Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 49-74. szám)
1953-03-01 / 49. szám
IMS MABCIOS 1 V A3 AH N AT 3 A szakszervezetek XVIII. kongresszusának tanácskozása Pavel Efanov, a szovjet szakszervezeti küldöttség vezetőjének felszólalása A szakszervezetek kongresaissinak pénteki tanácskozásán felszólást Pavel Efanov, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa elnökségének tagja, a kohászati dolgozók szakszervezetének elnöke köszöntötte a kongreszszust a szovjet szakszervezetiküldöttség nevében. Az emelvnyre lépő szovjet küldöttet a kongresszus részvevői lelkes tapssal üdvözölték. — Kedves elvtársak! Barátaim! Engedjék meg, hogy a Szovjet, Szakszervezetek Központi Tanácsa és a szovjet dolgozók sokmilliós serege nevében átadjam a szovjet szakszervezeti küldöttség szívélyes testvéri üdvözletét a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának és a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának.• Elvtársak! A szovjet nép a háború utáni években nemcsak helyreállította a háború által elpusztított népgazdaságát, hanem jelentős mértékben előre is haladt és messze maga mögött hagyta háború előtti gazdasági színvonalát. A szovjet népgazdaság eredményei lehetővé tették, hogy a szovjet állam óriási mértékben megkezdje hatalmas vízierőművek, hajózható öntözőcsatornák és öntözőrendszereképítését a Volgán, a Donon, a Dnyepren és az Amu-Darján. A szovjet nép helyesen nevezi ezeket az építkezéseket a kommunizmus nagy építkezéseinek. A szovjet nép az elmúlt nyáron ünnepelte a kommunizmus első nagy építkezésenek, a V. I. Lenin hajózható Volga—Don csatorna építésének a befejezését. Moszkva, hazánk fővárosa, a csatorna révén öt tenger kikötője lett A hazánkban folyó természetátalakító munkálatok az ipar, a mezőgazdaság fejlődésének és ezzel a dolgozók jóléte növekedésének új, széles távlatait tárják fel. Történelmi jelentőségű esemény volt a szovjet nép életében a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1952 októberében megtartott XLV. kongreszszusa, amely egész népünk előtt új távlatokat nyitott. A párt XIX. kongresszusának határozatai, Sztálin elvtárs zseniális műve, ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban’" és Sztálin elvtárs beszéde a kongresszuson megadják a kommunizmus építkezéseinek programmját hazánkban ésúj munkahőstettekre lelkesítik a szovjet dolgozókat. A párt XIX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió fejlesztése ötödik ötévesérvéről az 1951—1955. évekre a gazdaság, minden ágának további fellendülését, a szovjet nép anyagi jólétének, egészségvédelmének és kulturális színvonalának emelkedését írják elő. Az ipari termelés színvonala az öt év folyamán 70 százalékkal, ezen belül a termelőeszközök termelése 80 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése5 százalékkal emelkedik Az ipari termelés emelkedése, az új, élenjáró technika és technológia bevezetése, a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása a munkavédelem és a balesetelhárítási technika további javítását teszi lehetővé. Az ötéves terv előírja a mezőgazdasági terméshozam további emelését, földművelés és az állattenyésztés össztermelésének és árutermelésének növelését, valamint további’ mezővédő erdősávok ültetését— A szocialista termelés állandó növekedése, a munka termelékenységének emelkedése következtében a Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötéves terv folyamán nem kevesebb mint 60 százalékkal növekedik és a munkások, alkalmazottak és parasztok jövedelmének további emelkedéséhez vezet. A tömegszükségleti cikkek kiskereskedelmi árainak tervszerű csökkentése biztosítja a munkások és alkalmazottak reálbérének mintegy 35 százalékos növekedését. Az 1950. évihez képest körülbelül 30 százalékkal növekszik a munkások és alkalmazottak társadalombiztosítására fordított összeg. Kétszeresre nőnek a lakásépítésre fordított beruházások. A városokban és munkástelepeken csupán az állami építkezés