Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

7 //A / 1955: a béketábor további erősödésének éve Tavaly az új év meglehető­sen borús kilátásokkal kezdő­dött. Új évikor Nyu­gat-Eu­ró­pában lázasan folyt a támadó­­szellemű új katonai tömb, a Nyugateurópai Unió összetá­­kolása. Ugyanis 1944. decem­beréig a két legnagyobb nyu­gat-európai ország parla­mentje elfogadta a párizsi egyezményeket, amelyek elő­írják a fegyverkezés fokozá­sát, az összes nyugat-európai ország egyesítését egy kato­nai tömbbe és Európa legag­­resszívabb hadseregének, a Wehrmachtnak­­ feltámasztá­sát. 1955 első hónapjaiban az érintett országokban az Egye­sült Államok nyomására min­denütt keresztül hajszolták a szerződések ratifikálását a hazaáruló kormányok. Tehát 1955 első három hónapjában fokozódott a­­nemzetközi hely­zet feszültsége, hiszen egy újabb háborús katonai­ tömböt kovácsoltak össze­ . De ennek ellenére az év összes esemé­nyei mégis a béketábor erői­nek gyarapodását tanúsítják. Már a­­ párizsi egyezmények ratifikációs tárgyalásai is­ment bizonyították, hiszen , a nyu­gat-európai országok parla­mentjeinek csak kisebbsége szavazta meg a törvényt, a többség nem vállalta vagy nem merte vállalni a megsza­vazás felelősségét, nem is be­szélve a nemzeti függetlenség­hez hű pártokról, amelyek tiltakoztak ellene. Most már r­ meg lehet állapítani, hogy az év első napjától az utolsóig szakadatlan harc folyt a bé­kéért, és bár az 1955-ös év­ben a béke erői sok győzel­met vívtak ki, ezt csak igen kemény küzdelem után érhet­ték,el. Nézzük meg az év legjelen­tősebb eseményeit. AprillS 18—24. A ban­ dungi értekezlet. A világ la­kosainak­ többsége, csaknem harcoasötödét ' képviselő .­­. Zp ötszög ‘mi­,v , •niszteit^dtM’.'^aiil^ifl^eíIS fejll­­döttség|í araik^'meg a n­em­­­zetközi he­yzetet Bandung­­bam. Az imperialisták mindent elkövettek az értekezlet meg­tartásának megakadályozásá­ra, fenyegetésekhez folyamod­tak, nyomást gyakoroltak a kormányokra és végül még egy gaz merénylettől sem riadtak vissza: egy Bandung­­ba tartó repülőgépet, amelyen kínai és lengyel újságírók voltak, a levegőben pokolgép­pel felrobbantottak. Bandungban 1400 millió ember képviselői szálltak sík­ra, a békés­­ egymás mellett élés alapelvei mellett és kö­vetelték a gyarmati rendszer megszüntetését, az általános emberi jogok biztosítását min­denkinek faji, vallási hova­tartozásra való tekintet nél­kül. A záróközlemény köve­telte az általános emberi jo­gok és a nemzeti önrendelke­­­zési jog megadását a föld minden lakójának. Ezen az értekezleten 1400 millió em­ber szállt síkra a békéért és az imperialisták ellen. Május 11—14. A varsói értekezlet. Varsóban a Szov­jetunió és az európai népi de­mokratikus országok küldött­­­ségei, a Kínai Népköztársaság megfigyelője jelenlétében megtárgyalták a párizsi egyez­mények ratifikálásával előál­lott helyzetet és megkötötték a varsói szerződést, amely ez országok együttműködését még szorosabbra fogja össze és előírja, hogy a részvevő országok minden, bármelyi­küket érő támadásra egysége­sen válaszolnak. A Kínai Nép­­köztársaság megfigyelője ki­jelentette, hogy országa tel­jes erejével támogatja a rész­vevő országokat a béke fenn­tartására és az esetleges tá­madó visszaverésére irányuló törekvésükben. A varsói szerződés még szo­rosabbra