Néplap, 1948. február (5. évfolyam, 27-51. szám)

1948-02-01 / 27. szám

?M8 ff»RV*K 1, VASzKWA.» NÉPLAP A debreceni klinikán nyógyítottak kl­ i­flgyomroszzon először streptomyerinei fiumos agyhártyagyrulladásos beteget Balogh Etel -tiz­ennégyh­ó­ na­posi hajdúenovéti kislány január 10-én «»**) rosszu­l lett. Orvost hivttak, ez beutaló a debreceni klinikára, ahol január 24-én meghalt. A diagnózis: „meningitis, basistarks tuberculestt"­, güm­ős agyhártya­gyulladás. Körülbelül ugyanabban az­­időben vitték hiaza a klinikáról szülei a Mago­ss György tér 2­5. szára alatti lakásukra Kiss Csaba 4 éves gyermekét. Nevetgélt, csak kicsit gyenge és sápadt volt még. Étvágya talán jobb, mint beteg­sége előtt, testsúlya impról-napra­ több. A diagnózis, —­ amit a kór­történet bizonyítja — gu­m­ős agy­hártyagyulladás. Magyarországon ez az első eset, hogy­ ebből a betegségből valaki ilyen mértékben kigyógyult. Ez­előtt három évvel, aki megkapta —­ főleg gyermekeknél volt gya­kori — feltétlenül meghalt. Mivel a betegség a tuberkulózisnak egyik formája, azokon a vidéke­ken gyakori, ahol a tuberkulózis elterjedt. A debreceni gyermekidő­­ik­en 1­946-ban 18-a­n, 1947-ben 20-an haltak meg ebben a beteg­ségben. Egyedüli hatásos gyógy­szerét, a streptomycint HM 4-ben fedezték fel Amerikában. Számta­lan­­állaton végzett kísérlet után 1­945 elején a tízezer ágyas Mayo­ klinikán próbálták ki először em­beren. Az eredmények meglepően j­ók­­voltak, tiz egyén közül négy életben maradt. További kísérletek során a streptomycint vitaminok,­kal, és más ható­anyagokkal kom­­bunilták. Az első időben az ame­rikai hadvezetőség az összes elő­állított készleteket zár alá vette és­ csak 1948 őszén szabadította fel egy részét. Ekkor nemzetközi méretekben megkezdődött az al­kalmazása ss az eredmények mér­legelése. Az orosz o­rvosi szak­irodalom például eddig 42 esetet eriilt, amikor a gümőkóros agy­­hártyagyulladás streptomyciinnel kezdve jól gyógyult. Jó­ eredmé­nyeket értek el Olaszországban és Franciaországban is. Dr. Sándor György idegklinikai tanársegéd, a Magyarországon első esetben meggyógyult gümős agy­hártyagyulladáson beteg Kiss­­teába kezelőorvosa elmondta, hogy a gyereket 10 hétig kezelték összesen. 29 gram streptomycint adagoltak és most, hogy hazaküld­tek a klinikáról, hetenként kétszer hozzák be a­ gyereket szülei elen­­őrző vizsgálatra. Itt fekszik egy másik ilyen beteg is — mondja a tanársegéd —Szabó Gábor 23 éves hajdúböszörményi földműves Éppen ma fogyott el az a kevés etioptomycin, amivel megkezdtük a kezelést. Tekintve, hogy a betegséget fő­leg gyermekek kapják meg, átme­gyünk a gyermekklinikára. Itt pillanatnyilag­­három gyermek fekszik gilmes agyhártyagyulla­dással. A 10 éves Bodécska Mi­hály Nagylétáról, Nyírderzsről az ötéves Tegzes József és a kis Balogh Gyurka .S vámösszegről. Az első kettőt a szüleik által hozott gyógyszerrel kezelik, de a kis Ba­kiaknak nincsen gyógyszere. Most utazott fel a debreceni kli­nika egyik tanársegédje Buda­­pestre, hogy steep tom­vein kiuta­lás ügyében tárgyaljon. Remélhe­­tőleg a meglévő készletből ará­nyos mennyiséget juttatnak a deb­­receni klinikának. Egyrészt azért, mert a­ statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy Debrecen vidé­­kén a leggyakoribbak a gilmes agyhártyagyulladások, másrészt, mert a debreceni egyetemen is­ vannak kiváló tudósok, élükön dr. Sálk­a Kálmánnal, aki Magyar­­országon, de bátran mondhatjuk, hogy egész köz­épe­u répában