Hajdú-Bihari Napló, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-02 / 77. szám
SZTAHANOVISTA vagy volt sztahanovista ? C . ne beszélgetés Kiss István kőművessel Már égen foglalkoztat a go.: -ólat, hogy ne. seresem re : jó ismerősömet, Kiss Istvá híres-neves kőművest, akir. :ve nemcsak - ükebb h.i-' zá' an, Debrecenben, a magjáén, hárem az egész or- ! Melyik : keresi ? — kérdezte . — Az öreget, van a fiat. Hirtelenében nem is tudtán hányadán állok, mert hisz't. nem o’yan öreg az én ...)S István barátom hogy így titulálják. Far pillanatig hallgatom. Azután eszembe jutott, de van egy ismertető jele, am . ha megemlítek, bizonyára megtalálják. — A sztahanovista Kiss Istvánt keresem, tudja, a híres kőművest... — fűztem hozzá a magyarázatot. A volt sztahanovista Kisst ? — kaptam vissza a kérdést, s nemsoká a választ is. A Csapó utcai építkezésen dolgozik Miről is beszéltünk ? Nehéz volna hirtelen szavakba önteni azt a sok-sok mindent, amiről megemlékeztünk. A közelmúlt legrosszabb eseményéből indult el beszélgetésünk, az ellenforradalom kártevéséből, amelynek egyik utórezgésével találkoztam tegnap is a „volt” sztahanovista kifejezés képében. Ha kicsiben is, de az elmúlt 12 év eredményének tagadása csendült ki ezekből a szavakból. — Szóval „volt sztahanovista” így titulálnak... — s a megbántottságtól kissé fátyolos lett hangja. Az elmúlt küzdelmes évek juthattak eszébe, a nagy hajrák, a túlfeszített normával vívott harcok. A lel'■ ...ban jó mirhát jelentett. A gór ' álból csiUV hőn dól''n tett lett Először az Épí'.5 Ipari Vállalatnál érdeklődtem, hogy merre találom Kiss Istvánt ? A válaszon —mondanom se kell — elgondolkoztam Különösen ami a „volt" jelzőt illette Felcsigázott érdeklődéssel ndultam e' másnap reggel, '’■egy megkeressem a „volt“ sztahanovistát A Csapó utcai építkezésen hiába kerestem. — Nem itt dolgozik kérem, hanem az Apafi utca 18. szám alatt. Ide irányítottam lépteimet. S valóban meg is találtam nemkevésbé híres társával, Laboncz Mihály Kossuth-díjas kőművessel együtt. Az állványon dolgoztak, éppen vakoltak kes, lendületes munka, a becsületes munka, mert nem ingyen adták azokat a jelvényeket legalábbis Kiss Istvánnak nem. Mint ahogy Laboncz Mihálynak is meg kellett dolgoznia, míg mellére került a Kossuth-díj koszorúja. Sok-sok nagyszerű küzdelem tanúsága a hat sztahanovista jelvény, amellyel Kiss István büszkélkedhet. S most ezt valaki, vagy talán valakik mind szeretnék eltemetni, a feledés, a megnemtörténés homályába burkolni. De nem lehet a megtörténtet meg nem történtté nyilvánítani. Nem szabad engednünk, hogy ez a ködösítés sikerrel járjon. 15-re elkészítette az új bérndiort amely szerint az órabér mellett a teljesítményt is figyelembe veszik, és ennek megfelelően emelkedik vagy csökken a szakmunkás illetve a segédmunkás órabére. Kiss elvttsen erről még csak hallomása. S"m értesültek.) Jégnyugtató I/CvtijtSZL ! Éppen ezért aggasztja őket ez építőipar helyzete, jövője. Merre ? Hová ? Milyen lehetőségek állnak előttük? Nap mint nap az anyaghiányról ''adanak, de maguk is tapasztalják, hiszen Laboncz Mihály is mész hiányában nem tudja folytatni kis családi házának építését, és még húszan vannak a vállalatnál hasonló helyzetben. S nincs aki ismertesse előttük a jövőt. Nincs ? Úgy gondoljuk, hogy lenni kell! A vállalatvezetésnek, a munkástanácsnak volna a feladata, hogy a kétkedést, a bizonytalanságot, amely több dolgozónál is megtalálható, eloszlassa. Nehéz munka ez, hiszen a felsőbb