőinek kiképzésére szolgáló alakulatokat repülő-pótszázadoknak (Fliegerersatzkompanie, Flek) nevezték. A korabeli Magyarország területén a következő pótszázadok működtek: Flek 1 - Újvidék, Flek 4 - Szombathely, Flek 5 - Szeged, Flek 7 - Pamdorf, Flek 9 és 15 - Arad, Flek 13 - Lugos. A hátországi kisegítő ala­kulatok közül az országhatárokon belül települt egy repülőgép-javító műhely (Flugzeugwerkstätte) Szegeden, re­­pülőgép-anyagszertár (Fliegermaterialdepot III) Zalaegerszegen, a magyar repülőgépgyárak anyagszertára Cinkotán, valamint egy használt repülőanyag-telep (Verwertungsgruppe) a Pápa melletti Csóton. A HL PDF iratai. 18/bk., 28/bk., 30/bk., 58/bk., 66/bk. 90/bk., 123/bk., 157/bk- 1918. 29. d.

Next