a legjobb agysebész. Tehát jó ke­zekbe kerül a még ritka, de a jö­vőben feltétlenül bőven rendelke­zésre álló gyógyszer. PEHELYPIPUUIT, »yapjápoplart, yrttapaphn V «M­­rotjon !»Fidm­áron kzhmítömél HATVAN­ UTCA 48 Debrecenben is jelentősen megerősödik pártunk! Némethi Jó­ wf párttitkár a­ri ta­tik­o/a ta­ss párttagtettei könyv csere eddigi tapasztal­aiairől kottyrságát ere jó­. Helyesen jegyvate még egyik teapákéi'n­. eiviáltsunk, hogy a tatikön­yvcsere lebonyolítása utin 3 párt bizalmiak rentiszarrí tu'm mezj-.züntetni, hanem tszkélete­­sí'sni kel! a ;'ovábbi pártmaunk­a II. kfrta tükrtfejbfeára. Nem csöklkis-n­e ,1 Uiglétszám a. (“rei'éve! — tettük föl a te'-rdést miután cogati erről beszélnek. — Nem kétséges, hogy az idő­­sözbtsi «Utalt, itfáis városba kete­­zett vagy egyes alaptyzem'ezrteinik hiányos nyillvántartása következ í­té- tsé'.t tífdl éjtkozott cirtársaink a tag­­könyvederénél ki fogmaik' mamd-ni ! Ez a msivny'teg .semni tesztre sem t­ettlepi lényeges vesztesével'. Annál . km­éStbé, mert a tagi köny­vcSC író van­ pár-huza­imosan­ igyeikeszünk nyil­ván­­t­artásunkat rendezni­. Máris ked­­­­venc tapasztatotaitak valanak, ugyan­­­­is számte­lán „c­ifeftvjtefí“, vagy : nyivanl tartál­iból’; kih­aradt tag je­­tenikezit. Persze a pártbizalmak munkáján túl sok múlt ki . Az esetleges taglétszám d­e­di­­kenus hoz hozzá, fog­­járulni a Ug­­aági könyvcserénél kihagyott párt­­tagok száma, akik befurakodtak pártunkba önző egyéni érdi te­ő­ hajóra, korrupt veg­y, né­pelizene­­magatartás: tajin­étorak. Ezeik szá­­ma, figyelembe véve debreceni szer­­vezetei­nk hatalmas tömegeit, jelen­­­téktelenül kis szánalékot tesz ki.­­ Oj to.gjok.kail gyarapodik-e ,a párt­­.­a.gok. létszáma. az óriás­i mozgjósi­­­­tás­ok­éi ? — Miatfearnyiunkat megtop az. a hu­talmais érdeklődés -- vála,-:ízö­l.' Némethi éVitárs —, mély pártun­kon belűl és kívül. ,­ tömegek részé­­röl mitgnyil’sanul. M­i­ndenekélőtt pártunk belső éjlét­ében mutatkoz­ik hátteifflm» lendület, aktivitás, párt, szervezetei­nk szint*' a Langyaboté­­hoz hasonlóik. De nem kisebb ér­­deklődé­st . t.vpa­sztásunk más ,párt­­belieik vagy pártcuk így licit rásszérő! sem- Konferviochi Vnik óta igém, sok új tojt lépett pártunkba. . Ezek számban is, mtort cégbert is bősége­sen kárpótolnék benrrüufert tiba­­e.vott pA-tlagjainkért. — Büszkén, mondhatjuk, h­ogy scCi've/.otei akiben a murtkAsoteztáTv hy.je vu, különö­sen a régc­ibi smeos venett muifkások, a­ dolgozó ér­tel­­­miség és­­az újonnan földhözjutor­­♦ak, a btebirtokosok döntő többsége van! A tagkönyveseno Abonyo Mtátei után Ti'-mi- .'-k országos, d­e helyi viszonylatban is jelentősen mepri-o férfik pártunk. Ez garancia, ami, hogy satí­m előtt tartva demokrá­ciánk eddigi nagy eredményeiit, «Õ el­öttünk álló föladat okát* gy­ai'sai­­lan, sikenestebben tudjuk me­goldo«­! « munkásosztály és az egész dol­gozó nép javára — fejezte be nyi­­latk­ozatát a­z MKP nagyföifbású akciójáról Némethi József debr­o­­ceni titkár elvtár-a. A Mjagyar- Kommunv'rt« Párt ta-.. koap-csenéje nmestuk n. tagság ér­dekl­ődését köttette föl, de egész Debreceni feszült h­gyetemmel kíséri a párt afectóját.­ Kérdést in­téztünk ezzel kapcsolatba­n­ Neimeild Józ­sef­­hez, a párt d«bi««ni titkának»'.. miként hal­ad a na­gyfontossá­gú imunkával a debreceni szervezet. — A tagsági Iköttyvcse'zc­­heteim«* munkája eurtison-ban a./. úgynevezett pártbissaimiai; vállán nyugszik — mondotta Némethi Péter*. — E fi­­on nem álunk ralisául. Debrecen üzemei­ben, kerierteibm és tanya­világában mintegy 56— 68 alfépazet­­venesben­­. izertttei Imáik meg gior­uaik szarvoztve, .