szerv, a minisztérium sem ad kellő támogatást. Késnek a megnyugtató válaszok, a tervek az 1957-ben végzendő munkákhoz. Ennek ellenére meg kell találni a módját, hogy megmutassák a jövő feladatait, hiszen a szocializmus, az ország építését nem fejeztük be. Nagyon sok lakást, iskolát, gyárat és üzemet kell még építenünk. Az építőipar előtt nagy feladatok állnak, amelynek megoldása csak a célt ismerő emberekkel lehetséges. Mindenki, akit csak illet, járuljon hozzá, hogy az építőiparban dolgozók minél jobban, minél igazabban ismerjék a célt: a szocialista Magyarország felépítését. S ebben az építőmunkában —— úgy hiszem — lesznek még sztahanovista Kiss Istvánok és Kossuth-díjas Labancz Mihályok. Kovács Béla Hol van Kiss István ? Felejthetetlen munkasikerek Építeni kellene Félreértés ne essék. Nem a sztahanovista eredmények izzasztó rendszerével, vagy a jelvények odaítélésének sokszor hibás módszerével értünk egyet, hanem a becsületes munka elismeréséért, megbecsüléséért szállunk síkra. A Kiss Istvánok és Laboncz Mihályok becsületes, áldozatkész, szocializmust építő munkájának becsületéért emelünk szót. Mert ők most is — a többi becsületes munkással együtt — amikor az építkezéseken meglazult a fegyelem, nagyon sok a magas bért követelő, de a teljesítménnyel mit sem törődő — helytállnak, eleget tesznek munkásbecsületüknek. A jelenlegi nehéz helyzetben sem panaszkodnak, csak igazuk tudatában kérnek. Az ellenforradalom rátámadt az építőiparra is. Kevés a munkalehetőség és még kevesebb az anyag, a mész, a tégla, a cement, a fa. Decemberben még az állomás építkezésén szöszmötöltek, januárban a Csokonai Színházban tettek-vettek, február elejétől itt az Apafi utcán dolgoznak, tataroznak. Tataroznak a vérbeli falazó művészek, akiknek keze nyomán, sztahanovista módon, napról napra métereket nőttek a falak. Kitűnő minőségű munkájukat országszerte elismerték. Mintha a sast a medve cammogására ítélnék — így érzik magukat, de most is lelkiismeretesen helytállnak. Gondolatuk a falazáson jár, mert tért kívánnak, akárcsak a madár a szabad szárnyaláshoz. S talán nem is olyan soká megkapják a tért, ha nem is Debrecenben, de Egercsehiben, ahol a vállalat 100 bányászlakás építkezéséhez kezd hozzá a közeljövőben. De ez a jövő. A ma még fájó. Úgy érzik, hogy félre vannak állítva, senki sem gondol velük. Nem kérik ki véleményüket, a munkástanács még soha nem hallgatta meg őket A központban zajlik az élet, és ők most távol vannak mindentől. (Úgy gondoljuk, hogy ez részben saját hibájuk is.) Hallomásból értesülnek a vállalat dolgairól és bizony ezek a „hallottamok” sokszor valótlanságot takarnak. Nem ismerik a bérezés rejtelmeit, pedig volna egy-két szavuk a jelenlegi bérezéshez. Az órabért elfogadhatónak tartják, de úgy gondolkodnak, hogy a teljesítményt is figyelembe kell venni, mert ez mutatja meg, ki milyen lelkiismeretesen dolgozik. (Jellemző, hogy a vállalat már március Az aprómagvak kárlevél elleni védekezésről gyakorlati bemutatóval egybekötött ankétot tartanak az állami gazdaságok A Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok növényvédelmi felelősei részére értekezletet tartottak a minap Debrecenben. Huzsán László a gödöllői agrártudományi egyetem adjunktusa a belterjes gazdálkodás szempontjából különös jelentőségű aprómag termelés fejlesztéséről beszélt. Ismertette a lucerna és herefélék kártevői elleni mechanikai, kémiai és biológiai védekezést. Az előadás és a soron következő feladatok megbeszélése után a