fogta össze a béke védelmében a szocializmust építő országokat és a Szovjet­uniót. Május 15. Bécsben alá­írták a nagyhatalmaik képvi­selői az osztrák államszerző­dést,­ amely kimondja Auszt­ria függetlenségét és semle­gességeit.. Ezzel a szerződéssel megszüntették a háború egyik tűzfészkét Európában. Május 27—június 2. a szovjet és jugoszláv kormány­­küldöttségek tárgyalásai Bel­grád­ban. A tárgyalások folya­mán tisztázták, hogy a Szov­jetunió és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság között a viszonyt az imperialista ügy­nökök aknamunkája zavarta meg. A tárgyalások eredmé­nyeként egészséges és normá­lis helyzet keletkezett és sza­baddá váltak az utak Jugo­szlávia és a Szovjetunió ba­ráti kapcsolatainak és minden oldalú együttműködésének to­vábbi fejlesztése elé. Ugyan­ezt lehet elm­ondani a többi népi demokratikus ország és Jugoszlávia kapcsolatairól is. Ezek a tárgyalások minden békeszerető nép érdekeit szol­gálták. Június 7. Nehru hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A látogatás végén Bulganyin, elvtárs és Nehru miniszterelnök közös nyilatko­zatot adtak ki a nemzetközi politika kérdéseiről és a szov­jet—indiai kapcsolatokról. Eb­ben leszögezik, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békében és egyetértés­ben élhetnek egymás mellett. A közös nyilatkozat megálla­pítja, hogy a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság kapcso­latainak alapja a békés egy­más mellett élés öt alapelve. Július 18—23. A kor­mányfők értekezlete Genf­ben. A négy nagyhatalom kormányfői, Bulganyin elv­társ, Eisenhower elnök, Fab­re miniszterelnök és Eden mi­niszterelnök genfi tanácsko­zása az év egyik legjelentő­sebb eseménye. Ez az értekez­let történelmi jelentőségű ér­tekezlet volt. Ez alkalommal bebizonyosodott, hogy tárgya­lások útján rendezni lehet a viták­ -nemzetközi kérdéseket A kormányfők­­az értekezlet végén a külügyminiszterek számára irányelveket szabtak meg, amelyekben utasították a külügyminisztereiket, hogy folytassák a következő kérdé­sek tanulmányozását, mert sikeres rendezésük a béke megszilárdításának érdekét szolgálná: 1. európai bizton­ság és Németország, 2. lesze­relés, 3. Kelet és Nyugat kö­zötti kapcsolatok fejlesztése. A kormányfők értekezlete továbbá határozatot hozott arról, hogy a külügyminiszte­rek október hó folyamán öisz­­szeülnek az irányelvekben meghatározott kérdések meg­tárgyalására. A genfi értekezletnek óriási hatása volt a nemzetközi hely­zet további alakulására, mert nyilvánvalóvá tette, hogy a vitás nemzetközi kérdések rendezése tárgyalások útján elérhető. Ez a genfi szellem. Augusztus 13. A Szov­jetunió kormánya, egyedül a négy nagyhatalom kormányai közül folytatja a béke meg­őrzésének politikáját. Ezen a napon megjelent a szovjet kormány határozata, hogy a Szovjetunió 640 ezer fővel csökkenti 1955-ben fegyveres erőinek létszámát. Ezt köve­­tőleg augusztus 21-én Cseh­szlovákia, 30-én Románia, az­tán a többi népi demokratikus országok kormányai jelentet­ték ki, hogy csökkentik fegy­veres erőik létszámát, írták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zötti kapcsolatokról szóló szer­ződést. Október 27. Megkezdődik Genfben a négy nagyhatalom külügyminiszterének értekez­lete, amely nov. 16-án fejező­dik be. Az ér­tekezlet azonban nem