Hadtörténelmi Közlemények, 122. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czirók Zoltán: A magyar repülőcsapatok 1918-1919. évi töténetéhez
A budapesti székhelyű Légi csapatok parancsnoksága két részre tagolta az országot, a budapesti (I.) és aradi (II.) csoportparancsnokság vezetésével összesen 13 repülőosztályt és 10 benzinállomást kívántak felállítani, illetve üzemeltetni. A rendelet azonban hozzáfűzte, hogy mivel a rendelkezésre álló személyzetről és anyagról nincs megfelelő áttekintés, a repülőosztályok és benzinállomások személyzeti beosztásáról csak egy ideiglenes tervezetet tudtak összeállítani. A repülőalakulatok felállításánál két szempont lehetett mérvadó. Egyrészt mivel a világháború alatt az ország területén számos kiképző alakulat működött, a fegyverszüneti egyezményekben megállapított országhatárokon belül lévő egységek alapját képezhették egy-egy új repülőosztálynak. A másik nyilvánvaló lehetőségnek új repülőalakulatok létrehozására pedig azok a helyek mutatkoztak, ahol már nagyrészt rendelkezésre állt a szükséges repülőanyag és személyzet, vagyis a repülőgépgyáraknál. A személyi állomány feltöltésétől és a repülőalakulatok szervezésétől függetlenül 1918. novemberben és decemberben mindössze két repülőosztály működött, mindkettő repülőgépgyárak mellett. Mátyásföldön, a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) repülőterén kezdte meg működését az I. Légi rendőrségi osztály. Az osztály a fegyverszünet után szinte azonnal megalakult Storer Viktor főhadnagy vezetésével, feladata pedig elsősorban karhatalmi feladatok révén a belső rend megszilárdítása volt. November 10-én a parancsnokságot Gergye József százados vette át, ekkor az osztályt 15 pilóta, két megfigyelő és két irodatiszt, valamint négy fő irodai személyzet és egy gépkocsivezető alkotta. A gépállomány MÁG- gyártású Aviatik D.I vadászgépekből állt, ám a légi rendőrség csak meglehetősen korlátozott mennyiségű információval bírnnk - mindössze a november 6-16. közötti felszállásaikról maradtak fenn jelentések. A másik működőképes alakulat az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár (MARK) mellett felállított I. Légi posta osztály volt. Gépállományukat a gyárban fellelhető 369-es sorozatú Hansa-Brandenburg C.I típusú felderítőgépek alkották. Az osztály parancsnoka Szalay Ernő százados volt, személyzetéről azonban pontos nyilvántartás nem maradt fenn. Mindenestre az 1918 során végzett repülésekben 20 pilóta és 15 megfigyelő vett részt. Ez a viszonylag magas szám azért sem lehet meglepő, mert a háborút követő hónapok repülőfeladatainak oroszlánrészét az albertfalvai osztály teljesítette. Bár az időjárás nem volt túl kegyes, az osztály saját kimutatásai szerint november hónapban kilenc repülőnapon 27 repülést hajtott végre, összesen 8 óra 25 perc időtartammal, további 18 felszállást 6 óra . Az I. Csoportparancsnokság (Budapest) alárendeltségébe tartoztak: 1. és II. Légi rendőrségi osztály (Mátyásföld), I. és II. Légi posta osztály (Albertfalva), a pozsonyi, szombathelyi és kaposvári repülőosztályok, valamint hét benzinállomás (Szolnok, Kecskemét, Komárom, Hajmáskér, Keszthely, Nagykanizsa, Aszód). A II. Csoportparancsnokság (Arad) alárendeltségébe tartoztak: I. és II. repülőosztály (Arad), a szegedi, miskolci, beregszászi és a kolozsvári/nagyenyedi repülőosztály, valamint három benzinállomás (Nagyvárad, Debrecen, Máramarossziget). A tervezet első verziójában Szombathelyen, Aradon, Szegeden és Kaposváron repülőtelepek, míg Pozsonyban, Kolozsváron és Beregszászon kisebb kirendeltségek felállítását vették tervbe. A légi rendőrséget és légi postát azonban már kezdettől fogva két-két osztállyal tervezték. A Monarchia repülőinek kiképzésére szolgáló alakulatokat repülő-pótszázadoknak (Fliegerersatzkompanie, Flek) nevezték. A korabeli Magyarország területén a következő pótszázadok működtek: Flek 1 - Újvidék, Flek 4 - Szombathely, Flek 5 - Szeged, Flek 7 - Pamdorf, Flek 9 és 15 - Arad, Flek 13 - Lugos. A hátországi kisegítő alakulatok közül az országhatárokon belül települt egy repülőgép-javító műhely (Flugzeugwerkstätte) Szegeden, repülőgép-anyagszertár (Fliegermaterialdepot III) Zalaegerszegen, a magyar repülőgépgyárak anyagszertára Cinkotán, valamint egy használt repülőanyag-telep (Verwertungsgruppe) a Pápa melletti Csóton. A HL PDF iratai. 18/bk., 28/bk., 30/bk., 58/bk., 66/bk. 90/bk., 123/bk., 157/bk- 1918. 29. d.