Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

■ f J­­ ^ I Világ proletárjai egyesül­­etek ................................ i ^ m m mm § mg% & HI fra| fflgj ffla Elf lP ^ Hn/a javára, magad hasznára, Wer LAI 1 AZ MDP H­AJDÚ-BIHAR MEG­YEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ____________________________________________ARA : 50 FILLER _______________ SZERDA, 1952 OKTÓBER 1. Ai Kínai Népköztársaság felszabadulásának harmadik évfordulóján Ma három éve, hogy Mao-Ce- Tung elvtárs bejelentette a Kí­nai Népköztársaság megalakulá­sát. Nagy ünnep a mai nemcsak a nagy kínai nép, hanem az egész világ békeszerető emberi­sége számára. Együtt örülünk mi is a 475 milliós kínai néppel, amely a Kínai Kommunista Párt vezetésével sikerre vitte több évtizedes szabadságharcát a nemzetközi imperializmus és a Kuomintang­ lakájai ellen. Három évvel ezelőtt, a Kínai Népköztársaság megalakulása korunk történelmének kiemelke­dő eseménye volt. E győzelem jelentőségét csak még jobban aláhúzza, hogy az amerikai im­perializmus intervenciójával szemben született meg és súlyos veresége volt a világ legnagyobb imperialista hatalmának, az Amerikai Egyesült­ Államoknak. A kínai forradalom győzelme, Kína felszabadulása megsemmi­sítő csapást mért a nemzetközi imperializmusra, újabb hatalmas rést ütött az imperializmus gyarmati rendszerén és megmu­tatta azt az utat, amelyet a gyar­mati és félgyarmati népeknek követniük kell nemzeti függet­lenségük kivívásában. A kínai forradalom győzelmét az tette lehetővé hogy a szocia­lizmus diadalmaskodott a Szov­jetunióban és hogy a második világháborúban a Szovjet Had­sereg szétzúzta a fasiszta Német­ország és az imperialista-milita­rista Japán hatalmát­ A kínai forradalom annak a kifejezője, hogy a második világháború óta a nemzetközi erőviszonyok egy­re inkább a haladás, a demokrá­cia, a szocializmus táborának ja­vára tolódtak el. De a Kínai Népköztársaság megalakulása maga is döntően megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat, hatalmas mértékben megszilárdí­totta az imperialistaellenes béke­tábort, lehetőséget teremtett ah­hoz, hogy újabb és újabb helye­ken szakítsák át az imperializ­mus láncát. Kína egy évszázadon át a nagy monopóliumok szabad vadász­­területe volt. Az angol, a japán, az utóbbi évtizedekben pedig mindinkább az amerikai impe­rializmus Kínát nemcsak nyers­anyag- és munkaerőtartaléknak, továbbá piacnak tekintette, ha­nem a Szovjetunió elleni támadó tervek egyik döntő támaszpont­ját, felvonulási területét látta benne. De a kínai nép szabadság­­harcának diadalrajutása, a nép­­köztársaság kikiáltása visszavon­hatatlanul kiszakította Kínát az imperializmus táborából és ezt a 475 milliós népet a béketábor hatalmas támaszává tette. A kí­nai nép felszabadulása, amely már egymagában is óriási, tör­ténelmet formáló esemény, olyan forradalmi erőt szabadított fel, amely rettegéssel tölti el az im­perialistákat. A kínai nép győ­zelme óta még nagyobb erővel lángoltak fel a gyarmati felsza­badító harcok Délkelet-Ázsiában és Közép-Keleten. Az eltelt három év alatt óriási fejlődések mentek végbe a Kínai Népköztársaságban mind az ipar, mezőgazdaság, mind a kul­túra területén. A felszabadulás e­ltt Belső-Kína 51­­6 millió pa­rasztcsaládja közül 33 százalék­nak semmi földje nem volt, s 26 százalékának kevesebb volt 0,7 hektárnál. Nagy nyomorban és kizsákmányolásban élt a kínai nép. A föld 68 százalékát a mező­­gazdasági népesség 10 százaléka tartotta kezében. A felszabadulás után a kínai paraszt földet ka­pott. Államosították az összes nagybankokat és pénzügyi intéz­ményeket. A bankok államosítá­sa véget vetett a kínai nép év-­­századokon át folytatott kiuzso­­rázásának és gyarmati fosztoga­tásának. A belkereskedelemben is az állam birtokában vannak a kulcspozíciók. Bevezették a belkereskedelem központosított állami ellenőrzését. A kormány óriási összegeket fordít a nép­gazdaság — elsősorban az ipar és a közlekedés — helyreállításá­ra és fejlesztésére. 