Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-261. szám)

1954-10-01 / 232. szám

f ' -..■' —, Világ proletárjai egyesüljetek • a - ■ -1 -. r * m _ A nép jólétéért, f0 i§§®TM* SE*TM*» Kg Mm a haza felvirágzásáért — iPlI g“ Vl JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! XI. ÉVFOLYAM, 332. SZÁM AKA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 OKTÓBER 1. INDUL A NEGYEDIK NEGYEDÉVI TERV Ismét lezártunk egy termelési szakaszt, mától kezdve új felada­tok elvégzésére gyürkőznek üze­meink. Az ötéves terv utolsó há­rom hónapja, a teljes sikerért folyó harc legdöntőbb ütközete következik most. Ezekben a na­pokban dől el végeredményben, milyen eredménnyel zárjuk az 1954-es évet, hogy teszünk eleget a népjólét szüntelen emelkedése kívánalmainak. Nem kevesebb­ről, mint arról van szó, hogy az első ötéves terv végrehajtásából vizsgázunk, s korántsem közöm­bös számunkra, hogy végződik, mint sikerül a számadás. Legfontosabb teendő most két­ségkívül, adósság nélkül zárni a­z esztendőt. Ne legyen egyetlen üzem, egyetlen műhely sem, arról szégyenkezni kellene amiatt, hogy nem teljesítették a tervet! Még azok a részlegek is, amelyek most elmaradtak, dolgozzák ki a terv teljesítésének a módszereit, használják fel a lehetőségeket, adják meg azt, amivel tartoznak. Különösen alapanyag és export­ra termelő vállalatainkra vonat­kozik ez. A Hajdúmegyei ES téglagyárai, a Hajlított Bútor­gyár (export!), a Táncsics Cipő­gyár ismét 100 százalék alatt zárták a harmadik negyedévi tervet, és többmillió téglával,­öbbezer székkel, gyermekcipő­vel tartoznak a hazának. Nyil­­ván az évi mérleg, egyben az öt­éves terv befejezése megyénk­ben is csak akkor lesz eredmé­nyes, ha a tervteljesítésben el­maradók is előrelendülnek, ha követik az élenjárók, a legjobbak példáját. Másoktól tanulni soh­­aem volt szégyen, a jó tapaszta­latok szintén éles fegyvernek bi­zonyulnak a termelés javításáért, tökéletesítéséért folyó mindenna­pos harcban. Fontos teendőnk a most induló tervszakaszban, hogy gazdaságo­san, jó minőségben termeljünk, és ami döntő, alaposan készül­­jünk fel a télre. Nem győzhetjük eléggé hangsúlyozni, hogy mind­ez elválaszthatatlanul összefügg az életszínvonal alakulásával, hogy az üzemekben megtakarí­tott milliók végeredményben új lakások és bekötőutak építését, a közlekedés javulását, stb. je­lentik. Valóban csak az az üzem, vagy vállalat dolgozhat jól, amely egy pillanatra sem téveszti szem elől a minőség javítását, az ol­csóbb termelést, a takarékossá­got, a termelés minden szaka­szán. Az önköltség egyetlen szá­zalékos csökkentése csak a mi­nisztériumi iparban 54 millió fo­rint megtakarítást eredményez­het, amelyből 550 ezer pár cipőt, 480 lánctalpas traktort, vagy 1­5,7 millió négyzetméter pamutszöve­­get lehet készíteni. A télre való felkészülés is végeredményben a takarékossá­got szolgálja, mert ha időben felkészülünk minden eshetőség­re, ha biztosítjuk a termelés üte­mes menetét, akkor nem érhet­nek bennünket meglepetések. Ha nem lesz sehol huzamosabb ál­lásidő, nyers- és segédanyag­hiány, tehát ha a folyamatos ter­melést mindenütt biztosítjuk, akkor gyakorlatilag minden fil­lér kifizetett munkabér mögött valóságos termelés