Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-03 / 283. szám
1952 DECEMBER 3. SZERDA A szovjet módszerek alkalmazásával szép eredményeket értek el az állattenyésztésben megyénk állami gazdaságai 1951 őszén a Hortobágyi Állami Gazdaságba is ellátogattak a hazánkban tartózkodó szovjet parasztküldöttek. A tejhozam emelése és a mesterséges borjúnevelés terén javaslataikkal, tapasztalataik átadásával sok segítséget adtak az ott dolgozóknak. A szovjet küldöttek útmutatása nyomán vezették be a Hortobágyi Tröszthöz tartozó valamennyi állami gazdaságban a háromszori fejést és az egyedi takarmányozást Az új szovjet módszer alkalmazásával Guba János, a konyai állami gazdaság munkaérdemrenddel kitüntetett fejőgulyása kiemelkedő eredményt ért el. A háromszori fejés bevezetése előtt három liter , jelenleg már 12 liter az istállóátlag. Jó munkájának eredménye, hogy a kenyai állami gazdaság máris túlteljesítette évi tejtermelési tervét. A tejhozam növelése érdekében ez év novemberében a kónyai, elepi, ebesi, árkusi, borsósi és a tiszaszentimrei állami gazdaságban áttértek a nagyobb tejhozamú tehenek négyszeri fejésére. Emellett a tejtermelés fokozására a melegvizes tőgymosást, tőgymasszázst és a moslékos itatást is alkalmazzák Az új módszerek bevezetésével az elepi állami gazdaságban például 4,5 literrel emelkedett a fejési átlag Megkezdték a mesterséges borjúnevelést is a Hortobágyi Tröszt több gazdaságában. Különösen szép eredményt értek el Tiszaszentimrén, ahol 100 borjút féléves korig elhullás nélkül neveltek. A hajdú-bihari állami gazdaságoknál különösen a sertés- és juhtenyésztésnél értek el szép eredményeket a szovjet módszerek alkalmazásával- Az idén először fialás után már hathetes korban bedugatták a kocákat. Ez a módszer hozzájárult ahhoz, hogy meg tudják majd valósítani a kétévenkénti ötszöri malacoztatást. Amíg egy koca eddig két év alatt átlagban 24, most ötszöri fialással 30 malacot nevel majd fel. A kismalacok nevelésénél Posta Péter, a kismacsi állami gazdaság kanásza ért el jó eredményt. Alkalmazta azt a szovjet módszert, hogy már 4—5 napos kismalacokat pörköltárpával etet, így két-három hetes korban már rászoktatja a malacokat a szilárd eleségre. Ezért a nyolchetes korban leválasztott malacok az előírt 12 kilogramm helyett 16 kilogramm átlagsúlyúak voltak. A juhtenyésztésnél a kor és nem szerinti farkásitás szakaszos legeltetés bevezetésével Petrucz István, a zsákai állami gazdaság munkaérdemrendes juhász brigádvezetője ebben az évben közel 3000 juhot 16 százalékos elhullással nevelt- jó munkájának köszönhető, hogy a zsákai állami gazdaság december 1-ig már 1018 bárányt nevelt fel az évi 1453-as előirányzattal szemben. Most az őszi pároztatásnál először alkalmazták a kézből való berregtetést és az anyajuhok 98 százalékát pároztatták be. Ezzel az új szovjet módszerrel évi juhtenyésztési tervét a zsákai gazdaság mintegy 50 darabbal túlteljesítette. L. E. EGY GYÁR TÖRTÉNETÉBŐL Most három évvel ezelőtt — 1949 egyik őszi napján megbeszélést tartottak a komádi kendertermelők. Bő termés volt abban az esztendőben. — Mi lesz a megtermett sok nyersanyaggal — kérdezték egymástól többen is. — Ki fogja bekazlazni, feldolgozni? Az lesz talán a leghelyesebb, ha tovább viszik Komódiból a kendert Rétközre vagy Tukára. Még az ősz folyamán egy budapesti bizottságnak is ez volt az álláspontja. A háborúban teljesen leégett komódi kendergyár akkor még elhagyatva, üresen ásítozott. Nem volt pénz a helyreállításához. Már-már kimondták az „utolsó szót’' (történetesen a begyűjtött anyag elszállítását), amikor a megbeszélésen jelenlevő munkások emelkedtek szólásra. — Azt beszélik az elvtársak ■— mondta Izsó József — hogy a kendergyár felépítéséhez nincsen pénz. Ezt megértjük. De itt vagyunk mi, munkások. Majd összefogunk és felépítjük a gyárat. A bizottság tagjai nem bíztak Izsó elvtárs szavaiban. Se