Néplap, 1949. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1949-07-01 / 150. szám

Közös a munka — jobb az élet a hajaúböszörményi „Büki-tanyán“ ts Hatalmas sz­ökő búzatáblát len­el a szél. A nagy nehéz kalá­­ssok meghajlanak kissé. A böszörmény­, határban (Büki-felc tanya) termelőcsoport tagjai boldogan nézegetik a kalászosoké"­ Tervezgetik, hogy mikor lehet az aratáshoz hozzáfogni. A kendervetés messziről úgy látszik, mintha erdő lenne. A benne dolgozó emberek alig rá szának ki belőle. A tervszerűség, a pontos munka és a jó eső után a vetésünk nagyon szép. — Bátran, nézünk az elkövetkező idők elé —­ mondja Bakó Mi­hály. — Munkánk után biztosítva van a jobb és boldogabb életünk. A termelésünk megsokszorosításával harcolunk a béke biztosításáért és családunk jobb jövőjéért. —­­A mi búzánk a határban a legszebb — mutat­ja boldogan a hatalmas búza fejeket Pór Imre. — 91 hold a­ kalászos vetésünk, de mind nagyon szép, mert­ műtrágyával készítettük elő a földet. A jól előkészített föld megadja a hasznot. Vidáman fogunk a dús ara­táshoz. Az élesre fent kasza dús rendet hagy mag­, után. Az idén az állatok ellátása biztosítva lesz, mert szénánk is lesz bőven. _ Én­­ hónapig voltam a Szovjetunióban és az ott tapasztalt termelési módszereket itthon felhasználom — mondja Bíró Sándor a kaszát megfenve, friss lendülettel vágja tovább a füvet. Gyorsan szaporodik a dús rend kaszája nyomán. Nem­ hajtotta végre az aratásra kiadott rendelkezéseket s egy hold gabonát éretlenül levágott Szegedi Mihály Hatvan­ utca 48. szám a­ lakos. Most Orbán János DÉFOSz titkár feljelentésére megindult ellene az eljárás. Nem szolgáltatott be a terület utáni zsírmern­yiségből 27 kiló zsírt Tímár Imre bárándi gazdál­kodó. A törvényszék uzsoraegyes­­bírája Tímárt 2 hónap­ fogházra ítélte, az ítéletet azonban három­évi próbaidőre felfüggesztette. TISZÁNTÚLI NÉPLAP tS4U JULIUS 1, t'ÉMTRK Amerikai megszülök és amerikai erkölcsök Angliában A M­ar­sh­all-e­g­y­e­zm­é­ny értelmében Anglia köte­­les helyet adni saját terü­letén amerikai katonájá­nak. Négy évvel a máso­dik világháború befejezé­se után még mindig nagyszámú jenki katona­ság tartózkodik Anglia területén. Kaszárnyákat, repülő­tereket sajátítanak ki maguknak és mint a megszálló katonaság el­lenséges ország földjén, úgy garázdálkodnak. Az amerikai és angol sajtó most foglalkozik elő­ször alaposabban az amerikai katonák botrá­nyos viselkedésével, mi­vel a helyzet már tűrhe­tetlenné fajult. A The Worker c. newyorki lap a következőket írja: „Manchestertől 18 mérföldre van Burton­wood. Itt fekszik az ame­rikaiak repülőtere és ka­tonai tábora, amely a környező falvak és kis­városok réme. Hosszú ideig a sajtó agyonhall­gatta az amerikai urak botrányos viselkedését, valamint a környék dol­gozóinak többször meg­ismételt keserű tiltakozá­sát. Most, amikor a hely­zet annyira elmérgese­dett Burtonwood kör­nyékén, hogy véres ösz­­szet­lzésektől kell tartani, hallatja gyenge tiltakozá­sát a reakciós sajtó is. A londoni Daily Mirror c. lap arról panaszkodik, hogy a manchesteri vas­útállomáson fiatal lányok várják az odaérkező amerikai katonákat. A lányok között sok van, aki nem idősebb 12 éves­nél. „Anglia jó hírneve forog kockán — sirán­kozik a Daily Mirror —■ és hozzáfűzi: a lányok jelöltjeikkel együtt kocs­mákba mennek és onnan olcsó hotelekbe vonulnak. Ezt az árat fizetjük a Marshall-segélyért? ...” De a Daily Mirror megijed saját kitöréseitől