Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-299. szám)
1949-12-01 / 279. szám
Az új háborús előkészületek elítéléséről, az öt nagyhatalom szerződésének megkötéséről, a béke megszilárdításáról beszélt Visinszkij az ENSz-ba Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen hoztak fel, mely indítványozza, hogy ítéljék el az új háború előkészületeit és az öt nagyhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására. — Általánosságban szólva — mondta Visinszkij — teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetúnió a béke megszilárdítására tett, elvont elméleti vitákba igyekeznek fojtani. Visinszkij a venezuelai küldött beszédére válaszolva kijelentette, a venezuelai küldött véleménye szerint az öt nagyhatalom szerződése a béke megszilárdítására egyáltalán nem küszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei közül nincs minden rendben. Természetes, hogy vannak nézeteltérések. Ezek a nézeteltérések esetleg különböző vitákra és háborús összeütközésre vezethetnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, mindenféle eszközzel arra kell törekednie — és ilyen eszköz többek között az öt hatalom szerződésének megkötése is, melyek magának a venezuelai küldöttnek a beismerése szerint is a fő felelősséget viselik a béke fenntartása, vagy megsértése ügyében — és ez az öt hatalom a biztonsági tanács öt állandó tagja —, hogy kiküszöböljék a veszélyt, megkönnyítsék a nézeteltérések megoldását és megteremtsék nápolistáknak, a megegyezés létrejöttének lehetőségét. A következőkben Visinszkij a chilei küldött felszólalásával foglalkozott. Történelmi visszapillantást vetett a Szovjetúnió első békenyilatkozatával kapcsolatban, amelyet 1917 november 8-án tett. Kimutatta Chile küldöttének aljas rágalmait, majd így folytatta: A chilei küldött arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szükséges „az állami szuverenitás elvének elismerése”. De akkor miért védelmezi az angol-amerikai javaslatot, hogy nagyon keveset nagy meg az állami szuverenitásból ? Hogy áll a helyzet ,magának Chilének a szuverenitásával, amelyről a chilei küldött ékesszóló beszédeket mondott ? Ha nem csalódom, a rézkitermelés tekintetében Chile a második helyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biztosít az országnak, miután az egész rézkincset két amerikai konszern, az Anaconda és a Bradan Cooper Company kezében van. Ezek a vállalatok az amerikai szenátus védnöksége alatt számukra kedvező vámtételeket állapítanak meg és kíméletlenül kizsákmányolják Chilét. Az ilyen tények láttán s az olyan amerikai trösztök láttán, mint a fent említettek, nevetségve még hallgatni is, ahogy a Chilei küldött itt komoly arccal a szuverenitásról értekezik, amelyet tiszteletben kell tartani stb. Noha a chilei kormány már eladta ezt a szuverenitást az amerikai maguknak ezeknek az államoknak a dolga. Sztálin 1936-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy nincsenek olyan terveink és szándékaink, hogy valamilyen világforradalmat hajtsunk végre a többi országban. Howard azonban még egy kérdést tett fel: ,,Úgy tűnik előttem mr. Sztálin, hogy hosszú idők folyamán az egész világon más benyomás alakult ki” Ekkor Sztálin megmagyarázta Howardnak, hogy ez „félreértés eredménye” és Howardnak arra a kérdésére, hogy „tragikus félreértés-e’?, ezt jelezte: „nem, komikus, vagy ha tetszik, tragikomikus". A libanoni küldött egész beszéde ebben a vonatkozásban szintén komikus félreértés, vagy ha tetszik tragikomikus félreértés volt, amennyiben egyes tragikus kérdéseket érintett és főként