1951-ben, az 1919. évihez viszonyítva 289,9 százalékkal növekedtek a nép­­gazdasági beruházások Kínában. A pénzügyek rendezésére foga­natosított kormányrendeletek megteremtették a 12 éve tartó infláció megszüntetésének és az árak stabilizálásának előfeltéte­leit. A kínai ipar 1951. végéig el­érte, sőt egyes iparágak terén túlszárnyalta a háború előtti évek legmagasabb termelési színvona­lát. A kínai gépépítők szovjet, szakemberek segítségével elsaját­­ították az új gépek, a többi között fúrógépen, traktorok és szövő­gépek gyártását. A tiencsini gép­­kocsigyárban 1950 szeptemberé­ben összeszerelték az első kínai gépkocsit. A munkások, akik a termelés gazdái lettek, behatol­tak a technológiai folyamatok titkaiba, igyekeznek új lehetősé­geket kitalálni a termelés foko­zására. Gyors a fejlődés a parasztgaz­daságokban is. 1952-ben már a megművelt terület 90 százalékán használtak a tungszian parasz­tok műtrágyát. A felszabadítás óta eltelt három év, békés, bol­dog életet hozott a tungszian népnek is. A központi népi kor­mány segítségével kultúrközpon­­tok, kórházak, iskolák épülnek tungszian autonóm területen. A tungszian nép, mint Kína többi nemzetisége, elindult a szabad élet, a felemelkedés útján. Ha­talmasat emelkedett a kínai pa­rasztság életszínvonala is, amely­nek szemléltető példája Észak- Kína áruforgalmának növekedé­se. Az országrészben 1952-ben rendezett több, mint ezer vidéki vásáron körülbelül ezermilliárd jüan értékű árut adtak el. A vá­sárokon 64 százalékkal több me­zőgazdasági szerszámot, 42 szá­zalékkal több műtrágyát vásárol­tak, mint 1951. év hasonló idő­szakában. A Délnyugat-Kína hegyvidékein élő parasztok, akik a múltban rongyokban jártak, ma jómódúan élnek. Uj, boldog élet köszöntött a kínai népre a felszabadulás óta s ez az élet egyre szebbé, virág­zóbbá válik. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a hatalmas kínai nép szövetségesünk és barátunk, hogy a kínai és a magyar nép egy úton, kö­zös cél felé halad. Ma, amikor a kínai nép lelkesen ünnepli a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordu­lóját, arra törekszünk, hogy az országaink és népeink között meglévő mély barátságot még tovább fejlesszük, s még erőseb­bé tegyük a hatalmas béketá­bort, amelynek élén Sztálin elv­társ vezetésével a hős szovjet nép halad. A haza iránti szeretet jut kifejezésre a békekölcsön jegyzésben hokiál és Álmosd, csatlakozott a villányiak verseny felhívásához A Szabad Nép keddi számában a villányiak felhívással fordul­tak az ország községeihez és versenyre hívták ki őket. A vil­lányiak azt a célt tűzték maguk elé, hogy október 2-ig minden dolgozó lejegyez. Elvhez a felhí­váshoz a nagylétai járásból Ko­­kad és Almosd község csatlako­zott. A két község versenyben áll egymással és vállalták, hogy minden egyéni dolgozó október 2-án estig, minden tszes tag ok­tóber 1-én estig lejegyez. Van minn jegyezni! Erre gon­dolnak dolgozóink, amikor ke­zükbe veszik a ceruzát és nevük mellé ,odaírják azt az összeget, mellyel eddigi eredményeink to­­vábbfokozását akarják elősegíte­ni. Egyre több név sorakozik, egyre többen állnak ki a béke mellett, haza javára, saját