Néplap, 1946. november (3. évfolyam, 247-270. szám)

1946-11-03 / 247. szám

V/f3ff proletár­ral egyesültetek ! £Fa 40 mlélP NÉPLAP a debreceni feketekereskedelmet s Z B Z Rf JBZ B IfcS Ml :mi a BaE Z ijgolB ilwlelWrl 'A WlW III. ÉVFOLYAM. 247. SZÁM__________________________________________________ 1946 N°VEMBER 3' VASARNAP Tetteket a drágaság megszüntetésére „Politizáló asszonyok“, — tud­juk, hogy e szavak hallatára a kényelemben élők elfintorítják or­­rukat és hordó tetején ordítozó nőt képzelnek el. Fülükre húzzák a selyem paplant és azon törik a fejüket: vájjon milyen szabású legyen legújabb öltözékük ? Hogy ez az élet — különösen ma — mennyire üres és bűnös, már sok asszony meggyőződött róla, aki soraink között van. Mit jelent ma politizálni ? Azt, hogy tiszta lelkiismerettel nem nézhetjük tétlenül a beesett arcú, mezítláb didergő iskolásgyermeke­ket, hogy sok munkásasszony ru­hája egyetlen rongycafat már, hogy verejtékkel keresett forin­tunkért egyre ké­sebbet vásárol­hatunk. Amikor mindezeket fel­vetjük, le kell szögezzük: nem a Horthy Miklósné-féle MANSz-beli perzsabundás „nyomorenyhítő ak­ciók" zsúrhölgyeinek nyomdokaiba akarunk lépni. Nem ! A­ Magy­ar Nők Demokratikus Szövetsége egé­szen mást akar. Nem alamizsnát osztunk, hanem a nélkülözés o okait akarjuk megszüntetni. Egyúttal, persze, ami kevéske nekünk van, adunk belőle annak, akinek még annyi sincs. Hallottuk sokat, hogy kár volna a magyar nagytőkének bizonyta­lanságba jutnia ebben az ország­ban. Mi pedig joggal kérdezzük: hiát a dolgozók, munkások, parasz­tok, értelmiségiek bizonytalansá­gáért nem kár ? Amikor eljön az elseje s kifizetjük a lakbért és villanyt, bizony azt sem tudjuk, mit vegyünk a néhány megma­radt forintért: éhezzünk-e Inkább, vagy fázzunk ? A forint bizonyta­lanságáért talán nem kár ? Miért védik a forint ellenségeit, a nagy­tőkét, hiszen az infláció végén mindenki előtt ott állt az igazság: egyik oldalon a tőkések, megra­kott áruraktárral és éléskamrával, a mások oldalon a kisemberek, üres szekrényekkel, éhesen és le­rongyolódva. Nem akarunk tovább éhezni és rongyoskodni! Áldozza­nak azok is, akik eddig lustán a napon sütkéreztek. Követeljük az iparcikkek árának azonnali leszál­lítását és azt, hogy a hatóságok használják ki törvényadta lehető­ségeiket, teljes szigorral sújtsanak le az üzérekre, az uzsorásokra, akik miatt máról holnapra eltűnik a hagyma, a burgonya a piacról, a karton és flanell az üzletekből. Tudjuk, hogy sok olyan „nem politizáló"­ hölgy van, aki arra számít: talán az atombomba vis­szahozza azt a rendszert, amikor a dolgozó asszonynak csak azért született gyermeke, hogy ne­ki mo­sogasson, takarítson , kiszolgálja. Higgyék el, „kedves „nagyságos*4 asszonyok, ennek a rendszernek örökre vége. Szerencsére tudják már ezt a munkás és parasztasz­­szonyok tízezrei és azok a való­ban tisztalelkű felvilágosodott ér­telmiségi asszonyok, akikkel együtt küzdünk az igazságért és békéért. Magyarországnak is részt kell venni a dunai értekezleten a Szovjetunió véleménye szerint A londoni rádió jelenti. Most tették közzé, hogy a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia mi­lyen m­egokolással utasította el a dunai értekezletre vonatkozó meg­­hívást. Az elmúlt hónapban, mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek gazdasági és társadalompolitikai tanácsa ilyen értekezlet megtartá­sát javasolta. Erre a duname­­ti volt ellenséges államok, Bulgária, Magyarország és Románia nem kaptak meghívást. A szóbanforgó dunai értekezlet nem azonos azzal, amelyre utalás történt a bolgár, magyar és román békeszerződés tervezeteiben A békeszerződéster­vezet szerint hat hónapon belül értekezletet hívnak össze, amelyen mind a négy