Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-11 / 86. szám
Ürömmel dolgozunk a jobb termésért Termelőszövetkezetünkben az idén is jó termésre van kilátás. Dolgozunk is érte, hogy úgy legyen. Ápr. 4-re elvetettük a borsót, árpát, zabot, zabosbükkönyt, 5-én megkezdtük a cukorrépa vetést. Már be is fejeztük. Szép a búza vetése. A melegágyakban szépen fejlődnek az uborka, tök, paradicsom és paprika palánták. •1£5S. APRTt® 11., SZEHIIDA A termelőszövetkezetek fejlesztése legjobban halad a berettyóújfalui járásban Kedden délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Fülöp Imre elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője részletes beszámolójában ismertette az első negyedév termelőszövetkezeti fejlesztési eredményeit. A kimutatás szerint Hajdú- Biharban az év első három hónapjában 3013 család, 3713 taggal lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A termelőszövetkezetek földje az év első három hónapjában 10 591 holddal növekedett. A fejlesztés tekintetében a legjobb eredményt a berettyóújfalui járás érte el, s visszaesett a püspökladányi járás, ahol pedig hónapokon keresztül tartották az első helyet termelőszövetkezeti fejlesztés terén. A részletes kimutatásból az is kiderült, hogy a középparaszt belépők száma még mindig nem érte el a kívánt százalékot. Különösen gyenge ezen a téren az eredmény a püspökladányi járásban, de a debreceni járásban is. A megyében a március 31-i állapot szerint 231 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 28 termelőszövetkezeti csípőst működik. Az ez évben alakult új termelőszövetkezetek közül jó munkát végez a pocsaji Új Remény, a polgári Petőfi. Itt már közös gazdasági épületekkel rendelkeznek, közös állatállományuk is van és állatállományukat céltudatosan továbbfejlesztik. Helyes ez, hiszen eredményes gazdálkodás, fejlett állattenyésztés nélkül el sem képzelhető. Az új termelőszövetkezetek segítése fontos feladata a járási tanácsoknak, de feladatának kell, hogy tekintse az új szövetkezetek erősítését minden régi, jól dolgozó termelőszövetkezet is. Példát mutat ebben a nagyrábéi Petőfi és a bolkonszegi Új Világ Termelőszövetkezet. A berettyóújfalui járás eredményei azért olyan jók, mert itt elsősorban magak a termelőszövetkezeti tagok agitálnak a termelőszövetkezet mellett, érvényesül a személyes példamutatás, s igen jó baráti viszony alakult ki termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok között. A berettyóújfalui járásban sikerült megvalósítani a leghelyesebb módszert, a fejlesztés érdekében:agnációs csoportok alakultak a szövetkezetekben, s ezek a csoportok nem kampányfeladatnak, hanem állandó feladatnak tekintik az egyénileg dolgozó parasztok látogatását, a szövetkezet eredményeinek, munkájának ismertetését. Az egyes termelőszövetkezeteket tekintve a nagyrábéi Petőfi és Kossuth, a berettyóújfalui Kossuth, a komódi Új Barázda és Kossuth agitációs munkájának van a legjobb eredménye. Változatlanul gyengén halad a termelőszövetkezeti fejlesztés munkája különösen a középparasztság felé mutatott helytelen magatartás következtében Álmosdom a Táncsics és Hajdúböszörményben , a Vörös Csillag termelőszövet- I kezetekben. ’ Megállapította a jelentés, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében nem minden gépállomásnak sikerrült az agitációt a dolgozók többségére kiterjeszteni. Hiba, hogy több gépállomásnál a traktorosok, bár erre a lehetőségük munka közben is megvan, nem végeznek agitációs munkát. I A termelőszövetkezetek ta-1 vasat