keretében körülbelül 105 millió négyzetméternyi lakóterület épül. Az egészségvédelemre, közoktatásra, tudományos és kulturális, valamint közművelődési intézményekre fordít Elvtársak! Pártunk XIX. kongresszusának határozataival kapcsolatban hatalmas feladataik vannak a szovjet szakszervezeteknek. Hazánk szakszervezetei a kommunista párt vezetésével még nagyobb energiával állnak a tömegek munkalendületének élére az ötödik sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítéséért f°lyó harcban. A vállalatok és hivatalok szakszervezeti szervei nagy munkát végeznek a munkások és alkalmazottak anyagi és életviszonyainak további javításában, a lakások, kulturális és jóléti létesítmények építési tervének ellenőrzésében, valamint a munkavédelem további fejlesztésében. A szovjet szakszervezetek a társadalombiztosítás anyagi eszközeinek birtokában évente a dolgozók és a gyermekek százezreit küldik üdülőkbe, úttörőtáborokba és szanatóriumokba. A szakszervezetek a klubok, kultúrházak és kultúrpaloták, parkok, sporttelepek és könyvtárak széles hálózatával rendelkeznek. Ezek segítségével jelentős kulturális és felvilágosító tömegmunkát végeznek a dolgozók körében, segítenek nekik meg-, ismerni a természet és a társadalom fejlődési törvényeit. — Elvtársak! A szovjet állam a béke és a népek közötti barátság következetes politikáját folytatta és folytatja. A Szovjetunió következetes békepolitikája magából a szovjet társadalmi rend lényegéből következik- A háborús propaganda bármely formája országunkban a legsúlyosabb vétségnek számít és a törvény üldözi. A szovjet nép azért harcol a békéért, mert békés alkotómunkával a természetnek az emberi haladás és jólét szolgálatába állításával akar foglalkozni, fel akarja építeni a kommunista társadalmat, békében és barátságban akar élni más országok népeivel. — Az amerikai, angol és francia imperialisták koreai, malájföldi és vietnami véres gaztettei a szovjet emberek jogos gyűlöletét váltják ki. A föld sokmillió becsületes emberével együtt követelik, hogy haladéktalanul vessenek véget a vérontásoknak és szüntessék meg az öregek, aszszonyok és gyermekek barbár mészárlását.— Napról napra nő és erősödik a békemozgalom. Sztálin elvtárs bölcs szavai, hogy ,,a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és végig kitartanak mellette"’ — mélyen behatoltak a föld minden részén a becsületes emberek millióinak tudatába, zászlójukká váltak a békéért, a haladásért és a demokráciáért vívott harcban. A szovjet szakszervezetek teljes mértékben támogatják a szovjet kormány békeszerető politikáját, segítenek neki a béke megvédésében az egész világon. A szovjet szakszervezetek a nemzetköziség elveihez híven, a szovjet dolgozókat a béke és tett beruházások összege az ötéves terv folyamán körülbelül 50 százalékkal nő az előző ötéves tervhez képest. Új kórházak, szülőotthonok, szanatóriumok, üdülők, bölcsődék, óvodák, főiskolák, iskolák, különböző tudományos és kulturális intézmények épülnek. A köztársaságok fővárosaiban, városaiban, a területi, a határkerületi és a legnagyobb ipari központokban végrehajtjuk az átmenetet a hétosztályos oktatásról a kötelező tízosztályos oktatásra- Előkészítjük a középiskolákban a politechnikai oktatásra való áttérés előfeltételeit, a népek közötti barátság szellemébennevelik. Szakadatlanul erősítik nemzetközi kapcsolataikat, aktívan résztvesznek a Szakszervezeti Világszövetség munkájában. — Elvtársak! A szovjet nép nagy örömmel figyeli a szocializmust építő népi demokratikus országok sikereit. Ezek az országok a Szovjetunióval együtt alkotják a hatalmas, békeszerető, demokratikus tábort. Mi önökkel együtt örülünk annak, hogy a magyar nép — miután felszabadult a hazai és idegen kizsákmányolók elnyomása alól — új, hol-dog életet épít. A magyar nép sikerei az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra területén őszinte örömmel töltik el a szovjet embereket. A szovjet nép az egész haladó