Hajdú-Bihari Napló, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
A NÉPI ELLENŐRZÉS • A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA TOVÁBBI SZÉLESÍTÉSE Az ellenforradalom fegyveres támadásának leverése után, mint minden nagyobb társadalmi megrázkódtatás után, meglazultak az erkölcsi normák. Az ellenforradalmi elemeik a fegyveres harcokban vereséget szenvedtek, de a küzdelmet nem adták fel. A megváltozott körülményeknek megfelelően új módszerekkel igyekeznek ártani a népi demokráciának. Fő törekvésük, hogy megtartsák és újabbakkal szélesítsék kisebb-nagyobb gazdasági pozíciójukat, és ide behúzódva támadják hátba a népi hatalmat. A gazdasági kártevéssel a szocializmus építése alapjainak szétzilálására törekszenek. Az ellenforradalmi elemek aknamunkáját megkönnyíti, hogy a különböző kapitalista, burzsoá eszmék az utóbbi időkben újra élni és virágozni kezdtek. Általános jelenség, hogy meglazult a munkafegyelem, ismét feléledt a korrupció, a protekcionizmus és tovább éli világát a bürokratizmus. A kapitalista társadalom rothadtságát kifejező, az embereik egyéni boldogulását, meggazdagodást hirdető eszmék újból életre keltek. A ,kaparj kurta, neked is jut” elmélet hirdetői ismételten a kapitalizmus újraéledését szeretnék elérni. A burzsoá ideológia hirdetői igyekeznek eszméiket széles körben népszerűsíteni, és ezzel a társadalom erkölcsi morálját züllesztend. Széltében-hosszában hirdetik, hogy nem érdemes a közösséget érintő, a társadalom javát szolgáló problémákkal foglalkozni. Nem érdemes az egyéni érdeket a köz érdekének alárendelni. Arról beszélnek, hogy „csak a magad boldogulásával törődj, arra törekedjél, hogy minél jobban élj. Saját boldogulásod érdekében még ahhoz is jogod van, hogy tisztességtelen úton jussál nagyobb jövedelemhez.” Arról beszélnek ezek a fogadatlan prókátorok, hogy csekélység, ha valaki egy szerszámot eltulajdonít vagy valamilyen más úton módon kisebb-nagyobb „mellékes keresettel” növeli jövedelmét. Attól sem riadnak vissza, hogy a társadalmi tulajdon eszméjét hűen kifejező jelszavakat, mint például „miénk a gyár’, elferdítsék és kigúnyolják. Azzal toldják meg, hogy ha „miénk a gyár” akkor a magunkét viszszük. Anarchista szólamokat hangoztatnak, erkölcsi fertőbe szeretnék rántani becsületes dolgozó társaikat. Sajnos az ellenséges nézetek, a társadalmi tulajdon megbecsülésének lábbal tiprása elég mélyen behatolt sorainkba. Tíz- és százezer forint értékű társadalmi tulajdon vándorol ki a gyárkapun, hogy tisztességtelen jövedelemhez jutasson egyeseket, akik a társadalom nyalkán, becsületes dolgozókon élősködnek. Találóan ábrázolja a Ludas Matyi egyik karikatúrája azt a mindenképpen felszámolandó helyzetet, ami ma sajnos sok üzemiben, kereskedelmi vállalatnál, földművesszövetkezetnél és máshol is uralkodik. Ez a rajz a gyár udvarán felhalmozott téglarakást ábrázolja, amelynek szomszédságában két munkás beszélget. Az egyik megjegyzi, hogy el kellene hordani a forgalmat akadályozó kupacokat. A másik javasolja, hogy tegyenek mellé egy táblát és írják rá, hogy „társadalmi tulajdon“. Nem sokáig kell várni, mert bizonyos, hogy gyorsan elhordják a téglát. Mint minden karikatúra ez is túloz, de a mondanivalója, a lényege sajnos igaz. Sokan ma úgy tekintenek a társadalom