felkészülésével kapcso-latban jó munkát végeztek, a gépállomásokkal megkötötték I a szerződést, nincs hiba a ve- tőmag körül, csupán a lóhere- és lucerna vetőmag hiányzik s egész sor szövetkezetben. A tavaszi munka gyors vég- zésében a lehetőségek az anna-al kihasználásával a tiszacse- Igei Kossuth, az egyeki Sztaha- Inov és Petőfi, a földesi Rá-5 kóczi és Petőfi jártak az élen. Alig várták, hogy a talaj kissé szikkadjon, azonnal kezdtek a koratavaszi növények ívetéséhez és azt példamutatóam elsőnek is fejezték be a megyében. í A macsi Néptanács Tsz 18 mázsa dohányt termelt holdanként A macsi Néptanács Termelőszövetkezetben teljes lendülettel halad a tavaszi munka. Többet termelni, mint 1955- ben, ez a célja a szövetkezetnek. Ezért tesznek minden vetőmagot idejében a földbe és segítik műtrágyával a gyenge őszi kalászosokat fejlődésükben. A tsz az összes őszi gabonáját már fejtrágyázta. Negyven hold felfagyott vetést hengerezett. A 40 hold szerződött borsót elvetette, 30 hold cukorrépát is. Tíz hold dohánynak a földjét előkészítették, ősszel 250 mázsa istállótrágyát szórtak a földre, 30 centiméter mélyen felszántották. Az istállótrágyán kívül holdanként 80 kiló pétisót, 150 szuperfoszfátot és 60 kiló kálisót szórtak a dohányföldre. Tavaly dohányból 16 mázsát termelt a szövetkezet holdanként, az idén 18 mázsát akar termelni. Fodor András tsz tag Nagyon szép a határunk, örömmel dolgozunk a nagyobb termésért. Tollas Sándorné Rákosi-telepi Petőfi Tsz A kábai Tolbuchin Tsz fejleszti állatállományát A kábai Tolbuchin Termelőszövetkezet 1956-ban gyarapítja állatállományát, főleg saját nevelésű állatokból. Ehhez a lehetőség meg is van a szövetkezetben. Az állatgondozók lelkiismeretes, becsületes munkát végeztek. Munkájuk eredménye a szaporulatban mutatkozik. Gendrács András fiaztató kanász 36 anyakocát gondoz, 243 gyönyörű malacot választott le. Fehér Lajos juhász 305 anyajuhtól 319 bárányt nevel. A gondozóknak s az állattenyésztési brigádvezetőknek is nagy gondjuk van az állatok takarmányozására, hogy az idén és a következő években még bővebben legyen a tsz-ben az abrak mellé pillangós takarmány is, lucerna és vöröshere magot vásárolt a tsz. A pillangósok nagy részét már el is vetették. Boda Béla Kaba, Tolbuchin Tsz Április 4-én 143 normálhold talaimunkát végeztek a Hajdúnánási Állami Gazdaság traktorosai A Hajdúnánási Állami Gazdaság traktorosai április 4-én felszabadulási műszakot tartottak. Ezen a napon 143 normál hold talajmunkát végez- tek. Mirkó Imre és Gróf Já- nos értek el legjobb ered-ményt 96 hold őszi vetést hengereztek meg. Gallyas Ist- Ilián 80, Boda Miklós 60, Kéki Antal 60 holdon végzett hengerezést, simítózást. Csomós János, Balogh Miklós, Gajda József fogatosok 24 hold földet vetettek be ezen a napon. Afra Gábor és Kovács László traktorvezetők 40—40 holdra szórták el a műtrágyát. Szabó József és Hegedűs Lajos fogatosok 25 hold lóhere vetést boronáltak meg. Példás munkájukért dicséret illeti őket. EVELEZŐIHK ÍRJÁK Teljes lendülettel folyik a tavaszi munka A Polgári Gépállomás felkészült a kukorica négyzetes vetésére A napokban a Polgári Gépállomás négyzetes kukoricavetési bemutatót tartott a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél. A bemutatón a küldöttek alaposan megismerkedtek a négyzetbevető gép munkájával. A bemutató után ugyanis valamennyien vetettek a géppel egy-két fordulón s teljesen megismerték működését. A bemutató azzal az eredménnyel járt, hogy 355 holdra bővült a négyzetes vetésre szerződött terület a tsz-ek