Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

1952 FEBRUÁR 1. FIJZTEK A hajdúhadházi „Petőfi“ tszcs-ben új munkaerkölcs születik A hajdúhadházi „Petőfi“ ter­melőcsoport tagjai gyűlést tartot­tak. A gyűlésen arról folyt a szó: Mivel kedveskedjünk Rákosi elv­­társnak, milyen felajánlást te­gyünk? És helyesen határoztak, amikor többek között a munkafe­gyelem további javítását határoz­ták el. Azért többek között, mert vállalták például azt is, hogy március 9-ére 1 hold erdőt tele­pítenek és szegélyként 500 nyár­­csemetét ültetnek el. Az asszo­nyok valami olyat akartak adni, amiben valamennyinek a keze munkája benne van, így abban állapodtak meg hogy térítőt hí­­meznek s azt küldik el Rákosi elvtársnak. Ezen az értekezleten történt, hogy Hunyadi Jánosáé amiatt zúgolódott, hogy kevés a munka­egysége. Azonnal emberére akadt Csapó Miklósban, aki megvála­szolt neki: ,— Kevés a munkaegységed? De azt nem mondod, hányszor hiá­nyoztál a munkából! Nézd meg Balogh Lászlónét, mennyivel több munkaegységet szerzett éppen az alatt az idő alatt, mikor te nem dolgoztál! Neki nem is hallani a panaszát. Előbb a meggyőzést alkalmazzuk Rákosi elvtárs november 30-iki beszéde óta egyre gyakoribbak lettek az ilyen felszólalások a­­Petőfi T­tszes­ben. A szorgalma­­sak felelősségre vonják a hanya­gokat s a tagság közösen hozott Határozatokat is a megbüntető-­ síikre. — Nem az az első lépésünk, hogy mindjárt munkaegységeket vonunk le a hiányzóktól- Ez len­ne a fegyelmezés legegyszerűbb módszere. Mi a nehezebbik, de hasznosabb formáját választot­tuk a fegyelmezésnek — magya­rázza Nánási Imre elvtárs, a cso­port idős elnöke. — Sok­sagunk fejletlen, de ha foglalkozunk velük, megértik, miért kell mindenkinek részt ven­­ni a közös munkában. Ezért mi a tagság egy igen jó módszert vezet be a fegyelem megszilárdí­tására. Közösen határozták el, hogy ha az egyének részére ki­mért területen valaki nem ter­meli meg azt a mennyiséget, amennyit a terv előír, úgy az az ő károsodása lesz, nem pedig az egész csoporté. Ez egy igen hasz­nos dolog és ösztönzi a tagokat arra, hogy minél többször kapál­ják meg például a részükre ki­mért területen a kukoricát vagy cukorrépát, mert ha kevesebb­re­előbb a meggyőzést alkalmazzuk. A munkacsapatokat is úgy állí­tottuk össze, hogy a népnevelők mindenütt ott legyenek a csapat­ban, a munkahelyeken s ott be­szélgethessenek a fegyelem meg­sértőivel. Elmondotta Nánási elvtárs azt is, hogy ha a meggyőzés se hasz­nál, akkor a munkaegység levo­nást is alkalmazzák. A sorozato­san mulasztókat pedig kizárják a csoportból. Nem, mint kellene, tőlük vonják le, h­a pedig túlteljesítik a terme­lési tervet jutalmat kapnak­ A „Petőfi“ tszcs a munkafegye­lem megjavításán kívül azzal is biztosítja az idei jó termést, hogy 7 tagot küldött a gépállomásra, hogy traktorosokat képezzenek belőlük. Tavasszal már a csoport traktoros tagjai művelik meg a földet, ők szántanak, vetnek és ők végzik el az egyéb gépi mun­kákat is. A terv nem teljesítése az egyén kára Sok volt a jogtalanul beírt munkaegység —■ Nagyon sokra ment tavaly az a munkaegység, amit a ratin­­kacsapatvezetők jogtalanul be­írtak a tagok könyvébe. Hogy az idén ilyen ne forduljon elő — mondja Nánási elvtárs, vala­mennyi tagunkat megtanítjuk a munkaegységgel való számolásra. Most csak 0-an vagyunk, akik is­merjük a m­unkaegységszám­ítást. A tagságot felosztjuk e csoportra s így foglalkozunk velük- Azt akarjuk, hogy egy tagunk se le­gyen bizalmatlan a munkacsapat­­vezetőkkel szemben azért, mert nem ismeri a munkaegységgel való számolást- Mindenkinek tud­ni kell, mennyi munka után ír­hatnak be egy munkaegységet­ Szakmai oktatáson kívül folyik a csoportban a politikai oktatás is. A hilldtíbadházi „Petőfi“ tszcs vezetői, tagjai kihasználják a téli időszakot s a munkafegyelem