tulajdonára, mint a csokiszalmafára. Nem végleges adatok szerint csak megyénkben ebben az évben körülbelül 6 millió forint kárt okoztak az üzemi és vállalati tolvajok, a társadalmi tulajdon fosztogatói. Mil ,dezek a jelenségek már régen sürgették, hogy szigorúbbá váljon az ellenőrzés. Természetesen ellenőrzést eddig is gyakoroltak a különböző intézmények felett. Az üzemekben, vállalatoknál, a kereskedelemben és máshol is szervezett ellenőrgárda őrködik a nép vagyona felett. Az ellenőrök igyekszenek is eleget tenni hivatásuknak, felfedik a kárö hozó kisebb-nagyobb visszaéléseket. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és más ellenőrzéssel foglalkozó szerv is sok visszaélést leplez le. Adottságaiknál fogva (főleg a kis létszám miatt) azonban nem tudják tökéletesen ellátni munkájukat. Az ellenőrzések ritkák, és gyakran nem elég alaposak. Nincs meg a kellő intézkedési jogkörük sem ezeknek az ellenőröknek. Számos helytelen — sajnos még mindig érvényben lévő — jogszabály is akadályozza működésüket. Régi panasz már a földművesszövetkezetek ellenőrzésénél, hogy a boltvezető a leltárhiányért mindössze egyhavi fizetése erejéig felelős. Ez a helytelen intézkedés szinte csábít a visszaélésre. Igen furcsa az a helyzet is, hogy jelenlegi jogszabályaink nem teszik lehetővé, hogy felelősségre vonják azokat a kereskedelmi dolgozókat, akiknél leltározás alkalmából a megengedettnél nagyobb leltár-többletet tapasztalnak. Köztudomású pedig, hogy a nagyobb összegű leltártöbblet nem másból, mint a vásárlók, a dolgozók megrövidítéséből származik. Nemrégi adatok szerint például a Debreceni Vendéglátó Vállalat leltártöbblete megközelítette a kétmillió forintot. "Társadalmi életünk számos visszásságának, a korrupciónak, a protekciónak, az üzérkedésnek s más hasonló visszaéléseknek a leleplezése nemcsak a rendőri, bírósági és a hivatalos ellenőrzési szervek munkája kell hogy legyen. Sokkal szélesebb körre kiterjedő, az egész népet átfogó ellenőrzésre van szükség. S ezt a feladatot a népi ellenőrzés van hivatva betölteni. Mint ismeretes, ez évben több minisztérium megszüntette működését. Az átszervezések következtében felszámolták az Állami Ellenőrzés Minisztériumát is. Ez a szerv nem töltötte be feladatát, bürokratikus volt munkája. Szükségessé vált, hogy egész társadalmunkat átfogó népi ellenőrzési szervet hozzunk létre, amely kíméletlen harcot folytat a visszaélések, a társadalom élősködőinek leleplezéséért. A dolgozók köréből kiindult kezdeményezés következtében előbb az országgyűlés államjogi bizottsága, majd az országgyűlés nemrég befejeződött ülésszaka megtárgyalta és törvényerőre emelte a népi ellenőrzésről szóló javaslatot. Az elfogadott törvényen a szakértők hónapok óta dolgoztak, és szinte társadalmunk minden rétegének képviselőit bevonták a munkába, meghallgatták észrevételeiket, javaslataikat s ennek megfelelően állították össze a törvényt. Az országgyűlés által elfogadott törvény biztosítja, hogy kis létszámú apparátussal, a társadalmi ellenőrök tíz- és százezreinek bevonásával, maga a nép gyakorolja a ellenőrzést társadalmi életük minden területén. A népi ellenőrzésben részt vevő dolgozók kiválogzásában a politika a gazdasági, a kulturális és legkülönbözőbb területein dolgozókat veszik figyelembe. A népi