részéről. Többen döntöttek úgy, hogy nagyobb területen vetnek négyzetesen kukoricát, mint tervezték. Géppel gyorsabbá válik a kapálás és azt az időt, amit a kukorica kézi kapálása emésztett volna fel, más munkákra tudják majd fordítani. Harangozó László Polgár t . A most épülő vasúti állomás Debrecenben a harmadik lesz száz év alatt Debrecen vasúti pályaudvarénak újjáépítése alkalmából érdemes visszaemlékezni az egykori tiszai vasútvonal létesítésének történetére, mely az ország ezen elhanyagolt és elmaradt részének szomorú képét tükrözi a mai kor embere elé. Fejcsóválva veszünk tudomást régi írások olvasása során, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie annak, aki Debrecenből például az ország fővárosába való utazásra szánta el magát. Úttalan utakon, loval vontatott postakocsikon, átszállással 4—5 napig, néha egész hétig tartó hányattatás és fáradság után érhette el vállalkozó kedvének végcélját. Nem csoda, ha a legtöbb utas elindulása előtt elkészítette végrendeletét is, mert sohasem volt biztos abban, hogy ép bőrrel tér vissza családjakörébe a viszontagságos utazásból. A gőzmozdony feltalálása tehát forradalma változást hozott a közlekedésben. .4. első vasútépítési terv A XIX. század elején Európa-szerte meginduló vasúti építkezések hulláma elért Ausztriába is. Az osztrák kormány nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a gyarmati elnyomás alatt tartott Magyarországihoz a vasút megépítésével közelebb férkőzzék, nem annyira a katonai, mint inkább gazdasági szempontokból. Ausztriában egy Sina György nevű iparbáró már az 1830-as évek végén több vasúti vonalat épített s elérkezettnek találta az időt arra, hogy az osztrák kormánnyal egyetértően a Magyarországon busás haszonnal kecsegtető vasúti pályát is ő létesítse. Erre vonatkozó ajánlatai be is nyújtotta a kormánynak, mely a pozsonyi rendi országgyűlés elé terjesztette. 1839. december 6-án vették tárgyalás alá Sina kérelmét, aki ekkor már magyar tőkés érdekeltséget is alakított Ullman pesti bankár vezetése alatt. A terv az volt, hogy a Ferdinand északi vasút szárnyvonalát Bécstől Pozsonyig a Duna jobb partján vezetik, míg a folyó bal partján egy másik vonal létesül Pestig és onnét Debrecenig. 4. országgyűléseit leszavazták A pozsonyi országgyűlésen a tisztelt Karok és Rendek ámultak a merészségen, hogy ilyen elképzellhetetlennek és megvalósíthatatlannak látszó vállalkozás tervét tárgyalás végett a gyűlés napirendjére tűzitek. A technikai haladás gondolatának és a közlekedés reformjának csak néhány bátrabb képviselő volt szószólója. Kossuth Lajosnak és a többi reformokért lelkesülő hazafinak ez időben nem volt szava Pozsonyban, mert börtönbüntetésüket töltötték. Jellemző, hogy például olyan klasszikus egyéniség, mint a „haza bölcse“. Deák Ferenc, aki a haladásnak, a nép szörnyű teherviselése alóli felszabadításnak, a törvény előtti egyenlőségnek harcosa volt, a Pest és Debrecen közötti vasútvonal megépítését nem tartotta egyébnek, mint megvalósíthatatlan álomnak. Életrajzírók azzal magyarázzák ezt az állásfoglalását, hogy a technikai haladás világhódító erejében nem bízott. Deák ferenc álomnak tartotta Érdemes Deáknak, az ellenzéki politika egyik hivatott vezéremberének a debreceni vasútépítésről szóló beszéde e részletét idézni: — Én azt hiszem, hogy a Debrecen Pest közötti vonalra nézve alig akad valaki a K. R. között, aki velem együtt, tekintve a vasútnak más országbeli történetét s hazánk ezen alsó részének statisztikai és geográfiai helyzetét, a fuvarnak e