Hajdú-Bihari Napló, 1957. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1957-02-01 / 26. szám

HAJDÚ-BIHARI .......................................................... ____ 9 II. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM JPfj ARA : 50 FILLÉR j­­pF jf| fj| ll 1957. FEBRUAR 1., PÉNTEK | JIEqL. Jp| C~----------. .............................................................SJS-------------------------------------------------­-----------------­----­------------­--------­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ELNÖKSÉGEINEK LAPJA 110 százalék története - AVAGY NINCSENEK CSODÁK Január 27-én a Hajdúsági, Bőr- és Cipőgyárból azt je­lentették, befejezték a havi tervet. A hónapból hátralevő négy nap alatt pedig 10 szá­zalékos tervtúlteljesítést értek el. Ilyen eredményről egész megyében nem beszélhettünk október 23 óta. Mi a magyarázata ennek a szép munkateljesítménynek ? Ezt akartuk megtudni. Csodák nincsenek — ez bi­zonyos.­­ így az sem csoda, hogy a bőrgyáriak januárban az előirányzott 25 tonnával szemben 27 és fél tonna krup­­pontalpat meg egyéb ke­ményárut adtak át az igazga­tóságnak. Ha már mégis a csodákról beszélünk, akkor az volna talán a csodálatramél­tó, ahogyan ezek a régi tí­márszakemberek dolgoztak egész hónapon át. Különösebb érdek nem vezette őket. Tél van, cipő kell, bőráru kell, s ezt nekik kell megadniok. Ezt tudták. Azt meg a zsebükön érezték, hogy mintegy 30 szá­zalékkal emelték a béreket. Az októberi események előtt 1050 forint volt náluk az át­lagkereset. Januárban ez 1380 forintra nőtt. Persze, hogy jobb kedvvel, nagyobb önbi­­zalommal dolgoztak. Minden részleg túlteljesítette tervét Nagyon sok üzemben, ha a részlegek anyagot kértek — még a közelmúltban is — a műszaki vezető kénytelen volt a markát mutatni — húzzanak ki onnan egy szál szőrt. A Hajdúsági Bőr- és Cipőgyárban volt anyag. És van is. Ez nem okozott fenn­akadást. Az már inkább, hogy kevés volt az energiájuk. Ma is kevés. Százhúsz kilowatt kellene és 80 van. Előfordul, hogy valamelyik üzemrész­ben le kell állítani áram­hiány miatt. Az energia nél­kül maradtak azonban nem ülnek tétlenül, hanem ott segítenek, ott dolgoznak, ahol a gép járhat. Ennek köszön­hető, hogy minden üzemrész, tehát a meszes, a cseres, és a kikészítő részleg egyaránt túlteljesítette tervét. A zonyér sem marad el Könnyen azt mondhatná valaki : csökkentett tervnél nem nehéz kiugrani. Tévedés volna ilyesmit állítani. A gyár terve az 1956 harmadik negyedévi tervszámokkal azo­nos. Az pedig feszített terv volt. A felsoroltakon kívül az is hozzájárult az eredményes munkához, hogy — mivel ke­vés az energiájuk — éjszaka is dolgoztak A régi közmon­dás tehát náluk módosult. Valahogy így: segíts maga­don, többet kereshetsz, na­gyobb lesz a béred. A bőr­gyárhoz tartozik, vele egy vállalatot alkot a cipőgyár. Egy időben már arról is be­széltek, hogy elválnak egy­mástól, mert a cipőgyári rész­leg mindig deficites volt. A Könnyűipari Minisztérium bőr- és cipőipari igazgatósá­ga e hír hallatára és más té­nyektől késztetve komoly bőrkiutalást eszközölt a deb­recenieknek. A cipőgyár ugyanis súlyos nehézségekkel küzdött, népi volt felsőbőr készlete biztosítva, csak 54 százalékos termeléshez. Az iparigazgatóság