Hortobágyon levő Borsosi Állami Gazdaság horti üzemegységében gyakorlati bemutatót tartottak. Bemutatták a vincellérbogár és egyéb koratavaszi kártevők és lárváik elleni védekezés módszereit, a DDT- vel való porozást és a bogárfogó árok készítését. A bogárfogó árkokat azzal az NDK-ból kapott réselő ekékkel készítették, amelyekből a tavasz folyamán tízet kaptak a megye állami gazdaságai. A múlt év októberében D. Szabó Lajos kályhásmester látatlanban felvállalta Jakab József gépállomási dolgozó cserépkályhájának átépítését— Nem is nézi meg, hogy mi ott a teendő? — kérdezte Jakab József a mestertől. — Nem. Nálunk úgyis egységár van. Csempénként 5 forint. Majd utólagosan elszámolunk. — Kérem, hát akkor várom magát. A viszontlátásra. * A megállapodás után egy hétre Jakab Józsefet otthonában felkereste egy ember. — Kérem szépen, önöknél kell átépíteni egy cserépkályhát? — Igen. — No akkor én hozzá is kezdenék — így az ember. — De én nem ma Kontármunka — gával állapodtam meg — így Jakab. —■ Nem tesz semmit kérem. Sógorok vagyunk D. Szabóval, a nevem: Bodnár Ernő. Hogy a pénzt én kapom, vagy ő, igazán nem számít. • A kályha ilymódon átépíttetett. * De nem lett jó. Füstölt, szivárgott, megrepedezett. E tényt konstatálva Jakab József panaszt tett a mesternél. Amaz levélben válaszolt. Többek között így: „A kályha jó, ezért én felelősséget vállalok. Százkilenc csempés a kályha, a 5 forint, az összesen 543 forint. Ha nem fizet, a kályhát lebontatom. A levelet november 15-én keltezték. A mester viszont csak novem br FORINT bét végén látta a kályhát... * Időközben Bodnár Ernő, aki az átépítést elvégezte, pénze végett ügyvédhez fordult. Név szerint dr Balassa Zsigmondhoz. Dr. Balassa meghallgatta a sérelmet és felszólító levelet küldött Jakab Józsefhez, amelyben követeli az átépítési díjat, plusz 11,70 forintot, a felszólító levél értékeként. Ellenkező esetben a követelést bíróság útján lenne kénytelen behajtani — adta tudtára végül teljes tisztelettel a leendő alperesnek. * Hősünk ezek után felkereste a KIOSZ-t onnan is két szakértő cserépkályhást, Kiss Jenőt és Zirkuly Gyulát. A két szakember megállapította, hogy az 5 forintért jó minőségű munkát kellett volna végezni D. Szabó Lajosnak. A mester azonban a munkát átadta sógorának, aki szakképzettséggel nem rendelkezik. Kontár: A cserépkályha átépítése emiatt szakmailag nem fogadható el, az 545 forint nem fizethetőka, stb. Utóiratunk és egyben kérdésünk: Mi legyen a cserépkályha sorsa? E sorok írója azt a tanácsot adta Jakab Józsefnek, hogy ne fizessen. Az ügyben érdekelteknek meg azt javasolja, hogy ne igyekezzenek egy családos ember zsebéből kontármunkáért kiszedni 545 forintot még 5 forintonként sem. — Sütő — pH az üstS-U&s! Már bejárta az egész országot a hír, hogy jön az Arend-Loránd ütökös. Napilapok, folyóiratot, mind gyakrabban közölnek tudósításokat az új jövevényről. Ezek a tudósítások csak fokozzák az emberek érdeklődését. Éppen ezért határozta el a Napló Kiadóhivatanaénetterjesztő füzetet bocsát az olvasók rendeli”-“ *. '.sere az üstökösről, az üstökökkel kapcsolatos rí'i tabonákról. A szén kiállító a ismertető forintos áron kapható a város minden részén. Az éjszakai műszak Mindenekelőtt legtöbb szó az éjszakázásról esik. Ez okoz ma legnagyobb gondot a textilgyári munkásnőknek, vagyis az, hogy a Textilgyárban három műszakban, tehát éjszaka is dolgoznak. Nagyon fárasztó ez. Többször kérték már ennek megszüntetését, de nem lehet, mert kicsi a kapacitás, a