Néplap, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-225. szám)

1948-09-01 / 199. szám

T­SZfl Tfill fontos és gyors végrehajtást! (G. L.) Hajdú megyében külö­nösen sok helyen fordult elő az elmút három év alatt, hogy a falusi nagygazdák a bérletre ke­rülő földeket maguknak kaparin­tották meg és új nagybirtoki gaz­dálkodást létesítenek. A megyé­ben szinte új nagybirtokrendszer a­lkul ki a 2—300 holdat kitevő bérletekből. Ez a tény szöges el­lentétben állt, a magyar népi de­mokrácia fejlődésével és céljaival. Nem tűrhetjük, hogy akármilyen formában a falukon, a mezőgaz­daságban új kizsákmányoló rend­szer alakuljon és erősödjék,­ ak­kor, amikor tíz- és tízezer nincs­telen földmunkás a megélhetését csak alig tudja megkeresni. Nem tűrhetjük, hogy a falu dolgozni akaró nincstelenjei nyomorba­­e védjenek a bőséget és gazdag­ságot­ élvező kizsákmányoló nagy­bér­ek és nagybérletek mellett. A rendelet ezt a súlyos igazság­talanságot teszi jóvá, vagyis mó­dot ad arra, hogy a nagybérletek­­, kishaszonbérlők kezébe jussa­nak. Rákosi Mátyás, az MDP főtit­kára kecskeméti beszédében hang­sza­yozta: „Gondoskodni kell arról is, hogy a nagy­bérletek ne a gaz­dag nagybérlők kezébe jussanak, hanem a dolgozó parasztság és a földmunkások bérlőszövetkezete dolgozzon rajtuk“. Ma már a dol­gozó parasztság gondoskodik ar­­ról, hogy Rákosi elvtárs szavai valóra váljanak és a földek, a nagygazdák bérletei ,­ kishaszon­­bérlők kezébe jussanak. Ez azonban nem jelenti a föld­tulajdonos parasztság magántulaj­donának megsértését. Nem. A me­zőgazdasági ingatlanok haszonbér­­letéről most megjelent rendelet a magántulajdon elvét nem sérti. Nem kezdődik új földosztás, amint azt a demokrácia ellenségei híresztetik. A rendelet a magán­­tulajdon elvének védelmén alapul. Éppen a kisemberek, a dolgozó parasztok magántulajdonát, a munkát akarja megvédeni a nagybérlők kizsákmányolása ellen. Nem sérti a rendelet a dolgozó parasztok érdekeit sem. Hiszen a 20 holdas gazdának nagybérlete- Kt. további 20 hold bérletet meg­hagy. A falusi kizsákmányolás nagybérleti formáját csökkenti csak. A nincstelen mezőgazdasági munkások osztatlan örömmel fo­gadták a rendeletet. Kisbérlethez juthatnak és boldogulásukat is biztosi­vá látják, mert a földbérlő szövetkezetek útján az államtól támogatást kapnak, nem szólva arról, hogy rendelkezésükre állnak az állami gépállomások traktorjai is. A dolgozó parasztságnak ez a rétege megnyugvással vette tudo­­másul a rendeletet, mert jövőjé­nek és felemelkedésének zálogát látta benne. Természetesen — mint minden ha adást célzó rendelet ellen — ez ellen is agitáció indult meg, még­pedig két oldalról. Egyik oldalról a zsíros parasztok egyenes táma­dása, a másik oldalon az­ok van­nak, akik a rendelet célkitűzéseit keveslik és a­ rendelet kereteit átlépve minden bérletet a kisha­­szonbérlők kezébe akarnak adni, vagy egyáltalán a magántulajdont akarják megingatni. Mindkét irány demokráciaellenes: azok is a zsíros parasztok javára dolgoz­nak, akik a rendelet kereteit átlé­pik. A túlzás épp olyan veszedel­mes, mint az ellenállás, mind­kettő egy célt szolgál,­­ a ren­delet végrehajtásának megakadá­lyozását. tálv vezetőjével összejátszva, a földművelésügyi minisztérium fon­tos gazdasági vonatkozású aktáit idegen állam hatóságainak juttat■ ták el. A többi, vádlott cselekményei szervesen beleilleszkednek a szé­les kiterjedésű szabotázs-akcióba. Az összeesküvők valamennyien kiváló szakemberek, akik tudták. Nem kétséges, hogy Hajdú megye dolgozó