ja­vításával, az oktatással teremtik meg az előfeltételeit annak, hogy az idén — mint ahogy Nánási elvtárs mondja — valóban jól, mintaszerűen gazdálkodhassa­nak. A SAJTÓ mint a háborús uszítás eszköze Amerikában szeretik hangoztatni, hogy minden amerikainak joga van újságot kiadni és azt ír­hatja benne, amit éppen akar. Cinikusabb meg­állapítást még elképzelni sem lehet. Az úgyneve­zett „szabad'­ amerikai haj­ó legendája keresztül'­­kasu', hazug. Valójában az összes amerikai újsá­gok szőröstül-köröstül a monopóliumok kezében vannak. Közismert dolog, hogy a lapok és folyó­iratok többsége a nagy újságtrösztök közvetlen nagy közvetett ellenőrzése alatt vannak és az or­szág területének nagyobb részén az olvasókat kizárólag olyan sajtó tájékoztatja, amely a vezető ipari trösztök tulajdona, így például a Mellon aluminium tröszt birtokában vannak az összes pittsburgi lapok, az atombomba gyártó Dupont vegyipari tröszt tulajdonában van Delaware állam egész sajtója. És így tovább. De az is közismert dolog, hogy az amerikai lapok kivétel nélkül füg­genek a nagy hirdetéseket feladó vállalatoktól, s ha nem a jóváhagyott politikai vonalt viszik, megvonják tőlük a hirdetéseket, már­pedig ez a „szabad” sajtó hazájában egyet jelent a tönkre­­menéssel. Világos ezek után, hogy a nagy monopóliu­mok befolyása alatt lévő sajtó teljes mértékben kiszolgálja — és ki kell szolgálnia — gazdái háborús törekvéseit. Az örökké emberi vért­ezom­jukozó tőkés vállalatok célját a jól fizetett „újságírók” aztán tőlük telh­etőleg elősegítik. Ezek a minden emberiességből kivetkőzött fene­vadak nyíltan, gazdáik helyeslésétől bátorítva a gyilkolást és a vérontást dicsőítik. Íme egy példa: a Washingtoni Times Herald írja egyik számában: „Negyvenezer láb magasságban haladó repülőgé­peket küldünk az ellenséges városok fölé, atom­bombával, gyújtóbombákkal, baktériumokkal és robbanóbombákkal felszerelve, hogy megöljék a csecsemőket bölcsőikben, az öregeket otthonuk­ban és az embereket munka közben.” De az angol újságok sem különbek. Egy pár évvel ezelőtt írta a londoni Observer: „Éppen mi, és nem Orosz­ország, rendelkezünk az atomfegyverrel és mi, ha erre provokálnának a szó szoros értelmében letörölhetnénk a föld színéről az orosz államot.” Amint tudjuk a történelem, a tények rá­cáfol­tak azokra, akik hasonló illúziókat tápláltak. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a tőkés társadalomban, ahol minden megvásárolható, az újságírók is tőlük telhetőleg kiszolgálják és segí­tik a tőkés vállalatokat mindennemű háborús cél­jaik elérésében Az imperialista országokban a sajtó is — épp úgy, mint minden vállalkozás — a haszonnak, a profitnak egyik forrása. Ezekben az országokban elképzelhetetlen olyan sajtóter­mék, amely valakinek, vagy valamely vállalatnak nem hajt hasznot, — egyetlen kivétel van, — ez • kommunista pártok sajtója a békeharc legélesebb fegyvere A kommunista pártok sajtója ezzel szem­ben büszke arra, hogy senkinek jövedelmi forrása nem lehet, mérhetetlenül büszke arra, hogy Lenin és Sztálin eszméi és tanításai irányítják munká­jában, amelyet éppen ez eszmék alapján a mun­kásosztály és a dolgozók érdekeinek rendel alá. „Ha munkások részt vesznek egy lap irányítá­sában, annak mindenekelőtt az a jelentősége, hogy az osztályharcnak ez az éles fegyvere, az újság, a nép leigázásának fegyveréből felszabadításának fegyverévé változzék“ — tanítja Sztálin elvtárs. A kommunista pártok saj­ója ezért mindenekelőtt élen jár a békeharcban. A mai helyzetben a kommunista pártok, a de­mokratikus szervezetek és az egész haladó embe­riség fő feladata a harc a békéért. A forradalmi sajtó, amely egyre nagyobb közvetlenséggel és egyre magasabb eszmei felkészültséggel és lelke­sedéssel propagálja a marxizmus-leninizmus esz­méit, a Szovjetunió békepolitikáját, megmutatja