Hadtudomány 11. (2001)

2001 / 2. szám - HADTUDOMÁNY–HADÜGY - Kovács László: Az elektronikai hadviselés helye és szerepe a jövő információs hadviselésében

HADTUDOMÁNY-HADÜGY A jövő háborúit és fegyveres konfliktusait az fogja megnyerni, aki megszerzi a másik féllel szembeni információs fölényt. Az információs fölény birtokában képesek vagyunk „látni" az ellenséget, pontosan meg tudjuk határozni jelenlegi helyét, erői­nek összetételét, vezetésének rendjét. Mindezek birtokában lehetőségünk van feltár­ni gyenge pontjait, és a szükséges erőkkel és eszközökkel csapást mérni ezekre a pontokra. Az információs hadviselés katonai műveletekben a vezetési hadviselésen keresztül jelenik meg. A vezetési hadviselés és alkotóelemei Az információs hadviselés célja nem más, mint az információs fölény kivívása. Az információs fölény időfölényt biztosít számunkra, amelynek birtokában lehetővé válik, hogy megfelelő módon elemezzük az ellenség tevékenységét, megtervezzük a hatékony válaszlépéseinket és ezek várható hatásait. Az időfölény lehetőséget bizto­sít továbbá az alapos tervezés után arra, hogy a megfelelő válaszlépéseket megte­gyük, megelőzve az ellenséget, ezzel mintegy biztosítva a győzelmet. Az információs hadviselés egy nagy, ország- vagy nemzetszintű össztársadalmi (kormányzati) tevékenység. Ennek katonai vetülete a vezetési hadviselés. „A vezetési hadviselés - a felderítés által a híradás és az informatika kölcsönösen támo­gatott - pszichológiai műveletek, katonai megtévesztés, hadműveleti biztonság, fizikai meg­semmisítés és elektronikai hadviselés összehangolt alkalmazása egyrészt az ellenség vezetési lehetőségeinek csökkentése, befolyásolása, rombolása érdekében, másrészt a saját vezetési képes­ségeinknek az ellenség hasonló tevékenységeivel szembeni védelme céljából. "­ A vezetési hadviselést minden szintű katonai tevékenységben alkalmazzák. Tí­pusát tekintve a vezetési hadviselés lehet támadó vagy védelmi jellegű. A vezetési hadviselés célja - összhangban az információs hadviseléssel - az információs fölény megszerzése. Az információs fölény megszerzése azonban nem pusztán felderítő feladat. A felderítési adatokat össze kell gyűjteni, össze kell hasonlí­tani, értékelni kell és végül döntéstámogató információt kell mindezekből előállítani. Ezek után vagy ezekkel párhuzamosan el kell végezni a célok fontosság és értékesség szerinti osztályozását. A célok osztályozása és elosztása után következhet azok ke­mény, illetve puha módszerekkel történő pusztítása, működésük és tevékenységük korlátozása, illetve lefogása.4 3 Dr. Haig-Dr. Várhegyi: A vezetési hadviselés alapjai, p. 72. [3.] 4 Fontos célok (High Priority Targets - HPTs): midazon ellenséges célok összessége, amelyek pusztítása elsődleges fontosságú a számunkra, pl.: tüzérség és a tüzérségi vezetési pontok, csapatvezetési pon­tok stb. Nagy értékű célok (High Value Targets - HVTs): mindazon ellenséges célok összessége, amelyek pusztítása vagy lefogása jelentős előnyökkel jár számunkra, pl.: kommunikációs központok, C4I rendszerek stb. Kemény módszerek (Hard Kill): fizikai pusztítás, rombolás útján akadályozzuk vagy korlátozzuk a műkö­dést, illetve tevékenységet. Puha módszerek (Soft Kill): olyan, nem fizikai pusztítás útján végzett, tevékenység, amely lényegesen csökkenti a szemben álló fél képességeit pl.: elektronikai zavarás, lefogás stb. HADTUDOMÁNY 2001/2

Next