* a párttagok tóá­­tegalásai, összeírtáisa már m­ásonali hétfőn megkezdődött. Különösen szép munkát ves­zítek vagongyári, városházi, honvédségi és csapókerti pártszervezetü­nk, ahol iir a munka szinte már befejezés elírt áru­. Nagy főkért aratott párttagságául, sőt­h pártotok m­­indik tömegeiben is a pártbizalmi sze­rve írt kiépí­tse, amely rövid néhány napos munka , ám ha,fet­ma a lépésben­ vilté­klőbbre pártunk szervezeti egységét, mozgó- Ma ünnepli Debrecen a Köztársaság második évfordulóját Ma van két éves évfordulója annak, hogy Magyarország hivata­losan is a köztársasági államfor­mát, választotta s így február 1-én ünnepelheti isk a II­I. magyar köz­társaság születésnapját. A Debrecen a mai napon zászló­­díszbe öltözik s büszkén tekinthet vissza arra, hogy mint 100 évvel ezelőtt az 1. magyar köztársaság születése Debrecenben történt­, úgy a 111. magyar köztársaság bölcső­je is Debrecenben ringott. Hegyel zenés ébresztővel kezdő­dik az ünnepség. A különböző vallásfelekezetek templomaiban ünnepi istentisztelet tesz, majd­ a dolgozók egységesen a Petőfi-téren gyülekeznek. Itt fél 16-kor a Füg­getlen Kisgazdapárt képviselője elhelyezi a város koszorúját a szovjet repülők hősi emlékművén. A zenés felvonulás ezután a Kos­­suth­ Utcai orosz emlékműhöz megy, melyet a Nemzeti Paraszt­­párt­ képviselője koszorúz meg, majd a Nagytemplom előtti térre, ahol az Alföldi-palota előtt lévő szovjet emlékműre a Szociáldemo­krata Párt, a Kossuth-szoborra pedig a Magyar Kommunista Párt képviselője helyez koszorút. 11 órakor a Capkoma-szính­áz­­ban lesz ünnepség, melynek mű­sora a következő: 1. Himnusz, játsza a honvédzenekar Verőczei Ernő vezényletével. 2. Petőfi Res­publika c. versét szavalja Gyenge­­Árpád, a Csokonai-színház művé­sze. Kodály: Háry János köz­­zene. Játsza a honvédzenekar. 4.­­ Ünnepi beszédet mond: Ménes Já­­­­nos h. polgármester. 5. Ady-Kor­­­dály: Felszállót­t páva.. . énekli ! a MÁV Egyteértés énekkara. Ve­­­­zényel Szigetiiy Gyula. (1. Ady: ’ A had­ak útja c. versét szavalja Jukó László, a Csokonai-színház művésze. 7. Szózat. Énekli a­ MÁV Egyetértés énekkara. A honvéd zenekar egyébként műsora lezajlása után autón Fe­hérgyarmatra a hegy, ahol­ az ár­víznél dolgozó 1800 főnyi m­in. kiscsoport,­ köztársasági ünnepé­lyén vesz részt. Este a Csokonai-színházban Kosztantyin Szim­onov:­­ „Orosz kérdés“ c. darabját mutatják be. Az előadás előtt Szabó Kálmán­­ polgármester beszél. . • Felhívjuk a Magyar Kommu­nista Párt és a Szociáldemokrata Párt üzemi­­és kerületi dolgozóit, hogy február 1-én a köztársaság kikiáltásának második­­évforduló­ján, az évforduló megünnepléséig az üzemekben együttesen gyüle­keznek és vonulnak fel az állomás előtti tére 9 órára. A kerületi szervezetek tagjai egyrészt a Szociáldemokrata Párt előtti téren (Gambrinus átjáró),­­ másrészt a­ Kossuth­ utca 23. szám alatti MKP központ előtt gyülekeznek és on­­nan vonulnak fel 9 órára az állo­­máshoz. A szakszervezetek dolgo­­zói a saját szakszervezetü­k szék­házában gyülekeznek és onnan vonulnak fel. Elvtársak! Dolgozók! Mennél nagyobb számban mozgósítsuk erőnket a szabad köztársaság kiki­áltása évfordulójának megünnep­léséről Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Szabad Szakszervezetek Debreceni Vezetősége. Ragyogó csizmában járnak Téglás újgazdái, ahol