Néplap, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

2 Építsd a szocializmust - legyezz Tervkölcsönt! Rob Antonok, Bán Antalok, Pál­ffyk, mint helytartók kormányoztak volna. Rákosi elvtárs itt idézte Rajk és Szőnyi erre vonatkozó vallomásait, amelyik mind arról tanúskodnak, hogy Magyarországra vérgőzös, raépellenes, fasiszta rendszert akar­­tak visszaállítani. És mit mondott Pálffy? „Teljesen tisztában voltam azzal — mondotta, — hogy egy ilyen megindított folyamat nem áll meg a félúton. Tudtam, hogy nin­csenek langyos középut­k. Vagy vagy . És egy ilyen burzsoá­ demokrat­ikus változása a magyar politiká­ban akár akarjuk, akár nem, visz­­szamegy egész a Horty-fasizmusig." — Még világosabban beszélt er­ről Korondy, a fasiszta csendőrszá­­zados. „Én — mondotta Korondy az összeesküvés céljairól azt tud­tam, hogy a terv célja fegyveres puccs segítségével a kormányt eltá­volítani, Rákosi, Gerő, Farkas mi­nisztereket őrizetbe venni, ellenállá­­suk esetén fizikailag megsemmisí­teni őket és a hatalmat átvenni. A hatalom birtokában a régi burzsoá kapitalista rendszert visszaállítani, a földeket, a régi földbirtokosoknak visszaadni, a gyárakat a gyárosok­nak, a bankokat a bankároknak, visszahelyezni a régi beosztásukba a volt csendőrség, rendőrség, a Horthy hadsereg tisztjeit, tiszthe­lyetteseit, a minden bizonnyal er­esen elégedetlenkedő munkásokat­ pedig, különösen a munkáslakta vi­dékeken, Diósgyőrött, Salgótarján­­ban, Ózdon terrorcselekményekkel megfélemlíteni.” Ma­jkék éles szögekkel kivert vasjármát akarta­k tenni a magyar nép nyakába — íme, ez lett volna az össze­esküvés eredménye. Burzsoá­ demo­­kratikus köztársaságot emlegettek és a véres fasizmusra gondoltak. A magyar dolgozó nép 1919 augusz­tusában már áldozata lett egyszer hasonló kísérleteknek. Akkor is pol­gári demokráciát ígértek neki a nyugati imperialisták és a böllér­­bicska uralma, Orgovár­y, Siófok, Horthy és Szálasi valósultak meg belőle." Sohasem felejtem el, hogy amikor 1919 nyarán a magyar Vö­rös Hadsereg egy századának (per­­cekig tartó viharos éljenzés, a je­lenlévők hosszantartó lelkes tapssal érlelik Rákosi Mátyást) politikai megbízottja magyarázta katonái­nak: Ezelőtt fajárom volt a dolgo­zó nép nyakán. Ha most kicsavar­ják a fegyvert a kezünkből, akkor vasjármot kapunk.” És én hozzá­­tehetem: ha Rajkék, Titóék és ame­rikai­ gazdáinak terve sikerült volna, akkor a magyar dolgozó nép nya­kára nem egyszerű vasjárom került volna vissza, hanem vasjárom, éles szögekkel kiverve. Ezt ma már fel­ismeri nemcsak a Párt, de felismeri a magyar dolgozó nép is és Rajk MOZI AKGU­C Ma 6, 6, 8 órakor Paul Rohamon amerikai filmje­­getQuivill Amerika igazi arca: VÍGSZÍNHÁZ ÁLTALÁNOS RENOVÁLÁSI MUNKÁLATOK MIATT PÁR NAPIG ZÁRVAI METEOR vasárnapig bezárólag! 4, 6, 8 órakori Szeretemsik, fiatalok, boldo­gok Stejlltka Mii Uj német vígjáték! bandájának leleplezéséből nem az a legkisebb haszon hogy min­dent ma­gyar hazafi megér­ti, hova vezet az az út, amelyre a nyugati imperia-De le kel vonnunk egyéb tanul­ságokat is, elsősorban a munkás­osztály, a dolgozó nép Pártjának jelen­tőségéről. Most Rajk vallomá­sából megadtuk, hogy a jugoszláv árulók nem azért vizezték föl a pár­tot, nem a­zért olvasztották bee a népfrontba és tolták a Pártot fél­­i­llegalitásba, a háttérbe, mert nem voltak tisztában szerepével, h­a­nem ell­énkezőleg, mert igenis tisztában voltak vele. Nekünk most az ellen­ség tettein keresztül kell újra meg­tanulnunk, hogy népi demokráciánk, szocil­ista építésünk gerince. Pár­­­tünk, a Magyar Dolgozók Pártja (Hatalmas, viharos lelkesedés, elemi erővel zúg fel a kiáltás: Éljen a Párt.) Hogy rz­fié­ erősebb ez a Párt, annál erősebb ,egészségesebb a népi demokrácia. A legkissebb lazaságot sem szabad megengedni . Meg kell tanulnunk ennek a pernek a tényénél, hogy szoro­sabbra kell venni Pártunkban a fegyelmet, a tudást, az elméleti színvonalat emelni kell és hogy amit ezen a téren eddig tettünk, az nem elegendő. Nem szabad tt­n­­nünk a jövőben sem a pártmunka, sem a termelés terén semmiféle lazaságot, liberalizmust és nem szabad megengedni, hogy a vi­lágnézeti fronton a legkisebb rés, vagy repedés is legyen.