Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! mmn m Wm tg* C f flfp f&LéttWt, j HHL H SiLZr If jÉMk 11 a haza felajláglásáért I B Eh l­H jegyezz békekölcsönt /J XII. ÉVFOLYAM, 231. CZAM­ARA : 50 FILLÉR 1955- OKT. 1, SZOMBAT Kommunista helytállással az 1955. évi terv teljesítéséért A mai nappal az évi terv teljesítésének döntő szakaszá­ba léptünk. A következő na­pok és hetek során dől el, megvalósulnak-e maradéktala­nul azok az ígéretek, amit még májusban tettek üze­meink. A negyedik negyedév végeredményben a helytállás és a tenniakarás próbája lesz, egyúttal értékmérő arról, hogy érvényesítik a március 4-i párthatározatokat egy-egy iparágban, egy-egy területen. 1955 évi népgazdasági terv teljesítése, túlteljesítése min­den politikai és gazdasági ve­zető, minden munkás becsü­letbeli kötelessége. Az eddig végzett munka általában biz­tató. 1954-hez viszonyítva nőtt a termelékenység, csökkent a gyártmányok önköltsége, irod­­v minőség stb. Egyes üzemekben azonban még most is sok hibával és fogyatékos­sággal találkozunk. A havi és negyedévi tervek általában azt mutatják, hogy difi­­hullámzó nálunk a terme­­lés, fennmaradt a kapkodás, az időszakonkénti szervezet­lenség a rohammunka. A vasiparban, főleg az önttelek­ben (GÖCS) a selejt aránya is magas. Most a negyedévben fontos feladat, hogy dolgozóink az eddiging is egységesebben lépjenek fel SiIST­ rendellenesség,min­den mulasztás ellen, hogy második ötéves tervet való­ban sikeresen, feltételek birtokaiban kezdhes­sük meg. A következő napokban, he­tekben épp a növekvő tenni­valók közepette fontos terep j­ár pártszervezeteinkre és üzemi bizottságainkra. Ha a pártszervezetek valóban me é­­állnak a terv teljesítéséért túlteljesítéséért folyó harc­nak ha a kommunista mun­kások és műszakiak tudásuk árát adják, akkor nincs az az akadály, amit el ne hárít­­az útból. A ko­­nisták sem ma, sem holnap nem ismernek el azthidalha­tatlan nehézségeket. A De­br­ceni Gyógyszergyár dolgozói S idéül teljesítettek mar ter­elt úgy is, hogy kazánhiba miatt kéthetes elmaradásuk volt. De nem alkudtak meg késéssel és ha nehezen ha sokszor fogszoru­­a is, de még is csak kiharcoltak a gy°ze .Igen sok múlik a termelés egyenletességén. Ha napról je­lünk a bonyolult számolásra, hogy kinek mit kell elvégeznie a harmadik dekádban. ÉPP, most lezárt harmadik negyed­en tapasztaltuk,, hogy m­­­lyen nagy fontossága van az egyenletes termelésnek. Üze­meink egy része ugyanis, így Táncsics Cipőgyár, a Ha­ga megyei Téglagyári Egyedi sőt részben még a hajdúsági Gyógyszergyár is adóssággal kezdte a harmadik negyed­évet Ennek hátrányát hívón, még július végére sem sike­rült kiküszöbölni. A most in­­duló negyedik negyedet tehát úgy kell dolgoznunk, hogy minden „naprakészen“ legyen hogy ne csak a havi, de°ya dekádtervek is tükröz­ik a szervezett és egyenletes .Egy* további fontos teendő: a szocialista munkaverseny Felfrissítése. Elő mar az iro­­asztalfiókok mélyéből az évi terv túlteljesítésére tett igé­retekkel! A mérce mindenüt,, az adott szó teljesítése kell hogy legyen! Bíráljanak újra a versenytáblákon. Induljon s­ames versengés a teáphl esztergályos, a legjobb kőmű­ves, a legjobb gépmunkás stb. címért. A Kefegyár dolgozói már versenyre hívták az üze­mek dolgozóit. Sajnos a leg­jobb üzemek kivételével a november 7 