anyag, se pénz se műszaki szakember — hangoztatták. — Többezer mázsa kender meg itt van, már több hete veri az eső. Nem, erre nem nyílik lehetőség. A munkások azonban nem hagyták magukat. — Megmondjuk, csak akaratra és leleményességre van szükség. A gépi berendezések, a silálók, zúzók nagyrészben megvannak, megjavítjuk azokat. Ez bátor és határozott véleménynyilvánítás volt. Röviddel később megkezdődött az újjáépítés. Kemény munka volt ez lehetetlenül nehéz. Hiányzott minden építkezési anyag. Nem volt cement, a folyamszabályozási társulat segítette ki a munkásokat. Ezután újabb akadályok merültek fel. Nem volt szekerük, lovuk az embereknek. Nem volt, aki az építkezési anyagokat elszállítsa. Így a hátukon hordták el az anyagot. Éjjel-nappal, szinte lépésrőllépésre haladtak előre az építők. Hildák elvtárs vezetésével rendbetették az elhagyott kazánt. Aztán a siloló gépeket kaparták ki az üszkök alól. És az első tíz gép két héttel a nagy elhatározás után már dolgozott. Egy kezdetleges fészert húztak fölébe. Újra termettek a gépek. S mire eljött a tél, még a hitetlenek, fejcsóválók is csodálkozva álltak meg. Mi az, mi történt itt? Zúgnak a gépek, fogy a kender ... Most három év után jó érzés visszanézni ezekre az időkre. Izsó József kendertermelési felügyelő és Sprek elvtárs igazgató lelkesen magyarázza: — Nézze meg, elvtárs, milyen lett a mi gyárunk. Az állam is segített rajtunk. Végigmegyünk az üzemen. Az újra épített helyiségekben zakatolnak a tilolók, fázógépek , vidám munkáslányok sürögnek körülöttük. Elkészült az új kultúrterem, a három modern szárító, most bővítik a kazánházat, húzzák egyre magasabbra az új munkáslakások falait. Nagyszerű emeletes épület lesz. A régi sorházak lakói közül többen nemsokára ide költöznek. Berendezkednek az emeleten megnyitják a fürdőszoba csapjait — és emlékeznek. Messziről jutottak idáig, még néhány évvel ezelőtt is lenézettek voltak, kisemmizettek. Ma pedig szeretettel mellettük áll a népi ország, felemeli őket egyre magasabbra! Így indult meg a Komádi Kendergyárban idQ-ben a termelés, így lett valósággá a mi hazánkban is a munkások hősiessége helytállása. * KOVÁCS TIBOR 10.785 forint értékű megtakarítás a 61 5 Szakipari Vállalatnál Régi közmondás, de igaz: kicsiből ész a nagy, fillérből a forint. Persze ez csak úgy lehetséges, ha üzemeinkben felfigyelnek mnden lehetségre, ha a Gazda mozgalom lehetőégeit kihasználva komoy értéket takarítanak meg népgazdaságunknak. A 615. Szakipari Vállalat gépkarbantartó részlegének dolgozói így cselekszenek. Most, Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére felajánlották, hogy felkutatott hulladékanyagból állítanak elő patkókat, kerékpárokat- szegletvasakat, így 5785 forntot juttatnak visza nagy építkezéseinknek, a hazának. Kezdeményezésükhöz csatlakozott Kuji János, a festőüzem raktárosa is. Kuji elvtárs megfigyelte, hogy visszamaradt, vagy nem friss festékanyagokat sokszor nem értékesít megfelelően. Ennek a megfigyelésnek az aapján elhatározó, hogy 4 mázsa fetékanyagot kifőzési eljárással újra használhaóvá tesz, ami értékben kifejezve 5000 forint megtakarítást jelent. A 61/5. Szakipari Vállalat dolgozóinak példája mutatja, hogy az anyagtakarékosság terén bőven adódnak lehetőségek. Csak gyümölcsöztetni, hasznosítani kell őket. Sztálin elvtárs születésnapján nyílik Vörös Hadsereg útja. Valamikor a Kereskedő Társulat székháza volt , megyei könyvtár lesz a helyén. Az építkezés és renoválás munkálatai a végefelé közelednek: az ácsok, kőművesek, asztalosok szerepét a festők vették át. Méltó otthonra találnak majd ott a könyvek... és az olvasók, a művelődő tömegek.. A könyvtárban kb. 40.000 könyv kap helyet, de egyre nő ez a szám. Hogy az olvasás minél zavartalanabb legyen, a könyveket egy liftszerkezet szállítja majd a földszintről az emeleti olvasó helyiségekbe. A könyvek kölcsönzése is a földszinten