­­ Ezekre a lazaságokra vonat­kozólag éppen az utóbbi hetekben kaptunk újabb szemléltető példát a szabad vallásoktatással kapcso­latban. Mi tartottuk magunkat ahhoz az elvünkhöz, hogy ezt a kérdést maguk a szülők, minden befolyástól menten szabadon listák szerették volna országukat átdobni. Ma is megjegyezzük ma­gunknak az áruló Pálffy szavait. ..Nincs langyos középút vagy­■oldják még. És mi lett az ered­mény? A katolikus püspöki kar, a­he­lyett, hogy két kézzel kapott volna ezen és maga is hasonlóképpen viselkedett volna, nem tudott oko­­sabbat tenni, mint, hogy kiadott egy harcias körlevelet, megspé­kelve Mindszenty-idézetekkel, át­­látszó célzásokkal a pócspetri esetre és egyben mozgósította minden erejét. A híveket lerohan­ták a papok és az apácák. Elkez­dődött a nyomás, a fenyegetés minden formája. Újra az történt, hogy engedékenységünket és meg­­egyezés­­készségünket gyengeség­nek tekintették. Ez odáig ment, hogy egyes iskolákban ma, a de­mokrácia ötödü­k évében üldözik azokat a gyermekeket, akik nem járnak hittanra és eddig 14 peda­gógust kellett rövid úton kivágni az iskolából, mert ilyen üldözés­ben részt vettek. — Világos, hogy ezen a téren hibát követtünk el, amikor figyele­men kívül hagytuk, hogy a reak­ció visszaél a lehetőségekkel. Ezt a hibát most gyorsan jóvá kell tenni azzal, hogy változtatunk ed­digi módszereinken. Most Rajk vallomásai és Rankovics közlései alapján látjuk, hogy az eddigi módszerek nem vezettek ered­­ményre. A magyar dolgozók és benne a magyar katolikus demo­o­kraták is megértik, hogy maguk alatt vágják a fát, ha egyik ke­­zükkel lerombolják azt, amit a másikkal építenek, hogy nem tűr­­hető, hogy gyermekeiket az isko­­lában a demokrácia külföldről mozgatott ellenségei neveljék. Megértjük, hogy ezen a helyzeten változtatni­ kell és megérti a Párt is, amelynek, mint mindenütt, ezen a téren is az élen kell járnia, vagy." (Hatalmas, zúgó tapsvihar, a jelenlévő hosszú perceken át lelke­sen kiáltják: Éljön Rákosi! Éljen a Párt!) magyarázott Rajknak, hogy Mind­­szenty amerikai utasításra indí­tott veszett harcot a demokrácia ellen, de Mindszenty magatartásá­ból és egy sor egyéb jelből is megértettük, hogy gyorsabban és keményebben kell cselekednünk. Terveinket úgy változtattuk meg, hogy a tennivalókat, amelyeket 1950 végéig akartunk elvégezni, jó félévvel előbbre hoztuk. Mind­szentyt ártalmatlanná tettük. Az év elején végrehajtottuk a párt­tisztítást, kiszórtuk a hozzánk be­furakodott idegen elemek jelenté­­keny részét. Szorosabbra fogtuk a munkásság és parasztság szövetsé­gét. Ezzel kapcsolatban a honvéd­ségben, a rendőrségben, az állam­­gépezetben a demokráciához hű munkásokat és parasztokat he­lyeztünk el és végül megtartottuk a választásokat. Rajk és bűntársai elpana­szolták, hogy minden egyes intézkedésünk helyes volt, népi demokráciánk megerősítését szol­­gálta és egy-egy csapást jelentett az amerikai imperialisták, Titoék és magyar bérenceik titkos ter­veire. J­épi demokráciánk, szocialista építésünk gerince. Pártunk, a Magyar Dolgozók pártja NÉPLAP Törhetetlen, hogy a vallást nem tac­u­ó gyermekeket üldözik az