kiutalása, meg a vállalat igazgatójának beszerzései révén mégis si­került az anyagbiztosítás, így történt meg az a furcsa eset, a cipőgyár egyedüli vállalat az országban, ahol a 100 szá­zalékos termeléshez biztosí­tották a bőraanyagot. A ki­utalás eredményeként a cipő­gyár is teljesítette a tervét értékben és párban egyaránt. A két üzem, a gazdaságos termelés érdekében még ko­molyabb kapcsolatra vállal­kozott most egymással. A szorosabbra váló kapcsolat lé­nyege az, hogy a bőrgyár — az eddigiektől eltérően — fel­használja a hulladékanyagot, melléktermékeket készít, jól­lehet ez nem jelent számára nyereséget, mert sok munkát vesz igénybe. Viszont a cipő­gyárnak a hulladékanyag fel­­használásával értékes nemes­bőrt takarítanak meg. Ez na­ponta 1700 forint hasznot hoz nekik! A nyereséges terme­lés érdekében ezenkívül a ci­pőgyár maga készíti az új rá­mákat. A kész rámák beszer­zése eddig nagy nehézségeket jelentett számukra. Az újítás eredményeként az önköltség csökkent és munkaerőt is ve­hetnek fel. A kész romák gyár­tása most még csak kísérlet, holnap azonban már a dolgo­zók is érezni fogják kerese­tükön hasznát, nincsen tehát akadálya az üzem bővítésének. Kísérle­tek folynak export bőráru gyártására is. Az export szál­lítások emelnék a cipőgyár jövedelmezőségét. Mindezek a tervek csak akkor valósulnak meg, ha — mint fentebb ír­tuk — a gazdasági vezetést te­vékenyen segítik az üzemi társadalmi szervek, a párt­­szervezet, a munkástanács és a szakszervezet. Eddigi ered­ményeik nagy reményekre jo­­gosítanak. A debreceni bőrö­sök jó hírnevét, becsületét megismertethetik a külföld­del is. Nagy szó ez ! Amikor örömmel nyugtáz­zuk a januári tervtúlteljesí­tést, amikor azt mondjuk ez férfimunka volt, ugyanakkor azt is üzenjük nekik : Csak így tovább, bőrösök! Csak így tovább! A cipőgyárban már megala­kult a pártszervezet, életre hívták a szakszervezetet is. A bőrgyárban most folyik a szervezés, mind az MSZMP-t, mind pedig a szakszervezetet illetően. Az bizonyos, hogy a gazdasági vezetéssel karöltve elég sok feladatot meg kell ol­­daniok. Miért ? Márciusban 70 százalékkal növelik a tervet, miután a műszaki átszervezést végre­hajtották. A tervszámok ilyen jelentős növeléséhez nyers­anyaggal el vannak látva, munkaerőt is felvehetnek. MA: A Szovjetunió statisztikai hivatalának jelentése az 1956. évi terv tel­­jesítéséről. (2. old.­) A tervezés múltja, jelene és jövője. (3. oldali) Törperádiót készítettek Debrecenben. 3. oldal!) 57 596 tonnás szén A Nehézipari Minisztérium jelenti: Január 30-án a szénbá­nyászat 57 596 tonna szenet termelt. Kedvezőtlenül befo­lyásolta a széntermelés alaku­lását, hogy néhány tröszt te­rületén nagyobb front-átszere­léseket végeztek. Már nyomják a szelvényeket: március 7-én lesz a lottó első húzása Március 7-én kerül sor a lottó első húzására, s a pénz­jegynyomdában már nyomják a lottó szelvényeit. A szelvé­nyekből egyelőre másfélmillió készül, rózsaszín papíron fe­kete nyomással. A szelvény igazoló-, ellenőrző- és fogadási szelvényből áll, amelyek mind­egyikén megtalálható az 1990-ig terjedő számsor, min­den szelvényen öt helyen van szám, ebből három a szelvény­számot jelzi kettő pedig a ju­talomsorsoláshoz szükséges. Ezek alapján tartják meg ugyanis­­ a