zárul konkrét megegyezé­sekkel, mert a nyugati tőkés nagyhatalmak külügyminisz­terei mindent elkövetnek, hogy a napirendre tűzött három fontos kérdésben megegyezés ne jöhessen létre. De az érte­kezlet mégis azzal az ered­ménnyel jár, hogy nyitva hagy­ja a k­aput a további tárgyalá­sok számára. November 18. a szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, Bulganyin elvtárs és Hruscsov elvtárs, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja az indiai kor­mány meghívására Delhibe érkezik. December 1. A szovjet kormányküldöttség Rangun­­ba, Burma fővárosába érkezik. December 15. a szovjet kormányküldöttség és kísérete Kabulba, Afganisztán főváro­sába érkezik. Bulganyin elvtárs, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és Hrsucsov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja indiai, bur­­mai, afganisztáni utazása és ez alkalommal kötött megegyezé­sek a felsorolt országok és a Szovjetunió kormányküldött­ségei között történt megegye­zések mindenekelőtt azt jelen­tik, hogy a békés, sőt a baráti egymás mellett élés és együtt­működés a különböző rendsze­rekben élő országok között nemcsak lehetségesek, hanem szükségesek is. A szovjet kormányküldöttség indiai, bur­­mai, afganisztáni útja a béke megőrzésének és fenntartásá­nak­ ügyét“ Szolgálta, ezért" ezt az utat a világ összes békesze­rető emberei egyre fokozódó rokonszenvel kísérték. December 15. az ensz közgyűlés teljes ülésen felvet­te a következő 16 államot az ENSZ tagjai közé. Albániát, Jordániát, Írországot, Portugá­liát, Magyarországot, Olaszor­szágot Ausztriát, Romániát, Bulgáriát, Finnországot, Cey­lont, Nepált, Líbiát, Kambod­zsát Laoszt, Spanyolországot. Ezen a napon végre tíz év után a Szovjetunió következe­tes harcának eredményeként hazánkat is felvették az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. Az egész magyar dolgozó nép nagy örömmel és megelége­déssel vette tudomásul, hogy hazánk is tagja lett az ENSZ- nek. Ez a Magyar Népköztár­saság legteljesebb nemzetközi elismerését jelenti és azt, hogy most már az ENSZ fóruma előtt is küzdeni tudunk a bé­kéért és a nemzetek közti bé­kés egymás mellett élésért. ★ Az év legfontosabb esemé­nyein végigmenve látjuk, hogy 1955-ben a béketábor je­lentős lépésekkel előre vitte a béke megőrzésének ügyét. 1955-ben a nemzetközi hely­zet feszültsége enyhült, s bé­ketábor országai tovább erő­södtek mind politikai, mind gazdasági téren és sok ország, köztük a 360 milliós India szállt síkra a békés egymás­mellet, élés lenini elvei mel­lett. A világ békeszerető dol­gozói köszönettel és hálával­­ fordulnak a béke leghatalma­­­­sabb bástyája és őrzője, a­­ Szovjetunió felé. Bizonyosak , vagyunk abban, hogy ebben­­ az évben a világ minden bé­­­­keszerető embere továbbra is­­ elszánt erőfeszítéssel fog küz­­­­deni a béke fenntartásáért és ’ a nemzetközi biztonság bizto­sításáért. ’ Az év eseményei azt is meg­­­­mutatták, hogy a háborús uszítók szakadatlanul igyekez­nek akadályokat gördíteni a béke megőrzésének útjába és ■ őket lankadatlan harcban kell ’ legyőzni. Ez a tudat acélozza­­ meg minden békeszerető em­■ bér akaratát hazánkban is, ■ hogy ebben az évben pártunk­­ politikája alapján újabb nagy­­ sikereket vívjunk ki a társa-­­ dalmi, gazdasági életünk min­■­den területén és ezzel­­ erősít­­es­sük a békéért küzdők táborát. Szeptember 8. Megkez­dődnek a tárgyalások Moszk­vában a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság küldöttségei között. A tárgya­lások eredménnyel végződnek szeptember 13-án. A Szovjet­unió elismerte a Német Szövet­ségi Köztársaság államát és a tárgyaló felek megegyeztek, hogy egymással diplomáciai, kereskedelmi, kulturális kap­csolatokat létesítenek. Szeptember 16—28. Meg­kezdődnek Moszkvában a tár­gyalások a Szovjetunió és Német Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttségei kö­zött. A Szovjetunió elismeri Német Demokratikus Köztár­saság teljes szuverenitását és függetlenségét. A tárgyaló fe­lek záróközlemény szerint alá- A NÉPLAP tose. SS­. I., mSARNAÍ Bulganyin és Hruscsov elvtársak beszédének világvisszhangj LONDON (TASZSZ) Az angol bur­zsoá lapok ingerült és rosszindulatú hangnemben kommentálják N. A. Bulg­ai­nyin elvtárs beszámolóját és N. Sz. Hruscsov elvtárs be­szédét. Egyetlen nagy fővárosi burzsoá lap sem ismertette részletesen és tárgyilagosan a beszédeket. A Times a szovjet vezetők­nek ázsiai útjuk során elmon­dott beszédei visszhangját ele­mezve ezt írja: „A nyugati or­szágok nem hagyhatják figyel­men kívül, milyen hatással voltak ezek a beszédek azok­ra az emberekre, akikhez leg­főképpen szóltak... vitán fe­lül áll, hogy a gyarmatelle­­nes jelszó, továbbá az a ki­jelentés, hogy a Szovjetunió a gyarmati népek egyetlen megbízható és erős barátja, helyesléssel találkozik Ázsiá­ban.“ A Daily Telegraph amiatt elégedetlen, hogy N. Sz. Hrus­csov beszédében ismertette a legújabb szovjet hidrogén-bombával végzett kísérletek­­ eredményeit. NEW YORK Az amerikai­­ hírügynöksé­gek és az amerikai rádióállo­mások részletes ismertetést adtak a beszédekről, a pénte­ki esti lapok nagybetűs címek alatt közöltek részleteket a beszédekből. A United Press hírügynök­ség washingtoni tudósítója szerint „hivatalos amerikai körök“ elutasítják N. A. Bul­­ganyinnak a rakéta- és atom­fegyverek eltiltására vonatko­zó felhívását. A tudósító megjegyzi, hogy „a védelmi hivatal­­képviselői nagy érdek­lődéssel fogadták Bulganyin­­nak azt a kijelentését, hogy a rakéták az interkontinentá­lis fegyverek jellegét öltöt­ték“. A New York Herald Tri­bune szerkesztőségi cikkében a következőket írja: „Bulga-­nyin utalt az oroszok sikerei­re az interkontinentális­öve­­dékek területén s azt nem le­het könnyelműen figyeli kívül hagyni.“ PARIZ A párizsi lapok bőven i­tatkoznak N. A. Bulganyirj N. Sz. Hruscsov elvtársak, a Szovjetunió Legfelső Tá­rsa ülésszakán mondott számolójával, illetve beszi­vel. A lapok javarészt a mekben foglalnak állást kommentároktól tartoz­­nak. A párizsi lapok ki csupán néhány közölt re kommentárt erről a kén­ről BON A General Anzeiger je­tésében mmutat arra, h N. A. Bulganyin és N. Hruscsov „élesebb bírálat részesítette Nyugat poli­fe­ját, mint ahogy várták“. , bőt hangsúlyozták azonban írja a lap — a különböző sadalmi rendszerű orszá békés egymás mellett élése és Genf szellemének szü­zességét“. Több mint ezer millió forint a megyei boltok 1956. évi forgalom előirányzata Kétszáztizenöt Zetort és 58 kombájnt kap a megye Kedvező feltételek az 1956-os évi munkához . Az 1956-os esztendő elő­készületei már sokkal jobb körülmények között indultak meg, mint az a