emberiséggel együtt nagy örömmel fogadta nagy vezérünknek, Joszif Visszárionovics Sztálin elvtársnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongreszszusán mondott beszédét, amelyben Magyarországot a nemzetközi forradalmi és munkásmozgalom rohambrigádjának nevezte. — Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy további sikereket kívánjak önöknek és a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának az ötéves terv teljesítésében, a szocializmus építésében, a békéért és a népek közötti barátságért folytatott harcban. — Elvtársak! A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa megbízta küldöttségünket, hogy adja át a magyar szakszervezetek kongresszusának ajándékunkat, egy díszdobozt, amelynek fedőlapján Sztálin nlvtára képmása van, a háttérben a Kremllel. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az ajándék a népeink közötti örök barátságnak és a magyar és szovjet szakszervezetek testvéri kapcsolatainak szimbólumává válik. — Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság! — Éljen a magyar és a szovjet nép közötti örök barátság! — Éljen a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép vezére, Rákosi Mátyás elvtárs! — Dicsőség a magyar nép legjobb barátjának, az egész haladó emberiség vezérének és tanítómesterének, a béke zászlóvivőjének, a nagy Sztálinnak! Mikor Efanov elvtárs befejezte beszédét, a jelenlevők hosszasan, lelkesen éltették a szovjet népet és Sztálin elvtársat, a békéért harcoló népek nagy vezérét. Favel Efanov, a kongresszus tagjainak viharos tapsa közben nyújtotta át a szovjet küldöttség ajándékát Kristóf elvtársnak, aki a magyar szakszervezetek és a magyar dolgozók köszönetét fejezte ki a baráti üdvözlő szavakért és a küldöttség ajándékáért. „Legyen ez az ajándék — mondotta — záloga annak a megbonthatatlan, mély, örök barátságnak, amelyet a szovjet dolgozók, a szovjet nép írén érzünk-kívánjuk, hogy a szovjet dolgozók hatalmas sikereket érjenek el a kommunizmus építésében és a béke védelmében. Éljen a magyar és a szovjet nép örök, megbonthatatlan barátsága! Éljen a magyar nép nagy barátja, a két kongresszus küldötteinek lelkes tapsa közben emelkedett szólásra Bertus Brandsen, a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke, az Egységes Holland Szakszervezeti Szövetség főtitkára. __ Nyolcvanmillió szervezett munkás nevében, aki a nagy és erős Szakszervezeti Világszövetségbe tömörül , hozok szívből jövő elvtársi üdvözletet a Magyar Népköztársaság szakszervezeteinek XVIII. kongresszusa alkalmával az itt egybegyűlt küldötteknek és Magyarország valamennyi dolgozójának. Kívánok kongresszusuknak gyümölcsöző és sikeres munkát — kezdte beszédét. _A Szakszervezeti Világszövetség nevében kötelességemnek tartom, hogy ezen a kongresszuson kijelentsem: a magyar szakszervezeti mozgalom nagy segítséget nyújt a nemzetközi munkásmozgalomnak azzal, hogy tevékenyen részt vesz a Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi szakmai tagozatának munkájában, erősíti a nemzetközi szolidaritést, hogy ennek az országnak, a szakszervezetei segítik a kapitalista és gyarmati országok munkásainak harcát a kizsákmányolók és elnyomók ellen. Tevékenyen közreműködnek a világ dolgozói egységének megerősítésében és baráti kapcsolatainak kiszélesítésében. A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa szombaton folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen a Népköztársaság minisztertanácsának több tagja, valamint a Szakszervezeti Világszövetség, a szovjet szakszervezeti küldöttség és a tobbi külföldi szakszervezeti küldöttség tagjai. Az ülést Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese nyitotta meg. Az első felszólaló Melds József, a vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének elnöke volt, majd több felszólalás után Marcel Dedieu, a francia általános munkásszövetség végrehajtó bizottságának tagja, a közlekedési szakszervezet titkára szólalt fel. A francia