Hajdú-Bihari Napló, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-01 / 50. szám
r (Folytatás az I. oldalról) Határozottan elítéljük egyes párttagjainknál megnyilvánuló elzárkózó magatartást az értelmiségi dolgozóikkal, úgyszintén a munkástanácsokkal szemben, mint káros és szektás hibát. Elítéljük azt a szektás nézetet is, mely szerint, „akik eddig nem léptek be a pártba, azokra már nincs is szükség“. Az MDP-nek azokkal a volt tagjaival szemben, akik eddig nem léptek be a pártba, türelmes, elvtársi és baráti viszonyt kell teremteni; az MSZMP-t az MDP volt tagságainak túlnyomó részével a szocializmus győzelméért vívott hosszú és eredményes közös harc kötelékei fűzik össze. A volt MDP-tagok közül azokat, akik 1957. május 1-ig felvételre jelentkeznek, régi párttagsági idejük elismerésével kell felvenni a pártba. Ez után az időpont után csak mint új tagok kérhetik felvételüket. A Központi Bizottság élesen elítéli az olyan, helyenként megmutatkozó elvtársiatlan és intrikus magatartást, mely mindenáron és mindenkiben hibáit keres. Ezt egészségtelen, vagy éppen a párt növekvő ereje és egysége láttán elkeseredett ellenforradalmi elemek szítják kívülről. Komoly fogyatékossága a pártépítés eredményeinek az, hogy viszonylagos lemaradás mutatkozik néhány budapesti és vidéki üzemben, egyes értelmiségi pártszervezetek fejlődésében és a kisebb falvak pártszervezeteinek fejlődésében és a kisebb falvak pártszervezeteinek építésében. Párfőmunkánk komoly fogyatékossága volt az is, hogy a pártszervezetek rendszeres központi irányítása gyenge volt. A hibák kijavítása érdekében a Központi Bizottság elhatározta: 1. A Központi Bizottság és az Intéző Bizottság pártvonatkozású határozatainak végrehajtása s az operatív feladatok megoldása érdekében létre kell hozni a Központi Bizottság titkárságát. 2. Újból meg kell szervezni a Központi Ellenőrző Bizottságot, amely a párt sorainak tisztasága felett őrködik. Működéséért a Központi Bizottságnak felel. 3. Valamennyi pártszervnek a pártmunka egyik legfontosabb feladataként meg kell kezdeni a rendszeres kádermunkát, az eddiginél azonban lényegesen korlátozottabb hatáskörben. 4. A funkcionáriusok elméleti képzése érdekében hathónapos pártiskolát kell szervezni. 5. Az elméleti kérdések megfelelő feldolgozásának elősegítésére meg kell indítani a párt tudományos folyóiratát, a Társadalmi Szemlét. 6. Központi előadássorozatot kell indítani a legfontosabb elméleti kérdések tisztázására, a Nagy Imre—Losonczy-féle csoport által képviselt, a marxizmus—leninizmust meghamisító revizionista nézetek és osztályáruló politika leleplezésére, az októberi események helyes, marxista-leninista értékelésének kidolgozására; ezen előadások alapján széles körben helyi előadássorozatot kell szervezni. 7. Elő kell készíteni és néhány hónapon belül össze kell hívni az országos pártértekezletet a párt helyzetének és feladatainak megtárgyalása, a pártmunka új tapasztalatainak megvitatása, a párt vezető szerveinek megerősítése és véglegesítése céljából e getlen” szakszervezetek, valamint a munkásállammal szembeni sztrájkjog reakciós követelését visszautasítottuk. A munkástanácsok jelentékeny része megalakulásuk után még hosszú ideig az ellenforradalom tartalékerőit képezte. A területi munkástanácsok feloszlatása óta azonban a munkástanácsok általában komoly pozitív fejlődésen mentek át s ma már kezdik betölteni népgazdaságunk fejlődésében hasznos szerepüket. Hasonló eredmények mutatkoznak az ellenforradalom tömegbefolyásának visszaszorításában más területen is. Különösen nagy eredménynek kell tekinteni a magyar bányászok helytállását. A széntermelés fokozatos emelkedése, gyáraink és üzemeink folyamatos munkájának biztosítása s ezzel a munkanélküliség veszélyének elhárítása szintén jelentősen hozzájárult az ellenforradalom politikai befolyásának csökkenéséhez s a szocializmus erőinek további tömörítéséhez. A szocializmus biztos támaszai azok a termelőszövetkezetek, amelyeket az ellenforradalom támadása sem tudott megingatni, örvendetes az is, hogy az ellenforradalom nyomása alatt szétesett termelőszövetkezetek nagy számban újjászerveződnek. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom, a szocializmus mélyen begyökereződött a magyar falu életébe. Az élet általános konszolidálásának ez a viszonylag gyors folyamata is bizonyítja, mennyire alaptalan az ellenforradalmi elemeknek az az állítása, mintha befolyásuk a dolgozók soraiban szilárd lenne. A tények azt mutatják, hogy ha a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egy része az ellenforradalmi támadás napjaiban meg is volt zavarodva, a többség kitartott a szocializmus és a népi államhatalom mellett. A dolgozók átmenetileg megtévesztett része is, pártunk felvilágosító munkája az ellenforradalmi ténykedések lelepleződése és a népi hatalom megszilárdulása eredményeként, vagy már kiszabadult, vagy pedig kiszabadulóban van az ellenforradalom eszmei-politikai befolyása alól Az ellenforradalom ideológiájának, pártellenes, munkásosztályellenes, szovjetunióellenes nézeteinek („nemzeti kommunizmus”, „semlegesség” stb.) végleges megsemmisítése pártunktól komoly további eszmei munkát és politikai agitációt követel. A folyamat meggyorsítása érdekében folytatni kell aktívaértekezletek, nyilvános pártnapok, gyűlések tartását, nyerzék azoknak a jelentéseknek és törvényjavaslatoknak kidolgozását, amelyeket az alkotmány szerint az országgyűlés elé kell terjeszteni. 6. A budapesti, megyei, járási és a helyi tanácsok (Budapest és más városok kerületi, illetve a községek tanácsai) a törvényben előírt módon és hatáskörben készítsék elő s hívják össze teljes ülésüket. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt azon tagjai, akik az országgyűlésben s annak különböző bizottságaiban, a tanácsi szervekben s a tanácsok végrehajtó bizottságaiban tagként helyet foglalnak, a megfelelő pártszervek irányítása mllett az említett államhatalmi szervek munkájának megkezdése előtt üljenek össze, alakítsák meg pártcsoportjukat, tárgyalják meg az alkotmányos munka megfelelő politkai előkészítésének kérdéseit, a napirendre kerülő fontos kérdéseket és határozzák meg a pártcsoport tagjaira kötelező egységes álláspontot. 8. A Központi Bizottság üdvözli a Hazafias Népfront megyei képviselőcsoportjainak már megkezdett működését. Aképviselőcsoportok ülésein általában igen pozitívek. Hasznos tevékenységet folytat máris a Magyar Népköztársaság és választóik javára képviselői munkája során a képviselők egész sora. Javasoljuk, hogy a képviselői csoportok munkáját a Hazafias Népfront helyi bizottságai továbbra is rendszeresen irányítsák. A Központi Bizottság véleménye szerint szükséges a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint annak Elnöksége munkájának megindítása is. A súlyos próbatétel idején a népfront szerveiben működő vezetők közül néhányan magatartásukkal méltatlanná váltak a dolgozó nép bizalmára. Ugyanakkor örvendetes módon kitűnt az is, hogy az előbbieknél jóval nagyobb azoknak a száma, akik korábban, nem voltak ismert politikai vezetők, de az ellenforradalom támadása idején a szocialista forrradalom hűséges védelmezőinek bizonyultak. Helyes, ha az ilyen emberek szerepet kapnak a Hazafias Népfront legmagasabb vezető szerveiben is. Szükségessé vált az is, hogy a Hazafias Népfront vezetésében különböző szerveinek személyi összetételében változtatásokat hajtsunk végre és a népfront munkájába nagyobb mértékben vonják be a néphatalomhoz hű különböző pártállású és pártonkívüli személyeket. A Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mint a kommunista és pártonkívüli hazafiak tömörülését nagyra értékeli és ennek megfelelően úgy véli hogy le kell töltenie az ország közéletében azt a megtisztelő helyet, amely megilleti. f A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülése 4 2 NAPLÓI II. A szocializmus erőinek összefogása Ill. Az államigazgatás és államhatalmi szervek munkája A párt építésével párhuzamomosan jelentős előrehaladástörtént a szocializmus összes fő erőinek az ellenforradalom elleni harcra való aktivizálása és tömörítése terén. A küzdelem e célkitűzés sikeres és teljes megvalósításáért igen bonyolult politikai helyzetben indult meg és még távolról sem ért véget - - -V . _ Decembertől, miután az ellenforradalom nyílt erőit (a fegyveres osztagokat, s az október 23-a után gombamódra szaporodó fasiszta és egyéb burzsoá restaurációs pártokat és szervezeteket) szétvertük, maradványukat pedig illegalitásba szorítottuk, a harc új szakasza kezdődött. Ismeretes, hogy az úgynevezett „területi“ és „központi” munkástanácsok, a