Néplap, 1947. november (4. évfolyam, 249-272. szám)

1947-11-01 / 249. szám

♦ f v A . . , ÍUn I teljes heti rSdjOnifiso? T!i oldal = Ära 50 fillér *í*r£*^\ Pip Rus&onBt vußon lisztet M Í8b fjggjjp pli BpWM múltúi vari Fu tó* nut to ni IV évfolyam, 349. szám. .VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l 1947 november 1, szombat V Pfeiffer Zoltánt letartóztatásra kikér az ügyészség Támadásba megy át a Magyar Kommunista Párt a háborús usziták, szabotálók, feketézők ellen Rákosi Mátyás döntő fontosságú beszéde a gazdasági és politikai helyzetről A Mag­ya­r Kommunista Párt köz­ponti pártszervezetének dominte. 1Li Ülésén Kádár János ONE taggyu­lés képviselő megnyitó so vai után Rákos.­ Mátyás h. nuberenek mondott bejedet a/, ország gazda.­sági és politikai helyzetér»). Az or- Hg gazdaság. helyen! e «©sorban az ételme^ My^trol beszélt mert mint mondotta, .kőzet­látásunkról a legkülönbözőbb rém­hírek vannak elterjedve. Az idei Szárazság, amelyhez fogva*» az U»' aó száz évben nem vol, alaposan — ,Oldotta a jó terméskilátásokat. A va boga neműek holdanként! hozama t­,, . e­red­mén­yek mögék u.*­iáit’. Szóró,ne­m-o ■'l ,o> ■ volt a bevétel* 'ernzet és ennek er­d m­ényeképen az idei gabona­érmés a hivatalos adatok alapján is valami csekélységgel meghaladta a tavalyi- Alá kell húznom !— mondotta , hogy a tavalyi termés elég volt ah­hoz hogy az idei aratalog lényegé - •ben minden külföldi behola­s­ nél­kül tartani tudtuk a kenyérfronto­t Tehát az idei terméssel biztos­­an­ lehet kenyérellátásunkat a jövő ara­tásig. Pánikra ezen a téren semmi ok nincs! A beszolgáltatás von latot labban megy, mint tavaly ilyenkor. Kemé­nyen meg kell fogni azokat a helye­ket amelyek a b­eszolgál­tatásnál fel­­tűnően elmaradtak. Elsősorban a malmokat kell el­enőrizni, mert ki­derült, hogy bár az őrlési vám a ta­valyi dézsmának 60 százaléka, a malmok álttal ténylegesen beszolgál­­tatott várógabona a­ tava­linak csak 13 százaléka. Itt jelentékeny meny­­nyiségű gabona vár a feketepiacra, amit vaskézzel vissza kell szerezni. Nagyon el van martínva a 15 holdon felüli birtokosok bes­zolgáltatása is. Az országban megvan az a gabona­­mennyiség, amellyel a mostani fej­­adagokat az új aratásig tartani le­het csak be kell gyűjteni. Ebben a begyűjtésben nemcsak az állami szervek pontos működésére van szükség­, hanem a falusi ellátatla­nok segítségére is. A falu ellátatlan­jainak száma kelt millión felül van és ez az ország elatlanjainak több mint felét teszi rá. A falu szegénysé­gének tollát csak úgy érdeke meg­akadál­y­ozni, hogy a zsíros gazdák mázsánként 400 forintos áron tete­­tézzék el a közellátás elöl a búzát, mint a városi ipari munkásoknak. Hozzá tethetnem. — hangsúlyozta Rákosi Mátyás,hogy tűlünk nyu­gatra nincs egyetlen állam, a búza­termő Franciaországot fa bcle®Ká­­mílva, amely saját terméséből ja­nuáron tűnig el tudná magát házni. A burgonya idei termése, a szá­razság ellenére, kb. 30 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi. Budapest és az iparvidék birgonya- és zöld­­ségellátása, az idén hasonlíthat­atla­­nul jobb. A zsáreflilátás má­rt rendbe­jön és az októberi zárjegyeket ma­­"*-1 l"-~nj faowfc0-** X- twwiin gamagolaj az új termésből már for­galomba került. A kukoricatermés a tavalyinál 40­­százalékba­l volt jobb, ami több disznó felhizlalását teszi lehetővé. Cukorrépatermelésünk­rz idén majdnem duplája volt a tava­lyinak, egyelőre a cukorfejadagot 40 százalékkal emeltük. Mindezeket összefoglalva a kép, amit a közellátásitól kapunk, jobb, mint a javaiéi és hogyha mégis na­gyobb a nyugtalanság és idegesség, mint tavaly ősszel, annak oka kö­zött ott van a megnövekedett speku­láció, a háborús usajtás okozta ije­delem és a vele kapcsolatos érelmi­­'/••rtívóiség a dono­ tkráci­aéltene^ árok akna inunk'» ja. Ezután az ipari term­elés kérdé­seire tért át Rákosé eWiúrs. Of­ttó­­ber második