lesz. Üzemeink természetesen — bár még csak októbert írunk — a jövő év jó előkészítéséről, a szük­séges félkészáru, nyersanyag, al­katrész biztosításáról sem felejt­kezhetnek meg. A jövő év ered­ményes előkészítését már most meg kell kezdeni" Minden lehe­tőt el kell követniök üzemeink vezetőinek, hogy 1955 januárjá­ban decemberhez képest ne legyen a termelésben visszaesés. Fontos és nagy jelentőségű te­hát, hogy a most induló negye­dik negyedévben jó munkát vé­gezzenek megyei üzemeink, vál­lalataink. A sikeres munka fel­tételei adva vannak. Most csak az szülés­éges, hogy minden mű­helyben, minden munkahelyen kiszélesedjék a szocialista mun­kaverseny, érvényesüljön a dol­gozók alulról jövő kezdeménye­zése. A ruhagyári ifjúmunkások a gördülőcsapágygyáriak, a kefe­gyáriak már tettek kezdeménye­ző lépéseket megyénk felsza­badulása tizedik évfordulójának és november 7 méltó megünnep­lésére. Kövessék ezt a példát a megye egész területén! E célból a verseny új formáit kell meg­teremtenünk, főleg az értékelé­sek sokoldalúságát, öt­letess­égét" Népszerűsítenünk kell az olyan dolgozókat, akik az önköltség­­csökkentésért, takarékosságért folyó harc legjobbjai közé küz­dötték fel magukat. Az a form­a, sőt az a közömbösség, amit most a Járóműjavítóban, a 61/1, a 31/4 Építőipari Vállalatnál ta­pasztalunk, pillanatig sem jó, mert a verseny ügyét nemcsak egyes műhelyekben kell felkarol­ni, hanem mindenütt, a még kö­zömbösöket, passzívakat is moz­gósítva, fontos célkitűzéseink megvalósítására. Az elkövetkezendő napokban, hetekben és hónapokban fontos, hogy a terv sikeres teljesítésére, az ötéves terv győzelmes befeje­zésére gondoljon iparunk min­den munkása, vezetője, mérnöke. A pártszervezetekkel az élen ezt a csatát is győzelmesen kell meg­vívnunk, hogy annál nagyobb lendülettel haladhassunk tovább előre! ” Víztárolót építenek Balmazújvároson Balmazújváros nyugati szikes részén hozzákezdtek a víztároló építéséhez. Eddig 50 ezer köbmé­ter földet mozgattak meg. A mun­kálatok majdnem teljes egészében gépekkel — földgyalu, földvájó, kotró, exkavátor stb. — végzik. A víztároló, mely többmillió köbmé­ter víz befogadására­­ lesz alkal­mas, hatalmas természetes tóhoz hasonlít majd, melynek vizét rész­ben öntözésre használják, de hala­kat is tenyésztenek benne. Az épít­kezés előreláthatólag tavaszra be­fejeződik. Október 2-án éjfélkor megszűnik a nyári időszámítás A minisztertanács határozata értelmében a nyári időszámítás, amelyet május 23-án vezettek be, október 3-ig tart. Október 2-án, 24 órakor tehát az órákat 23 órára kell visszaigazítani. A MINŐSÉG­­ELLENŐRZÉS NYOMÁN JAVUL AZ ŐSZI MUNKA A járási és gépállomási vezető agronómusok napok óta ellen­őrzést tartanak a megyében. Nemcsak azt vizsgálják, hogy mi­lyen minőségű talajmunkát végeznek a földön,hanem azt is, hogy a vetést hogy végzik. A helyszínen adnak tanácsot. Ahol hibát látnak, intézkednek a felelősségrevonásról. A mezőgazdászoknak a határban való gyakoribb tartózkodá­sa, a helyszíni ellenőrzés sokkal jobban fokozza majd a termés­hozamot, mint a sokféle jelentésgyártás, a különféle hivatalokat tájékoztató rengeteg papírmunka. A terméshozamok emeléséért a határban folyik a küzdelem, és ott van