nagyhatalom és vala­mennyi dunam­enti állam részt vesz, beleértve a vol ellenséges államo­kat is. A külügyminiszterek a hét elején tárgyalják a magyar béke nyitva maradt kérdéseit A Reuter-irodának az Aquitania gőzösön utazó munkatársa jelenti: A külügyminiszterek hétfőn meg-­­kezdik a még el nem döntött kér­dések megvitatását a magyar, ro­mán, bolgár, olasz és finn béke­­szerződésekkel kapcsolatban. A ha­jón utazó brit küldöttség a new­­yorki tárgyalások egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében té­vézeteket készített a szóba kerülő vitás kérdésekről, elsősorban a trieszti és dunai hajózás kérdésé­ről. Rövidesen új nemzetiségi törvény istenik más Romániában Kurkó Gyárfás, a romániai Magyar Népi Szöve­tség elnö­ke a Magyar Népi Szövetség százas intézőbizottságában be­szédt mondott. Beszédében rá­mutatott azokra a pozitívu­mokra, amelyeket a Groza­­kormány a magyarság­­javára tett. Az elmúlt napokban nap­világot látott a 645. számú in­gatlan visszaperlési törvény, amely ezer és ezer magyar kisember ügyét rendezi meg­nyugtató módon. Közölte to­vábbá, hogy készülőben van egy általános érvényű közke­gyelmi törvény, amely végei­vel az egyes reakciós bírósági közegek további garázdálko­dásainak. A közepő napokban — mondotta — meg­jel­­enik az ú­j nemzetiségi törvény, amit a Magyar Népi Szövetség ud­varhelyi nagygyűlése terjesz­tett elő. Várják továbbá az új állampolgársági törvény szen­tesítését is. A Magyar Népiszövetség központi intézőbizottsága vá­lasztási kiáltványt adott ki, amelyben rámutat arra, hogy az erdélyi magyarság jövőjét csakis a Demokrata A­rc vo­nal­ján tömörült pártokkal való szoféri együttmunkálkodással lehet biztosí­tani. A német béke­­ . •..­­ Byrnes szombaton Newyorkba ér­kezett, hogy résztvegyen a bé­­keszerződéseket végleg megszöve­gező külügyminiszteri értekezle­ten. A „Daily Herald“ így foglalja össze a német békeértekezletre váró legfontosabb feladatokat: 1. Németország nyugati határai­nak kérdése. A francia kormány­ továbbra is a Rajna- és a Ruhr­­vidék Németországtól való elkülö­nítését követeli; 2. a Rulu-vidék nehéz­iparának nemzetközi ellen­őrzése; 3. Németország gazdasági egységének helyreállítása; 4. köz­ponti német kormány létesítése." Akik ma velünk vannak, népün­ket akarják felemelni. Elősegíteni azt, hogy az iskolás gyermekek ki­csi ujjai ne gémbered­jenek meg a földien tantermekben, hogy a dolgozó asszony örömmel mehes­sen a piacra, hogy ne járjunk ron­gyokban akkor, amikor a kiraka­tok összeroskadnak a drága sely­mek és szövetek súlya alatt. Öss­zegeze rt­: a drágaság megszünteté­sére, a dolgozók életszínvonalának felemelésére most már tetteket kö­vetelünk ! Ezért jövünk össze a mai nagy­gyűlésre és munkánkhoz minden becsületesen érző asszony segítsé­gét kérjük. NÉMETHI JÓZSEF­N­É. Az UNO napirendje Mint a londoni rádió jelen­ti, az Egyesült Nemzetek bi­zottságai több mint­­50 pontból álló tárgysorozat megvitatását kezdték el. A legfontosabb kérdések: a vétójog felülvizs­gálása, a Szovjetuló indítvá­nya az általános lefegyverzés­ről és az atombomba használa­tának törvényen kívül helye­zésére, a diplomáciai kapcsola­tok megszakítása Franco Spa­­nyolországával a szövetséges államok területén állomásozó megszálló csapatok problémája ! Kétszázoldalas vád­irat Tiso ellen Tiso Józsefet, a náci megszállta Szlovákia bábelnökét halállal bűn­­telendő cselekménnyel vádolja az­­a kétszáz oldalas vádirat, amelyet , a küszöbön álló pozsonyi per ál­lamügyésze most fejezett, be. Tiso ügyét két volt miniszterének ügyé­vel együtt tárgyalja a bíróság. Az egyik Mach, aki a fasiszta s­unka­­gárda főparancsnoka is volt, a má­sik Ferdinand Durcsánszky, akki fölük­ távollétében ítélkeztek. Dur­­csánszky