Hajdú-Bihari Napló, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

A NÉPI ELLENŐRZÉS • A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA TOVÁBBI SZÉLESÍTÉSE A­z ellenforradalom fegyve­­­­res támadásának leveré­se után, mint minden nagyobb társadalmi megrázkódtatás után, meglazultak az erkölcsi normák. Az ellenforradalmi elemeik a fegyveres harcokban vereséget szenvedtek, de a küzdelmet nem adták fel. A megváltozott körülményeknek megfelelően új módszerekkel igyekeznek ártani a népi de­mokráciának. Fő törekvésük, hogy megtartsák és újabbak­kal szélesítsék kisebb-nagyobb gazdasági pozíciójukat, és ide behúzódva támadják hátba a népi hatalmat. A gazdasági kártevéssel a szocializmus épí­tése alapjainak szétzilálására törekszenek. Az ellenforradalmi elemek aknamunkáját megkönnyíti, hogy a különböző kapitalista, burzsoá eszmék az utóbbi időkben újra élni és virágozni kezdtek. Általános jelenség, hogy meglazult a munkafegye­lem, ismét feléledt a korrupció, a protekcionizmus és tovább éli világát a bürokratizmus. A kapitalista társadalom rothadt­ságát kifejező, az embereik egyéni boldogulását, meggaz­dagodást hirdető eszmék új­ból életre keltek. A ,kaparj kurta, neked is jut” elmélet hirdetői ismételten a kapitaliz­mus újraéledését szeretnék elérni. A burzsoá ideológia hirdetői igyekeznek eszméiket széles körben népszerűsíteni, és ezzel a társadalom erkölcsi morálját züllesztend. Szélté­­ben-hosszában hirdetik, hogy nem érdemes a közösséget érintő, a társadalom javát szolgáló problémákkal foglal­kozni. Nem érdemes az egyé­ni érdeket a köz érdekének alárendelni. Arról beszélnek, hogy „csak a magad boldogu­lásával törődj, arra töreked­jél, hogy minél jobban élj. Saját boldogulásod érdekében még ahhoz is jogod van, hogy tisztességtelen úton jussál na­gyobb jövedelemhez.” Arról beszélnek ezek a fogadatlan prókátorok, hogy csekélység, ha valaki egy szerszámot el­tulajdonít vagy valamilyen más úton módon kisebb-na­gyobb „mellékes keresettel” növeli jövedelmét. Attól sem riadnak vissza, hogy a társa­dalmi tulajdon eszméjét hűen kifejező jelszavakat, mint pél­dául „miénk a gyár’, elferdít­sék és kigúnyolják. Azzal told­ják meg, hogy ha „miénk a gyár” akkor a magunkét visz­­szük. Anarchista szólamokat hangoztatnak, erkölcsi fertő­be szeretnék rántani becsüle­tes dolgozó társaikat. Sajnos az ellenséges nézetek, a társadalmi tulajdon megbe­csülésének lábbal tiprása elég mélyen behatolt sorainkba. Tíz- és százezer forint értékű társadalmi tulajdon vándorol ki a gyárkapun, hogy tisztes­ségtelen jövedelemhez jutas­son egyeseket, akik a társa­dalom nyalkán, becsületes dol­gozókon élősködnek. Ta­lálóan ábrázolja a Ludas Matyi egyik karikatúrája azt a mindenképpen felszá­molandó helyzetet, ami ma sajnos sok üzemiben, kereske­delmi vállalatnál, földműves­szövetkezetnél és máshol is uralkodik. Ez a rajz a gyár udvarán felhalmozott téglara­kást ábrázolja, amelynek szomszédságában két munkás beszélget. Az egyik megjegyzi, hogy el kellene hordani a for­galmat akadályozó kupacokat. A másik javasolja, hogy­ te­gyenek mellé egy táblát és ír­ják rá, hogy „társadalmi tulaj­don“. Nem sokáig kell várni, mert bizonyos, hogy gyorsan elhordják a téglát. Mint min­den karikatúra ez is túloz, de a mondanivalója, a lényege sajnos igaz. Sokan ma úgy te­kintenek a társadalom tulaj­donára, mint a csokiszalmafá­­ra. Nem végleges adatok sze­rint csak megyénkben ebben az évben körülbelül 6 millió forint kárt okoztak az üzemi és vállalati tolvajok, a társa­dalmi tulajdon