tiszteletére vállalt jobb és eredményesebb mun­kának nincs kellő visszhang­ja. Hogy állnak az évi terv teljesítésével a XIII-as Autó­javítónál, a Táncsics Cipőgyár­ban, a Hajdú megyei Tégla­gyári Egyesülésnél? Miért nem válaszolnak? Miért nem hallatják hangjukat a megyei ktsz-ek? Augusztusban a szö­vetkezeteknek még csak 50 százaléka tett eleget becsület­beli kötelességének, ideje a kisipari szövetkezeteknél is a verseny felfrissítésének. A dolgozók persze most sem tétlenkednek. Személyes és egyéni kötelességüknek tart­ják, hogy eleget tegyenek na­pi feladatuknak. De elvárják, hogy eredményeiket közöljék, népszerűsítsék, hogy javasla­taikat mindig meghallgassák és hogy jutalmazzák a példa­mutatókat. Párttagjaink és legjobb dolgozóink emeljenek szót mindenütt a verseny to­vább­fejlesztéséért és ne tűr­jék a hanyagságot és nem­törődömséget. Csakis az előrelátó vezetés lehet eredményes. Megreked­ni a mindennapi tennivalók sűrűjében annyi, mint elvesz­teni a biztos tájékozódást. Nyilván a további feladatok teljesítéséhez az is szükséges hogy az ipar minden terüle­tén felkészüljünk a várható nehezebb napokra. A Fűtőház és az állomás területén a megfelelő mennyiségű szén­készletek tárolása, helyes gon­dozása, a vonatok ácsorgásá­­nak megszüntetése a fontos. Az építőiparban már most gondoskodni kell a falazás és tetőfedési munkák meggyorsí­tásáról, hogy a hideg idő be­álltával a dolgozók fedett he­lyen végezhessék munkájukat Ezenkívül rendbe kell tenni a szálláshelyeket is, hogy a napi munka után megfelelő és barátságos környezetben pi­henhessenek a dolgozók. Üzemeinkben a fűtés előké­szítése, az egészségvédelmi és munkavédelmi intézkedések fokozott érvényesítése legyen soron. Annál inkább, mert a téli előkészületek szorosan beletartoznak népgazdaságunk tervszerű irányítása érdeké­ben egyébként is szükséges intézkedések sorába. A tervek teljesí­tésének és túlteljesíté­sének egyik fontos tényezője épp az, hogy a termelés az őszi és a téli hónapokban se veszítsen lendületéből. Ami a technika szüntelen fejlesztését illeti, most külö­nösen a dolgozók benyújtott javaslatainak, a műszakiak elgondolásainak érvényesíté­se a fontos. A szeptemberi aktívaülések általában minde­nütt megszabták a teendőket. Ehhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy az újítások és ésszerűsítések fokozott felka­rolása, új gyártmányok beve­zetése, a ter­melés gyorsítása külön-külön is olyan ténye­zők, amelyek alapját képezik a további sikeres munkának. Összegezve: a most induló negyedik negyedév döntő sza­kasza az évi terv teljesítésé­nek. Dolgozzunk hát tovább­ra is teljes szorgalommal és becsülettel. Pártbizottságaink, pártszervezeteink és minden kommunista, minden dolgozó adják most tudásuk, erejük legjavát a terv teljesítéséhez, s példamutató munkával a szocialista verseny fellendíté­sével harcoljanak a második ötéves terv jó előkészítéséért, a dolgozók jólétének szaka­datlan növeléséért. JEGYEZ A FALU DOLGOZÓ NÉPE ------------------------------------------------------★------------------------------------------------------------* Járdát, gyermekjátszóteret, kultúrfelszerelést kap Ebes község a befizetett békekölcsön ötven százalékából Mezőgazdasági munkákról, begyűjtésről, vagy akár adófi­zetésről essék szó. Ebes nevét gyakran emlegetik a debrece­ni