Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-261. szám)
1954-10-01 / 232. szám
f ' -..■' —, Világ proletárjai egyesüljetek • a - ■ -1 -. r * m _ A nép jólétéért, f0 i§§®TM* SE*TM*» Kg Mm a haza felvirágzásáért — iPlI g“ Vl JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! XI. ÉVFOLYAM, 332. SZÁM AKA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 OKTÓBER 1. INDUL A NEGYEDIK NEGYEDÉVI TERV Ismét lezártunk egy termelési szakaszt, mától kezdve új feladatok elvégzésére gyürkőznek üzemeink. Az ötéves terv utolsó három hónapja, a teljes sikerért folyó harc legdöntőbb ütközete következik most. Ezekben a napokban dől el végeredményben, milyen eredménnyel zárjuk az 1954-es évet, hogy teszünk eleget a népjólét szüntelen emelkedése kívánalmainak. Nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy az első ötéves terv végrehajtásából vizsgázunk, s korántsem közömbös számunkra, hogy végződik, mint sikerül a számadás. Legfontosabb teendő most kétségkívül, adósság nélkül zárni az esztendőt. Ne legyen egyetlen üzem, egyetlen műhely sem, arról szégyenkezni kellene amiatt, hogy nem teljesítették a tervet! Még azok a részlegek is, amelyek most elmaradtak, dolgozzák ki a terv teljesítésének a módszereit, használják fel a lehetőségeket, adják meg azt, amivel tartoznak. Különösen alapanyag és exportra termelő vállalatainkra vonatkozik ez. A Hajdúmegyei ES téglagyárai, a Hajlított Bútorgyár (export!), a Táncsics Cipőgyár ismét 100 százalék alatt zárták a harmadik negyedévi tervet, és többmillió téglával,öbbezer székkel, gyermekcipővel tartoznak a hazának. Nyilván az évi mérleg, egyben az ötéves terv befejezése megyénkben is csak akkor lesz eredményes, ha a tervteljesítésben elmaradók is előrelendülnek, ha követik az élenjárók, a legjobbak példáját. Másoktól tanulni sohaem volt szégyen, a jó tapasztalatok szintén éles fegyvernek bizonyulnak a termelés javításáért, tökéletesítéséért folyó mindennapos harcban. Fontos teendőnk a most induló tervszakaszban, hogy gazdaságosan, jó minőségben termeljünk, és ami döntő, alaposan készüljünk fel a télre. Nem győzhetjük eléggé hangsúlyozni, hogy mindez elválaszthatatlanul összefügg az életszínvonal alakulásával, hogy az üzemekben megtakarított milliók végeredményben új lakások és bekötőutak építését, a közlekedés javulását, stb. jelentik. Valóban csak az az üzem, vagy vállalat dolgozhat jól, amely egy pillanatra sem téveszti szem elől a minőség javítását, az olcsóbb termelést, a takarékosságot, a termelés minden szakaszán. Az önköltség egyetlen százalékos csökkentése csak a minisztériumi iparban 54 millió forint megtakarítást eredményezhet, amelyből 550 ezer pár cipőt, 480 lánctalpas traktort, vagy 15,7 millió négyzetméter pamutszöveget lehet készíteni. A télre való felkészülés is végeredményben a takarékosságot szolgálja, mert ha időben felkészülünk minden eshetőségre, ha biztosítjuk a termelés ütemes menetét, akkor nem érhetnek bennünket meglepetések. Ha nem lesz sehol huzamosabb állásidő, nyers- és segédanyaghiány, tehát ha a folyamatos termelést mindenütt biztosítjuk, akkor gyakorlatilag minden fillér kifizetett munkabér mögött valóságos termelés lesz. Üzemeink természetesen — bár még csak októbert írunk — a jövő év jó előkészítéséről, a szükséges félkészáru, nyersanyag, alkatrész biztosításáról sem felejtkezhetnek meg. A jövő év eredményes előkészítését már most meg kell kezdeni" Minden lehetőt el kell követniök üzemeink vezetőinek, hogy 1955 januárjában decemberhez képest ne legyen a termelésben visszaesés. Fontos és nagy jelentőségű tehát, hogy a most induló negyedik negyedévben jó munkát végezzenek megyei üzemeink, vállalataink. A sikeres munka feltételei adva vannak. Most csak az szüléséges, hogy minden műhelyben, minden munkahelyen kiszélesedjék a szocialista munkaverseny, érvényesüljön a dolgozók alulról jövő kezdeményezése. A ruhagyári ifjúmunkások a gördülőcsapágygyáriak, a kefegyáriak már tettek kezdeményező lépéseket megyénk felszabadulása tizedik évfordulójának és november 7 méltó megünneplésére. Kövessék ezt a példát a megye egész területén! E célból a verseny új formáit kell megteremtenünk, főleg az értékelések sokoldalúságát, ötletességét" Népszerűsítenünk