fosztogatói. Mil ,dezek a jelenségek már régen sürgették, hogy szi­gorúbbá váljon az ellenőrzés. Természetesen ellenőrzést ed­dig is gyakoroltak a különböző intézmények felett. Az üzemek­ben, vállalatoknál, a kereske­­dele­mben és máshol is szerve­zett ellenőrgárda őrködik a nép vagyona felett. Az ellen­őrök igyekszenek is eleget tenni hivatásuknak, felfedik a kárö­ hozó kisebb-nagyobb visszaéléseket. Az Állam­i Ke­reskedelmi Felügyelőség és más ellenőrzéssel foglalkozó szerv is sok visszaélést leplez le. Adottságaiknál fogva (főleg a kis létszám miatt) azonban nem tudják tökéletesen ellát­ni munkájukat. Az ellenőrzé­sek ritkák, és gyakran nem elég alaposak. Nincs meg a kellő intézkedési jogkörük sem ezeknek az ellenőröknek. Számos helytelen — sajnos még mindig érvényben lévő — jogszabály is akadályozza mű­ködésüket. Régi panasz már a földművesszövetkezetek ellen­őrzésénél, hogy a boltvezető a leltárhiányért mindössze egy­havi fizetése erejéig felelős. Ez a helytelen intézkedés szinte csábít a visszaélésre. Ige­n furcsa az a helyzet is, hogy jelenlegi jogszabályaink nem teszik lehetővé, hogy fe­lelősségre vonják azokat a ke­reskedelmi dolgozókat, akik­nél leltározás alkalmából a megengedettnél nagyobb lel­tár-többletet tapasztalnak. Köztudomású pedig, hogy a nagyobb összegű leltártöbblet nem másból, mint a vásárlók, a dolgozók megrövidítéséből származik. Nemrégi adatok szerint például a Debreceni Vendéglátó Vállalat leltár­többlete megközelítette a két­millió forintot. "T­ársadalmi életünk számos visszásságának, a korrup­ciónak, a protekciónak, az üzérkedésnek s más hasonló visszaéléseknek a leleplezése nemcsak a rendőri, bírósági és a hivatalos ellenőrzési szervek munkája kell hogy legyen. Sokkal szélesebb körre kiterjedő, az egész népet át­fogó ellenőrzésre van szükség. S ezt a feladatot a népi ellen­őrzés van hivatva betölteni. Mint ismeretes, ez évben több minisztérium megszün­tette működését. Az átszerve­zések következtében felszámol­ták az Állami Ellenőrzés Mi­nisztériumát is. Ez a szerv nem töltötte be feladatát, bü­rokratikus volt munkája. Szükségessé vált, hogy egész társadalmunkat átfogó népi ellenőrzési szervet hozzunk létre, amely kíméletlen har­cot folytat a visszaélések, a társadalom élősködőinek le­leplezéséért. A dolgozók köré­ből kiindult kezdeményezés következtében előbb az or­szággyűlés államjogi bizottsá­ga, majd az országgyűlés nemrég befejeződött üléssza­ka megtárgyalta és törvény­erőre emelte a népi ellenőr­zésről szóló javaslatot. Az el­fogadott törvényen a szakér­tők hónapok óta dolgoztak, és szinte társadalmunk minden rétegének képviselőit bevon­ták a munkába, meghallgatták észrevételeiket, javaslataikat s ennek megfelelően állították össze a törvényt. A­z országgyűlés által elfo­­gadott törvény biztosítja, hogy kis létszámú apparátus­sal, a társadalmi ellenőrök tíz- és százezreinek bevonásá­val, maga a nép gyakorolja a ellenőrzést társadalmi életük minden területén. A népi el­lenőrzésben részt vevő dolgo­zók kiválogzásában a politika a gazdasági, a kulturális és legkülönbözőbb területein dol­gozókat veszik figyelembe. A népi demokráciához hű, be­csületes, feddhetetlen maga­tartású dolgozókat vonják le ebbe a nagyon fontos társa­dalmi munkába. A törvény ál­tal biztosított jogokkal élve népi ellenőrök bármely álla­mi szervnél, vállalatnál, társa­dalmi egyesületnél, szövetke­zeti vállalatnál végezhetnek vizsgálatot, ellenőrizhetik kisipar és a kiskereskedelem tevékenységét. A népi ellenőrzés intézmé­nyének