iskolákban . Mi természetesen változatla­­­nul a vallásszabadság alapján ál­lunk, s éppen ezért nem tűrhetjük azt a lelkiismereti terrort, ame­lyet újra tapasztalnunk kell. Gon­doskodni fogunk róla, hogy Pár­tunk és rajta keresztül a magyar dolgozó nép ebben a kérdésben helyesen foglaljon állást, (lelkes taps). Ezt a rést is, amely eddig szellemi frontunkon tátongott, most fokozatosan be fogjuk tömni . Legfontosabb tanulság azon­­ban számunkra, hogy fokozni kell az éberséget az ellenséggel szem­ben. Meg kell vallanom őszintén, hogy ezen a téren Rajk áruló bandájával szemben mi magunk, a Párt vezetői is hibáztunk. Általá­­nosságban beszéltünk éberségről, de ugyanakkor magabiztosak vol­tunk, megnyugtattak bennünket politikai és gazdasági sikereink. Fokoznunk kell az éberséget . E mellett nem egyszer elné­zőek voltunk Rajk és társai párt­­szerűtlenségeivel és hibáival szem­ben. Ezekben nem az ellenség ke­zét gyanítottuk, hanem az illetők tapasztalatlanságát, járatlanságát, fel­yeletlenségét. Túlságosan tü­­relmesek voltunk velük szemben, mert nem gyanítva, hogy árulók­kal van dolgunk, meg akartuk nevelni őket, módot akartunk ne­­­kik adni arra, hogy hibáikat ki ■javítsák. . .■ A mellett a Rajk-ügy leleple­zéséig ilyen esetünk még nem volt és elképzelhetik az elvtársak, hogy magunk is meg voltunk döb­benve az aljasság és árulás­­ fe­leketlen mértékétől. Nem volt gyakorlatunk az ilyen ügyek fel­göngyölítésében és tudtuk, hogy nem lehet könnyelműen hozzá­­fogni. Nem is volt könnyű a fel­göngyölítés feldolgozása és meg­vallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött. (Taps) — De amint felismertük Rajkék bandájának árulását, az ügy kör­vonalait, jelentőségét, nemzetközi összefüggését, akkor megszűnt a türelmesség, a tépelődés és akkor azzal a gyorsasággal, kemény kéz­zel és vas következetességgel nyúltunk hozzá, amely Pártunk döntő akcióit jellemzi és amit jog­gal tanult meg félni az utolsó öt év folyamán az ellenség. (Lelkes taps.) — Mindjárt hozzátehetem: per­sze azelőtt sem haboztunk. Ami­kor Rajkot tavaly augusztus első napjaiban eltávolítottuk a belügy­minisztériumból, ez nem valami véletlenség volt, mint váratlanul elsült puska lövése, hónapok értetették meg. A hadse­reget sem véletlenül vettük kézbe tavaly szeptemberben. (A megje­lentek ütemesen éltették Farkas Mihályt.) — Mi nem tudtuk akkor azt, amit október elején Rankovics 1949 OKT68E« 1. SZOMBAT K­ii mi i—­n Tumi in nacqnaaaraPTC» Felbecsülhetetlen szolgálatot tett Pártunknak a tájékoztató Iroda határozata — Éberségünk felfokozásában felbecsülhetetlen szolgálatot jelen­tett a kommunista Pártok Tájé­koztató Irodájának tavaly júniusi határozata. — Ez a határozat felrázott ben­nünket önelégülségünkből és meg­nyugvásunkból és rákényszerí­­tett bennünket arra, hogy szakít­sunk azzal a munkamódszerrel, amely egyik napról a másikra dol­gozott és elvesztette szem elől a szocializmus építésének széles perspektíváit, különösen a szocia­lizmus építését a falun. És külön hálával kell megemlékeznünk nagy tanítónkról, Sztálin elvtársról. (Szűnni nem akaró taps és éljen­zés) aki azzal, hogy a jugoszláv árulókról kíméletlenül lerántotta a leplet s biztos kézzel mutatott rá a tennivalókra, bennünket is he­­lyes útra vitt. — Nem véletlen, hogy a Tájé­koztató Iroda határozatának nyil­vánosságra hozatala után öt hét­tel Rajkot leváltottuk a belügymi­nisztériumból. Egyszóval, ha kez­detben nem is voltunk elég éberek azután igyekeztünk alapos munkát végezni.­­ A választások május 15-én voltak. Az összeesküvők letartóz­tatása május 16.