Hajdú-Bihari Napló, 1957. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1957-06-25 / 146. szám
1957 1 HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai egyesüljetekt v " m,'' JUNIUS 25 KEDD--------- HAMBA ■» MUS 6'áll 111381(31 MIC Éf | .1. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM JET ^-| HUMA 3 HUWIM | ■ . . . ■----------Magyarország - Bulgária 1:1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA L 9 ■ ------------- — -........... ...................................-SUSTÍ r-is? Megkezdték az őszi árpa aratását a hossúpályi határban 14—15 mázsára becsülik a holdankénti termést A megye területén elsőnek a hosszúpályi határban fogtak az aratáshoz. A Petőfi Termelőszövetkezet őszi árpa táblája érésbe fordult, és hétfőn reggel megkezdték az aratást. A becslések szerint holdanként 14—15 mázsás átlagtermés várható. A búza aratását még nem kezdték meg, legalább is jelentés a megyéből sehonnan sem érkezett erről. A számítások szerint csak a jövő hét elején kezdik a búza aratását, í gyobb területeken a viharos Nehéz aratás lesz, mert napi időjárás miatt megdőlt a búza. Ünnepélyes külsőségek között vasárnap délelőtt került sor Debrecenben a fiatal katonák eskütételére. Már a kora reggeli órákban egymás után érkeztek a szülők, hozzátartozók, menyasszonyok, rokonok, ismerősök az ország minden tájáról, hogy tanúi legyenek ennek az ünnepélyes aktusnak. A Pavillon laktanya is ünnepi díszt öltött. Nemzetiszínű és vörös lobogókat lengetett a szél. Az emelvényen különböző jelmondatok hirdették a nap jelentőségét. Az egységek már felsorakoztak. Fegyelmezetten állnak, várják a kürtszót, amely majd az ünnepség kezdetét jelzi. A hozzátartozók kíváncsian szemlélik az egyenes sorokat, kutató szemük a fiút, a rokont keresi. Most még nem lehet beszélni a katona fiúval, csak az eskütétel befejezése után, délután, de az egyik eleven kisfiú csak kijátssza a katonáik éberségét és bátyjához furakodik. Csillogó szemmel, hangos szóval köszönti testvérét, s már szalad is viszsza szüleihez. Nyolc óra múlt pár perccel. Az emelvényen elfoglalják helyüket a meghívott vendégek, Ambrus István, az MSZMP megyei bizottságának helyettes titkára, Pullai Árpád elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára, Ménes János elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, idős partizánok, munkások, parasztok, értelmiségiek, a város dolgozóinak képviselői. Felhangzik a kürtszó, megjelenik a parancsnok, Oláh István alezredes elvtárs. A jelentés után üdvözli az eskütételre felsorakozott fiatal harcosokat, majd sor kerül az ünnepi beszédre. Méltatja az eskütétel jelentőségét és állhatatos, áldozatkész, minden nehézséggel bátran szembenéző küzdelemre, munkára szólította fel a fiatal katonákat. A katonaélet nem könnyű, sok fáradsággal, nehézséggel jár, de minden egészséges ember eleget tud tenni ezeknek a követelményeknek. Az ünnepi beszéd elhangzása után elvonultak az egységek, és a fiatal katonák külön-külön letették a honvédesküt, amit aláírásukkal is szentesítettek. Több száz fiatal harcos ajkán hangzott el a szent fogadalom: „Esküszöm, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem .. .” Az eskütétel befejezése után ismét felsorakoztak az egységek és a fiatal harcosok nevében Szilágyi Ferenc honvéd tett fogadalmat, hogy ezentúl az eskü szellemében élnek és dolgoznak. A magasabb parancsnokság képviselőjének üdvözlő beszéde után került sor a díszmenetre. Kemény, feszes léptekkel egymás után vonultak el a parancsnokok, a szülők, a rokonok, az ismerősök előtt a fiatal harcosok. A fegyelmezett menet arról tanúskodott, hogy» a nép fiai már eddig is tanultak a hadseregben, s az elkövetkező idők nehézségeivel is meg fognak birkózni. Erre kötelezi őket a haza parancsa és most már esküjük «... HONVEDESKO Hajrá ááá... Oláh István alezredes elvtárs ünnepi beszédét mondja Én, Kónya József honvéd esküszöm... 8300 hold kalászos a Hortobágyon géppel aratják Régi írások szerint a felszabadulás előtti években alig termeltek valamivel nagyobb területen kalászost a Hortobágyon, mint amennyi területet egy fogattal meg lehetett munkálni. A felszabadulás után évről évre újabb területeket hódítottak el művelésre a pusztától. Ebben az évben a Hortobágyon levő hat állami gazdaságban összesen 8300 hold kalászost takarítanak be, és ezt mind géppel. 