termékükre pedig szükség van. Hogy mennyire szükség van, igazolja az is, hogy nemrégiben a gyárvezetőség több ezer méter export megrendelést utasított el, mert nem győzik legyártani. Építkezni szeretnének, a terv meg is van, de a jóváhagyás késik. Ha ez az építkezési terv valóra válik, akkor megoldódna az asszonyok legnagyobb gondja: megszűnne az éjszakai munka. Amin segítettek Annyi könnyítést már néhány hónapja elértünk, — mondják —, hogy szombaton éjjel az üzem nem dolgozik, így valamennyi dolgozónak kellemes vasárnapja lehet. Örömünkre szolgál az is, hogy a Debreceni Ruházati Bolt március 26-án, a fizetés napján sátrat állított fel az üzemben. Legtöbb dolgozó nő itt megvásárolhatta mindazt, amire éppen szüksége volt. Sok textilgyári asszony mondotta el, hogy szeretnének műbőrkabátot venni. Eddig nem jutottak hozzá, bár szabad óráikban sokszor felkerestek evégből több ruhaüzletet is. A rádióban hallották, az újságokban olvasták, hogy egyre nagyobb mennyiségben készítik ezt az olcsó és nagyon jól bevált ra A dolgozók igényeinek kielégítésén fáradozzunk Ülést tartott az I. kerületi tanács Az I. kerületi tanács az októberi ellenforradalom óta első tanácsülését tartotta. Azokban Márkus Vince a végrehajtó bizottság elnöke ismertette a nemzetközi és belpolitikai helyzetet, vázolta az ellenforradalmi eseményeket. Azután László Zsigmond, a végrehajtó bizottság titkára tartott részletes beszárz-ró, a szakágágrtsi szervek munkájáról és időszerű feledtásról. Szakill Andris, Hammer Ferenc, Zilahi István után Nagy László teszelt a pedagógusok szerepéről az iskolai nevelés területén, majd fel*hívta a tanács figyelmét arra, hogy minden munkájában a dolgozók idényének kieígí* ti’? vor:.’etje. Ilersmann Jó* z::’, dr. Z'".vnSezar Fárdor és mások az elentor.adalmároktól való elhatárolásra hívták 'el a f!"ye’met. és a nehéz lakáskörülmények megoldására serkentették a végrehajtó bizottságot. A tanácsülés nagy figyelmet fordított az állandó bizottságok munkájára, és a tan-'cítgeok átcsoportossak:''”ól igekszik e bizottságok munkáját eredményesebbé tenni. aln zon tiq fi dák A TEXTILGYÁRBAN Asszonyok, fiatal lányok dolgoznak a Textilgyár kézimunka üzemében. Ha van rá idő, folyik a terefere a vasárnapi ebédről, az eltöltött pihenőnapról, vagy éppen a fejük fölött tornyosuló kisebbnagyobb gondokról, házati cikket. Éppen ezért az a kérésük, ’ r'Y a ' ■ kmtúli Nagykereskedelmi Vállalatnál rájuk is gondoljanak, és juttassanak számukra műbőrkabátot hanem a vásárlására is kiterjesztenék. A részletvásárlás Ha már a vásárlásnál tartunk, hadd mondjunk el még egy-két gondot. Az egyik ilyen gond a részletvásárlás, pontosabban: annak megszüntetése Nagyon örültek a textilgyáriak annak, hogy tűzhelyet, csőbútort, rádiót és egyéb drágaságokat tudtak részletre vásárolni. Ma is szívesen tennék ezt. Nagyon jól tudják, hogy kevesebb az áru. Szinte minden árucikk készpénzért is elfogy. Éppen ezért nem azt kérik, hogy egy-két hónap múlva, de ahogy a gazdasági helyzet megengedi, feltétlenül állítsák vissza a részletvásárlást. Sőt szeretnék, ha azt tu Értékes kezdeményezés: A Debreceni Zenei Szakiskola három megye területén fiókiskolákat javasol (Budapesti tudósítónktól.) A Művelődésügyi Minisztériumban értekezletet tartottak a megyei művelődésügyi osztályvezetők. Az értekezleten Ihos Ferenc minisztériumi osztályveztő tartott megnyitó beszédet, majd Mihályfi Ernő miniszterhelyettes szólt a népművelés előtt álló legfontosabb kérdésekről. A tanácskozás