a dolgozók tömegeinek egyrészt a kommunizmust építő szovjet állam és a szocializmus alapjait le­rakó népi demokráciák egyre növekvő sikereit, másrészt pedig a tőkés államok egyre mélyülő gazdasági válságát a nyomor rohamos növekedé­sét és a könyörtelenül közelgő pusztulás egyre sokasodó jeleit, ezért a leghatásosabb fegyvere a békéért folyó harcnak. A kommunista pártok sajtója elsősorban az igazat mondja. Még az olyan kommunista lap is, amelyet gyakorlatlan és szakmájukban képzetlen újságírók állítanak össze, minden hibája ellenére mérhetetlenül felülmúlja a legjobb burzsoá nyom­datechnikával és a legjobban megfizetett burzsoá újságíróktól összeállított lapot, mert az Igazat ír­ja, mert nemes célokért, a do­gozók érdekeiért és a népek szabadságáért és függetlenségéért harcol. A mi sajtónk nem közömbös szemlélője az osztályharcnak, büszkén hirdeti és nyíltan meg­mondja, nem áll a pártok és osztályok felett, a munkásosztály és p­­árt sajtója. Ebben is az iga­zat mondja meg. Nem ámítja el a dolgozókat az oszá­sfelettiség aljas és képmutató hazugságává­, mint a burzsoá sajtó, a mi sajtónk a békéért, demokráciáért, a kommunizmusért küzd! Ezeknél szebb célok, szebb eszmék nincsenek. A mi sajtónk a Párt irányvonalát követve áldozat­vállalásra s az emberiség legszebb eszméi iránti önfeláldozásra neveli és mint az igazság zászló­vivője világszerte a munka és az osztályharc bá­­rmiatra méltó hőstetteire szervezi és lelkesíti a dolgozókat. Ezért és így válik a kommunista sajtó az elnyomás alatt sínylődő népek felszaba­dításának eszközévé és a békéért folyó harc leg­­élesebb fegyverévé. Termelőcsoportjaink téli gyümöölcsfa­tisztogatási munkáiról A növénytermesztés fejleszté­séről szóló minisztertanácsi ha­tározat célul tűzte ki, hogy az öt­éves terv során továbbfejlesszük meglévő üzemi gyümölcsöseinket és a már meglévő gyümölcsösö­ket védjük meg a növényi és ál­lati kártevőktől. A dolgozók egészséges, kifo­gástalan gyümölccsel való ellátá­sa, valamint gyümölcskivit­elünk biztosítása érdekében védekezni kell a gyümölcskártevők ellen. Minőségi gyümölcstermeléssel is fokozzuk népünk jólétét és ezért gyümölcsfáinkat rendszeresen és szakszerűen ápolni és védeni kell. Ez az ápolás és védekezés már a tél folyamán megkezdődik, a sűrű lombkoronájú fákat met­széssel ritkítjuk, majd a száraz, odvas ágakat eltávolítjuk. Ezután gyümölcsfakapsztóval a törzset és vastagabb ágakat simára megtisz­togatjuk és drótkefével alaposan átkelősjük. A fákon lévő elszáradt leveleket, melyekben a kártevők petéi vannak, továbbá az össze­­szára­dt gyümölcsmúmiákat, me­lyek a betegséget okozó gombák csiráit hordják magukban, össze­szedjük és elégetjük- Gondot kell fordítani arra, hogy a fakaparé­­kot is megsemmisítsük, mivel a fatörzsön lévő kéregrepedések alatt húzódnak meg a kártevők és azok bábjai s miután a faka­­paróval és drótkefével azokat a fáról eltávontottuk, gondoskodni kell elégetésükről is. Ily módon végrehajtott tiszto­gatási munkák az egész évi vé­dekezés mintegy 130 százalékát képezik- A gondosan ápolt fa el­­lenáll a betegségekkel szemben is, szebb és nagyobb termést bizto­sít. Ezen munkák végrehajtásában jó példával jár elől megyénkben a hosszúpályi „Petőfi" tsz, mely­nek tagsága ez évben is tapasz­talta a nagyüzemű gyümölcster­mesztés előnyeit. 