kell az olyan dolgozókat, akik az önköltségcsökkentésért, takarékosságért folyó harc legjobbjai közé küzdötték fel magukat. Az a forma, sőt az a közömbösség, amit most a Járóműjavítóban, a 61/1, a 31/4 Építőipari Vállalatnál tapasztalunk, pillanatig sem jó, mert a verseny ügyét nemcsak egyes műhelyekben kell felkarolni, hanem mindenütt, a még közömbösöket, passzívakat is mozgósítva, fontos célkitűzéseink megvalósítására. Az elkövetkezendő napokban, hetekben és hónapokban fontos, hogy a terv sikeres teljesítésére, az ötéves terv győzelmes befejezésére gondoljon iparunk minden munkása, vezetője, mérnöke. A pártszervezetekkel az élen ezt a csatát is győzelmesen kell megvívnunk, hogy annál nagyobb lendülettel haladhassunk tovább előre! ” Víztárolót építenek Balmazújvároson Balmazújváros nyugati szikes részén hozzákezdtek a víztároló építéséhez. Eddig 50 ezer köbméter földet mozgattak meg. A munkálatok majdnem teljes egészében gépekkel — földgyalu, földvájó, kotró, exkavátor stb. — végzik. A víztároló, mely többmillió köbméter víz befogadására lesz alkalmas, hatalmas természetes tóhoz hasonlít majd, melynek vizét részben öntözésre használják, de halakat is tenyésztenek benne. Az építkezés előreláthatólag tavaszra befejeződik. Október 2-án éjfélkor megszűnik a nyári időszámítás A minisztertanács határozata értelmében a nyári időszámítás, amelyet május 23-án vezettek be, október 3-ig tart. Október 2-án, 24 órakor tehát az órákat 23 órára kell visszaigazítani. A MINŐSÉGELLENŐRZÉS NYOMÁN JAVUL AZ ŐSZI MUNKA A járási és gépállomási vezető agronómusok napok óta ellenőrzést tartanak a megyében. Nemcsak azt vizsgálják, hogy milyen minőségű talajmunkát végeznek a földön,hanem azt is, hogy a vetést hogy végzik. A helyszínen adnak tanácsot. Ahol hibát látnak, intézkednek a felelősségrevonásról. A mezőgazdászoknak a határban való gyakoribb tartózkodása, a helyszíni ellenőrzés sokkal jobban fokozza majd a terméshozamot, mint a sokféle jelentésgyártás, a különféle hivatalokat tájékoztató rengeteg papírmunka. A terméshozamok emeléséért a határban folyik a küzdelem, és ott van elsősorban szükség arra, hogy javítsunk a földművelés színvonalán, mert csak ezen az úton érhetünk el a több terméshez. Rögös földbe került Újtikoson az őszi árpa A minőségi vizsgálat leplezte e az újtikosi Új Erő agronómuának hanyag munkáját, aki megengedte, hogy rögös, üreges földbe vessék az őszi árpa egyészét. Nem gondolt arra, hogy az üreges, rögös területen csak tomódik az árpa, hiányos lesz kelés, és nem terméstöbblet, hanem terméscsökkenés az eredmény. Gondoskodtak arról, hogy a még hátralévő vetéshez gyűrűstengerrel porhanyítsák a talajt. A bellegelői Sallai termelőszövetkezet földjén a debreceni gépállomás nem végzett megfelelő alapmunkát. Ezt is megállapítoták az ellenőrzés során, és a termelőszövetkezet nem vette át a gépállomástól a munkát. A halyagul munkált területeket újra zárhatják. Legány Endre járási vezető mezőgazdász a határjárás során megdicsérte Csáké László trakorost, aki a kismarjai Bocskai termelőszövetkezet földjén kifogástalan vetőszántást végzett. A néhány nap óta tartó minőségi ellenőrzés nyomán megállapíthatjuk: javult az őszi munka. Lassan halad a vetőmagkiosztás Október elsejét írjuk és a megye nagy területén még vetésre vár az árpa és a rozs. A magvakat pedig minél előbb földbe kellene már tenni, tűrhetetlen, hogy az árpa vetésének még 50 százalékát sem végeztük el, a rozsvetés még a 20 százalékot sem érte el. A hanyagsághoz hozzájárult annak az elméletnek az elterjedése, hogy száraz földbe nem lehet vetni, mert a magot megeszik az egerek. A hanyagság miatt csökken a termés, nem a szárazság miatt. Régi mondás tartja: Inkább porba, mint a sárba. Most is azok jártak jól, akik már elvetették az őszi árpát, és a rozsot. Baráth János és Mészáros József polgári dolgozó parasztok nem tartoztak az esőlesők soraiba. Idejében vetettek, és a mostani tartós, áztató eső földben érte a magot. Azt is meg kell állapítani, hogy az igényelt vetőmagot igen lassan osztják a megyében. Előfordult: leszállítják egyes községekbe a vetőmagot, hogy ott kicseréljék, de 8—10 nap eltelik, míg megkezdik a cserét. Ilyen a helyzet