és arra gondol, hogy me­részségét a Marshall­­dollárok megvonásával büntethetik, ezért szelí­den így folytatja: „Borzalmas, ha össze­hasonlítjuk ezeket a „rendes” katonákat azok­kal a 12 éves lányokkal, akik éjjelente csoporto­san várakoznak.” Vagyis a Daily Mirror megvá­dolja a serdülő lányokat, hogy „ők követnek el erőszakot az amerikai pi­lótákon. Georg W. Hal őrnag , a burronswoodi tábor in­formációs tisztje gúnyo­san lerázta magáról az ügyet és ezt mondta: „Ez normális állapot, amely létre szokott jönni a megszálló katonaság s a megszállott ország leá­nyai között.” Ide jutott Anglia; az­ amerikai katonaság már csak „megszállt” ország­nak tekinti. És ilyenek az amerikai erkölcsök, amelyek nevében az őrült Forrestal keresztes há­borút hirdetett a Szov­jetunió és a népi demo­kráciák ellen. Ez az „amerikai életmód” jó is­kola az angol nép szá­mára ... Csak nehogy odajussanak, ahova For­­restal. Az árulóknak kifér© legkeményebett büntetést ! Állást­­oglalt a megyei közgyűlés „A munka dandárja’ megját­szott csütörtökön délelőtt a me­gyei közgyűlés látogatottságán. A tanácsteremben — melyet más al­kalommal megtöltött a tagok so­kasága — a most folyó­­’ratási munkálatok miatt csupán „felirat van. Ez is bizonyítja, hogy ma már valóban a dolgozók ülnek a me­gyénk életét irányító törvényható­sági bizottságban is. Régen mind­egy volt, hogy télen, vagy nyá­ron hívták össze a közgyűlést, a tagokat — a földesurakat, sokszáz holdas kulakokat, viriliseket — legfeljebb nyaralásukban, semmit­tevésükben zavarták meg a tör­vényhatósági bizottsági ülésekre szóló meghívókkal. A közgyűlést egyébként tegnap délelőtt negyed 11 órakor­­ nyitotta meg Domokos János főispán, majd napirend előtt Tatár Kiss Lajos al­ispán elvtárs emelkedett szólásra. — Ebben az országban — kezd­te beszédét Tatár Kiss alispán — nincs egyetlen dolgozó sem, aki nem látná azt a hatalmas harcot, amelyet a munkásság,a dolgozó pa­rasztság és a haladó értelmiség folytat békénk megőrzése érdejé­ben a háborúra uszító imperialista hatalmakkal szemben.­­ Ez a harc a különböző terü­leteken, küönböző fegyverekkel folyik. A kínai nép szinte naponta aratja győzelmeit, a magyar dol­gozók pedig a dicsőséges Szov­­jetúnióra támaszkodva egymásután, szorítják ki a pozíciókból az ellen­séget, legutóbb a legveszélyeseb­­bet, mely befurakodott a szocia­lista építés motorjába, a Magyar Dolgozók Pártjába. Beszélt ezután az alispán ma manőverjeiről, elítélőleg nyilatko­zott a Rajk-féle trockista áruló banda mesterkedéseiről, majd így folytatta: — A magyar munkásság, dol­gozó parasztság nagy megnyug­vással fogadta, hogy ezeket a hit­vány, aljas, hazaáruló bitangokat Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével a Párt leleplezte. (A Párt és Rá­kosi elvtárs nevének említésekor a jelenlevők felállva viharosan tap­soltak.) Ezért javaslom, hogy­ a megyei közgyűlés táviratban mondjon köszönetet a magyar nép nagy tanítómesterének s_ b­ztosítsa őt°és a Magyar Dolgozók Pártját további bizalmáról. A távirat szövege így hangzik: „Hajdú megye dolgozó népe sze­retettel köszönti és hálás köszöne­tét fejezi ki Rákosi Mátyás elv­társnak abból az alkalomból,­­ hogy az­­ imperialistáknak Rajk és Szőnyi által vezetett magyarországi ügy­nökeit, akik a magyar demokrácia szívébe, a Magyar Dolgozók Pár­t­­jába befurakodva azt a legaljasabb módon akarták hátba támadni, le­leplezte. A vármegy" dolgozó népe gyű­lölettel és megvetéssel fordul