38 kat. hold te­rületű gyümölcsöséből a csoport K­SU.OOO forint bevételt ért el, nem számítva azt a mennyiséget, ame­lyet a tagság között osztottak ki. Szakszerűen kezelt gyümölcsösé­­ből 5 vagon almát exportált kül­földre. Üzemi gyümölcsösükben sike­resen alkalmazzák a Szovjetunió példája nyomán a gépesítést és a nyár folyamán motoros permettű­zőgépekkel végezték a permete­zési munkákat. Mintaszerű gyü­mölcsösükben egyetlen szövőlep­ke hernyót sem lehetett találni akkor, amikor többi csoportjaink­nál nagymértékben pusztított a kártevő. De a népgazdaság is gondosko­dik arról, hogy munkájukat meg­könnyítse és a Hosszúpályi Gép­állomás gépparkjában már új motoros permetezőgép várja a tavaszi és nyári permetezések megkezdését a szövetkezet gyü­mölcsösében-igen ajánlatos lenne a gyü­mölcsössel rendelkező többi cso­portjaink részére, ha tapasztalat­cserére mennének át a hosszú pályi „Petőfi“ tsz-hez és a ta­pasztalatok alapján a nyiradonyi ,,Vörös Csillag“ is igyekezne el­végezni a téli fatisztogatási mun­kákat ahol mindezideig még eh­hez hozzá sem fogtak. A tapasz­talatcsere nyomát­ jobb munkát végeznének a szepesi „Új Élet“ balmazújvárosi „Új Élet", hajdú­­sámsoni „Dózsa“ csoportok is, akiknek tulajdonában igen szép gyümölcsösök vannak. Termelőcsoportjaink járjanak elől jó példával a gyümölcsfatisz­­togatások terén és a földművelés­ügyi miniszter által elrendelt február 15-i határidőre maradék­talanul hajtsák végre a téli fa­­tisztogatási munkákat. Sándor Ferenc, a Megyei Tanács növény­­védelmi főelőadója. Hajdú-Bihar MNDSZ asszonyai Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére még jobban megerősítik szervezetüket Hajdú-Bihar megye MNDSz asszo­nyai lelkes felajánlással, szervezetük megerősítésével készülnek Rákosi elvtárs születésnapjára. Püspökla­dányban 100 új tag, nagyrészt dolgo­zó parasztasszonyok beszervezését vállalták. Közös munkával egy díszpárnát készítenek békegalarab hímzéssel díszítve. Ezt küldik aján­dékba Rákosi elvtársnak, a magyar nép szeretett vezérének 60. szü­zet napja alkalmából. Be­mutató ejtőernyős ugrás A Szabadságharcos Szövetség deb­receni szervezete szombaton délután 2 órakor a mikepércsi­ úti forgalmi repülőtéren csoportos ejtőernyős ug­rást rendez. Az ugrás 800 méter ma­gasból történik. A szabadságharcos ejtőernyős fiatalok nagy lelkesedéssel készülnek erre a bemutatóra. A Fa­zekas Mihály gimnázium tornater­mében Nemes János elvtárs oktató a f­orgalmi repülőtéren vezetésével nap, mint nap gyakorol­ják a különböző mozdulatokat, ta­nulják az ernyők hajtogatását. A csoportos ejtőernyős ugrást a debreceni szervezet első ilyen­bem­u­tatóját a közönség is megtekinthet Az MSzHSz vezetősége szeret , várja a dolgozókat a bemutó, mely a legbátrabbak sportját, a mo­­­galom további fejlődését lesz hiván kiszélesíteni. Az 1918 —19­29 forradalom és a Tanácsköztársaság iralaiból levéltári kiállítás nyílik ma a Dári-múzeumba . A Debrecen város területén mű­ködő közlevéltárak az idei esztendő­ben a nér­­múzeum előcsarnokában két tárlóban levéltári iratokat fog­nak kiállítani. A tavaly szeptember­ben tartott kiállításunk nagy látoga­tottsága arról győzött meg bennünket hogy a dolgozók körében komoly érdeklődés tapasztalható történel­münk emlékei iránt. Ezért szükségét éreztük annak, hogy fokozott mér­tékben kapcsolódjunk be­­ a mú­zeumok mintájára -- dolgozóink kul­turális nevelésébe. Célunk eléréséhez alkalmas út az ilyen szerény keretek közt mozgó, de lehetőleg havonta változó, kiállítási anyagnak a köz­szemlére bocsájtása is. Az anyag összeválogatásához a tartalmi kerete­ket egyrészt az esztendő kimagasló ünnepségei adják meg fel a köztár­ ■ saság kikiáltása Kossuth születési n. , I 150. évfordulója) másrészt pedig azol­­á­n szempontok, melyek jellemzőin mutatják meg történelmünk egy egy korszakának arculatát. (Népellen­­politika a Horthy-korszakban, az ipa­ri munkásság szervezkedése és har a kapitalizmus ellen.) Múltünk tanul­ságos emlékeinek bemutatása hozzá­járul haladó nemzeti hagyományaink megbecsüléséhez, a dolgozók osztály­­tudatának erősítéséhez, a kizsákmá­nyolók és ideológiai maradványaik elleni mindennapos harchoz. A kiállítás első részlege ma bííik meg. Ez alkalommal az 1916— 19-i­­forradalom és Tanácsköztársaság itt telt fogjuk bemutatni. Sártéri Zol­ úti levéltáros

Next