demokráciához hű, becsületes, feddhetetlen magatartású dolgozókat vonják le ebbe a nagyon fontos társadalmi munkába. A törvény által biztosított jogokkal élve népi ellenőrök bármely állami szervnél, vállalatnál, társadalmi egyesületnél, szövetkezeti vállalatnál végezhetnek vizsgálatot, ellenőrizhetik kisipar és a kiskereskedelem tevékenységét. A népi ellenőrzés intézményének megszületése természtesen nem jelenti azt, hogy háttérbe szorul a hivatásos ellenőrző közegek munkája. Sőt éppen ellenkezőleg, a népi ellenőrök és más ellenőrzéssé foglalkozó szervek szere együttműködésére van szükség. Csak együttesen, egymás munkáját segítve tudnak eredményesen harcolni az életben tapasztalható rendellenességei visszásságok megszüntetéséért Az ellenőrzési munka megjavításának alapja éppen ebben az összefogásban rejlik. A népi ellenőrzés megvaló*’*■ sulása a demokratizmus további kiszélesítését jelenti Lehetővé teszi, hogy a dolgozók legjobbjait bevonják az államszervezésbe, akik munkájukkal, javaslataikkal és észrevételeikkel elősegítik az államigazgatás tevékenységének további javulását. A népellenőrök, a népi demokráciához hű dolgozók támogatásával bizonyára sikeresen fognak dolgozni a felelőtlenség az árdrágítók, az üzérek és más, társadalmunk további előrehaladását veszélyeztető elemek ellen. A helyi, a népi ellenőrzésnek ezer szeme és ezer füle lesz, hogy meghallja a dolgozók észrevételeit és kötelessége, hogy ezeknek érvényt szerezzen. A népi ellenőrök, akik maguk is a társadalmi élet különböző területén tevékenykednek, éber figyelemmel kísérik egyes intézkedések gyakorlati megvalósulását és rögtön jelezhetik, ha valamilyen elferdítést, törvénysértést tapasztalnak az egyébként helyes intézkedések valóra váltásában. Természetesen népi demokráciánk ezen új szervezete csak akkor töltheti be feladatát, ha társadalmunk minden tagja segíti első lépéseiben és a továbbiakban is. A társadalom erejének összefogása biztosítja, hogy minél rövidebb időn belül megfékezzük és véglegesen visszaszorítsuk a társadalmi tulajdon fosztogatóit és megerősítsük a népi ellenőrzést, közéletünk tisztaságának egyik fő őrét. Megkezdte működését a spekutáció és korrupció ellenes megyei bizottság• Hírt adtunk már arról, hogy a megyei tanács legutóbbi ülésén határozatot hoztak a spekuláció és korrupció elleni fokozottabb tevékenységről és kimondották: Szükséges egy bizottság megalakítása, amely az egész megye területén felvegye a harcot a korrupció ellen. Ezt a bizottságot tizenegy taggal most megalakították. Elnöke Tokaji László, a meggyei kereskedelmi osztály vezetője. A bizottságban helyet foglal a megyei ügyészség elnöke, a megyei rendőrkapitányság vezetője, a kereskedelmi felügyelőség, a felvásárlási kirendeltség vezetője és hat megyei tanácstag. Az első ülésen határozatot hoztak aról, hogy minden járásban hasonló bizottságot alakítanak. Feladat: a spekuláció és a korrupció leleplezése, a bűnösök ellen a minél gyorsabb eljárás megindítása. Kedden már meg is kezdték az ellenőrző tevékenységet, amely nemcsak a piacokra korlátozódik, hanem földműves szövetkezeti és népboltokra, állami áruházakra, valasmint a felvásárló és termény- átvevő vállalatokra is kiterjeszően munkálkodnak a dolgo- 5zók érdekében. A megyei kereskedelmi osz- tály