Hadtudomány 25. (2015)

2015 / 3-4. szám - FÓRUM - Kult László: Fejezetek a hadtörténelemből. Válogatás a Hadtörténeti esték 2006 és 2014 között elhangzott előadásaiból

KUL­T LÁSZLÓ: Fejezetek a hadtörténetemből 3. jelentések, diplomáciai iratok, pápai bullák mellett a magánlevelezésben is helyet kapott. Goldner személye azért is érdekes, mert a kutatások szerint a magánszemélye­ket tekintve tőle maradt fenn a legtöbb beszámoló - szám szerint négy levél­­ Nándor­fehérvár 1456-os ostromáról. A szóban forgó levélíró a nyugat-csehországi Cheb váro­sából származott. 1445-ben iratkozott be a bécsi egyetem jogi fakultására, ahol az 1456/1457-es tanév téli szemeszterében kánonjogi doktorátust szerzett. Goldner - leve­lei tanúsága szerint - 1456-ban a bécsi Szent István-templom dékánja, majd 1457-től egészen haláláig a regensburgi székeskáptalan tagja volt. Az ostromról szóló hírek a legkülönbözőbb csatornákon keresztül áramlottak Európa-szerte, és a korabeli infor­mációs hálózat egyik csomópontja történetesen Bécs volt. Johannes Goldner tehát könnyen értesülhetett a keresztény seregek meglepő győzelméről. A tanulmány külön erénye, hogy függeléke az olvasó elé tárja az eredeti, latin nyelvű leveleket is. Kajtár István9 Lepanto, 1571. október 7. A kereszt és a félhold tengeri ütközete című írá­sában a kora újkor egyik meghatározó jelentőségű tengeri ütközetét mutatja be, az 1571-ben lezajlott lepantói csatát. A keresztények flottája és a török hajóhad összecsa­pása a tengeri háborúk történetének talán legnagyobb gályacsatája volt. A mediter­rán térségben a 16. században lényegében az Oszmán Birodalom állandó terjeszke­dése, a spanyolok érdekérvényesítésre törekvése, továbbá a Velencei Köztársaság kereskedelmi politikája határozta meg a tengeri stratégiai erővonalakat és preferen­ciákat. Az 1566-ban megválasztott V. Pius pápa tisztában volt azzal, hogy a törökök ellen csak nagyhatalmi összefogás érhet el sikereket. 1571. május 19-én létrejött a Szent Liga, Spanyolország, Velence és a pápai állam, félretéve érdekellentéteiket, a török elleni defenzív és offenzív katonai fellépésre szövetkezett. A közös flotta két­száz gályából, száz szállítóhajóból állt, a közös haderőt 50 ezer gyalogos és a szüksé­ges mennyiségű ágyú felvonultatása egészítette ki. A tanulmány nem csupán a stra­tégiai helyzetet és az ütközetet elemzi részletesen, de kitér az abban résztvevő hajótí­pusokra és hadvezérekre is, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszottak a döntő pillanatokban. Az események végkimenetele kisebb csodának tűnt a kereszténység számára, hisz a török tengeri haderő Lepantónál szinte teljesen megsemmisült. A sok részletet bemutató, bőséges illusztrációval és térképpel rendelkező írás különleges olvasmány a téma iránt érdeklődők számára. A következő tanulmány az újkor hadtörténete iránt érdeklődőket örvendeztet­heti meg. Sarlós István10 Az első német hadiflotta története 1848-1853 című munkája . Kajtár István az MTA doktora, a PTE AJK Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a PTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola alapító törzstagja. Kutatási területei: a modern állam kialakulásá­nak fejlődése; a tengerek és a tengeri háborúk jogtörténete; jogi kultúrtörténet; önkormányzati jogtörté­net. Számos jogi tárgyú monográfia, egyetemi tankönyv és hadtörténeti témájú tanulmány szerzője, mint például a Német segédcirkálók a második világháborúban: A tengeri kaméleonok. In: Rubicon 1999/5-6. 82-83. o.; A császári és királyi haditengerészet jelképei - jogtörténeti háttérrel. In: Jura 2007/2. 184-188. o. 10 Sarlós István az MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára bajai részlegének levéltárosa. а­РТЕ ВТК Inter­diszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a 18-20. században doktori program hallgatója. Kuta­tásai kiterjednek egyrészt a Duna menti kisvárosok két világháború közötti gazdaságtörténetére, más­részt a 19-20. századi német haditengerészet történetére. Hasonló történeti írásait lásd: A német flotta a kezdetektől 1905-ig. In: Hajózástörténeti Közlemények 2006/4. 2. o.; A német haditengerészet kereskedelmi háborúja az első világháborúban. In: Fejezetek a had­történelemből 1. Válogatás a Hadtörténeti esték 2006 és 2010 között elhangzott előadásaiból, Magyar Hadtudományi Társaság, Pécs, 2011. 195-210. o. HADTUDOMÁNY 2015/3-4. 113

Next