vidéken olcsóságát — álomnak ne tartaná azt, hogy itt valaha vasút létesülhessen; ha pedig mégis találkoznék olyan, aki ezt elhiszi, nem bánom, aludja tovább édes álmát, sőt adja isten, hogy az én éberségem legyen álom, aki ezt nem hiszem, az ő álma pedig valósuljon meg. A dolog tehát úgy áll, hogy a vasút inkább létesülhet Pesttől Pozsonyig, vagyis a másik parton Gönyüig, mint ugyanonnan Pestig, de odáig mégis inkább, mint Debrecenig. Ilyen helyzetben mire alapítsam elhatározásomat, midőn sem az egyik, sem a másik részről biztosító adatot nem látok? stb. Most épül Debrecen harmadik vasúti állomása A vasútért folyó képviselőházi harc mégis a Pozsony— Bécs közötti vonal megépítése mellett dőlt el. A szabadságharc évében mint ismeretes a vasutat Szolnokig üzemibe is helyezték. 1849 után következő esztendőkben újra felmerült a vonal folytatólagos építésének terve. Most 100 éve, hogy a pályatest és a mellette épülő állomások épületeinek sora már Debrecen felé közeledett. Még ma is megvannak nyomai a debrecen—budapesti vonalon azoknak az egyforma, régi stílusú egyemeletes épületeknek, melyeket a Tiszai Vasúttársaság emelt. Debrecenben 1856— 57. évben épült fel az első vasúti állomás, melyet a forgalom rohamos emelkedése miatt állandóan bővíteni kellett. A múlt század 90-as évek végéig szolgálta ez a régi állomás a vasúti közlekedés céljait, míg aztán 1898-ban Debrecenben hatalmas pályaudvari építkezések indultak meg. A négy évig tartó munkálatok sorén létesült a Járműjavító telepe, mellette a munkásvárossal, a „Kolóniával“. Ugyanakkor tüntették el a Badh-korszakbeli sárgára meszelt első vasúti állomást is, valamint megépült az új korszerű pályaudvar és a most lebontásra kerülő bombáktól sújtott épület. A most megindult nagyszabású építkezés az új ötéves tervnek monumentális alkotása lesz, egyben Debrecen harmadik vasúti állomása, korunk egyik legszebb és legkorszerűbb építkezési remekműve. Botossa Sándor NÉPLAP Emlékezzünk József Attilára Holott, náddal ringat, holott csobogással, kékellő derűvel, tavi csókolással — lehet, hogy szerelme felderül majd mással, de az is ringassa ilyen ringatással. Ezt is ő írta csodálatos kamasz kedvében, amelynek vers volt mosolya, könnye egyaránt. Sem elemeznünk, sem dicsérnünk nem kell ezt a pár sort, csak olvasnunk és máris érezzük, hogy milyen szép. Tiszta mint a harmat és illata van, mint a virágzó rozsföldeknek. Ezt is ő írta, József Attila, akinek a költői sors legroszszabbika jutott és aki még e legrosszabb sors mélységeiben is olyan csodálatosan tiszta derűvel tudta énekelni, holott náddal ringat. Versednek széles skálájában ezt is nagyon szeretjük. Ezt a kamaszos suhanc kötekedést, aki hetykén belekötött lányba, virágba, s áprilisi jókedvében fel-felrikkantott: tavasz van gyönyörű. S ennek az igézetében hadd írjak még ide két sort: Jaj te, érzed-e, szerető is kéne, friss hóvirághúsú kipirult suhanás. 1905. április 11-én született. Áprilisban akár Tóth Árpád, s egy-egy szép és derült pillanatában csodálatosan április volt. Tréfás, bohókás, pajzán mosolyos, akinek száz rímes ötlete volt, kacajígérésre. Ma emlékezvén ezt is lássuk meg. Ezt a csodálatos rimbaudi lendülettel kezdődő költői életet, amely aztán olyan szívszorító sírásokhoz vezetett. Hogy tudott komoly is lenni és fenséges, apánk mindig robotoltak, hogy lenne enni kevés kenyerünk. S micsoda fenyegetései voltak: S ha akad, nyakára hágunk. Logikája tiszta volt és gyér\—— \\ mántos. Költőileg tudott összegezni: Lement a nap nyugaton, feljött a raip