küldöttség — mondotta — nagy figyelemmel kíséri az Önök építő munkáját, amely egy új gazdasági és társadalmi rend felépítését, a magyar nép boldogságát szolgálja. A Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács által rendezett nagygyűlésen ismét tapasztalhattuk, hogy ennek az országnak dolgozói, mint minden népi demokratikus országban, milyen elszánt akarattal követnek el mindent a háború megakadályozására, a béke megvédéséért. Jól tudjuk, hogy a nagy szovjet népet is ugyanez a szellem tölti el a nyugati kapitalizmus fenyegetéseivel szemben. A francia küldöttség határozottan kijelentheti ma az önök kongreszszusa előtt is, hogy a francia nép sajátjának tekinti és a szíve mélyén érzi a nép igaz fiának, a mi Thorez elvtársunknak immár történelmivé vált mondatát: „Franciaország népe nem fog, sohasem fog harcolni a szovjet nép ellen!“ Stanislaw Kowalczyk, a lengyel szakszervezetek központi tanácsának titkára üdvözölte ezután a kongresszust, de nagy zászlóvivője, a nagy Sztálini“ A kongresszus megújuló, noszszantartó tapssal köszöntötte a szovjet küldöttséget és lelkesen ünnepelte a magyar és a szovjet nép barátságát. Nekünk, a kapitalista és gyarmati országok munkásainak, akiknek kemény és gyakran véres harcot kell folytatnunk létfenntartásunk biztosításáért. Magyarország eddigi eredményei gazdag tapasztalatokat és nagy energiaforrást nyújtanak mindennapi küzdelmünkhöz. Fokozza önbizalmunkat, megerősíti hitünket, hogy legyőzzük azokat az erőket, amelyek kizsákmányolják a dolgozókat. — Amikor arról beszélünk, hogy a haladás tábora egyre jobban növekszik, azt is hozzá kell tennünk, hogy a haladás élén a Szovjetunió népei állnak. Ők mutatják az utat, amely erőt és lelkesedést önt belénk. Éljen és erősödjék a világ dolgozóinak egysége! Éljen a Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével a szocializmus útján haladó magyar munkásosztály és szakszervezetei! Éljen a Szakszervezeti Világszövetség, amely megtestesíti azt a harcot, amelyet a dolgozók gazdasági és szociális jogaikért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és békéért vívnak! A Szakszervezeti Világszövetség képviselőjének felszólalását a kongresszus résztvevői lelkes tapssal, sokáig tartó éljenzéssel fogadták. — ötmillió lengyel szervezett munkás szívélyes és baráti üdvözletét és legjobb kívánságait szeretném áadni kongresszusuknak, az egész munkásosztálynak — mondotta. A lengyel nép is — hangsúlyozta felszólalásában a küldött — a baráti Magyarországhoz hasonlóan — nagy sikereket ér el a szocializmus építésében. Az eredményeket — mondotta — munkásosztályunk lelkesedésének, a munkatermelékenység emelkedésének köszönhetjük, valamint annak, hogy a lengyel munkásosztály szüntelenül harcol a technika fejlesztéséért, a takarékosságért és a termékek minőségének megjavításáért. A termelékenység emelése terén komoly sikereink vannak. Dolgozóink 70—75 százaléka vesz részt a munkaversenyben. Népgazdaságunk, tudományunk és kultúránk történelmünk során eddig soha nem látott, mértékben lendül fel, hála nagy szövetségesünk, a Szovjetunió önzetlen és baráti segítségének. Ezután a magyar szakszervezetek sportegyesületeinek küldöttsége üdvözölte a Kongreszszust- A küldöttség tagjai a közönség tapsától kísérve Csermák József olimpiai bajnok vezetésével hatalmas, színpompás zászlókkal vonultak be, majd Csermák József a szónoki emelvényrelépett. Beszédében a szakszervezeti sportegyesületek több tízezer sportolója nevében köszönetet mondott pártunknak, kormányzatunknak és a szakszervezeteknek azért a sokoldalú segítségért, amelyben a magyar sportolók, s köztük a helsinki békeolimpián résztvettek részesültek. A felszólalások után Kristóf István a SzOT főtitkára válaszol. A kongresszus vasárnap reggel folytatja tanácskozásait. A szovjet szakszervezetek segítenek a béke megvédésében az egész világon Bertus Brandsen, a Szakszervezeti Világszövetség képviselőjének beszéde A kongresszus második napja