megszületése természt­­esen nem jelenti azt, hogy háttérbe szorul a hivatásos el­lenőrző közegek munkája. Sőt éppen ellenkezőleg, a népi el­lenőrök és más ellenőrzéssé foglalkozó szervek szere együttműködésére van szük­ség. Csak együttesen, egymás munkáját segítve tudnak ered­ményesen harcolni az életben tapasztalható rendellenességei visszásságok megszüntetéséért Az ellenőrzési munka megja­vításának alapja éppen ebben az összefogásban rejlik. A népi ellenőrzés megvaló­­*’*■ sulása a demokratizmus további kiszélesítését jelenti Lehetővé teszi, hogy a dolgo­zók legjobbjait bevonják az államszervezésbe, akik mun­kájukkal, javaslataikkal és észrevételeikkel elősegítik az államigazgatás tevékenységé­nek további javulását. A nép­­ellenőrök, a népi demokráciá­hoz hű dolgozók támogatásá­val bizonyára sikerese­n fog­nak dolgozni a felelőtlenség az árdrágítók, az üzérek és más, társadalmunk további előrehaladását veszélyeztető elemek ellen. A helyi, a népi ellenőrzésnek ezer szeme és ezer füle lesz, hogy meghallja a dolgozók észrevételeit és kö­telessége, hogy ezeknek ér­vényt szerezzen. A népi ellenőrök, akik ma­guk is a társadalmi élet kü­lönböző területén tevékeny­kednek, éber figyelemmel kí­sérik egyes intézkedések gya­korlati megvalósulását és rög­tön jelezhetik, ha valamilyen elferdítést, törvénysértést ta­pasztalnak az egyébként he­lyes intézkedések valóra vál­tásában. Természetesen népi demokráciánk ezen új szerve­zete csak akkor töltheti be fel­adatát, ha társadalmunk min­den tagja segíti első lépései­ben és a továbbiakban is. A társadalom erejének összefo­gása biztosítja, hogy minél rö­­videbb időn belül megfékez­zük és véglegesen visszaszo­rítsuk a társadalmi tulajdon fosztogatóit és megerősítsük a népi ellenőrzést, közéletünk tisztaságának egyik fő őrét. Megkezdte működését a spekutáció és korrupció ellenes megyei bizottság• Hírt adtunk már arról, hogy a megyei tanács legutóbbi ülé­sén határozatot hoztak a spe­kuláció és korrupció elleni fo­kozottabb tevékenységről és kimondották: Szükséges egy bizottság megalakítása, amely az egész megye területén fel­vegye a harcot a korrupció ellen. Ezt a bizottságot tizenegy taggal most megalakították. Elnöke Tokaji László, a me­ggyei kereskedelmi osztály ve­­­­zetője. A bizottságban helyet foglal a megyei ügyészség el­nöke, a megyei rendőrkapi­tányság vezetője, a kereske­delmi felügyelőség, a felvá­sárlási kirendeltség vezetője és hat megyei tanácstag. Az első ülésen határozatot hoztak aról, hogy minden­­ já­rásban hasonló bizottságot alakítanak. Feladat: a speku­láció és a korrupció leleplezé­se, a bűnösök ellen a minél gyorsabb eljárás megindítása. Kedden már meg is kezdték az ellenőrző tevékenységet, amely nemcsak a piacokra korlátozódik, hanem földmű­­ves szövetkezeti és népboltok­ra, állami áruházakra, vala­s­mint a felvásárló és termény-­ átvevő vállalatokra is kiterje­s­zően munkálkodnak a dolgo- 5­zók érdekében. A megyei kereskedelmi osz-­ tály szakemberei az észlelte hibák alapján azonnal vizs-­ gálatot tartanak és haladékta-2 talanul intézkedéseket tesz-­ nek. " WfjPLopq «58. JANUÁR 1. I­­ Egymillió-nyolcszáz-­­ ezer forintos részjegy befizetés Beszámoltunk már arról,­ hogy a megyében mozgalom, indult azzal a céllal, hogy lé-­­nyegesen növeljék a földmű- é­vesszövetkezetek saját erőfor-­ rásait, fokozzák a tagok rész-­ jegyzését. Az év végéig egy-, millió-nyolcszázezer forint ér­­­tékű részjegyet vásároltak a­ földművesszövetkezeti tagok ! Figyelemre méltó eredmény ez, hiszen hosszú évek alatt nem adtak részjegyekért eny­­nyi­­t, mint most egy év alatt. ! i­u­­eszéend&éai ? ” Szilveszter tájékán egy kicsit önmagunknak beszélünk, még |­s minden ember mérlegre teszi úgy is diszkréció fogadalma , az életét, méricskéli, mit is ka­ mellett. ) por az esztendőtől, beváltak-e Ezekből a titkos vágyakból,­­ “ reménységek, adott-e valami kívánalmakból áruljon el va­n­szépet, boldogítót az eltelt 365 lamit nekünk néhány ember.