Hadtudomány 25. (2015)
2015 / 3-4. szám - FÓRUM - Kult László: Fejezetek a hadtörténelemből. Válogatás a Hadtörténeti esték 2006 és 2014 között elhangzott előadásaiból
FÓRUM ismert történetére. A cohors II Tungrorum és a cohors IV Tungrorum raetiai jelenlétük alatt az Eining (Abusina), illetve a Faimingen (Febianis) melletti segédcsapat-táborban állomásoztak. Raetiába helyezésük idején már mindkét csapat ezres létszámú volt (milliaria), és mindkettő egység nevének állandó eleme volt a „vexillatio" kifejezés, amely kitétel arra utal, hogy nem a teljes létszámú egység állomásozott a tartományban, hanem egy alacsonyabb létszámú, a hagyományos segédcsapatokkal szemben átmenetileg létrehozott részegység. Farkas Péter: Nobilium iobagionum exercituantium. Szempontok az egyházi nemesség tatárjárás utáni történetéhez című tanulmányában a fegyverforgató nemesség egy különleges csoportjának helyzetét vizsgálja meg a 13. század második felében, a vonatkozó szakirodalom és a korabeli források alapján. A magyar történetírás első alkalommal a 19. század közepén tesz említést az egyházi nemesekről, akikre a magyarországi főpapok fegyveres egységeinek alkotóelemeiként tekinthetünk. Az egyházi nagybirtokokon - elsőként a bencés apátságok birtokain all. századtól találkozunk fegyveres szolgálatot ellátó egyházi személyekkel. A szerző tanulmányában kifejti, hogy az egyházi nemesség fő kötelessége a katonai szolgálat teljesítése volt, a kezdetben fellelhető miles kifejezés is erre utal. A királyi hadjáratban való részvétel elsődleges szolgálatuknak számított, mindezek mellett más fegyveres szolgálatot is jelentett, mint például a különböző fontos egyházi személyek fegyveres kísérete. Az egyházi nemeseknek a kondícionárius népektől eltérő privilegizált helyzetük katonai szolgálatukból következett, ezért hadi érdemekért való jutalmazásuk nem volt jellemző. Az egyházak zászlói alatt a főpapok személyéhez kötődő serviensek is hadakoztak, akik viszont gyakran kaptak adományt a harcban szerzett érdemeikért. Noha a tárgyalt korszak forrásai nem túl bőségesek, a szerzőnek mégis sikerült számos érdekes következtetést levonnia, amelyek alapvetően új információkat is hordozhatnak a téma iránt érdeklődők számára. A középkor hadtörténetével foglalkozó tanulmányok között kell említenünk Fedeles Tamás: Bécsi levelek a nándorfehérvári diadalról című írását. A szerző Johannes Goldner Nándorfehérvár 1456-os ostromával foglalkozó leveleit mutatja be, aki Bécsből informálta ismerőseit az eseményekről. Az oszmánok előretörését és feltartóztatását Európa-szerte nagy érdeklődés övezte, amelynek kétségkívül az egyik legkiemelkedőbb eseménye a nándorfehérvári diadal volt. A túlnyomórészt magyarokból álló keresztény csapatok győzelme élénken foglalkoztatta a kortársakat, így a hivatalos Farkas Péter а РТЕ ВТК Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 600-1700 doktori program hallgatója. Kutatásainak homlokterében a középkori magyar had- és társadalomtörténet áll, disszertációjának témáját a veszprémi, valamint a győri püspökség és káptalan egyházi nemességének története adja. Hasonló történeti írását lásd: Bíráskodás a veszprémi püspökség egyházi nemesei felett a 14. században. In: Kutatási füzetek 19. АРТЕ ВТК Interdiszciplináris Doktori Iskola kiadványsorozata, Pécs, 2013. 85-105. o. 8 Fedeles Tamás habilitált egyetemi docens, 2004-től а РТЕ ВТК Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének oktatója, a Történeti Segédtudományok Szeminárium, valamint a PTE Egyháztörténeti Kutatóközpont vezetője. Kutatási területe a késő középkori magyar történelem, ezen belül az egyház-, társadalom-, had-, és várostörténet. Számos monográfia, tanulmány és szakcikk szerzője. Főbb munkái: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354-1526). Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2005.481. o.; „Eztán Pécs tűnik szemünkbe”. A város középkori históriája 1009-1526. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2011. 198. o.; A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495). Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2012. 256. o. 112 HADTUDOMÁNY 2015/3-4.