fetabeli a szénterme­lés felülmúlta a napi háromezer vagont, ami lény­egé­ben mégfele a hároméves tervünk előrelátott szá­mainak és, «az 1930-­as átlagos­ ter­melésnek. A­ megnövekedett szén­né­nyelésné­l­­s gyorsabban nő azonban a­z ipari­­szénszükséglet és ezért a télen takarékossági rendszabályokra lesz szükség. Mindtayálam megértjük, hogy sem­mi szükség nincs pl. arra a vi­l­­lanypazarlás­ra, ami a neonfémjee pesti éjszakáikat jellemzi. Vas- és acéltermelésünk mindent egybe véve elérte a békebeli színvonalat, úgyhogy iparunk a t­­ét döntő ter­melési tényerővel, a Szénnyel és a vassal, ha szűkön is, de el lesz látva. Az év augusztusában az összes pamutszövet tem­tetics­­kis híjján 11 millió méter volt , majdnem kíz­­szer annyi,­­ mint tavaly augusztus­ban. Októberben ezek a mennyi­ségek 12 millió méterre emelked­tek. Ebből 3 millió méter exportra kellett, hogy külföldről szerzett nyersanyagot meg tudjuk fizetni. A belföldi­­forgalomra maradt­ 9 millió méter. Ebből­ típusáru 8 millió méter és a típu­­áruból két és félmillió flanel­ A jövő hónapra 15 százalékos termelésnövekedés van előirányozva Mi az oka, hogy a megnöveked­ett termelés dacára nagy a hiány és emiatt nagy az el­égedetlenség textil-ellátásunkban? Az 'égjük, ok, hogy bár­­ tavaly auguszt­us­ óta megdupláztuk­­ a­­ ter­melést, a taxtilke­reskedők és áru­­házak száma még ennél is gyor­sabban növekedett­ A textilárut, amit a gyárak a kereskedőknek és szövetkez­eteknek juttatnak, spe­kulánsok, vagy ahogyan a textil­­branskara nevezik, ,,nettere,ke­rei g­­yáriárodjöik és­ vidéken magas fe- SjéS*«. J&L&ját. kJWMjfc. jj. jpJ»­polnak sürgősen véget kell vetni* Kimunkálás alatt áll az utalvány­­rendszer, amely a legközelebbi hetekben élet belep Ennek az utal­vány­rendszernek az alapján a tí­­pus-textilárut az ipari munkás­ok, a I­ahi és város dolgozó kisembe­­rei kapják kötött, fix áron. Tavaly augusztusiban ők e­gy pár típuscipőt termeltünk, de • idén augusztusban a tipuscipő­­termelés ötször annyi, 323 ezer­­ pár, ez a fiatm­a. •!*,!*... hogy zuttal;­ a­­ helyzet, mégis nyugtalanság és idegesség ütötte fel a fejét. A de­mokrácia ellenségei, újból táma­­­dásra indultak. A szárazság követ­­keztében megtorpant a gazdasági fejlődésnek az­ a felfelé ívelő vo­nala, amelyet eddig mindenki ma­ga is tapasztalhatott­. A gazdasági élet nehézségeit kihasználja a re­akció nyugtalanságot, pánikot és küszöbönálló háború veszélyének hírét igyekszik terjeszteni. Minden kommunistának kímélet­lenül fel kell lépni a demokrácia ellenségei, a háborús uszítók és ár­drágítók ellen. Minden redelkezé­­sére álló eszközzel le kell sújtani és kíméletlenül át kell adni az igazságszolgáltatásnak őket, amely gondoskodik róla, hogy megkap­ják méltó büntetésüket. Óvakod­nunk kell attól, hogy ezt a táma­dást,­ amelyet most a magyar nép ellenségei és a rémhírterjesztők demokrácia ellen irányítanak, rendészeti kérdésnek tekintsük. Mozgósítani kell az egész nemzetet s szilárd frontba kell állni az uszítók ellen. Szét kell rombolni azt a légkört, amelyet a reakció az országban ismét létre akar hoz­­­ni. Le kell leplezni azokat, akik a régi úri Magyarország visszaállí­tása céljából újra égő, elpusztított magyar városokról, vérpatakokról és népünk további szenvedéseiről álmodoznak. Minden kommunista tekintse ezt a harcot az egész nemzet érdekében folyó feladatnak és vesse magát, bele ennek megfe­lelő erővel és elszántsággal. Itt az ideje, hogy támadásba menjünk át és szétüssünk a reakció huhogó baglyai között. A háborús hírverést és a nehéz­ségeket ott is igyekeznek felhasz­nálni, ahol ezelőtt még nem mutat­kozott­ a gyárakban és a­­bányák­ban is. E jeleségek leküzdésére m homlokra bol feni a­bél min­­k­szám fel­ment októberben 370 ezer fölé. A termelési front­­ adatai azt mutatják, hogy a­z idén ősszel több az e­é£eteni, több a ruha és több a cipő. Amire most szükség