tragikus választ adott rájuk. Az angol-amerikai tömbnek szüksége van bebizonyítani — jegyezte meg a továbbiakban Visinszkij —, hogy a kommunizmus koncepciója a háború koncepciója A kísérlet kudarccal végződött mert a kommunizmus koncepciója valójában a háborúk megsemmisítésének a koncepciója, innen erednek az egész világ haladó embereinek az erőfeszítései, hogy megfékezzék a háború elemi kitörését a háború kapitalista társadalomban immanens törvények spontán Hatékonyságát, hogy minden erőt mozgósítanak, hogy legalább megfékezzék e törvény hatékonyságát A libanoni küldött égisz beszéde — mutatott rá a szovjet megbízott — éppen arra irányult, hogy tisztára mossa a kapitalista újkolomposok és háborús uszítók reakciós politikáját, a háborús készülődésért a felelősséget a Szovjetunióra és a népi demokráciákra hárítsák. Leheséges az együttműködés a Szovjetunió és a kapitalista országok között A libanoni küldött azt mondta , jegyezte meg Visinszkij , hogy a kommunizmus filozófiája a háború és a forradalom. Ez a kommunizmus teljes és durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája, ha már beszélünk erről, a béke, a háború megsemmisítése, a háború keletkezési lehetőségének megsemmisítése Aki elolvassa Lenin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt feltétlenül világos, hogy a kommunizmusban a födolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A fődolog, mint a nagy Lenin tanítja, a társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szervezeténél magasabb technikai és tudományos alapon. A libanoni külaott rosszindulatúan azt áhította, hogy a kommunista filozófia a háború esker amecellenségéből indul ki. Nem éiti, vagy úgy tesz, mintha nem értené, nagy a háború a kapitalizmus szüleménye. Abból a hazug reltekesbd kiindulva, hogy a kommunista filozófia aimológ naporut követel, a hoanoni kuxuott *arra a következtetésre jut, hogy ennélfogva a kommunista arimmial semmiféle együttműködés sem lehetséges. Ezt a következtetést a tények megúívlják, mert annak ellenére, hogy nézetetérések vannak és különbség van mind társadalmi felépésében, mind ideológiában, a Szovjetúnió és a kapitalista államnok között, a Szovjetúnió együttműködik egész sor kapitalista országgal, amelyek óhajtják az együttműködést a Szovjetunióval a felek egyenjogúsága és a kölcsönös érdekek tiszteletbentartása alapján. Visinszkij rámutatott, milyen ártalmasak azok a mesék, amelyek szerint a Szovjetuniónak tervei volnának, hogy világforradalmat csináljon a kapitalista országokban. Az eféle állítások ostobaságát már 13 évvel ezelőtt leleplezték, amikor Sztálin generalisszimusz Howard kérdéseire válaszolt. Howardnak erre a kérdésére: „Nem gondolja-e Ön, hogy a kapitalista országokban indokolt aggodalom uralkodhatik, tajlon a Szovjetúnió nem határozza-e el, hogy erőszakkal rákényszeríti a maga politikai elméletét más népekre?“ — Sztálin ezt válaszolta: Az ilyenfajta aggodalmam a nincs semmiféle ok. Ha ön azt gondolja, hogy a szovjet emberek maguk és méghozzá erőszakkal akarják megváltoztatni a környező államok arculatát, akkor ön súlyosan téved. A szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a környező államok arculata megváltozzék, ez azonban maguknak a környező államoknak a dolga. Ezerszeresen igaza volt Sztálinnak, a szovjet kormány vezetőjének, amikor azt mondta, hogy mi, szovjet emberek természetesen kívánjuk, hogy a Szovjetuniót környező államok arculata megváltozzék, de az ma A HOLD Aránylag közel van a Földhöz kísérője , a Hold. Átmérője négyszer kisebb a Föld átmérőjénél és 3476 