különböző „forradalmi bizottságok“, valamint az író- és újságírószövetség becsületes tagjai tiltakozása ellenére, a valóságban a nyílt harcban vereséget szenvedett ellenforradalom rejtett állásai voltak. E szervezetek közül egyesek feloszlatása, mások működésének felfüggesztése teljesen helyes intézkedéseknek bizonyultak. Az ellenforradalom erőinek teljes és végleges megsemmisítéséhez a proletárdiktatúra eszközeinek következetes és erélyes alkalmazása elengedhetetlenül szükséges, de nem ereendő. A megtorló intézkedések mellett feltétlenül szükség van az ellenforradalom eszmei és politikai leleplezésére és elszigetelésére. A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló támadás során az ellenforradalom a főcsapást a proletárdiktatúra vezető ereje, a párt ellen irányította (a párt rágalmazása, tekintélyének rombolása, a pártszervezetek, a pártházak, más pártintézmények feldúlása, a párttagok megfélemlítése), hogy ezután a szocializmus vezető nélkül maradt tömegeinek egy részét szembeállíthassa a népi hatalommal, azaz saját érdekével. Az ellenforradalom a régi pártvezetés által elkövetett hibák miatt a tömegek egy részében meglévő jogos elégedetlenséget felhasználva, a dolgozók osztályöntudatát soviniszta, nacionalista, revizionista, antiszemita és más burzsoá ellenforradalmi nézetekkel igyekezett megzavarni, a megtévesztett embereket tartalékerőként megszerris támadást indítani a bért áramhatalom ellen. Az ellenforradalom a kisajátított gyárosokon, földbirtokosokon, nagykereskedőkön, kulákokon, a volt horthystafasiszta tiszteken, rendőrtiszteken, csendőrökön kívül még december közepén is rendelkezett jelentékeny olyan tartalékokkal, melyek a megzavart és átmenetileg az ellenforradalom eszmei és politikai befolyása alá került rétegekből, kismértékben munkás- és parasztrétegekből is, nagyobb mértékben egyes értelmiségi, még jelentősebb mértékben fiatal értelmiségi (egyetemista, diák) rétegekből tevődtek össze. Egyes dolgozó rétegek ideológiai megzavarását, a párt, a szocializmus erőinek megbénítását mindenekelőtt Nagy Imréék idézték elő antimarxista, revizionista, valójában a proletárdiktatúra tagadását jelentő burzsoá nacionalista, szovjetellenes nézeteikkel. Nagy Imréék a revizionista nézetekkel egy frontba kerültek az imperialista burzsoáziával, s október 23-a előtt az ellenforradalom előőrseinek, a november 4-i fordulat után pedig utóvédeinek szerepét töltötték be. A szocializmus erőinek tömörítése az elmúlt két és fél hónap alatt azért haladt viszonylag gyorsan és sikeresen előre, mert a párt a tömegek előtt nyíltan fellépett a Nagy Imre-csoport által képviselt revizionista nézetekkel szemben és magasra emelte a marxizmus—leninizmus, a proletárdiktatúra, a proletár nemzetköziség általuk elárult zászlaját. A közelmúlt eseményeinek megítélésében a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeteiben elvi—politikai egység alakult ki. Párttagságunk egyre világosabban látja a Nagy Imre—Losonczy-csoport áruló tevékenységét és az a véleménye, hogy sikeres életrehaladásunk előfeltétele a jövőben is az lesz, hogy e csoport antimarxista nézeteit véglegesen felszámoljuk. Amilyen mértékben sikerült ezt a feladatot megoldani, olyan mértékben szabadítjuk fel a dolgozók megtévesztett rétegeit az ellenforradalom eszmei-politikai befolyása alól és tömörítjük őket újra a néphatalom védelmére és a szocializmus építésére. A revizionista nézetek elleni harcban indult meg, s folyik még ma is a munkásosztály régi szervezeteinek, a szakszervezeteknek a megszilárdítása. A párttól és a munkás-paraszt kormánytól .Jug-A kormány tevékenysége az ország életének rendbehozatala terén az elmúlt két és fél hónap alatt jelentékeny eredményeket ért el. A közrendet és közbiztonságot, melyet az ellenforradalmi fegyveres bandák és e bandákban nagyszámban aktivizálódott, börtönből kiszabadított fasiszta és közönséges bűnözők megbontottak és veszélyeztettek, sikerült helyreállítani. Ezt követően az országban megindult a közlekedés és a mindennapi termelőmunka folyamata rendes mederben folyik. E munkában a belügyi és honvédségi szervek — azokon belül különösen a karhatalmi szervek — megállották helyüket , híven teljesítették kötelességüket. Fokozatosan javítják munkájukat a kezdetben bizonytalankodó