járásiban az elsők között Mindössze hat éve alakult ez a kisközség. Cselédemberek kaptak itt földet, lakóházat a népi demokráciától. Az egy­kori tanyavilág helyén tarta­­ros kis falu van, 200 korszerű lakóházzal, 250 rádióval, köz-, épületekkel, tanácsháza, pos­tahivatal, földművesszövetke­zet, villany és jó járda szol­gálja az ebesiek kényelmét. Ma már Ebes termelőszövet­kezeti község. Kilenc termelő­­szövetkezete van, s a földterü­letnek 73,2 százalékán a szö­vetkezetek termelnek nagy­üzemi módszerekkel, maguk mögött hagyva termésered­ményeikkel az egyénileg dol­gozó parasztokat. Az egykori cselédemberekből alakult fa­lu lakói nem idegenkedtek az újtól és a világért sem cserél­nék fel mostani életüket a ré­gi cselédsorssal. Elsőnek a tsz-ek fejezték be a jegyzést Emellett tettek bizonyságot a napokban a VI. Békekölcsön jegyzés alkalmával, amikor államunk felhívással fordult az ország népéhez, hogy saját maga boldogulására járuljon hozzá forintjaival a második ötéves terv megvalósításához. Az ipar és a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztésére kölcsön­adott összeg kamatostól meg­térül a nép jólétének emelé­sében. A felhívásra az ebesi tsz tagok és egyéni parasztok tettekkel válaszoltak. Szep­tember 27-én a kölcsönjegyzés napjának reggelén a termelő-, szövetkezetek tagjai mindjárt munkakezdés előtt megkezd­ték a jegyzést. Az Ady Endre TSZ tagjai és egy családtag 27-én reggel 8 órára lejegyez­tek, 9200 forintot kölcsönöztek a tagok az államnak. A jegy­zett összeget még azon a na­pon befizették, valamennyien megkapták a kötvényeket. A község dolgozóinak 89,4 százaléka lejegyzett A jegyzést a tsz-ben Rácz Istvánná, a tsz elnöke vezette, Ő maga 500 forintot jegyzett. Szarvas Péter, Császi Lajos, Juhász Sándor, Tóth Katalin, Kovács Mária 400—400 forin­tot jegyeztek. Az Ady Endre TSZ példájára a község többi tsz-e is, egymásután jelentet­te, hogy befejezte a jegyzést. Csütörtökön mind a 9 tsz vég­zett a jegyzéssel. Helytálltak a békekölcsön jegyzésben az egyéni parasz­tok is. Ferenczi József 8 hol­das vedresdűlői lakos 700 fo­rintot, Bancsi Istvánné piac­dűlői lakos 500 forintot, Haj­nal István vedresdűlői lakos 500, özvegy Nagy Sándorné, Végh Sándor, Szűcs István szintén 500 forintot jegyeztek. Péntek délután 3 óráig 124 450 forintot jegyeztek a község­ben. 11 350 forintot már be is fizettek a kölcsönjegyzők. Ebes lakosai szívesen adták kölcsön forintjaikat az állam­nak. Amióta a község megala­kult nem volt év, hogy na­gyobb összegű beruházást ne kapott volna. Tavaly kéttan­­termes iskola, két nevelői la­kás, állatorvosi lakás, gabona­­zsizsiktelenítő kamra, 800 méter téglajárda, 300 méter betonjárda és 200 méter salak­járda épült. Tavaly kapta meg a falu a villanyt is. A tavalyi békekölcsön befizetett össze­gének, 31 000 forintnak 25 szá­zalékából, 7705 forintból vá­sárolta a község a hangos­bemondót, 5880 forintért. A megmaradt 1870 forintot a köz­ségfejlesztési összeghez tet­ték és felhasználták a járda­építéshez. Tavaly a felsorolt építkezésekkel, járdákkal, ösz­­szesen 650 000 forint értékkel gyarapodott a község. Ebben az évben egy orvosi rendelőt építettek, orvosi lakással, 290 000 forintba került. Most van az építése befejezés előtt. A befizetett összeg felét közvetlenül megkapja a község Tudják azt