elsősorban szükség arra, hogy javítsunk a földművelés színvonalán, mert csak ezen az úton érhetünk el a több terméshez. Rögös földbe került Újtikoson az őszi árpa A minőségi vizsgálat leplezte e az újtikosi Új Erő agronóm­u­­ának hanyag munkáját, aki megengedte, hogy rögös, üreges földbe vessék az őszi árpa egy­­észét. Nem gondolt arra, hogy az üreges, rögös területen csak tom­ódik az árpa, hiányos lesz­­ kelés, és nem terméstöbblet, hanem terméscsökkenés az ered­­mény. Gondoskodtak arról, hogy a még hátralévő vetéshez gyűrűs­­tengerrel porhanyítsák a talajt. A bellegelői Sallai termelőszö­vetkezet földjén a debreceni gép­állomás nem végzett megfelelő al­apmunkát. Ezt is megállapítot­­ák az ellenőrzés során, és a ter­­melőszövetkezet nem vette át a gépállomástól a munkát. A ha­­lyagul munkált területeket újra zárhatják. Legány Endre járási vezető mezőgazdász a határjárás során megdicsérte Csáké László trak­­orost, aki a kismarjai Bocskai termelőszövet­kezet földjén kifo­­gástalan vetőszántást végzett. A néhány nap óta tartó minő­ségi ellenőrzés nyomán megálla­píthatjuk: javult az őszi munka. Lassan halad a vetőmag­­kiosztás Október elsejét írjuk és a megye nagy területén még vetés­re vár az árpa és a rozs. A mag­vakat pedig minél előbb földbe kellene már tenni, tűrhetetlen, hogy az árpa vetésének még 50 százalékát sem végeztük el, a rozsvetés még a 20 százalékot sem érte el. A hanyagsághoz hozzájárult annak az elméletnek az elterje­dése, hogy száraz földbe nem le­het vetni, mert a magot meg­eszik az egerek. A hanyagság miatt csökken a termés, nem a szárazság miatt. Régi mondás tartja: Inkább porba, mint a sárba. Most is azok jártak jól, akik már elvetették az őszi árpát, és a rozsot. Baráth János és Mészá­ros József polgári dolgozó pa­rasztok nem tartoztak az eső­lesők soraiba. Idejében vetettek, és a mostani tartós, áztató eső földben érte a magot. Azt is meg kell állapítani, hogy az igényelt vetőmagot igen las­san osztják a megyében. Előfor­dult: leszállítják egyes közsé­gekbe a vetőmagot, hogy ott ki­cseréljék, de 8—10 nap eltelik, míg megkezdik a cserét. Ilyen a helyzet Polgáron is, ahol 150 má­zsa őszi árpa vetőmag várja a cserét,­ de ugyanez a helyzet Gör­beházán, ahol 24 mázsa vetőmag hiába áhítozik a föld után. A feladat az, hogy haladékta­lanul kezdjenek a vetőmagosztás­hoz, bonyolítsák le a cserét, és ebben járjanak élen a termelési bizottságok tagjai, a tanácstagok. A megindult esőzés szünetében minden erővel vetni kell, mert nagyon körmünkre égett már az őszi árpa és a rozs vetése. AA sarán­di Déljh családat A TÁVOLSÁG SEM TARTJA VISSZA Tegnap mondta el ezt az ese­tet a sárándi tanácstitkár. Fel­jegyeztük — és tovább adju­k. Megérdemli a történet hőse. 1953 szeptember utolsó nap­ján szerte az országban a Ne­gyedik Békekölcsönt jegyezték a dolgozók. A­­kormánypro­gramon utáni hetek hangulatá­ban gyűltek a nevek a jegyzési listán Sárándon is. Már máso­dik napja tartott a jegyzés, amikor a tanácsházára beállí­tott Végh Zsigmondné. A ta­nyáról jött, szürke volt az út porától. — Jónapottal köszönt, majd amikor közelfogott a ta­nácselnökkel és a titkárral, akkor tért rá jövetele céljára. „Békekölcsönkötvényt akarok