havonta sorra kerülő jutalomsorsolásokat. A sport­­fogadási és lottó igazgatóságon már a további lottó sorsolások előkészületein dolgoznak. Úgy tervezik, hogy a lottó szelvények papírjának színét hétről hétre változtatják. A második héten például világos­kék, a harmadikon sárga szel­vényen próbálhatnak szeren­csét a fogadók. A JÓ SZOMSZÉDSÁG HÍRADÓJA A vasz­rtapi v­álaszxlások A d­­átt ROMÁN VÁLASZTÓPOLGÁROK TALÁLKOZNAK KÉPVISELŐJELÖLTJEIKKEL Bukarest (MTI) Az Ager­pres jelenti: Galati­ban nagy­gyűlést tartottak, amelyen a választópolgárok találkoztak képviselőjelöltükkel, Gheorghe Apostollal, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága poli­tikai bizottságának tagjával, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnökével. Gheorghe Apostol a nagygyűlésen beszé­­det mondott, amelyben beszá­molt a népi demokratikus front eddigi sikereiről és azokról a lehetőségekről, amelyeket a Román Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésén hozott határozatok meg­valósítása jelent. A román dolgozó nép — mondotta Gh. Apostol — sikeresen megvaló­sította az első ötéves tervet. Az ország gazdasága eb­ben az időszakban nagy­arányú fejlődésen ment keresztül, aminek követ­keztében nagy lehetőségek nyíltak meg a dolgozó nép életszínvonalának emelé­sére. A tudomány és kultúra a népi hatalom évei alatt ugyancsak nagyarányú fejlődést ért el. Az első ötéves terv alatt az ipari fejlődéssel egyidejűleg a mun­kások száma a háború előtti­hez viszonyítva kétszeresére emelkedett. Ugyancsak jelen­tősen megnőtt a dolgozók köz­szükségleti cikkek iránti ke­reslete. Románia az elmúlt évben több mint háromezer gép­kocsit gyártott és nemso­kára évi hatezret fog gyár­tani. Ki gondolta volna, hogy Ro­mánia saját erejéből fedezni tudja majd olajiparához szük­séges felszereléseket és bizto­sítani tudja az iparág fejlődé­sét? Számos más iparág ha­sonló eredményeket ért el. Ro­mánia ma már tizenegy millió tonna olajat termel évente. Hasonló sikereket értek el a villamosipar terén is. Napjainkig több mint húsz hő- és vízierőművet építet­tek Romániában. Gh. Apostol hozzáfűzte, hogy a román dolgozó népnek a szo­cializmus építése terén elért sikereihez jelentősen hozzájá­rult a szakszervezetek mun­kája is. A szakszervezet bebi­zonyította, hogy munkájával harcba tudta vinni a dolgozó népet, a gazdasági és kulturá­lis téren a párt által kijelölt feladatok megvalósítására. Apostol a továbbiakban Ro­mánia mezőgazdaságának fej­lődésével foglalkozott. A me­zőgazdaság a népgazdaság töb­bi ágához hasonlóan a korsze­rű technika alkalmazásával nagy sikereket ért el Jelenleg komoly számú gép- és traktor­állomással rendelkezünk, ame­lyek beható segítséget nyújta­nak a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknak. A szónok a követ­kezőkben rámutatott arra, hogy a galati körzet ezen a té­ren az ország első körzetei kö­zé tartozik. Apostol ezek után foglalkozott a javaslatokkal és bíráló megjegyzésekkel, ame­lyeket a választási kampány során a választópolgárok tet­tek. Kijelentette, hogy a megválasztandó képvise­lők a körzetben a helyi­­ szervekkel együttműködve tervet fognak kidolgozni a polgárok legfontosabb kö­vetelményeinek megvaló­sítására. Ezt azonban csak akkor tud­ják megvalósítani, ha