állítólag Rómában van. Szakmunkásbért kell fizetni a közmunkáknál Kossa István, a Szakszerve­zeti Tanács főtitkára nyilatko­zatot adott a MOT-nak. — Mindennemű szakmun­káért, a közmunkák keretében is, a kollektív szerződésekben megállapított szakmunkásbért kell fizetni — mondotta. E­z nem csupán a Szakszervezeti Tanács álláspontja, hányni az újjáépítési m­''liszté­ráin* k”’ b*.yen létebu­ftú tárcaközi bi­zottság egyhangú határozata is. Mindenütt a kollektív szer­ződésekben megállapíttat óra­béreket kel­l fizetni a kubiku­soknak is. De vezessék be mi­nél általánosabban a teljesít­ménybéreket , mégpedig ne­­csak a kultikus munkában, ha­nem más munkáknál is. Indo­kol továbbá a közműnká­­sok­nak az a kérelme, hogy kap­­­csolják be őket is a család­­pénztárba. — Szükségesnek tartom mondotta­n ismerelten hang­súlyozni, hogy tegyenek ele­get­ a szervezett dolgozók azm követelésének, hogy a ke . . . . . . . a ii­tálaljanak pénzügyi fedezete a minkanélk­üli segély folyó­sításához. Itt van a té és a' munkám:'leültek tízezrei álla­nak minden segítség n­élkül , holott a segítségre éppen a té­li hónapokban volna a legna­gyobb szükség. Újból megállapítottak az öregségi és rokkantsági járadékot és a hadigondozottak illetményeit A népjóléti miniszter elrendelte, hogy október 1-től kezdve öreg­ségi, vagy rokkantsági járadékos részére havi 40 forintot, özvegy­ségi járadékos részére 20, teljes árvának 12, félárva járadékosnak 6 forintot kell folyósítani, ameny­­nyiben a járadék az 1928. évi XX. törvénycikk 4. §-ának, vagy az 1936. évi XXXVI. tc. hatálya alá tartozott munkaviszony alapján állapíttatott meg. Ha nem ezek­nek a törvényeknek hatálya alá tartozó munkaviszonyról van szó, az öregségi és rokkantsági jára­dékos havi 30, az özvegy 13, az árva és félárva járadékos­­12, il­letve 6 forintot kap. A népjóléti miniszter rendelete augusztus 1-i hatállyal a hadirok­kantak, háborús polgári rokkan­tak, özvegyek és árvák járadékait megállapította. Eszerint az I. járadékosztályú hadirokkant és háborús polgári rokkant járadéka havi 90, neve­lési pótlék gyámoltonként 13, a II. járadékosztályú rokkantak ha­vi járadéka 36, nevelési pótléka 0, a III. osztályba tartozóké 18 és 4,50, a hadiözvegyek és háborús polgári özvegyek járadéka havi 30, a szülőtlen árváké 18, félár­váké, hadigondozottaké é­s hábo­rús polgári gondozott családtagoké 13 forint. A II. ellátási csoportban az I. járadékosztályú rokkantak járadé­ka 70, nevelési pótléka 13, a II. járadékosztályúaké 27, illetve 6, a III. járadékosztályúaké 13, illetve 4,50 forint. A hadiözvegyek és há­borús polgári özvegyek járadéka 22,50, szülőtlen árváké 18, félár­váké, hadigondozott és háborús polgári gondozott családtagoké 13 forint. Vaksági pótdíj havi 15, ápolási pótdíj minden ellátási cso­portban havi 45 forint. Mindezeket a pénzellátásokat csak azok részére lehet folyósí­tani, akiknek jövedelmi viszonyai megvizsgálása után jogerősen megállapították­, hogy pénzellátás­ban részesíthetők. A miniszter a hadisegély össze­gét, szintén augusztus 1-i hatállyal a 12.000 lakosnál kisebb közsé­gekben feleség után havi 12, többi hozzátartozó után 4,50, nagyobb községekben és városokban 15, illetve 6 forintban állapította meg. Jóváhagyták Hajd­­m­egye költségvetését Torma Kálmán alispán ■ elvtárs Budapesten járt Hajdú vármegye költségvetésének­­jóváhagyása vé­gett. A miniszterközi bizottság Hajdú vármegye költségvetését el is fogadta, alig 2-3 százalékos törléssel t­ekintettel arra, hogy a jóváha­gyás a közeljövőben lejön, így a­ vármegyeházán a tatarozást meg lehet kezdeni, annál is inkább, mert építésügyi minisztérium soron kívül 8000 forintot irányzott elő a megyeháza tetőzetének rend­­behozására.

Next