jegyezni" — így az asszony. „Nem jöttek hozzám sem a népnevelők, sem a jegyeztetők, hát helyébe jövök én azoknak." És ahogy aláírta a jegyzési la­pot, rögvest elővette erszényét, és kifizette az államnak köl­csön adott összeget. Egy év telt el azóta , de az eset Sárándon megismétlő­dött. A népnevelők és a jegyez­tetők újra kihagyták számítá­sukból a Végh-családot. Vágh­­né azonban olyan asszony, hogy nem szégyell felmenni most sem a tanácsházára ötödik Bé­kekölcsönt jegyezni. Ha már el­kerülték a portáját. A távolság Véghnének nem akadály — nem úgy, mint a sárándi nép­nevelőknek. Véghéknek nincs földjük, és szerény a jövedelmük is. Ha összegben nem is ők jegyezték a legtöbbet a faluban, de a hazafias kötelesség teljesítésé­ben előljárnak sok-sok igen tehetős gazda előtt Sárándon! A minisztertanács határozata az 1954-55. évi fűtési idényről A minisztertanács határozatot hozott az 1954/55. évi fűtési idény­ről. A határozat értelmében a fűtési idény október 15-én kez­dődik. Központi vagy kályhafű­téssel rendelkező állami szervek­nél, vállalatoknál és a központi fűtéses lakóházakban október 15 után ak­kor lehet megkezdeni a fűtést, ha az Országos Meteoro­lógiai Intézet előrejelzése sze­rint a várható napi középhőmér­­séklet plusz 10 C foknál alacso­nyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi­­ intézmé­nyek, iskolák, egyetemek, nap­közi otthonok, valamint az álla­mi balett-intézet, az Állami Ope­raház és az Állami Operaház Erkel színháza helyiségeiben ok­tóber 15-én a fűtést a külső hő­mérséklettől függetlenül meg le­het kezdeni, ha a helyiségek bel­ső hőmérséklete 18 C fok alá süllyed. November 1 után a külső hő­mérséklettől függetlenül a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyisé­gekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően 8—14 órán át plusz 18 C fokon tartandó. Ennél magasabb hő­mérsékletre csak az egészségügyi intézmények és a napközi ottho­nok helyiségeit lehet fűteni. (MTI) II kismarjai Bocskai versenyre lép A Termelőszövetkezeti Tanács november­i tiszteletére indított versenyéhez a megyében már csatlakozott a kismarjai Bocskai tagsága. A talaj táperejének nö­velésére az istállóktól minden trágyát kihordanak, és alászán­tanak. Az őszi kalászosok min­den holdjára száz kiló szuper­foszfátot szórnak. Morzsalékos, ülepedett talajba vetnek. Idejé­ben gondoskodnak az állatok át­­teleltetésének­ biztosításáról. Bő­séges silótakarmányt készítenek, és a betakarítás munkáit határ­idő előtt befejezik, hogy a tál­ár­előkészítést minél előbb meg­kezdhessék. — B. M. — A böszörményi gépállomás példamutatása Hajdúböszörményben a gépál­lomás dolgozói tisztában vannak azzal, hogy az államnak kölcsön adott forintjaikkal a maguk or­szágát, a dolgozók államát épí­tik. Ezt bizonyítják békekölcsön­jegyzési eredményeik. Pintér Gyula 2000, Hollós Ferenc pedig 1800 forintot jegyzett. Nagy Mar­git 800 forintos fizetése mellett 500 forinttal járult hozzá az or­szágépítéshez, Fekete Imre 1000 forintos átlagfizetésére 700 forin­tot adott kölcsön az államnak igen példamutatóan jegyzett Zá­kány Mihály munka­gépkeze.­­­ akinek havi átlagkeresete . r­ec: haladja meg a 600 forintot, mégh 400 forintot írt a jegyzőlistára

Next