a polgá­rok nagy többségének támoga­tásában részesülnek. Apostol a továbbiakban a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága 1956. december 19-i plenáris ülésének új határozataival fog­lalkozott és hangsúlyozta a ha­tározatok megvalósításának szükségességét a dolgozó nép életszínvonalának felemelésé­re. Ezzel kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy a román nép tudatában van annak, hogy a jövőben is meg kell küzdenie kisebb-nagyobb nehézségekkel, a fontos dolog azonban, hogy ezeket a nehézségeket időben felismerjük és minden erőnket latba vessük, hogy megküzd­­jünk ezekkel a nehézségekkel. Egy új életet, egy új társa­dalmat nem lehet egy­könnyen, csak fokozatosan felépíteni. Gh. Apostol beszédének utolsó részében áttekintést nyújtott a legfontosabb nemzetközi fej­leményekről, hangsúlyozva, hogy a szocialista tábor orszá­gainak egyre növekvő ere­je és egysége biztosítékot jelent a világbéke megőr­zésére és az agresszív erők terveinek meghiúsításához. Alexandruu Draghici, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága politikai bizottságá­nak tagja és belügyminiszter, a népi demokratikus front je­löltje, egy Bacauban tartott nagygyűlésen mondott beszé­det választópolgáraihoz. A szó­nok rámutatott arra, hogy a jelenlegi választási kampány a dolgozó tömegek azon eltö­kéltségével történik, hogy na­gyobb erőfeszítéssel harcolja­nak a Román Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésén hozott határo­zatok megvalósításáért. A Duna Vaskapunál A magyar sajtó napja­ i Kerek az évforduló, vagy­­ legalább is félig-meddig kev­­ rek: 15 évvel ezelőtt jelent­­ meg a kommunista párt ille-­­gális újsága, a Szabad Nép­­ első száma. Erre való emlé­­­­kezésül választották a nyom­­­dászok, az újságírók, a lap­♦ terjesztők ünnepévé, a sajtó ♦ napjává február elsejét. I Kerek az évforduló. Vég­­ nélkül lehetne idézni a 15 év­­­vel ezelőtti helyzet történel­­­­mi eseményeit, a háború­­ éveit, amelyekben a jobb jövő­­ reményét táplálta a Szab­ad­­ Nép — ha egyáltalán eljutott­­ azokhoz, akiknek címezték­­ cikkeit.­­ Ma azonban nem szabad be- s letévedni a múlt idézgetésé- I­be. Nemcsak azért, mert a Szabad Nép tiszta nevét be­szennyezte az MDP sok eset­­­­ben hibás politikája, s a lap­­ elvesztette népszerűségét a­­ tömegek előtt. Elsősorban­­ azért kell ma különös gonddal­­ foglalkozni a jelennel, mert­­ oly sok tennivalója van a saj­­­­tó dolgozóinak, oly sok kér­­­désre várnak kimondatlanul • is feleletet az emberek. A I nagy válság után, amelybe­­ bűnös vezetők és vérszomja •­ t ellenforradalmárok juttatták I az országot, tíz és százezrek I lesik a kibontakozás híreit. I Kelendő cikk az újság S Vajon jobb, mint azelőtt ? ! Érdekesebb ? Közelebb áll az­­ emberekhez ? Vagy csak a­­ rendkívüli események tobo­rozzák az olvasók táborát ! Talán egyik is, másik is igaz. Talán csak a jövőben fog el­dőlni. A közeljövőben, ha — reméljük, minél hamarabb — visszatér az élet rendes medrébe. Ha nem hat majd a­ „szenzáció” erejével, hogy a szénbányászok ilyen és ilyen mértékben emelték napi tel­jesítményüket ha nem okoz­nak a bajkeverők sem újabb ,.szenzációkat”. Tollunk szívesen leírná az általános fizetésemelésről vagy árcsökkenésről szóló je­lentést — sokkal szívesebben, mint a fegyverre­jtegetés vagy az áruhiány híreit. A nyomdászok­ is bizonyára na­­gyobb örömmel szednék az ilyen cikket, a hírlapárusok is jó „slá­ger"-t találnának a lap kínálásához. És nem ha­ragudna meg a béremelésért az olvasó sem. Együtt akarunk lenni az örömben a néppel. De addig még együtt kell lennünk a gondban is. Együtt kell meg­találni az utat az átmeneti munkanélküliség megszünte­téséhez, az olyan tervszerű munkához, amely rövid idő alatt gazdasági életünk fellen­düléséhez vezet. Az utat megtaláljuk, ha egyetért a nép és az a nagyra hivatott szerv, amelynek ne­vét a mi lapunk is fejlécén viseli: a Magyar Szocialista Munkáspárt. " Kárometszáz nyi­lat adtak eddig exportra a Hajdú-Bihar megyei vadásztársaságok A vadnyúlnak nagy keletje van a külföldi piacon, de csak élve tudják szállítani. A me­gye vadásztársaságai ezért az idén több mint 4000 élőnyúl befogását vették tervbe. Az elmúlt hetekben meg is kez­dődött a munka. Hajdúböször­mény, Balmazújváros, Püs­pökladány, Komádi és Beret­­­tyóújfalu határában nagy há­lákkal kerítik csapdába a nyu­­lakat. Püspökladányban és Ko­mádiban már be is fejezték a befogásit és Komádiiból 824, Püspökladányból 300, a me­gyéből pedig 2500 élőnyulat küldték el a soproni gyűjtőte­lepre, ahonnan külföldre szál­lítják. Balmazújvároson és a megye több helyén most van a dandárja a befogásnak. De­recskére és Csörömőre pedig a jövő héten érkezik meg a háló. Az eddigi zsákmányon kívül még legalább 1500 élőnyulat akarnak kézrekeríteni. Fogászati rendelés­­ a debreceni tanyavilágban Debrecenben az I. kerületi tanács legutóbb tartott végrehajtó bizottsági ülésén megvitatta a kerületi tanács­hoz tartozó tanyavilág egész­ségügyi problémáit. A kerü­leti tanácshoz mintegy 12 000 holdnyi terület tartozik a raj­ta levő tanyákkal. A szétszórt településű tanyák dolgozó pa­rasztjainak egészségügyi ellá­tottságáról fokozottan gondos­kodnak. Újabban azt tervezik, hogy megvalósítják a fogászati rendelést és kezelést a felnőt­tek számára is. A kerületi ta­nács gépkocsit biztosít a szak­orvosok részére, akik a tervek szerint már a közeli hetekben megkezdik rendszeres rendelé­süket a debreceni tanyákon. Elgondolások szerint minden héten két alkalommal egy-egy tanyaközpontnál, termelőszö­vetkezetnél rendelnek majd. Q nádaratás A HORTOBAGYON tavában végzik már a nád­aratást a Tiszántúlon is. A Hajdúszoboszlón levő Nádki­termelő Vállalat négy me­gyére kiterjedően végzi a nádkitermelést. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Szolnok megye területén a vállalat eddig 170 000 kéve ná­dat termelt ki. Mintegy 200 nádarató végzi a munkákat az erre a célra kijelölt terü­leten. Hajdúszoboszló környé­kén a Kösüly folyó mentén, a Hortobágyon a halastavak­nál és a Hortobágy folyónál, valamint Egyek környékén a bolt Tisza ágában van igen jó minőségű export nád. A ná­dat jégről tolókaszával vág­ják. A becslések szerint a leg­gazdagabb nádterület a Hor­tobágyon van. A Hortobágy­­tól mintegy 350 000 kéve ná­dat termelnek ki. A nádara­tást április közepéig végzik és a szépen kévézett és kiszá­rított nádat a nyári hónapok­­ban küldik majd exportra. Eddig Nyugat-Németország­ 301, az NDK-ból és Cseh­szlovákiából érkezett nagyobb rendelés.

Next