után a Hajdú-Bihar megyei Napló tudósítója kérdést intézett Ihos Ferenc minisztériumi osztályvezetőhöz, művelődésügyünk felvetődött legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban. — A népművelés leglényegesebb kérdéseit tisztáztuk — mondotta Ihos Ferenc — a népművelési munka természeténél fogva alapvetően társadalmi jellegű tevékenység. Az elmúlt évek során egyik fő hiba az volt, hogy az állami irányítás nem támaszkodott széles társadalmi csoportokra. Magyarán: ha a népművelési irányító szervek csak hivatalok akarnak lenni, munkájuk csődöt mond a széles társadalmi bázis hiányában. Összefügg ezzel a kérdéssel az is, hogy a népművelési felügyeletet általában olyan emberek végzik, akik nem művészek, s ugyanakkor feladatuk mégis művészeti területeken végzett munka irányítása. Ezt csak akkor végezhetik jól, ha az egyes művészeti területek legjobb szakembereire támaszkodnak. Minden egészséges kezdeményezést, jó ötletet a legmelegebben fel kell karolni, számításba kell vennie a művelődésügyi szerveknek, hogy irányításukban a társadalmi jelleg dominálóan kifejezésre jusson. — Egyik ilyen, művelődésügyi szerveink részéről a legteljesebb támogatásra számottevő kezdeményezés Debrecenben a Gulyás György által vezetett zenei szakiskolától indult ki. Az elgondolás az, hogy a Debreceni Zenei Szakiskola három másik megyében: Szabolcs-Szatmárban, Szolnok és Békés megyében fiókiskolákat állít fel. Szabolcs-Szatmár megyében a tanács magáévá tette és a legmesszebbmenően támogatja a debreceni kezdeményezést. Értesülésem szerint már a helyet is kijelölték, ahol zeneiskola létesül. De Szolnok és Békés megye részéről is melegen pártfogolják a tervet . Hasonló ügyes, hasznos, önálló kezdeményezések megszületését várjuk a széles társadalmi bázisra épülő művelődésügyi munkától. Hogy ez a reményünk nem alaptalan, annak már számos jele mutatkozik. Elgondolások művésztelep létesítésére, kezdeményezések a színjátszók darabszükségletének kielégítésére. Már megmozdultak az írócsoportok is, több megyében helyi irodalmi lap megindítását vették tervbe. Egészséges, széles rétegeket átfogó, minden hasznos elgondolást megvalósító, a kultúrát a tömegek legszemélyesebb ügyévé tevő művelődési funkára van szükség és ennek vonalai máris derengenek a felvetett elgondolásokban. Kiss István A citrom és a narancs... Ebben az üzemben nagyon sok gyermekes anya dolgozik. Panaszkodnak, hogy nem jutnak hozzá a citromhoz, a narancshoz. A főutcán levő borótok legtöbbször akkor osztják, amikor ők még dolgoznak, a Bethlen utcán levő 77-es számú fűszer és csemegebolt is más időpontot választ osztásra. Pedig egy kis jóindulattal, figyelmességgel a Bethleni utcai bolt könnyen tudna ezért segíteni. Csupán az időpontot kellene összeegyeztetni. A textilgyári munkások többsége ugyanis ebben a boltban szerzi be az élelmiszert. Nem kivételt kérnek, hanem egy kis megértést. Vegyszeres gyomirtásra készülnek a megyében A megyében már az elmúlt évben is nagy területen végeztek vegyszeres gyomirtást a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok őszi vetésein. Ez évben ismét nagy az érdeklődés a gyomot pusztító jól bevált módszer alkalmazása iránt. A mikepércsi növényvédő állomással már több mint 9000 holdra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A növényvédő állomás készül a nagy munkára. Több gépük már a gyümölcsfa-permetezéseknél és a műtrágyaszórásnál dolgozik, tisztogatják, javítják a gyomirtásra használatos gépeket is. NAPLÓ 3