26 kombájn és 22 aratógép gondosan előkészítve, indulásra készen áll, s a tervek szerint a hét végén megkezdődik a betakarítás. KODÁLY ZOLTÁN RÉSZVÉTELÉVEL vasárnap ünnepélyesen megkezdődött a hajdúsági zenei ker ..A debreceni szakiskola jövője: példát adni a szolfézs és hangszertanítás öszszehangolására, énekalapon történő hangszer tanítással új énekre bírni a hangszereket, a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket." Június 23. Kodály Zoltán. Vasárnap kezdődött a hajdúsági zenei hét, amely nemcsak napjaink, de az elmúlt évek és talán évtizedek legkiemelkedőbb zenei megmozdulása Debrecenben. Valami olyasmi indult itt el, ami eddig csak vágy, elképzelés volt, s testet öltöttek azok a gondolatok is, amelyek szépségét a gyakorlati megvalósulás mutatja igazán. Tulajdonképpen miről is van szó? Nem kevesebbről, mint egy egyhetes zenei programról, naponkénti hangversenyekről, új és új kórusbemutatókról, tehát a zene, az éneklés diadaláról. A hajdúsági zenei hét középpontjában Kodály művei és művészete áll. Azok a kórusművek, amelyek csodálatosan egyesítik a magyar nép zenekultúrájának minden szépségét, tisztaságát, művésziességét. S éppen ezért kell leírnunk, hogy Kodály ünneplése és a magyar nép zenekultúrájának ünneplése egyet jelent. Kodály ünneplése valamit nagyon egyszerűen és nagyon érthetően bizonyít. Ezt: „Egy ország zenekultúráját nem egyes zenészek csinálják, hanem az egész nép. Része van abban mindenkinek a legkisebbekig. Egyesek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja. Minden ország zeneszerzése — ha eredeti — a maga népe dalain alapul. Ezért kell azokat állandóan énekelni, figyelni, tanulni.” Ezeket a szavakat Kodály Zoltán mondta 70. születésnapjának előestéjén a magyar ifjúságnak. A hajdúsági zenei hét ünnepi megnyitóján részt vett Kodály Zoltán is. Városunk nem először látta vendégül a nagy művészt és tanítót, s ez a találkozás ismét felejthetetlen élményt jelentett számunkra. Kodály Zoltán vasárnap délelőtt érkezett Debrecenbe. Első útja a zeneművészeti szakiskolába vezetett, mely most már az ő nevét viseli. Az iskola a városi tanács jóvoltából kifestve, kitatarozva külsőségében is méltóan várta nagy névadóját. (Folytatás a 3. oldalon.) Debrecen népe szeretettel üdvözli Kodály Zoltánt Román vasutaskküdöttség Debrecenben A Népszabadság egyik múltheti száma hírt adott arról, hogy román vasutasküldöttség érkezett Magyarországra. A román küldöttség Alexandru Lungu vasútigazgató vezetésével hétfőn Debrecenbe is ellátogatott. A MÁV Igazgatóság vendégeként meglátogattak néhány helyi vasutas létesítményt, majd fogadáson vettek részt, melynek során Mihalka László vasútigazgató ajándékot nyújtott át a delegáció tagjainak. Tízezer méter új villanyhálózat községtejlesztési alapból és társadalmi munkával Néhány évvel ezelőtt kapcsolták be a villanyhálózatba a derecskei járásban Sárándot. Az elmúlt héten csütörtökön a műszaki felülvizsgálat befejezése után újabb utcasorokat kapcsoltak be az utcai villanyvilágításba. Az év eleje óta közel 3000 méter hosszú vezetéket építettek ebben a kis községben részben községfejlesztési alapból, részben a falu lakosságának hozzájárulásával, társadalmi munkával. A társadalmi összefogás kiemelkedő eredményt hozott a megye több községeiben is! Míg tavaly összesen 7 kilométerrel növekedett az egész megyében a villanyhálózat, addig ebben az évben már a községfejlesztési alap felhasnálásával és társadalmi munkával közel 10 000 méter új vezetéket építettek. Nagylétán és Monostorpályiban a község adta az oszlopokat, Hajdúböszörményben, Hajdúbagoson és Vértesen több mint százan segítettek a földmunkákban. AZ ISKOLAI ÉV VÉGÉN A Péterfia utcai általános iskola udvarán évzáró ünnepélyre sorakoznak az osztályok. Öröm végignézni a fehér inges, piros nyakkendős, kék nadrágos pajtásokon. Szemükben ott csillog a várakozás izgalma. Ma meglátják egész évi munkájuk eredményét, az évvégi bizonyítványt. Az emelvényen Ménes János elvtárs és Cseke Sándor főhadnagy elvtárs foglal helyet az iskola igazgatója és a szülői munkaközösség elnökei mellett. Szebbnél szebb énekkari számok, szavalatok hangzanak, és Balogh József igazgató beszámolója után a Szódat hangjai zárják be a szép ünnepélyt. Az osztályok bevonulnak tantermükbe. Most következik a legizgalmasabb pillanat: a bizonyítványosztás. Nézzünk be az egyik terembe! A IV. d) osztály tantermét egészen megtöltötték a gyermekek és az érdeklődő szülők. Eljött a patronálós üzem, a Hajdú-Bihari Malomipari Egyesülés igazgatója, az iskola lelkes barátja, Papházi Sándor elvtárs is. Jól ismerik a gyermekek, hiszen több ízben meglátogatta az osztályt. A gyermekek is voltak üzemlátogatáson a Hortobágy Malomban, ahol körültekintő gondossággal Rénes elvtárs vezette őket. A fiúk várakozva tekintenek az asztalon sorakozó szebbnél szebb könyvekre. Papházi Sándor elvtárs kedves hangú beszédben búcsúzott el az osztálytól és kiosztotta a jutalomkönyveket. Az osztály minden tagja szeretettel gondol a patronáló üzem dolgozóira, akik év közben is annyi kedves ajándékkal tették szebbé iskolai életüket. Büszkék vagyunk a Malomipari Egyesülésre, amelyik már több ízben nyerte el az élüzem címet és amelyiknek dolgozói az ellenforradalom nehéz napjaiban is helyteálltak és szorgalmas munkával gondoskodtak a lakosság ellátásáról.