kilométerrel egyenlő, tömege tizennyolcszor kisebb, mint a Föld zöme-A Föld és a Holdfööözötti távolság 380 ezer kilométer. A puskagolyó, ha sebessége nem csökkenne, több hétig repülne a Holdba. A fénysugár és a rádióhullám, melyek háromszázezer kilométer másodpercenkénti sebességgel közlekednek, a Hold és Föld közötti távolságot egy és negyed másodperc alatt járják be. Az erős távcső a Holdat másfél-kétezerszeresen hozza közel hozzánk. A Hold felszínét hegyek borítják. Egyikmásiknak a magassága a 8 kilométert is meghaladja. Ezek a hegyek meredekek. A Holdon nincsenek sem óceánok, sem tengerek, sem folyók, sem tavak. Sehol egyetlen csepp vizet nem találunk. Levegő sincs rajta és ezért nincs ezen az élettelen égitesten növényzet és állati élet. A Holdat a Föld kísérőjének nevezik; mindig körben kering a Föld körül. Ezt a kört a Hold pályájának nevezzük. Általában azokat az utakat hívjuk pályáknak, amelyek mentén az égitestek haladnak. Szigorúan véve, sem a Holdnak Föld körüli pályája, sem a Földnek és a többi bolygónak Nap körüli pályája — nem kör, hanem ellipszis (kissé megnyúlt tojásalakú görbe). Azonban a pályák megnyúlása annyira csekély, hogy megközelítően körnek tekinthetjük őket. A Hold pályáján egy fordulatot 27 és fél nap alatt végez, egy* kilométer másodpercenkénti sebességgel mozogva, azaz az ágyúlövedékek sebességével. A csillagos ég hátterében a Hold állandóan mozog, nyugatról keletre haladva. Mindennap 15 perccel később jön fel, mint előző éjjel. Ha megjegyezzük a csillagokat, melyek közül a Hold egy adott pillanatban van, akkor egy óra múlva meggyőződünk róla, hogy látható átmérője nagyságában tőlünk keletre halad. Ennek következtében 27 és fél nap múlva újból ugyanazoknak a csillagoknak a környékén fog mutatkozni, az égen teljes kört írva le. NÉPLAP 1943 DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK A békét akaró emberi erők kiküszöbölik a háborús veszélyt Azt mondják nekünk és többek között Izrael küldötte is azt mondotta, hogy az Egyesült Államokat és Angliát nem lehet új háború előkészítésével vádolni a Szovjetúnió ellen, másrészről pedig azt ajánlani nekik, hogy kössenek békepaktumot. Itt azonban valamilyen félreértés van. Ha nem volna ilyen háborús készülődés, ha mi azt mondanánk, hogy sem Angla és sem az Egyesült Államok nem készül háborúra, nem szervez támadó jellegű tömböket, nem folytat eszeveszett fegyverkezési versenyt, nem igyekszik előkészíteni az előfeltételeket a Szovjetunió megtámadására és ugyanakkor javasolnánk, hogy kössünk békepaktumot, akkor ez nem volna logikus. Ellenkezőleg, teljesen logikus békét javasolni azoknak az országoknak, amelyek kormányai háborúra készülnek ellenünk és a népi demokratikus országok ellen. Beszédem gondolatmenete , mindén újra meg újra egy alapvető tételben foglalható össze. Bármilyenek is az imperialista hatalmak mai világának törvényei, az imperialista hatalmaké, amelyek számára alaptörvény a gyarmatok utáni hajsza, a verseny a világ újrafelosztásáért, a világuralomért. Bánnilyenek is ezek a törvények és hatásuk, az emberi erők, ha jóra irány. . . összefognak, át tudják lepni azt az akadályt, meg tudják szilárdítani a békét és ki tudják küszöbölnia háború veszélyét, noha mi nagyon jól tudjuk, hogy a háborút tejesen kiküszöbölni nem lehet, amíg kapitalista viszonyok léteznek, minél inkább egy-.ahangoljuk ebben a vonatkozásban cselekedeteinket, minél jobban összefognak erőink, természetesen annál gyorsabban tudjuk majd elérni a nemes és magasztos célt: a háborús veszedelem kiküszöbölését. Örömujjongással fogadta Csungking népe a kína népnadsereget A kínai néphadsereg csapatai felszabadították Csungkingot. A csapatok bevonulása a városba teljes rendoe ment végbe. A város lakossága örömmel fogadta a felszabadító csapatokat. Mint a londoni rádió jelenti, hétfon este a Kucímmang -eszéről is elismerték Csungmug e.estét. Azt hiszik, hogy a Kuomintang új Jova-usa Bengtü két héten berül szintén kénytelen lesz megadni magát a néphadsereg erűin.