Igazságügyi szervek is. Az államigazgatási szervek (minisztériumok, tanácsok) munkája is jelentős haladást ért el. Mindennek eredményeképpen a kormányszervek és tanácsigazgatási szervek irányító munkája s ezzel együtt tekintélyük az állampolgárok előtt megszilárdult. Ehhez hozzájárult, hogy az ellenforradalommal szembeni erélyes adminisztratív intézkedésekkel párhuzamosan az államigazgatás terén is komoly lépés történt a bürokratizmus csökkentésére. A minisztériumok egy részének összevonása, a központi hivatalok tisztviselői létszámának mintegy 45 százalékos, a megyei és járási tanácsok apparátusának mintegy 40 százalékos csökkentése — helyesen — a községi tanácsok tisztviselői létszámának mintegy 4500 fővel való növelésével együtt került, illetve kerül végrehajtásra. A határozott megtorló rendszabályok alkalmazása az ellenforradalmárokkal szemben s ezzel egyidejűleg az állam bürokratikus kinövéseinek lefaragása erősíti a diktatúrát az osztályellenséggel szemben és ugyanakkor biztosítja a szocialista demokrácia továbbfejlesztését a dolgozó tömegek javára. Habár az ellenforradalom döntő vereséget szenvedett és kudarcra van ítélve minden provokációs kísérlete, a jövőben is szükség van az állami szervek és a dolgozó nép éberségére és elszántságára az ellenforradalom minden mozgolódásával szemben. Az ellenforradalom erői ugyanis, amelyeket a nyugati imperialista körök anyagi eszközökkel és uszító propagandahadjárattal támogattak és támogatnak, nem adták fel a harcot. Szétszórt erői illegalitásba vonulva, titkosan szervezkednek, újabb provokációkkal próbálkoznak, rém és álhírek terjesztésével igyekeznek gátolni a népbékés, alkotó munkájának fejlődését, a sebek begyógyításának munkáját. Januárban például a klerikális reakció a hitoktatás ürügyén politikai támadást szervezett az iskolákban a népi demokratikus rendszer ellen. A Központi Bizottság véleménye szerint az államigazgatási szervek munkája területén erősíteni kell a kormány irányító tevékenységét, hogy a Minisztertanács s a különböző állami szervek kielégítően megoldhassák a rendes kerékvágásba került államélet sokrétű feladatát. Az ország életének stabilizálása elérte azt a fokot, amikor az államigazgatási szervek működése mellett időszerűvé vált az államhatalmi szervek rendes, alkotmányos tevékenységének megkezdése, illetve folytatása. A kormányzati és államhatalmi szervek munkájával kapcsolatban a következő intézkedésekre van szükség: 1. Szervezettebbé kell tenni a minisztériumok, főhatóságok, valamint a budapesti és megyei tanácsok vezetőinek irányítását, tájékoztatását és feladataik ellátása közben több segítséget kell nyújtani részükre. 2. Az államigazgatási szervek munkájának további javítása érdekében a jelenlegi helyzetben különösen fontos a vezetés megerősítése. 3. Főleg három területre kell nagy figyelmet fordítani : a) a közoktatási és kulturális, b) az állami tervezés és gazdasági vezetés, e) a belügyi, honvédelmi és igazságügyi kérdésekre. 4. Mind az államigazgatási, mind a társadalmi munka területén meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a munkásőrség, amelynek szervezése ezekben a napokban kezdődik az üzemekben, a bányákban, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, a munkásparaszt államunk, szocialista rendünk és népünk, vagyonának erős védelmező erejévé váljon minden ellenforradalmi támadási kísérlettel szemben. 5. Az ország törvényes rendjének helyreállítása lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a Magyar Népköztársaság legfőbb államhatalmi szerve, az országgyűlés minél előbb megkezdje törvényhozó tevékenységét. Ennek elősegítésére az országgyűlés valamennyi szervének haladéktalanul el kell kezdeni munkáját. Az Elnöki Tanácsban és a kormányban dolgozó párttagok kondomé. A magyar népnek, a munkásoknak, parasztoknak,értelmiségieknek a párt és a kormány kezdeményezése nyomán elért egyik döntő sikere az ellenforradalmi támadás következtében megbénult termelőmunka megindítása és a gazdasági élet helyreállítása. A termelőmunkában a bányász elvtársak haladnak azélen. A széntermelés lendületes emelkedése, a napi 80 000 tonnás termelési szint elérése a gazdasági élet vérkeringése megindításának legfőbb előfeltételét teremtette meg. A széntermelés emelkedése nyomán megindult a normális termelés