án kezdődött. A munka, amit ezzel kapcsolatban államvédelmi hatóságunk (lelkes taps) Péter Gábor elvtárssal az élen végzett (taps) nem volt rossz, sikerült felderítenünk az ellenség Szervezetének jelentékeny részét. Sikerült rávilágítani aljas magyar és nemzetközi terveikre és ráirá­nyítani a magyar és nemzetközi dolgozók figyelmét az amerikai imperialisták és jugoszláv kémeik t­zelmeire. Most az a feladatunk, hogy tanuljunk saját kárunkból habár a közmondás az okos em­bernek példájára nem tanultunk más kárából. — Tanuljuk meg elsősorban az­­éberség gyakorlását és tanuljuk meg, hogy az éberség nemcsak a Politikai Bizottság, a pártvezető­­ség, a Központi Ellenőrző Bizott­ság vagy az államvédelmi hatósá­gok ügye, hanem az egész­ Pár­tunké. Legyen éber Pártunk min­­den Szervezete, minden funkcio­náriusa, minden tagja és ezen túl­menően legyen éber az egész dol­­gozó nép. Figyeljen fel a legki­sebb ellenséges hangra, vagy te­tte A hibák mögött keresse és találja meg az ellenség kezét. Az éber­séggel kapcsolatban tudni kell, hogy milyen réseken át tud beha­­­tolni hazánk az ellenség. Milyen módszerekkel altatja el ébersé­günket. Az önelégültség, amely nem akarja a hibát észrevenni, a személyi kultusz, a türelmetlenség a figyelmeztető szóval és kritika­­val szemben, az önkritika hiánya, mind az éberség tompulását ered­ményezi és nem lehet eléggé éber az, akinek nincsen meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége, mert nem veszi észre, ha az ellen­ség a nacionalizmus, faji gőg, so­vinizmus, antiszemitizmus fegyve­rét használja, ha az ellenség a dol­gozókat úgy befolyásolja, hogy a régi reakciós vitából bennük ma­­radt szocialistaellenes ösztönökre, az egyéni haszonlesésre, önzésre, kényelemre apellál. Nemcsak poli­tikai téren legyen éber a kofflma­ rosta, hanem a termelés frontján is. Értse meg, hogy a hanyag, rossz munka, a sok selejt, az anyagpocséklás, géptörés, a rossz­­minőség, normalazítás, bércsalás, az OTI csalás nemcsak gazdasági­lag árt a demokráciánknak, a dol­­gozó népnek, hanem politikai je­lentősége is vall. Mindez politikai akció is, amelyre ugyanúgy fel kell figyelni és amelyet ugyanúgy­ ki kell vizsgálni, mint a suttogó propagandát, a szabotázst, vagy a kémkedést és fel kell figyelni nemcsak arra,, aki ilyesmit elkö­i­­get, hanem arra is, aki támogatja vagy elnézi. Rajk árulására többtermeléssel feleltek a magyar dolgozók­ ­ A magyar dolgozó nép poli­tikai érettségének bíztató jele, hogy ezt az összefüggést a Rajk-per nyomán azonnal felismerte. Száz és száz ü­zemből, műhelyből ka­ptuk azt a határozatot, hogy Rajkék árulásá­ra több termeléssel és jó munkával felelnek (Taps.) Ezt üzenik a gyárak, ezt üzeni a falu, amely a maga részéről a termés jó beadásával, a vid­és jó el* hanem * hosszú végzésével felel az ár­ulóknak . Amikor örömmel a­lapíthatjuk meg, hogy a Rajk-banda ügye föl­rázta és éberebbé tette a magyar dolgozó népet, ugyanakkor mindjárt meg kell mondanunk, hogy hiba volna azt hinni, hogy Rajkék lelep­­lezével már teljesen felszámoltuk és gyökeréig elb­velí­tottuk az ellen­ség szervezeteit. Ma már tudjuk, hogy az ellenség kém­hálózatát év­tizedekig építette ki. Nem valószí­nű, hogy amit ők annyi esztendő­kön át felépítettek, mi néhány hó­nap alatt fel tudjuk kutatni. Ha éberek lesztek el fogjuk pusztítani az imperialisták kémeit is. A Rajk-ügy fel­számolása olyan ta­pasztalatokkal gazdagított bennün­ket, amelyekkel eddig nem rendel­keztünk. Érettebbé, magabiztosabbá tette az egész Pártot, az egés­z ma­gyar demokráciát. Végeredmény­ben az ellenség kezdeti sikerei: visszájára fordítottuk és egy veszé­lyes csatát győzelmesen vívtunk meg. (Hosszú, percekig tartó éljen­zés: Éljen Rákosit, énjel a Párt!)

Next