parasztsága a túl­zókkal, valamint az ellenkezőkkel szemben egyaránt megtalálja a kellő magatartást, amely csak egy lehet: a rendelet pontos és gyors végrehajtása, hogy kötelezettségük megszegése az ország gazdasági helyzetének felmérhetetlen károkat okoz. Terv­szerűen fordultak szembe a demo­kratikus államhatalommal és sza­botálták annak intézkedéseit. A vádirat megállapítja, hogy Per­neczky, Sibelka-Perleberg, Solthy, Fabinyi és Ottó Ernő olyan bűn­­cselekményekkel vannak­ vádolva, amelyekre a törvény legmagasabb büntetésül halált ír elő. Kiss Ele­mér, Kiss Ferenc, Gurka Márton és Fabinyi Rudolf hűtlenség bűn­cselekményével is vádolva van, ami szintén a halálbüntetés ki­szabhatását írja­ elő. A népü­gyész­­ség vádirata alapján a budapesti népbíróság szeptember 14-én kez­di tárgyalni a hatalmas bűnpert. A vádirat szerint halálbüntetést a földmívelésügyi minisztérium összeesküvőire A budapesti népügyészség elké­szített© azt a terjedelmes vádira­tot, amely a földművelésügyi mi­nisztérium szabotáló és összees­küvő vezető tisztviselőinek, dr. Perneczky Bélának és 84 társá­nak a magyar demokrácia gazda­sági alapjainak aláásását célzó panamájára derít fényt. A vádirat 191 oldalra terjed és a 85 vádlot­ton kívül 229 tanú is szerepel az ügyben. A gazdasági szabotázs tervszerű megszervezése — a vádirat sze­rint — dr. Perneczky Béla nevé­hez fűződik, aki jellegzetes alak­ja volt a Horthy-rendszer ittma­­radt reakciós tisztviselőinek. A felszabadulás után minden lehetőt elkövetett, hogy­ a demokratikus szellemet ne engedje be a minisz­tériumba, igyekezett saját embe­reit beszervezni, az igazolási eljá­rás során több reakciós főtisztvi­selőt szervezett vissza a miniszté­riumba. 1946 nyarán létrehozta a minisztériumban a pártonkívülek blokkját, hogy annak tagjait po­litikai céljainak elérésére felhasz­nálja. A­­demokratikus államrend po­ltikai irányvonalával szemben kiépített „Perneczky-féle erőd­­rendszernek“ második vonalát az Actio Catholica kulturális szak­­osztálya keretén belül szervezett társadalmi munkacsoport alkotta. A minds­zentysta munkacsoport megbeszéléseit Perneczky irányí­totta. Dr. Solthy Ernő a minisztérium szakoktatási főosztályának veze­tője tevékeny részt vett az össze­esküvésben. Nyiltan hangsúlyozta, hogy nem helyesli a földbirtokre­­formot. Szándékosan szabotálta a minisztérium demokratikus átala­kulását, vezető szerepet játszott a magyar mezőgazdasági szakembe­rek országos szövetségében és a falujegyzői ül­ásra 600 jobboldali szövetségi tag kinevezését java­solta. Dr. Sibelka-Perleberg Arthur, a közigazgatási főosztály vezetői állásában fejtett ki reakciós mű­ködést. A F. M. részére készített földbirtokmegoszlási statisztiká­ban a földbirtokreform következ­tében előállott változásokat hamis színben tüntette fel. Ottó Ernő, az állattenyésztési főosztály vezetője az ország állat­­tenyésztését tervszerűen igyeke­zett zürleszteni és működése kö­vetkeztében a felbecsülhetetlen nemzetgazdasági értéket jelentő bábolnai ménes lóállományát a kipusztulás veszélye fenyegette. Dr. Kiss Elemér, Kiss Ferenc, dr. Gurka Márton dr. Fabinyi Rudolffal, a közgazdasági ü­gyész­ ír Minden készségben megalakulnak a k­isflbérlő bizottságok ! Mii 1. IVii ,4- Tiltakozással, sztrájkkal követelnek demokratikus kormányt a francia dolgozók Robert Schuman a pártok kül­döttségeivel folytatott tanácsko­zások után hétfőn éjjel közölte, hogy elvállalja a kormányalakí­tást. A nemzetgyűlést kedd dél­utánra összehívták. Schumann miniszterelnökjelölt