keleten. Egyszerű ezz él az, aki eleven. Olykor vádolták tételességgel, hogy a költészetből propagandát csinál. Dejátszva nőtt túl mindezeken a vádakon. Költőileg igazolta hogyan kell egyes tételeket verssé oldani. Akár egy halom hasított fa hever egymáson a világ. Szorítja, fogja, összenyomja egyik dolog a másikat, s így mindegyik determinált. Ki látta úgy a fasizmus lényegét, embertelen mocskát, mint ő. Megdöbbentő képekkel jellemez, izgat és gyűlöltet. Az elnyomás csapatban károg, élő szívre, mint dögre száll, a földgolyón nyomor szivárog, mint hülyék orcáján a nyál. Adott-e valaki szebb arc poétikát költőnek, magyarnak, mint ő. Jól tudod te, a költő sose lódít, az igazat mondd, ne csak a valódit. Hát ő azt mondta mindig. Az igazat, mert aki költő nem mondhat mást, s ő igazán az volt, igazmondásban, magatartásban. Milyen szelíden és hát forgástalanul vallott a jövőről, mely egyetlen vigasztalója, megértője, és a hazáról is, melyet sorozatos tragédiák és kétségek után újból és újból felfedezett: íme hát megleltem hazámat, a töldet, ahol nevemet hibátlanul írják fölémbe, ha eltemet, ki eltemet. S mivel ma mást már nem tudunk tenni, hát hibátlanul írjuk fölébe nevét, mely nekünk a hűség és példakép, hogyan kell szeretni az igazságot, és hinnünk a jövőben. (b. i.) 3 Atomfizikai tanácskozás Debrecenben Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat négynapos vándorgyűlést hívott össze Debrecenbe. A tanácskozás célja, ■hogy az atommagfizika kísérleti eszközeinek fejlesztésével, tervezésével és kivitelezésével foglalkozó fizikusok, mérnökök és egyéb szakemberek a magyar tudományos kutatás eredményét minél előbb megismerjék és megvitassák. Kedden délelőtt kezdődött meg 80 szakember részvételével a Déri Múzeumban a négynapos tanácskozás. Ezen részt vett Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikus, a Debreceni Fizikai Kutató Intézet igazgatója, Simonyi Károly Kossuth-díjas, a Központi Fizikai Kutató Intézet atomfizikai osztály vezetője. Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikus megnyitója után megkezdődtek az előadások. A keddi tanácskozáson előadást tartott többek közt: Polster Alfréd fotokémiai ipari kutató a „Hazai atommagfizikai emulziók előállításáról“, Erő János és Keszthelyi Lajos a „Nagy energiájú gyaramasugarak számlálásáról“ és Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikus a „Precíziós automatizált expanziós ködkamráról“. A négynapos vándorgyűlés programjában több mint 30 előadás szerepel, amelyek az atommagfizika és izotóptechnika detektálási módszereire vonatkozó eredményeken kívül több, ezzelkapcsolatos elektronikus megoldót, vagy műszert ismertetnek. A tanácskozással egyidejűleg műszerkiállítás nyílt meg a Debreceni Fizikai Kutató Intézetben, ahol az előadásokon ismertetett műszereket tanulmányozhatják a részvevők. A négynapos vándorgyűlés pénteken a Debreceni Fizikai Kutató Intézet és az Egyetemi Kísérleti Fizikai Intézet megtekintésével fejeződik be. _______ Eddig 52 158 000 forint az árvízkárosultak megsegítésére Az árvízkárosultak részeire nyitott bankszámlákra kedden estig 52 158 000 forintot fizettek be. Az ezt megelőzően beérkezett 49 500 000 forint tehát április 10-én 2 658 000 forinttal emelkedett. Ebből Hajdú- Bihar megye 1 490 000 forintot fizetett be. I tt Német Demokratikus Köztársaság kormányának segítsége az árvízkárosultaknak A Német Demokratikus Köztársaság kormánya elhatározta, hogy 500 tonna ammonszulfát műtrágyát bocsát a magyar árvízkárosultak rendelkezésére. (MTI*