történik. Két kölcsönző helyiség lesz ott: egyik a felnőttek, másik az ifjúság részére. Az emeleten az egyik helyiségbe már beköltözött a körzeti könyvtár. A mennyezetig tornyosuló könyvek között találjuk Erdei Irén elvtársnőt, a körzeti könyvtár vezetőjét, ő adja meg a további felvilágosítást. A Megyei Könyvtár a körzeti és a városi könyvtár egyesüléséből alakul. Feladata a megye könyvtárügyeinek szervezése és irányítása. Egyelőre, átmenetileg ezt közvetlenül végzi a megye összes községei felé. Később a járási székhelyeken megalakuló járási könyvtárakat irányítja. — Pártunk, kormányzatunk nagy gondot fordít a könyvtárak munkájára. Így az új megyei könyvtár munkatársainak lesz majd idejük arra, hogy az olvasókkal többet foglalkozzanak. Megismerjék érdeklődési körüket és a jól megválasztott olvasmányokkal segítsék fejlődésüket. Gazdag lesz a könyvtár anyaga, mert az olvasóknak rendelkezésére áll az ország második legnagyobb könyvárában, az egyetemi könyvtárban lévő sok tízezer könyv. Az egyetemi könyvtár katalógusában szereplő könyvekben válogathatnak az olvasók. A megyei könyvtárnak ezenkívül rendszeresen jár majd sok szovjet, népi demokratikus és nyugati haladó folyóirat a magyarokon kívül. a megyei könyvtár Végignézzük a termeket. 11 helyiséget számolunk össze. Ebben az épületben méltó otthonra talál végre az írószövetség helyi csoportja is. Alkotásra ihlető környezet lesz. A nagyteremben nemrég ízléstelen, művészi és műemléki szempontból értéktelen freskók éktelenkedtek, a múlt beteg művészi ízlését hirdették. Azotn már derű és melegség költözött ide is. — Akár 100 ember olvashat itt kényelmesen — magyarázza Erdei elvtársnő. — Ez lesz a felnőttek olvasóterme, mellette egy kisebb helyiség az olvasni vágyó ifjúság részére. A megyei könyvtár, megyénkúj, jelentős kulturális intézménye december 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján nyílik meg, hogy aztán még eredményesebben segítse megvalósulni Sztálin elvtárs szavait, azt, hogy „minden munkást és parasztot művelt emberré teszünk“. A jövő nyáron már működik a nagyerdei hullámzk gépi berendezése A nagy nyári melegek idején sokezren találtak kellemes felfrissülést a nagyerdei fürdő medencéiben. A fürdővállalat dolgozói jó munkájukkal biztosították a fürdőző közönség pihenését. Ez a jó munka komolyan hozzájárult ahhoz, hogy aDebreceni Fürdő Vállalat már november 4 én teljesítette ez évi tervét. Most, az 1953-as esztendőre készülődve, a fürdő lépést akar tartani a fejlődéssel. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a vízellátás sokszor nem elégítette ki az igényeket. 1953-ban e problémák nagy része megoldódik. Már a következő fürdőidényben a nagy úszó- és hullámmedencéket 22—21 C hőmérsékletű hidegvízzel töltik meg és a melegvizű medence vízellátása is lényegesen javul. A vállalat most megkapta a hullámfürdő gépi berendezését is, így a jövő nyáron már ez a nagyszerű szórakozási lehetőség is rendelkezésére áll a dolgozóknak. Eredményesen dolgozik a Hajdúnánási Férfi- ésőiszabó KTSz A Hajdúnánási Férf- és Nőiszabó KTSz dolgozói versenyben végzik munkájukat. A szövetkezet 1952. évi globális tervét 1.406.300 forint értékben már november 28- án teljesítette. A tagság most egyhangúlag elhatározta, hogy Szálin elvtárs születésnapjára negyedik negyedévi tervet is teljesít, és 150.000 forint értékű árut termel erven felül. Ezenkívül az exportra kerülő 200 öltönyt is teljesen selejtmentesen, elsőosztályú minőségben kérítik el. A hajdúdorogi Rákosi tsz DISZ szervezetének felhívása szaktant olyant megszervezésére A hajdúdorogi Rákosi tsz DISz szervezete magáévá tette Farkas Mihály elvtársnak, a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét . Megértették a fiatalok hogy egyik fő feladatuk a DISz szervezet megerősítése, harc a tsz-en belül a magasabb terméseredményekért. Ennek érdekében elhatározták, hogy a DISz fiatalok külön szaktanfolyamot tartanak, ahol a fiatalok a téli időszak alatt a magasabb termésért folytatott harchoz szükséges alapismereteket megszerezhetik. Vállalásuk a következő: 1. A DISz szervezet a legjobban dolgozó fiatalokból egy növénytermelési szakkört szervez ,20 fővel. 