megelőző esz­tendőkben történt. A minisz­tertanács most korábban hagy­ta jóvá a beruházási kerete­ket, terveket. Már készen áll­nak a tervek. A napokban a járási tanácselnökökkel már meg is beszéltük azoknak vég­rehajtását. Igen fontos intéz­kedés volt ez, mert a helyi­iparban már nem lesz vissza­esés, nem kell várakozni hosz­­szú hetekig a tervek jóváha­gyására, ismerik az egész évi tervet és így idejében tudnak felkészülni. A helyzet annyira kedvező, hogy már december­ben 5 millió forint értékű terv­dokumentációt át is adtak és január 2-án már meg is kez­dik a munkát. 1956-ban a helyiipar, élelmiszeripar és építőipar termelése 10 száza­lékkal fog növekedni. A ke­reskedelem áruforgalma 13 százalékkal nő a számítások szerint. Az emelkedő forgalomra, n­övekvő jólétre jellemző adó­Hajdú-Bihar megyére az el­következő esztendőkben igen nagy feladat hárul. A mező­­gazdaság fejlesztése, a dolgozó nép életszínvonalának emelé­se terén különlegesen fontos terület Hajdú-Bihar, hiszen a tiszalöki öntözőrendszer leg­nagyobb része megyénk terü­letére esik. Itt kell tehát fel­készülni a mezőgazdaság dol­gozóinak, a gépállomásoknak úgy, hogy­­maradéktalanul va­lóra tudják váltani a párt és kormány határozatát, s kihasz­nálják az öntözés adta lehető­ségeket növelve ezzel a ter­méshozamokat, gazdagabbá té­ve az országot. Nagyvonalú­­ tervek készül­nek már a megyében,­ s ezek­kel a tervekkel­­kapcsolat­ban beszélgettünk Pintér Vil­mos elvtárssal, a megyei terv­hivatal vezetőjével, aki a kö­vetkezőket mondotta: — A megye előtt álló fela­tok a következők: A bolti kis­kereskedelem forgalma 1953- ban 534 millió forint volt. 1955-ben ez 710 millió forintra emelkedett. Az 1956-os eszten­dőben pedig a számítások sze­rint ez az összeg a közétkezte­téssel együtt egymilliárd 80 ezer forintra emelkedik. Ennek az összegnek az eléré­sére minden előfeltétel meg­van Hajdú-Biharban. A helyiipar és az élelmi­szeripar területén 1956-ban új berendezéseket és gépeket vesznek át. A vágóhídon be­fejezik a szociális építkezése­ket, átadják a dolgozók szá­mára a fürdőt, a nagy ebéd­lőt és a többi helyiségeket. A Lakatos és Vasipari Vállalat­nál elkészül a nagy raktár. Minden üzemnél fokozottabb gondoskodás történik a dolgo­zók ellátásáról, az üzembizton­­ságról. A kereskedelmi hálózat a jö­vő évben tovább bővül új üz­letekkel. Több meglévő üzle­tet kibővítenek, modernizál­nak a megyében.­datok ismertetése mellett én szükségesnek tartom, hogy ar­ra is rámutassunk, mit ka­pott a megye az ötéves terv­ben. Fontos ez már abból a szempontból is, hogy alkalom adódik az összehasonlításra, az 1956-os esztendő beruházá­saival kapcsolatban. Az ötéves tervben a megyei tanács irá­nyítása alá tartozó ipar és vál­lalatok 475 millióval gazda­godtak. Igen jelentős össze­get kaptak ebből a megyei gépállomások és­ a termelőszö­vetkezetek. A gépállomások fejleszté­sükre 1951-től 68 millió forin­tot kaptak a megyében. Az ál­­­lategészségügy, a bikaistálók ,a mezőgazdaság igazgatási vo­nalán történő beruházása pe­dig elérte a 114 millió forintot. Az 1955-ös esztendőben 86 millió forintot kapott a m gye. Vesztés történik. Berettyói luban állatorvosi rendelőt a megye több községébez latorvosi lakásokat és az állatgondozók részére is­­ sokat építenek. A termelőszövetkezeteke jövő