szembe ezekkel az aljas trockista kémekkel és kéri az árulóknak ki­járó legkeményebb büntetéssel súj­tani az imperialisták becstelen ügy­nökeit. Éljen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja és annak szeretett vezére, Rákosi Mátyás. Éljen a béke legfőbb őre, a nagy Szovjetunió és annak Dolos vezére. Sztálin elvtársi Éljenek a világ összes demokra­tikus dolgozói!” A távirat felolvasása után a köz­gyűlés tagjai szinte egyszerre emelkedtek le a helyükről és perce­kig éljenezték és tapsolták a Szov­jetuniót, a Magyar Dolgozók Párt­ját, Sztálin és Rákosi elvtársakat, tüntettek Rajk és áruló bandája ellen, majd­­ egyhangúlag elfogad­ták Tatár Kiss Lajos alispán elv­társ indítványát. EGY TADZSIK TÜDÓS CSALÁDJA , Szai­ Ranzsajcov korhoiparasy 8 fiút és 4 leányt nevelt fel. Neki még a cári uralom alatt arra sem volt lehetősége, hogy írni olvasni megtanuljon, gyermekei azonban már szovjet iskolákban járhattak. Minden gyermeke elvégezte a középiskolát Legidősebb fia Zarif,, aki a Kommunista Pártnak is tagja e­gyike az első tadzsi­kisztáni ,történelem tudományi doktoroknak, egyetemi tanár. A má­sik fiú, Latif, aki szintén tagja a Pártnak, a kémiai tudományos­­doktorjelöltje. Szali Radzsabov pedig a jogtudományok doktorje­löltje. Több könyvet írt, melyek Középázsia népeinek jogviszo­nyaival és a Tadzsik állam történelmével foglalkoznak. Az idős kolhozparaszt gyermekei között van még közgazdász orvos és ta­nárnő, így nevelnek a Szovjetunióban egy kolhozparaszt gyermekei, női tudósokat. Felhívás a gazdasági munkáltatókhoz! Az Országos Társas­alombiz­ol­ó Intézet közli a gazdasági mun­­káltatókkal­­, és erre felhívja a munkavállalók figyelmét is­­ - n­ejte idevonatkozó kormányrend­elet értelmében a gazdasági m­un­­ka­válla­lók után fizetendő társadalombiztosítási járulékot folyó ír jú­ius hó 1-től az alábbi, magasabb értékű biztosítási bélyegek* k­..! leróni : A díjemelés a gazdasági munkásság érdekeit szolgálja és ezá 1 ■h a régen óhaj­ott családi pótlék bevezetéséhez is megtörtén. M rá e­sö lépés. A kormány ugyanis az F­rdőgazdasági Nemzed A á':»..-. t­ér dolgozok és Mé/ngazdasági Nemzet: \ á­lali tokhoz egész év m ft gy legalább hathónapi idő áramra, szerződéit munka­vállalók­­ie,-v*itbillo2 család nódokban részes!­i. ■ -.. - ^1 ELSŐ CSOPORT: MÁSODIK CSOPORT: napi bélyeg . . . 1.30 Ft napi bélyeg . . . 1.20 F*. heti bélyeg • • . 9.— Ft heti bélyeg . . . 7.— F havi bélyeg . . . 36.— Ft havi bélyeg . . . 28.— Ft ­ B­éke­nagygyűlés a debreceni tudományegyetem aulájában A debreceni tudomé­nyteyeum aulája zsúfolásig megtelt a béke­­nagygyűlés alkalmával. Az egyete­mi dolgozók, professzorok, egye­temi hallgatók nagy számmal kép­viseltették magukat ezen az ün­nepségen. A klinikai dolgozók énekkara elénekelte a Köztársasági Indulót, majd dr. Kettesi Aladár rektor nyitotta meg a nagygyű­lést. A megnyitó után Kiss Ferenc népi­­ kollégista József Attila: „Fia­tal életek indulója” című költemé­nyét szavalta, majd dr. Kesztyűs Lóránt egyetemi tanár tartotta meg ünnepi beszédét. A beszéd befejeztével a felszó­lalások során dr. Vályi Nagy Ti­bor, dr. Kardos Pál, Rózsa Gyula, dr. Juhász Géza, Molnár György, Buglyó Gáborné, Kónya Sándor és Pálfi Sándor kértek szót. A köz­gyűlés 1 h­atározati javaslatot foga­dott el, amely szerint Debrecen egész dolgozó népe egy tömbben csatlakozik a béketáborhoz. A nagyjelentőségű nagygyűlést az Internacionálé eléneklése zárta be.

Next