2. A szakoktaást december 1-től március 31 ig tartják, hetenként 3 órai oktatással, vevőinek 75 százaléka leány legyen, ezzel elérik, hogy miinél több brigád és munkacsapatvezető kerüljön ki a nők közül. Megfogadják, hogy a tanfolyam tartama alatt a szakkört hetenkint rendszeresen megtartják és minden alkalommal alaposan felkészülve jelennek meg a fiatalok. A fenti szempontok alapján versenyre hívjuk Hajdú.Bihar megye összes tsz, tszes és állami gazdaságainak Disz szervezetét, a balmazújvárosi Vörös Csillag tsz DISz szervezetét pedig párosversenyre. Molnár István Török György párttitkár, DISz titkár, Zajácz János Hollós Katalin tsz elnök, szakkörvezető Gátőrök, árvízvédelmi szakemberek december 21 sikeréért A Debreceni Árvízvédelmi és Folyamszabályozási hivatal dolgozói követve az élenjáró üzemek példáját, értékes felajánlást tettek december 21 tiszteletére. A műszaki dolgozók vállalták, hogy fokozzák az árvízvédelmi éberséget és biztonságot elkészítik az 1953. évi terv előkészítéséhez szükséges helyszíni felvételeket. A gátőrök szocialista kötelességvállalásában a többek között szerepel az is, hogy példásan karbantartják a Védtöltéseket, gondoskodnak a rőzsekitermelés minőségi megjavításáról. A gátőrök és műszaki dolgozók kezdeményezéséhez csatlakoztak az adminisztratív munkavállalók is, akik a gépek jó karbantartásával, a munkaelőlegek és útiköltségek elszámolásával, a raktárak egyeztetésével járulnak hozzá a december 21. méltó megünnepléséhez. A vállalatok, állami gazdaságok igazgatói tanulmányozzák gondosabban a rendeleteket káltató, aki igazolást egyáltalán nem, vagy helytelenül állít ki, valamint az új munkáltató, aki a munkavállalót az igazolás átadása nélkül alkalmazza, vagy az igazolásban foglaltakat a járandóságok folyósításánál figyelemen kívül hagyja, felel a munkavállalót terhelő tartozásoknak azért a részleteiért, melyeket emiatt nem vontak le. Mégis akadnak olyan üzemek, vállalatok, ahol felrúgva a minisztertanács határozatát, munkavállalói igazolás nélkül helyeznek át, vagy bocsátanak el dolgozót. Ennek következtében nemcsak az az üzem követ el szabálytalanságot, mely alkalmaz igazolás nélkül jelentkezett munkavállalót, hanem a munkavállaló is. Ugyanilyen hanyagsággal kezelik egyes üzemek a Harmadik Békekölcsön jegyzést is. Ez azt eredményezi, hogy az áthelyezett, vagy elbocsátott dolgozó az új munkahelyén igazolás hiányában kevesebb kölcsönt jegyez, mint amennyit eredetileg a régi munkahelyén jegyzett. Nem kevesebb felelősség terheli azokat a vállalatokat és állami gazdaságokat, ahol hanyagul kezelik a munkavállaló olyan tartozását, mint pl. a TÜZÉP, OTP tartozása, mely a hanyag kezelés miatt visszatéretlenül marad. Előfordul az is, hogy nincs igazolva az új munkaválalónál a már eltöltött fizetett szabadság. Ezért fennáll az a lehetőség, hogy az új helyen ismételten megkapja a munkavállaló a már nem jogos szabadságot. Ez nemcsak anyagi kárt okoz népgazdaságunknak, hanem hátráltatja a munkaversenyt, s végső fokon a vállalatok és gazdaságok tervteljesítését, ötéves tervünk sikeres végrehajtását akadályozza. A vállalati igazgatók és állami gazdaságok vezetői gondosabban tanulmányozzák a minisztertanács határozatait, és igyekezzenek javítani munkájukat. A minisztertanács rendelete alapján a munkáltató köteles a munkaviszony megszűnése, vagy a munkavállaló áthelyezése esetén a munkavállalónak szolgálati járandóságaiból való ki nem egyenlített tartozásairól igazolást kiállítani. Igazolást kell kiállítani akkor is, ha a munkavállalónak ilyen tartozása nincsen. A rendelet alapján az előző mun