kedden este lép a parlament elé, hogy felhatalmazást kérjen a kor­mányalakításhoz. Jólértesült par­­lamenti körök szerint Schuman hétfőn este azon a ponton volt, hogy visszaadja megbízását, mert nem látta terveit megvalósítható­nak. Csak az utolsó percben, az MKP vezetőségének rábeszélésére határozta el, hogy elfogadja a jelölést. Kemény alkudozások folynak a kaoszák mögött a Ra­dikális párt támogatásáért, de­ Schurman szeretné a jobboldal egy részének támogatását­ is meg­nyerni. Schuman legnagyobb gondja a pénzügyminiszter sze­mélyének kiválasztása. Erre a tisztségre René Mayser sem vállal­­kozott. Miközben parlamenti körökben az új miniszterek kiválasztása kö­rül folyik a vita, a francia dolgo­zók százezrei tiltakozó ívekkel, küldöttségekkel és munkabeszün­tetésekkel követelik a demokra­tikus kormány felállítását, a mun­kabérek felemelését és az árak csökkentését. Töml­egfelvonulás, sztrájkok és tüntetések zajlottak le több nagy­városban és legtöbb helyen a kommunisták és a szo­cialisták együttes határozatokat hoztak és közös táviratokat küld­­tek a köztársasági elnöknek, kö­vetelve a demokratikus kormány megalakítását. Az egyre terjedő munkásmegmozdulás a szakszer­vezeti egység megvalósulása je­gyében folyik le. Tegnap tárgyaltak Moszkvában A berlini rádió szerint kedden este újabb megbeszélésre került sor Molotov és a nyugati hatal­mak képviselői között. Diplomá­ciai megfigyelők szerint az utóbbi napokban Anglia és az Egyesült Államok között véleménykülönb­­ségek mutatkoztak. 572 volt egyházi iskolából 560-at már helyreállítottak Az iskolák államosításáról szóló törvény életbelépése után a kor­mányzat és a társadalom egy­aránt megmozdult, hogy az elha­nyagolt egyházi iskolaépületeket mielőbb rendbehozza. „A dolgo­zók az iskoláért” mozgalom ke­retében a munkások és parasztok nagymértékben hozzájárultak ön­kéntes munkájukkal az iskolák helyreállításához. Az építési igazgatóság jelen­tése szerint ez most már minde­nütt meg is történt. Az 572 volt egyházi iskola közül 560-at az előírt határidőn belül hely­rellí­­tottak, a fennmaradó 12 iskolá­ból hétnek helyreállítását a taní­tás megkezdéséig befejezik, míg a fennmaradó öt iskolát még szeptember folyamán helyreállít­­ják anélkül, hogy a munkálatok tanításban fennakadást okozn­­ak. Debrecen is bőven részesedik az újabb 15 millióból Az Országos Tervhivatal és a Gazdasági Főtanács 15 millió fo­rintot szavazott meg közoktatás­­ügyi intézmények építkezésére az építés- és közmunkaügyi miniszté­riumnak, az öthónapos tervév ide­jére. A megszavazott összegből 30 egyetemet, főiskolát és népi kol­légiumot állítanak heyre. Budapes­ten újjáépítik a Műegyetemet, a Pázmány Péter Tudományegyetem központi épületét, orvosfizikai inté­zetét, élettani intézetét és könyvtá­rait. Újjáépítik a soproni Műegye­temet, úgyszintén a debreceni Tudományegyetem orvosfizikai in­tézetét, a debreceni és miskolci általános iskolákat, a szegedi Ne­velőképző Főiskolát, a debreceni nagyerdei internátust, valamint a budapesti József Attila, Toldi Mik­­lós, Petőfi- és Györffy-kollégiumo­kat. ------— -------­ Jól sikerült a szabadkenyér első napja A szabadkenyér bevezetésének­ első napján a fővárosban óriási forgalmat bonyolítottak le Hétfőn 3 vagon szabadkenyeret és 250 ezer bucit árusítottak,, mára már 5 vagon szabadkenyeret és 300­ ezer bucit igényeltek az árusítás­­­sal foglalkozó üzletek. Illetékes körök a szabadkenyyér átlagos forgalmát a jövőben napi 4 va­gonra és 300 ezer bucira becsülik.

Next