az ebesiek mit jelent a községben a VI. Bé­kekölcsön jegyzése és a jegy­zett összeg befizetése. Ebben az évben a jegyzés összegének — ha azt mind be is fizetik — a fele visszamaradt a község fejlesztésére. Már a jegyzés indulása előtt megtárgyalták a tanács és a falubeliek röp­­gyűléseken, tanácsülésen, hogy mire fordítsák ezt az összeget. Közösen vi­tatták meg, és határozták el, hogy 30 000 forint értékben be­tonjárdát építenek, 20 000 fo­rint értékben gyermekjátszó­teret létesítenek, a megmaradt összegből kultúr és sportfelsze­reléseket vásárolnak. Érthető hát, hogy szívesen adták kölcsön forintjaikat az ebesiek az államnak, hiszen a befizetett összeg 50 százalékát közvetlen megkapják. A másik 50 százalékából pedig az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése alapján szintén részesülnek. Csomós Mihályné Falura került pártmunkás példamutató jegyzése Zászlós Pál elvtárs egy év­vel ezelőtt még a ragyogó szép társasgépkocsikat gyártó Ikarus-gyár főművezet­ője volt. Amikor a párt hívó sza­va elhangzott, az elsők között kérte magát falusi pártmun­kára. Nemrégiben került be Zsákára, az ottani gépállomás főmérnöke lett. A falura került Zászlós Pál helytáll Zsékán a munkában, példát mutatott a békekölcsön jegyzésben is. A Miniszterta­nács felhívására azzal vála­szolt, hogy egyhavi fizetését — 1800 forintot — kölcsönöz-t te a nép államának. Példamutatóan jegyeztek a gépállomás többi vezetői is, Oszlács István, a Zsákai Gép­állomás igazgatója 2500 forin­tot, Jordán Sándor főmező­gazdász 2000 forintot jegyzett. A jó példa követésre talált a traktorosok között: valameny­­nyien egyhavi fizetésüket ajánlották fel kölcsömképpen, K. Juhász Balázs traktoros 800 forint, Bős Kálmán trak­toros brigádvezető 1000 forint békekölcsön kötvényt jegy­zett. A bellegelői Lenin TSZ több mint 60 tagja már eleget tett hazafias kötelességének A jól dolgozó és igen szép eredményeket elérő bellegelői Lenin Termelőszövetkezet tag­jai a békekölcsön jegyzés so­rán még pótjegyzést is esz­közöltek. A szövetkezetnek 64 tagja van és 63 már csütör­tökön eleget tett hazafias kö­telességének. Az agitáció so­rán a Szabadság Lapnyomda dolgozói keresték fel a szö­vetkezetet és az ő jó meggyő­ző szavuk eredményezte, hogy igen sokan újabb összegeket jegyeztek. Igen szép példáját adta a hazafias kötelességteljesítés­nek a 75 éves Tarr József, aki éjjeliőr a szövetkezetben, Nemes Sándor brigádvezető 700 forint jegyzésével mutat­ta a példát. A városi tanács dolgozói a békés épitőmunkára jegyeztek békekölcsönt Debrecen Város Tanácsa dolgozói is a reggeli órákban kezdték meg, még pedig osz­tályonként a békekölcsön jegy­zését. Minden osztályon röp­­gyűlést tartottak s elmondták ,mire fordítják s már eddig is mire fordították a dolgozók fo­rintjait. Debrecen napról-nap­­ra épül és szépül, új lakások százait építik a következő öt­éves tervben. Kujik Erzsébet 500, Hajdú János 1674 forintos fizetésére 2500 forintot jegy­zett. De nemcsak a városi ta­nács dolgozói jegyeztek le a reggeli órákban, hanem fél 9-re már a kerületi tanácsok is jelentették, hogy dolgozóik­­a hatodik békekölcsönre a jó szívvel szánt összegeket leje­gyezték. A tanács­apparátus dolgozói mellett igen szép példát sta­tuáltak a jegyzésnél a városi tanács tagjai. Hogy csak egy néhány szép példát említsünk, itt