Haemus, 1994 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám
Alkotók kettős kötésben Huszonöt évvel ezelőtt feleségem keresztszüleitől Dobroszláv-festményt kaptunk nászajándékul. Jelképesnek éreztem, hogy otthonunk falán láthatatlanul és láthatón két ország egyszerre van jelen: a pannon táj bolgár ecsettel. Talán kevesen tudják, hogy a vingai születésű Dobroszláv Lajos, a kiváló magyar akvarell festő, bánáti bolgár ősök ivadéka. E szám szerkesztése közben többször felidéződött bennem a kettős kötődés kérdése, amely kamaszkori eszmélésem óta folyton foglalkoztat, és az a régmúlt beszélgetés is, amelyet az Ernst-múzeumbeli gyűjteményes kiállításán az idős mesterrel a származás és az érzésvilág, a szellemi örökség és az ábrázolásmód összefüggéseiről folytattunk. Számos kérdés, sőt kétely merülhet fel a Magyarországon élő bolgár alkotóművészek bemutatásakor. Elégséges indok-e az együttes szerepeltetéshez, hogy valaki bolgár származású és Magyarországon él? E két lecsupaszított ismérv alapján valóban nem beszélhetünk önálló szellemi közösségről, de lehetetlen észre nem venni, hogy vannak alkotók, akiknek hamisítatlan magyar kultúrája mögül lépten-nyomon felbukkan a szláv érzékenység s a mediterrán vérmérséklet, vagy éppen a konkrét bolgár látvány- és hangzásvilág. Nem a kettős kötődés, nem a múlt és a jelen különös metszete teremtette alkotóink művészetét, de a kapocs mindkét irányban a pályaív és a világlátás kitörölhetetlen részét képezi, műveikben mindez érzékletesebben vagy áttételesebben, de tetten érhető. Bármely kisebbség nyelvi és kulturális fennmaradása elképzelhetetlen, ha nincs saját alkotóértelmisége. Szavak, színek, dallamok nélkül szürkék a hétköznapok. Az ünnepek kötik össze az embereket és esztétikum nélkül nincs igazi ünnep. A hazai bolgárság életerejét bizonyítja, hogy sok olyan művészt és más értelmiségit tarthat számon, akiket nemcsak származásuk tudata, hanem tevékenységük is a közösséghez fűz. Mostani válogatásunkban azokat mutatjuk be, akik a Haemus körül kialakult szellemi műhellyel — amely mindenki előtt nyitva áll — gyakoribb és szorosabb munkakapcsolatban vannak. Korábban már megismerkedhettek az olvasók Ruszev Roszen és Vangelov Georgi grafikusművészek, és Radevszki Teodor filmrendező hitvallásával, és ízelítőt kaphattak művészetükből, találkozhattak műfordítóink Kadijszki Mária, Kjoszeva Szvetla, Krasztev Péter, Markov Alexander, Menyhárt Krisztina és Petkov Ingrid nevével. Bízunk abban, hogy a jövőben az érdeklődő közönség elé tárhatjuk képzőművészeink, többek között Doncsev Antoni, Dzsikova Angelina, Kozsuharov Ognjan, Mazsaroff Miklós, Szárencsev Károly, Toser Tódor, előadóművészeink Bancseva Róza, Ivanova Petra, Konsztantinova Elena, Leszicski Alexej, Pamukov Tódor, Petkov Petko, Sztankov Sztefán, Sztankov Iván, fotóművészeink Bebrevszki Jordán és Boriszov Jenő és mások, meg a már szárnyukat bontogató Ígéretes ifjú tehetségek munkásságát. Doncsev Toso