mind a nehéz-, mind a könnyűiparban. A mezőgazdasági termelés a dolgozó parasztság szorgalmas munkája eredményeként nagyobb törést nem is szenvedett. A vasút, valamint a közlekedés és szállítás más területén a személyes teherforgalom helyreállt és állandóan fejlődik. A közellátási a rendkívüli események ellenére mindvégig kielégítő volt, sőt sok téren meghaladta a korábbi évek színvonalát. Az állami bolti kiskereskedelem ez év januárjában 10 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem 22 százalékkal több árut adott el, mint múlt év januárjában. A közellátás színvonalának fenntartásában, a gazdasági vérkeringés megindításában, az ország fizetőképességének biztosításában saját erőfeszítéseink mellett döntő szerepe volt a testvéri szocialista országok segítségének. Különösen a szovjet nép a gazdasági segítségnyújtás terén is igen nagy részt vállalt magára. Február 1-ig testvéri országokból 700 millió forint értékű segítség érkezett, s további 200 millió forint értékű segítség szállítása indult meg hazánkba. Még a térítés nélküli segélynyújtásnál is nagyobb értékű támogatást jelent számunkra a szocialista országok által nyújtott, illetve kilátásba helyezett mintegy 300 millió dollár értékű áruhitel, továbbá a Szovjetunió 60 millió dollár, Kína 25 millió dolár összegű szabad devizában nyújtott hitel segítsége. Népünk munkája és a szocialista országoknak a proletárinternacionalizmus szellemében nyújtott testvér segítsége, együttesen hozzásegített bennünket ahhoz, hogy pénzünk szilárdságát biztosítsuk, s a nagyobb arányú munkanélküliséget elkerüljük. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az Intéző Bizottság és a Minisztertanács által kezdeményezett párt- és kormányintézkedések az ipar, a mezőgazdaság, a rózsesedés és kereskedelem vonalán, a termelés , a gazdasági élet helyreállítására általában, azaz ezt a gyakorlati élet igazolta, helyesek voltak. Sikereink mellett látnunk kell hiányosságainkat is. Még hozzá sem kezdhettünk a korábban is súlyos terheknek érzett bajok orvoslásához, már újabb nehézségek jelentkeznek. Az ipar termelési költségei az ellenforradalom előtti időkhöz képest, részben az indokolt béremelések, még inkább azonban egyéb okok, éspedig főleg a meglazult munkafegyelem, a teljesítménybérezésndokolatlan felszámolása, a teljesítmények csökkenése és a Teljesítőképesség -ossz kihasználása következtében nagymérték nem emelkedtek. Így az államnak az iparból a korábbinál jóval kevesebb a bevétele. De a meglazult állami fegyelem következtében csökkent a lakosság adófizetése is. Ezeket a hiányosságokat sürgősen ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy a baráti országok nagyszabású segítségét ésszerűen felhasználva, tartósan biztosítani tudjuk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, a költségvetés egyensúlyát, a külkereskedelem egyensúlyát, s ily módon megvédjük népünket egy esetleges pénzromlás veszélyétől. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy teljes erővel hozájárulhassunk népgazdaságunk termelési szerkezetének átalakításához, a gazdasági vezetés decentralizálásához, megjavításához, valamint a leghaladottabb ipari országokkal szemben fennálló technikai elmaradottságunk felszámolásához és ezzel biztos alapot teremtsünk legfőbb célunk, a dolgozó nép életszínvonalának és életkörülményeinek további következetes javítása számára. Gazdasági téren a kommunisták és főleg a kommunista vezetők fő feladatai ma a következők: 1. A szocialista bérezés elvének helyes alkalmazásával, a teljesítmény nélkül történő bérkifizetések megszüntetésével, a munkafegyelem megszilárdításával és a termelés ésszerű megszervezésével biztosítani kell a munka termelékenységének növelését és a termelési költségek lényeges csökkentését. 2. Vissza kell állítani az adófegyelmet, biztosítani kell a lakosság adóinak pontos befizetését. 3. A szocialista tervgazdaság elvének érvényesítése mellett meg kell valósítani a gazdasági vezetés decentralizálását a vállalatok, állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek önálló gazdasági vezetésének fejlesztését. Érvényesíteni kell a termelőüzemekben egyrészről az igazgatók, főmérnökök, főrgronómusok, főkönyvelők útján a központi irányítást. (Folytatás a 3. oldalon) | IV. A gazdasági munka területén