évben 28 millió fori hosszúlejáratú hitellel i­­gatják, ezenfelül még 6 hió forintos állami támog­ is kapnak. Három község villamosítása Az 1956-os tervekben sé­pel három további mc község teljes villamos! Vámospércs„ Nagyhegyes Mezőpeterd kerül­­villan­tásra, mintegy 1­2 millió fo­tos költséggel. A megyében tíz jó ivó­­adó öközkutat fúrnak, épít 24 új tantermet. Több nő­­lakást, kultúrotthont adna rendeltetésének. A terv mint 5 orvosi lakás is épl megyében. Befejezik a bet­kei mozi átépítését. A fel Hajdúszoboszlón 225 het fásítanak. A városban a hálózatot jelentős mértén kibővítik mintegy 700 ezer rintos költséggel. Földes­ség mozit kap 220 ezer fo­tos hozzájárulással. Úgy­­­doszoboszlón, mint Föld jelentős társadalmi műnk segítik a tervek valóra­n­sát. Megyei cukorgyár és konzervgyár terve készítik ■— A tervek már készü — mondotta. — Szakemb bevonásával már megtör­tek az első tanácskozások Kidolgozták a megyében sítendő cukorgyár és tervgyár tervét. A helyzet az, hogy 150 kilométeres válságra hordják el Hajdú­hazból feldolgozásra a­­ gazdasági ipari termék, így többek közt a cukort­ Ez a szállítás évente 8 h­ó forintba kerül. Tor egy millió forintot jelen mésziszapnak, melasz szárított répaszeletnek a­­ szaszállítása. Ezt a 9 millió fintot nagy részben meg le­ne takarítani azzal, ha Ha­szoboszlón, vagy Hajdúbös­ményben épülne meg a cu gyár és konzervgyár. -­■ Azok az adatok, melyeke megyei tervhivatal vezetőjs­mertetett, mindenki előtt o­gossá teszik, hogy Hajdú-B újabb fejlődési szakasz elé­kezett és itt a súlyponti rés az öntözés és az, ami kapcsolatos. A megye­­ gazdasági képe jelenti megváltozik, s mindaz, am­i öntözéses gazdaságok kifejt­tésével kapcsolatban valóra tik, jelentősen és igen kel­lően befolyásolja majd is csak a megye dolgozóinak tét, hanem kihatással lesz egész nemzetgazdaságra. Bencze Mii l­ t megyei gépállomások továbbfejlesztésére nyolcmillió forint . Ahhoz, hogy a mezőgaz­daság területén a megyére háruló feladatokat sikeresen el lehessen végezni szükséges, hogy a gépállomásokat is to­vább fejlesszék és ne csak az épületek számát növeljék, ha­nem új gépekkel is ellássák az állomásokat. Az 1956-os esz­tendőben a megyei gépállomá­sok továbbfejlesztésére 8 mil­lió forintot adnak. Ebből az összegből 2 millió 600 ezer fo­rintos költséggel a hajdúszo­­boszlói, 1 millió 400 ezer fo­rintos költséggel a hajdúná­nási gépállomási építkezéseket végzik, el. A Rábán épülő ha­talmas, új gépállomást, mely a megye legszebb gépállomása lesz, még ez évben többmilliós forint költséggel befejezik. Érdemes összehasonlítani három számadatot A megyei gépállomásoknak 1954-ben 821 traktora volt. 1955 végére ez a szám 1075-re emelkedett a vontatókkal együtt. Az 1956-os esztendőben a megyei gépállomások még kapnak 20 féllánctalpas és 36 lánctalpas traktort és ami igen fontos a növényápolási munkákat te­kintve, 215 Zetort. Kombájn 58 érkezik a megyébe, négyze­tes vetőgép 167 és még sok más gép. A kombájn-aratást 30 százalékról 35 százalékra fokozza a megye a gépek se­gítségével, a növényápolást pe­dig a 25,5 százalékról 46 szá­zalékra tudják gépesíteni. A gépi aratás is növekedik, mert 42 százalékról 48 százalékra tudnak teljesíteni. A mezőgazdasági beruházá­sokat tekintve az állategész­ségügy terén is további fej-

Next