van, az olyan rendszabályok sorozata, amelyek biztosítják hogy e cik­kek elsősorban odakerüljenek, ahol a nemzet szempontjából a legfontosabb, az­ ipari munkások­hoz és a dolgozó párálatokhoz. Nyugodtan állíthatom­, hogy az államhiáztartás helyzete ma ked­vező. Az év első negyedében bevé­teseink meghaladták a kiadásokat, úgyhogy az, áll­am­­háztar­tásnak nincs deficitje- Főjünk nyugatra pincee­gyetleni ál­a­tu sem Európá­ban, amelynek állam­h­áztartása ne vorl k­ deficite*.. A kamháztartá­sunk egyensúlya azért is fontos, mert ez szorosan összefügg a fo­rint szilárdságává,­erősítem a m­unkásegység frontját és a­ fegyelmet. A nyugodtabb lég­­­kör és a megszilárdított munkafe­gyelem emeli a termelést. Minden jó kommunistának és öntudatos munkásnak meg kell értenie, hogy népünk életszínvonala emelésének alapja a többtermelés.. A 3 éves terv a mi kezdeménye­zésünk, mi dolgoztunk rajta a leg­többet és mi mutattuk meg, hogy nem hiányzik belőlünk a lendület és a lelkesedés sem. Mint minde­nütt, itt is úrrá kell lennünk a ba­jok felett. Erre annál is inkább szükség van, mert a demokráciá­ban szokásos kezd lenni a panasz­­kodás, a lázongás és az ellenzéki­eskedés. Akkor nem emelték fel szavukat, amikor az ország­i ígéreteink jelentékeny részét a rövid idő dacára már megvalósí­tottuk, vagy azok a megvalósítás stádiumában vannak. Mi az oka annak, hogy ennek dacára a spe­kulációt és a drágaságot még­sem tudták megfékezni? A döntő té­nyező a drágaságban kétségkívül a spekuláció, a feketézés és a re­akciónak az a szándéka, hogy há­borús pánikkal, árurejteg­etéssel és hasonlóval aláássák a demokrácia gazdasági erejét. Az eddigi meg­torló intézkedések nem vezettek eredményre, ezért állította fel a párt a dolgozók bíróságának kö­vetelését, amit az országgyűlés el­fogadott és reméljük, hogy a jö­­vő héten a dolgozók e bizostága már működésbe is kezd és olyan kere­teket hoz, amelyek veszélyes fog­lalkozássá teszik a feketézést, a spekulációt, tűzzel-vassal irtják gazdasági éltünkének ezt a rákfe­néjét. Külpolitikáinkbíwi a azomseédaánk*­­­a? való deszinte egyggGgee jóv­iszony liwiiami.tiiutiilt tó VSui. B.áWn H­. ... íy . .ni. ii­i­­. • késők uralma alatt tengődött. A felelőtlen bírálat és ellenzékieske­dés a nép ellenségeinek a kezén játszik. Hogy kedvező gazdasági helyze­tünket fenntarthassuk, még­ továb­bi takarékosságra van szükség. Nem voltak hiábavalók, a válasz­tás előtt tett ígéreteink, meg vég­rehajtottuk a minisztériuumok és államtitkárok létszámcsökkentését, a mutatkozó munkanélküliség le­küzdésére egy sor rendszabályt foganatosítottunk. Az árak terén rátérünk a­­ ket­­tős árrendszerre, bevezettük a luxusadókat, a­ kötöttséget az árakban mindenütt, ahol csak le­hetséges, bevezetjük. Mátyás megemlékezett a megkötött egyezményekre. A jövő hónapban delegáció megy Romániába, ezután sorra kerülnek a többi demokratikus szomszédállamok is. A Magyar Komm­unista Párt ko­molyan és nem eredmény nélkül dolgozott azon, hogy ígéreteit va­­lóra vonja. Bírálódnak és kritiku­­sainknak ezen a téren, javasoljuk: nézzük meg hogy mit ígértek a vá­lasztásokon a többi pártok és mit valósítottak meg belü!­? A kommunista­ párt az ország, leg­nagyobb pártja lett, de ezért a koa­líción belül és­ még inkább a­z or­szággyűlésen,­ nincs többsége és minden követelése megvalósításáért valóságos közelharcot kell vívnia, így volt ez a dolgozók bíróságának­ megvalósításánál is. A párt az ál­lamtitkárok számát 27-re­ kívánta csökkenteni, de végül is egyhónapi huzavona után kénytelen volt kom­promisszumot kötni. A bezárt éjjeli mulatók kérdésénél jó nagy hercot vívott a párt. A miniszterelnökhe­lyettes e kérdésnél idézte a többi pártot latijait és hangsúlyozta, hogy 5ürész * M­ésasa»1* j* vJítóbe * hez, a téren Mi­tden­ ren­delkezésre á II Ú f‘S/,k ií/,/e 1 I fis 1* J i M II It ! Aki elégedetlen, jöjjön segít semmin ki­e

Next