Néplap, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-01 / 169. szám

Wilég ordmntérlmt egyesültetek! , #ni. tam ___ OST ___ PPf^ Ip Iffll! MR IS JPI S8SÍÉ Kisiparosok, kiskereskedők! R Rl mm IliÉ ÉÉ jiff IBjjB Ma délután 6 órakor IIS ÉSmN az Arany Mikó nagyterűjében m in fflpKp IL— * fljf fjf* W ■ mindannyian ott legyetek! m. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1946 AUGUSZTUS 1, CSÜTÖRTÖK ■ óra 40 fillér Kisiparosok, kiskereskedők számadása Maor fordulta A kisiparos sorszámaival a kezében, a kiskereskedő pultja mögött feszült figyelemmel fordul a mai napon meginduló új gazdasági élet felé. A nagy eseményeket megelőző csend mögött lázasan készül az ország a megújhodásra. Ez a csend, ez a közgazdasági űr, amely elválasztja az elmúlót a kezdődőtől, jó arra, hogy számbavegye a múltakat , és felmérje az elkövetkezendőket. Mit hozott az infláció? Legyünk őszinték, amit hozott, el is vitte. Könnyen hozta, könnyen vitte. Egy érdeme volt: megmutatta, hogy munkásaink, tisztviselőink éhesen, rongyosan is építették az országot, ők az inflációs idők igazi hősei. 1 Mutatott egyebet is: könnyen élő- '• ket, karácsotokat, habzsolókat. — 1 A dolgozók azt szeretnék, ha ez a típus végképpen eltűnne az ország I színpadáról, — a kisiparos, szer s számaival a kezében, a kiskereskedők pultja mögött, ugyanezt akarja, „ Jöjjön el a javak igazságosabb elvi osztála“ S terhek arányosabb kiró- i vasa, mert a nagykereskedők kis a adófizetők voltak s itt is egyet akart munkás, paraszt, kereskedő, iparos, e Láttuk, a korrupció mint marjai pusztítja a tisztviselő-társadalom erkölcsi ellenállását. .. ennek is meg kell szűnnie. Csak a jó pénz s stabil gazdasági élet útján szűnhet meg, prédkációk nem fogtak rajta. Ebben a kérdésben sincs véleménykülönbség a becsületes kereskedő, iparos, meg a fizikai és szellemi proletárok felfogása között. Mit várunk az új élettől ? Jó bért, vásárlóerejét! fizetést munkásnak, tisztviselőnek. Ez a jó bér, értékálló fizetés visszaforog a gazdasági életbe s eljut majd a kisiparoshoz, kiskereskedőhöz. Új, nagy tömegek válnak — ha szerényen is — fogyasztóképessé. Lehet-e ebben a vonatkozásban érdekellentét önálló iparos és bérmunkás, önálló kereskedő és hivatalnok között? A nagytőke teljesítse hivatását és kiadós valutaüzletek helyett kapcsolódjék a termelő, építő vállalkozásokba. Ha mindaz a tőke, amely itt az utolsó másfél esztendő alatt keletkezett, vagy előbújt rejtekhelyéről, mind a termelő gazdasági életben fog dolgozni, eltűnnek a foghíjias utcák, a gödrös utak, felépülnek a házak, kisimulnak az országutak. A tisztességes emberek közvéleménye ebben a kérdésben is egységes. A Magyar Kommunista Párt a felszabadulás óta hirdeti az anyagi és erkölcsi megújhodás szükségességét és minden tisztességes ember összefogását. Nem véletlen, hogy kisiparos, kiskereskedő ma már túlnyomó többségben ott menetel a többi dolgozó nyomában, a mi zászlónk alatt. A nemzet felemelkedésének kérdésében teljesen egységes a tisztességes emberek véleménye. A nyilteszt kereskedőt, iparost ma már hiába rémítik a háromferfi sárkány dajkameséjével. Isten, haza, ssaflánittfajdok soha Ute* »*«** A magyar ősegszegődés rendezető 1938 január 1-i határainkat ámítják vissza A magyar kormány kifejtheti álláspontját Az emberi szabadságfokokat minden ország valamennyi polgárának bizt A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott és július 18-ról keltezett magyar békeszerződés tervezete 8 részből és 37 cikkelyből áll, 6 melléklettel. A békeszerződéstervezet bevezetőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint más Egyesült Nemzetek elleni háborúban, ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli. Minthogy Magyarország 1914 december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadatüzent Németországnak. 1945 január 20-án fegyverszünetet, kötött a Szovjetunióval, Angliával és az Egyesült Államokkal , minthogy egyrészt a szövetkezeti hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni és a fent említett események következtében létrejött, még rendezendő kérdéseket fogják rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támogassák Magyarország azon kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg, s megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést. Az első rész 1-i helyzetnek megfelelően állapítható meg. Az 1938 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ e két országnak Ausztriával való közös határpontjától kiindulólag a magyar-csehszlovák határnak a Szovjetúnióval alkotott közös határpontig az 1938 január 1-i állapotnak megfelelően állíttatik vissza. Jelen szöveg csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A második rész politikai záradékot tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell. Intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenységek megakadályozásáról és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról. Megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti az Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyezségeket. Magyarország és Románia között a háborús állapot megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbeléptével. Minden szövetséges hatalom a jelen szerződés életbelépte után hat hónappal közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt kötött melyik kétoldalú szerződést óhajtja életben tartani, vagy megújítani. A harmadik rész megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány viseli. A negyedik részben olyan intézkedést megtesz, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely 1938 szeptember 1. után a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges katonai fizetési eszközüket és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg kereskedelmi szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a legtöbb kedvezmény elvében részesül-nek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos békéltető bizottság elé tartozik. A hetedik rész a dunai problémával foglalkozik. A nyolcadik rész a "befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz és az angol. A szerződés a szövetséges hatalmak a Magyarország által történő ratifikálás után lép hatályba. * * * Valamennyi békeszerződéstervezet tartalmazza azt a záradékot, amely szerint az illető országnak biztosítani kell a területén élő valamennyi szentmély számára, fajra, nemre vagy vallásra való tekintet nélkül Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és Jugoszlávia határai ugyanazok maradnak, amelyek 1933 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisek, ezáltal a magyar-román határ az 1938 január 1-i állapotnak megfelelően visszaállíttatik. Magyarország és a Szovjetúnió közötti határ eme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti , határvonal mentén az 1330 január katonai záradékot tartalmaz. A már eddig ismert és hiteles adatokon túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi- és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem részesülhet. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják, a magyarokat hadifoglyokként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásoknak pár szabadabban nem hirdethették igéiket — egyik-másik részére szinte túl sok is ez a nagy szabadság ! —; a hazát megtanultuk építve szeretni s nem a szavalva; a magántulajdon pedig, tudjuk, magántulajdon marad még a szocialista köztársaságok hazájában, a Szovjetunióban is. Sőt ott van még csak villája, családi kertes háza, kis földje, magánautója a törekvő dolgozóknak ! Kiskereskedők és kisiparosok, együtt menetelünk a dolgozókkal a jó pénzért, tartós biztonságért. Ma ■s ott leszünk t**jes számmal délután hatkor a Bika dísztermében, hogy meghallgassuk a Magyar Komunista Párt budapesti kiküldöttjét, Szirmai István nemzetgyűlési képviselő elvtársat: mit mond ő a mi problémáinkról ? FAkénpÁD. a szövetséges haderők kivonulásáról intézkedik. Eszerint jelen szerződés életbeléptetésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjetünknek jogában áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani, amely szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlkedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Az ötödik rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvesse. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglalkozva intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország ezt még nem tette meg, vissza kell adnia az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit az 1941 április 10-i állapot szerint. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek, vagy azok állampolgárai térítést kapjanak olyan tulajdonukért, amely a háború alatt elveszett, vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket, amelyeket a tengelyhatalmak, vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer, vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi elenőrző bizottság átruházott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy min az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a sajtószabadságnak, a vallásszabadságnak, a politikai véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési szabadságnak a jogát. Valamennyi szerződés tartalmazza továbbá azokat a cikkelyeket is, amelyek megállapítják, hogy a békeszerződések érvénybelépésétől számított legfeljebb 18 hónapig terjedő időszak alatt a nagyhatalmaknak az illető fővárosokban lévő nagykövetei, vagy missziói képviselik a szövetséges és társult hatalmak érdekeit minden olyan ügyben, amely a szerződések végrehajtásával, r*.» értelmezésével kapcsolatos. Itt a tiz$Mintá$! A hivatalos lap közli a most megjelent tízforintos bankjegy kibocsátását és leírását. A bankjegy fehérszegélyű, fehér vízjeles papiroson nyomott; hossza 155 cm és szélessége 7,1 cm. Az alapnyomat zöldesszürke és sárga. A nyomat színe sötétzöld és élénkkék. A forintbankjegy egyébként nagyon szép és komoly külsejű pénzdarab, a gondos kiállítású bankjegyektől elszokott szemünkre. bizts**HTM és kellemesen hat.