egykor még a hírt is mezitláb fogadta a jegyzőt Tégláson „gróf“ Dégenf­eld pál Ixárh­olb­a terpeszkedett a Msaaba­­dulárig s, a grófi birtok halálos ölelésében nagy­­szegénységiévi é­t a nép- A falu háromezer egyálé­­hányszáz lakosa Isözü' 52« család­nak sem földje, sem jószága nem vol. Az uradalom csak annyi *«­­hennt tartot­t, anvenynyi feltétlenül szükséget? voltt a kastély, a tisz* arto­k és a czk­lédség szükségl­sséi­­nek kielégítéséig. Nem volt­ hát a faluban sem elég teh­én, mert csak 18« gazdának ,sorok föld. Nem hozott javulás, az 1920-as láts*at­­földrt.for 111 spm, mert például a jegyző «nagána­k hat lélket jutta­tott. A jegyzőne­k így felvitte az isten a dolgát, de a többi gazdá­­ntuk bizony irta. Szegénység, nyo­mni' val; a faluban és be*agségek — különösrt a fifuSz — piroz‘í K‘­­tek a népet. •Jó­ ijtemző pé­ld­a a 'zag&xystigpe, hogy 199­1-ben az odahelyeztett új segéd­jegyzőt maga az akkori bíró, aki minden bizonnyal a falu mó­­dossbbja! közül került k.!, mezí - láb fogadja- Aadkombaji a gyere­kek is mezi-,’ók járák iskolába, ha ugyan járok. Ma is sok az analfabéta a faluban. Ma, három éves a feldossíti­s utám, nincs olyan család a falu­ban, am­elynek ne volna. Minden csaádnak legalább így tehene van, de legtöbbnél kell­é adja a tejet. ICO család szőlőt is kapott, minden újgazdának disznója is van. Megrándu­­htú­ a fejlődés­ A há­­roméves tervben napközi otthoni, cs­oda és ku­ltúrház felállításiát 'iTYio­k, később, .de még a három év alatt rendíbt­hozzák előbb a közrégi, aztán a dűlőuraka'. MrmK ezt a község saját erejéből akar­ja megve­teraiv!. A . feleTwlült ká­­poza aicíméles haszmosab­bá létemn érdekében­­. irvé keze­­­siivanji­ó UzCin K­ltrehozásét is trt­vbe vesik. Most dolgozzák ki a mry­őgazda­­ság belterjesné tételének h­árom­­éve­s 't'rvét. A csizma viselés is elterjed­, az iskolai gyerekek 'már nem mozit­­tá­b jánnak. Vasárnaponkint ra­­gy­ogó csizmában tar'; a nép a templom felé. Tetrmésl­­esen nem *110111 simán ez a haliul más fejlődés., de a rcsik­­e'u­ me­sterkedévei jsiktte* fi'lenül m'g- Vertek a n''"P ős Ozrtogsísán. A grófi birtokon házai., ka­Stéíy°k is vol­tak 1945 .június 10-én a .jaráf“ Tégláson lévő hat házit volt a­­kalmanéiani tea á a* teljese­n szabályos adásvételi szerződéss»'!­­A községit földigénylő bizottság m­­­egl'e­rtibezte. & bekgbelezést, mert nyilvánvalók­ig a földreform vég­­i*ehajtása «Heti és kijátszására irányult. Nem történt semmi, tel­tek az évek. Volt csendőrök és urrislmi tis/.'tuf'ők h*kt­ak a há­­zakban­. A mult héten m­egmoz­­dult Téglás lakossága, küldöttség ment fel az iketetás helyekre, hol erélyes fel­épésükre kibányászik a régen por­osodó akuákat. Dr. Annallóczy Libaia tanács­elnök, nyomban letutázott: Téglásra és a helyszíni szemle alapján már meg is sí­símél­t­­e a bekebele­zést, így ez újabb győzelemmel a házak anil­ak kévébe kerültek, akte-be vittek, a föld népe kezébe. Mos­t azt­án nekifognak a rendcsi­­nálásnak. A szörnyű e­selési haká­­sokból új, egészséges ház­a­kat épí­­tennek, ment Valam­en­nyit lebont­ják. Ragyogó ízemmel jelni,élték ki: — Minden' tebon­julk, hogy a régi rendszernek nyoma «« ma­radjon, az anyagból pedig mi is m­egkizdjü­k sete 11» ország építését. G. L. 3 Kőszén, száraz fa mész, cement, gipsz legolcsóbban kapható. HáTVer­.SITCA 21. SZ. Kedvelő áldatóin ! m Kar és pifiM vekker WIPN­| díszítik és hlipsxek részletre (Részletrodai könyvelésre) ENGEL KATALIN Bziefefeen, Prae­ u.58(nv)

Next