* Csungkaj falain a Kínai l Napházassaság zusza/a Csungking lakossaga o. „...mámorban fogadta a Csung-ang városát körülvevő félezrenéves fal kilenc kapuján át özönlő népi hadsereg csapatait. A Kuomintang szétzüllött csapatai fejvesztetten menekítek a városból Csengtü irányába, ahol a Kuomintang bábkormány szánalmas marauékat ke.t.... menedéket. A csangkaiseki fasiszta csapatok kivonulása után a város lakói kitűzték a házakra a féltve őrzött népköztársasági zászlót, Csungkingbe,szabadulása óriási jelentőségű. A nép kezére ku.__ egész belső hír a leggazdagabb, legnépesebb — ötvenmillió ,akosu tartományának, Bzecsuannak milliós fővárosa, amelyet a második világháború után építettek ki egészbe,se Kína legnagyobb ipariKözpontjává. Csungking volt .A utolsó rabságban sunymdő kínai nagyváros, az események azt mutatjáív, négy katonailag elvált belső Kína óriási területeinek sorsa, hogy a felszabadító népi naus-erdo ma már az összes frontokon általános támadássol van, hogy az utolsó csapás következül, a néphadsereg ezután nyugat felé tartó támadó ékeit ve.su Kína regitunan kiépített útvonalain keresztül láthatja el utánpótlással. Csungking felszabadulása azt jelenti, hogy a burmai út döntő szakaszának kézbentartása után semmiféle amerikai segítség sem juthat el toueé bZaiaZuu-Yu, sem j. Kuomintang csapatok maradékaihoz, azt jelenti, a néphadsereg közvetlen —.—--az úr állíthatja maga elé az „utolsó csapást Kína termetének teljes felszabadítását. A csungkingi győzelem nemcsak katona, kérdés, politikai, ...unalmi súlya is hatalmas. Chungking minden kínai száznála a Kuomintang és az amerikaiak rabló-együttműködésének jelképe volt. Ez a várna volt a Kínára kiáradó amerikai terror fészke. Hatalmas győzelem azért is, mert az amerikaiak és a Kuomintang azzal vigysztanak magukat, hogy Csungking „bevehetetlen” város, fiatalnas végül a csungkingi győzelem politika, és forradalmi súlya azért, mert ennak----...És a felczakacozása után a 450 millió kínaiból alig 50 millió él csak a még fel nem a szabadított területeken. A megvert Kuomintang-hordák sorsa A Csu-En-Laj, a kínai népköztársaság kormányának külügyminisztere kedden nyilatkozatat tett azzal kapcsolatosan, hogy Kuomintang reakciósok a szomszéd országokba próbálnak meg ' ....ni. A Kuomintang reakciós horda — mondotta — most megkísérli, hogy a Kínával határos helyeket megvert csapatának és tisztjeinek menedékhelyül használja fel és támaszponttá alakítsa át. Tekintettel arra a körülményre, a kínai népköztársaság kormányának nevében ünnepélyesen felhívom a francia kormánynak és a Kína határaival szomszédos más területek kormányainak figyelmét. Kormányunk politikájának rendíthetetlen célja, hogy a Kuomintang minden reakciós fegyveres erejét teljesen megsemmisítse. Bárhova meneküljenek is a megvert Kuomintang reakciós erők, a kínai népköztársaság kormányának jogában van, hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel, míg az a kormány, amelynek országa menedéket ad a Kuomintang reakciós had erőtnek, felelős.,,itet vállal cselekedeteiért és viselnie kell a felelősséget minden ebből származó következményekért