hasz­­nukra. Hajdú-Bihar megye dol­gozói lelkesen veszik ki részüket a békekölcsön jegyzésből. Egy­szerű szavakkal el is mondják azt, hogy miért jegyeztek. S ezekben a mondatokban, a beér­kezett sok-sok levélben a haza iránti szeretet, a megváltozott, szebbé és jobbá vált élet iránti szeretet lüktet-Miért jegyeznek a dolgozók? Érzik, hogy övék ez az ország, hogy közük van mindenhez, ami ebben az országban történik. Kö­zük van ahhoz, hogy mennyi üzem épül, mennyi ház, iskola és csecsemőotthon. A hatalmas alkotásokhoz köze van minden dolgozónak itt, Haj­dú megyében és az egész­ ország­ban. A Hajdú-Bihar megyei dol­gozó paraszt, amikor ráírta ne­vét a jegyzésgyűjtő ívre, már szinte látja, hogyan mossa, ho­gyan teszi termékennyé a kiszá­radt földet a Tisza-csatorna, mely a Terv egyik nagy ajándé­ka a megyének. Tudja ezt a dol­gozó paraszt, és azt is, hogy mindehhez köze van. S amihez köze van, arra gondja is van és jogot is formál arra, hogy építse, jogot formál rá, hogy mielőbb felépülhessen, hogy az aszályt el­űzze a kiszáradt földről. A Terv ajándéka ez is és azért készül, hogy a dolgozó életét még szeb­bé, gazdagabbá tegye. Ezért is jegyez békekölcsönt mert fele­lősséget érez azért, hogy mielőbb megépüljön ez is. Az elmúlt napokban a népne­velők járták a várost és a falut, beszéltek minderről és ismét emelkedett azok száma, akik hozzájárultak forintjaikkal öt­éves tervünk végrehajtásához. A járások között kialakult ver­seny egyre inkább kibontakozik. Az egyénileg dolgozó parasz­tok jegyzésében kedd reggel a sorrend a következő: 1­ Biharkeresztesi járás 2 Polgári járás 3. Nagylétai járás 4. Központi járás 5. Berettyóújfalui járás 6. Derecskei járás 7. Püspökladányi járás 8. Debrecen város A tszcs tagok jegyzésében: 1. Debrecen város 2. Központi járás 3. Biharkeresztesi járás 4. Nagyfélui járás 5. Berettyóújfalui járás (. Derecskei járás 7. Püspökladányi járás 8. Polgári járás A bedői népnevelők segítsége Körösszegapátinak • Azt már tudták hétfőn este Bedőn, hogy a biharkeresztesi járásban az elsők a községek kö­zötti versenyben — de úgy sze­rették volna, hogy elsők legye­nek a megyében is. Heten vol­tak még akkor, akik nem jegyez­tek a községben.­­ A jövő ta­vasszal kezdik építeni a község­ben az első járdát. De aki nem jegyez békekölcsönt és a járdán szembejön velem, azt félrelököm róla. Ezeket a szavakat idős Szabó Sándor 4 holdas dolgozó paraszt mondta a tanácsházán. Z. Marozsán László kedden korán reggel a tanácsháza felé indult, ő is azok között volt még, akik nem jegyeztek békeköl­­csönt. Nem akarta, hogy éppen ő miatta maradjon le a község, s hogy éppen ő maradjon ki, amikor a béke védelméről van szó. Bement a tanácsházára — s ő is jegyzést. Két hatra már mind a heten jegyeztek — akik még hétfőn vonakodtak. Sőt még meg is szaporodott a jegyzők száma. Ifjú Szirbuc János DISZ fiatal mielőtt munkába indult, a tanácselnökkel beszélgetett, j­át­szott rajta, hogy fontosat akart mondani. De hamar a végére ért a magyarázkodásnak. — Apám és testvérem már jegyzett. Hallottam, hogy a DISZ tagjai közül sokan jegyeztek olyanok, akik meg szüleikkel”él­­nek. Ezért én is jegyzek a saját nevemre 100 forint békekölcsönt. Hat órakor már mindenki jegyzett békekölcsönt Bedőn. S máris új feladatra vállalkoztak. Ne csak a községük legyen az első — azt akarják, hogy jó eredményt érjen el­járásuk is- Délután már készülődtek a bedői népnevelők: kedden este 15-en Körösszegapák­ba mentek segíte­ni a békekölcsönjegyzési agit­á­­cióban. ­ é­pül, szépül az ország! Sztálinvárosi lakónegyed

Next