szakemberei az észlelte hibák alapján azonnal vizs- gálatot tartanak és haladékta-2 talanul intézkedéseket tesz- nek. " WfjPLopq «58. JANUÁR 1. I Egymillió-nyolcszáz- ezer forintos részjegy befizetés Beszámoltunk már arról, hogy a megyében mozgalom, indult azzal a céllal, hogy lé-nyegesen növeljék a földmű- évesszövetkezetek saját erőfor- rásait, fokozzák a tagok rész- jegyzését. Az év végéig egy-, millió-nyolcszázezer forint értékű részjegyet vásároltak a földművesszövetkezeti tagok ! Figyelemre méltó eredmény ez, hiszen hosszú évek alatt nem adtak részjegyekért enynyit, mint most egy év alatt. ! iueszéend&éai ? ” Szilveszter tájékán egy kicsit önmagunknak beszélünk, még |s minden ember mérlegre teszi úgy is diszkréció fogadalma , az életét, méricskéli, mit is ka mellett. ) por az esztendőtől, beváltak-e Ezekből a titkos vágyakból, “ reménységek, adott-e valami kívánalmakból áruljon el vanszépet, boldogítót az eltelt 365 lamit nekünk néhány ember.Tz7P mellbem?tette'é’ “ *««« ‘ »*. És beválnak-e az újesztendő latkoztuk, a kívánság-listát , reménységei, titkos kívánság nem tudjuk közreadni, mégis ágai, melyekről jóformán csak ízelítő, mit várnak 1958-ban? Lakásépítés, kirándulások,kulturális megmozdulások a KISZ terveiben A KISZ jövő évi tervéről, a városi bizottság munkájáról Fülöp János, a városi bizottság titkára nyilatkozott. ? Az év legérdekesebb, s reszéljük legsikeresebb eseménye a KISZ életében a márcáciusban megrendezendő ifjú?sági hét lesz. Ezt a fiatalok a kulturális és sport seregszeml ölésének szánják. Az alapszer- 5 vezetek fiataljai már most 5 lelkesen készülnek erre a seregszemlére. Az ifjúsági hét 5 keretében a Rajkó zenekarhoz hasonlóan meghívják vendégszereplésre az Állami Népi Együttest is. A diák fiatalokmájusban kirándulással, túrákkal egybekötve középiskolás napokat szervednek. Nyáron az ország legszebb videókén sátortábort, előzetes tervek szerint Eger kányákén létesítenek. A központi kultúrotthonban vasárnaponként a fiatalok kérésére már januárban megrendezik a vasárnapi össz- táncokat. Erre szívesen eljönnek a fiatalok, s kevés pénzért megfelelő környezetben szórakozhatnak. A szórakozáson túl komoly munkára is gondolnak a Kommunista Ifjúsági Szövetségtagjai. A városi bizottság tértvé, hogy március 22-évelDebrecenben megszervezik aszocialista vasárnapokat. Ezeken a vasárnapokon a szerkezet fiataljai részt vesznek24 háznak az építésében. Ezeket a lakásokat elsősorban fiatalok, kiszesek kapják majd meg. •Januárban, de az év más időszakában is alapszervezeti titkárok és tagok részére tanfolyamot szerveznek. Ezeket a tanfolyamokat legújabb és bevált módszer alapján nem Debrecenben, hanem az ország szép tájain turistaházakban, üdülőkben kívánják megtartani. Domán Gyula labdarúgó, NB I-es csapatot Debrecennek : " Nagyon örülök, hogy asokezres debreceni szurkoló,tábornak örömet okoztunk, amikor a DVSC megszerezte az NB II-ben az őszi elsőséget. S hogy mit várok 1958-tól? Bízom abban, hogy a Keleti-csoport első helyén végzünk. Ehhez az kell, hogy 1958-ban, már az első tavaszi mérkőzésekre is feljavuljon a DVSC támadósorának játéka, sokkal gólképesebben kell játszania, mint 1957 őszén. Az eddigieknél még lelkesebben is kell játszani minden egyes játékostársamnak, némelyik labdarúgónak