Polgáron is, ahol 150 mázsa őszi árpa vetőmag várja a cserét, de ugyanez a helyzet Görbeházán, ahol 24 mázsa vetőmag hiába áhítozik a föld után. A feladat az, hogy haladéktalanul kezdjenek a vetőmagosztáshoz, bonyolítsák le a cserét, és ebben járjanak élen a termelési bizottságok tagjai, a tanácstagok. A megindult esőzés szünetében minden erővel vetni kell, mert nagyon körmünkre égett már az őszi árpa és a rozs vetése. AA sarándi Déljh családat A TÁVOLSÁG SEM TARTJA VISSZA Tegnap mondta el ezt az esetet a sárándi tanácstitkár. Feljegyeztük — és tovább adjuk. Megérdemli a történet hőse. 1953 szeptember utolsó napján szerte az országban a Negyedik Békekölcsönt jegyezték a dolgozók. Akormányprogramon utáni hetek hangulatában gyűltek a nevek a jegyzési listán Sárándon is. Már második napja tartott a jegyzés, amikor a tanácsházára beállított Végh Zsigmondné. A tanyáról jött, szürke volt az út porától. — Jónapottal köszönt, majd amikor közelfogott a tanácselnökkel és a titkárral, akkor tért rá jövetele céljára. „Békekölcsönkötvényt akarok jegyezni" — így az asszony. „Nem jöttek hozzám sem a népnevelők, sem a jegyeztetők, hát helyébe jövök én azoknak." És ahogy aláírta a jegyzési lapot, rögvest elővette erszényét, és kifizette az államnak kölcsön adott összeget. Egy év telt el azóta , de az eset Sárándon megismétlődött. A népnevelők és a jegyeztetők újra kihagyták számításukból a Végh-családot. Vághné azonban olyan asszony, hogy nem szégyell felmenni most sem a tanácsházára ötödik Békekölcsönt jegyezni. Ha már elkerülték a portáját. A távolság Véghnének nem akadály — nem úgy, mint a sárándi népnevelőknek. Véghéknek nincs földjük, és szerény a jövedelmük is. Ha összegben nem is ők jegyezték a legtöbbet a faluban, de a hazafias kötelesség teljesítésében előljárnak sok-sok igen tehetős gazda előtt Sárándon! A minisztertanács határozata az 1954-55. évi fűtési idényről A minisztertanács határozatot hozott az 1954/55. évi fűtési idényről. A határozat értelmében a fűtési idény október 15-én kezdődik. Központi vagy kályhafűtéssel rendelkező állami szerveknél, vállalatoknál és a központi fűtéses lakóházakban október 15 után akkor lehet megkezdeni a fűtést, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható napi középhőmérséklet plusz 10 C foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi intézmények, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint az állami balett-intézet, az Állami Operaház és az Állami Operaház Erkel színháza helyiségeiben október 15-én a fűtést a külső hőmérséklettől függetlenül meg lehet kezdeni, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 C fok alá süllyed. November 1 után a külső hőmérséklettől függetlenül a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyiségekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően 8—14 órán át plusz 18 C fokon tartandó. Ennél magasabb hőmérsékletre csak az egészségügyi intézmények és a napközi otthonok helyiségeit lehet fűteni. (MTI) II kismarjai Bocskai versenyre lép A Termelőszövetkezeti Tanács novemberi tiszteletére indított versenyéhez a megyében már csatlakozott a kismarjai Bocskai tagsága. A talaj táperejének növelésére az istállóktól minden trágyát kihordanak, és alászántanak. Az őszi kalászosok minden holdjára száz kiló szuperfoszfátot szórnak. Morzsalékos, ülepedett talajba vetnek. Idejében gondoskodnak az állatok átteleltetésének biztosításáról. Bőséges silótakarmányt készítenek, és a betakarítás munkáit határidő előtt befejezik, hogy a tálárelőkészítést minél előbb megkezdhessék. — B. M. — A böszörményi gépállomás példamutatása Hajdúböszörményben a gépállomás dolgozói tisztában vannak azzal, hogy az államnak kölcsön adott forintjaikkal a maguk országát, a dolgozók államát építik. Ezt bizonyítják békekölcsönjegyzési eredményeik. Pintér Gyula 2000, Hollós Ferenc pedig 1800 forintot jegyzett. Nagy Margit 800 forintos fizetése mellett 500 forinttal járult hozzá az országépítéshez, Fekete Imre 1000 forintos átlagfizetésére 700 forintot adott kölcsön az államnak igen példamutatóan jegyzett Zákány Mihály munkagépkeze. akinek havi átlagkeresete . rec: haladja meg a 600 forintot, mégh 400 forintot írt a jegyzőlistára