van mindjárt özv. Elekes Dezsőné, aki kis fizetéséből 750 forintot ad kölcsön és szívesen az államnak. Ugyancsak jó szívvel adta Katonka Márton tanácstag is a 400 forintot. Dr. Ladányi Józsa professzor, vá­rosi tanácstag 6000 és Dr. Szentkirályi István 5300 fo­rinttal segíti terveink megva­lósulását, a békés építőmunkát. Hajdú-Bihar az első az őszi gabonavetési terv Az őszi talajelőkészítés és vetés a betakarítás mellett a legfontosabb feladata most dolgozó parasztságunknak. Nagyon igyekezni kell minde­nütt a betakarítással, mert ha késnek a betakarítással, kés­nek a szántással, vetéssel is. Az időjárás kedvező és ezt alaposan ki kell használni, hogy mire a hideg, esős he­tek elérkeznek, túl legyünk a munka nehezén. Az a feladat, hogy a kenyérgabona vetését mielőbb befejezzük és legké­sőbb október végére földbe kerüljön a búza. A Földművelésügyi Minisz­tériumban csütörtökön dél­előtt országos értekezletet tar­tottak a kenyérgabona veté­sével kapcsolatban. Ezen az értekezleten jelentették be, hogy a kenyérgabona vetés­tervének teljesítésében első helyen áll Hajdú-Bihar. Ered­ménye 17,8 százalék. A máso­dik helyen élt Pest megye 14,1, harmadik Bács megye, 11,6 százalékos leüsítéssel. Az a tény, hogy országo­san elsők vagyunk, nem ok az elbizakodásra, mert sok még a cselekedni való ahhoz, hogy október végére befejezni tud­juk a búza vetését. Elsősor-A jövő évi még jobb ter­mosra még több kenyér meg­követeli, hogy idejében meg­történjék a vetőmagtisztítás, csávázás, csírázóképesség meg­állapítása. Nagyon fontos, hogy elvégezzék ezeket a fel­adatokat, mert csak így biz­tosítható, hogy megfelelő mag kerül a földbe. Határozat történt igen he­lyesen arról, hogy mint a csá­vázó egységeket kell felállí­tani, hogy a dolgozó paraszt­ság idejében és jól elvégez­hesse a csávázást. Hajdúbö­szörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón és Berettyó­­tt töi Em­mffom trimiaszá­ban arra van szükség, hogy a betakarítás gyorsuljon, kü­lönösen a tengeritörés és szár­­leihordás, mert a legtöbb he­lyen tengeri után kerül vetés­re a búza, torták a csávázó egységek fel­állítását, pedig ez a több ter­mést szolgálja. Hajdúszobosz­lón üszögfertőzés volt, még­ A jó termés alapja a jó vetőmag. A kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelők minél jobb vető­magot kapjanak és ezzel nö­veljék terméseredményeiket. Nemesített vetőmagot ad, hogy többet tudjanak termel­ni. A megyében 21 200 mázsa nemesített búza vetőmagot igenyeltek, teljesítésében pedig nem is kismértékű. Ezek után joggal el lehetne várni, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket és fokozottab­ban vigyáznak arra, hogy csá­vázás nélkül ne kerüljön el­vetésre egy marék búza sem. A hajdúszoboszlói tanács me­­zőgazdasági osztálya ezt az éberséget nem tanúsítja. Nem szorgalmazza a csávázó egy­­ségek felállítását. Súlyos min­­osztás ez, melyet haladékta­­lanul jóvá kell tenni. Rozsból 3000 mázsa, árpá­ból 2250 mázsa nemesített mag kerül a földbe megyénk területén. A hajdúszoboszlói Vörös Csillag TSZ jó példával járt elől, 300 mázsa nemesített búza vetőmagot vett át, hogy a jövő évre is gazdag legyen aratása, Hajdúböszörményben, Nánáson és Szoboszlón nem fordítanak elég gondot a ceávázásra A megyében 21 200 mázna nemesített búzavetőmagot­­ igényeltek

Next