a magatartásán kell változtatni, nehogy egyegy rossz teljesítmény befolyásolja a csapat eredményességét és 1958-ban is csak füstbe ment terv legyen az NB I-be jutás gondolata. A pincér . Szeretetet, megértést Farkas bácsi ragyogó mestere a felszolgáló szakmának. Előzékeny, fürge és figyelmes. Kérdezem tőle, mit vár az újévtől? Kicsit illetődött és lámpalázas, hogy nyilatkoznia kell. — Békességet, szeretetet és megértést az embertársak, között __ — ezt mondja. És belőle valóban a békesség, szeretet és megértés árad oly melegen, mint egy kedves kandallóból. Az anyakönyvvezető: Több lakást és kevesebb válást Az anyakönyvvezetőnél, Deák Sándornál, kedves régi ismerősömnél ünnepi forgalom van. Bejegyzés, kijegyzés, esketés. Alig bírunk időt nyerni a röpke beszélgetéshez. Most is ifjú pár áll előtte, az ünnepélyes szavak hangzanak, hogy ikszet és ipszilont házastársaknak nyilvánítja. Mit mond Deák Sándor, mit vár 1958-tól? Mit is szeretne? — Rengeteg lakást szeretnék, mert akkor még több lenne a munkánk, így sem panaszkodhatom, volt esküvő szép számmal ebben az esztendőben is, de ha a lakáshiányt megszüntetnék, még többre számítanék. — És van még egy kívánságom, — fűzi tovább szavait, — legyen kevesebb a válás. A fiatal lány: „Két évvel öregebb szeretnék lenni" Kérdezzük talán most a fiatal korosztályt. Miller Éva. Szöszi és tizenhatodik esztendős. Diáklány és színésznő szeretne lenni. A Debreceni Kis Színpadon tanulgatja a „mesterséget” és bújja az iskolai könyveket is. Hogy mit vár az évtől? Kérdezzük meg. — Szeretnék két évvel öregebb lenni... S ez merész kívánság egy nőneműtől, még akkor is, ha 16 esztendős. Szeretném ,még visszafelé is forgatni a kereket. De ez a kétéves öregedés most megérthető. Neki a színművészeti főiskolát, az „életet” jelenti. És, ha nem is teljesülhet ez a kívánalom, hogy 1958-ban két esztendőt öregedjék, mindenesetre közelebb jut a célhoz. Csak szorgalom, tanulás és kitartás kell hozzá. A kéményseprő. Üzemi fürdőt A kéményseprő is vágyakkal teli. Ha kérdezzük, ezer kívánsággal jő elő. — Szeretném, ha fürdőnagyobbítás lenne nálunk. S ezen nem is csodálkozunk. Takács Andrásnak ez az óhajtása jogos és hihetően a jövő év ajándéka lesz, mert kürtőket tisztogatni nem a legtisztább mesterség. , — Mibre vágyik még? — A fizetésünk jó, — mondja, — átlagban kétezeren felül keresünk. Szeretnénk tovább is normára és nem órabérre dolgozni. — Vágyom ezenkívül arra, hogy egyszer végire szerencsém legyen a tortán, mert négy-öt szelvénnyel játszom ugyan, de eddig mindössze 25 forint volt a szerencsém, pedig minden alkalommal kéményseprő tölti ki a szelvényt... A tanácstitkár, IV kultúrokhont — Tiszacsegének közel 8000 lakosa van, tehát nagyközség — mondja Molnár János, a tanács v. b. titkára. — Egyetlen fájó pontunk volt, ami most éppen gyógyulás előtt van már. Nem volt egy megfelelő művelődési házunk. Egy valamire való bált vagy előadást nem tudtunk megrendezni ennek híján. Most már fedél alatt van egy korszerű, minden igényt kielégítő kultúrház. Azt szeretnénk az elkövetkezendő esztendőben elérni, hogy a községfejlesztési hozzájárulásból készülő létesítményünket az új évben átadhatnánk. Négyszáz férőhelyes a terme, hatvannégy négyzetméter a színpadifolytatása az 5. oldalon. MŐT KÍVÁNUNK