­­Tz7P m­ellbem?tette'é’ “ *««« ‘ »*­. És beválnak-e az újesztendő latkoztuk, a kívánság-listát , reménységei, titkos kívánság nem tudjuk közreadni, mégis ágai, melyekről jóformán csak ízelítő, mit várnak 1958-ban? Lakásépítés, kirándulások,­­kulturális megmozdulások a KISZ terveiben A KISZ jövő évi tervéről, a városi bizottság munkájáról Fülöp János, a városi bizott­ság titkára nyilatkozott. ? Az év legérdekesebb, s re­­s­zélj­ük legsikeresebb esemé­­­nye a KISZ életében a már­­cáciusban megrendezendő ifjú­­?sági hét lesz. Ezt a fiatalok a kulturális és sport seregszeml ölésének szánják. Az alapszer- 5 vezetek fiataljai már most 5 lelkesen készülnek erre a se­regszemlére. Az ifjúsági hét 5 keretében a Rajkó zenekarhoz­­ hasonlóan meghívják vendég­­szereplésre az Állami Népi­­ Együttest is. A diá­k fiatalok­­májusban kirándulással, tú­­­rákkal egybekötve középisko­lás napokat szervednek. Ny­­­áron az ország legszebb vide­ókén sátortábort, előzetes ter­­­vek szerint Eger kányákén lé­­­tesítenek.­­ A központi kultúrotthonban­­ vasárnaponként a fiatalok ké­­­­résére már januárban meg­­­rendezik a vasárnapi össz-­­ táncokat. Erre szívesen el­jönnek a fiatalok, s kevés­­ pénzért megfelelő környezet­­­ben szórakozhatnak.­­ A szórakozáson túl komoly­­ munkára is gondolnak a Kom­munista Ifjúsági Szövetség­­tagjai. A városi bizottság tér­tvé, hogy március 22-ével­­Debrecenben megszervezik a­­szocialista vasárnapokat. Eze­­­­ken a vasárnapokon a szer­kezet fiataljai részt vesznek­­24 háznak az építésében. Eze­ket a lakásokat elsősorban fia­talok, kiszesek kapják majd meg. •Januárban, de az év m­ás időszakában is alapszervezeti titkárok és tagok részére tan­folyamot szerveznek. Ezeket a tanfolyamokat legújabb és bevált módszer alapján nem Debrecenben, hanem az or­szág szép tájain turistaházak­­ban, üdülőkben kívánják megtartani. Domán Gyula labdarúgó, NB I-es csapatot Debrecennek : "­ Nagyon örülök, hogy a­­sokezres debreceni szurkoló­­,­tábornak örömet okoztunk, amikor a DVSC megszerezte az NB II-ben az őszi elsősé­get. S hogy mit várok 1958-tól? Bízom abban, hogy a Keleti-csoport első helyén végzünk. Ehhez az kell, hogy 1958-ban, már az­ első tavaszi mérkőzésekre is feljavuljon a DVSC támadósorának játéka, sokkal gólképesebben kell ját­szania, mint 1957 őszén. Az eddigieknél még lelkesebben is kell játszani minden egyes játékostársamnak, némelyik labdarúgónak a magatartásán kell változtatni, nehogy egy­­egy rossz teljesítmény befo­lyásolja a csapat eredményes­ségét és 1958-ban is csak füstbe ment terv legyen az NB I-be jutás gondolata. A pincér . Szeretetet, megértést Farkas bácsi ragyogó mes­tere a felszolgáló szakmának. Előzékeny, fürge és figyel­mes. Kérdezem tőle, mit vár az újévtől? Kicsit illetődött és lámpalá­zas, hogy nyilatkoznia kell. — Békességet, szeretetet és megértést az embertársak, kö­zött __ — ezt mondja. És belőle valóban a békes­ség, szeretet és megértés árad oly melegen, mint egy kedves kandallóból. Az anyakönyvvezető: Több lakást és kevesebb válást Az anyakönyvvezetőnél, De­ák Sándornál, kedves régi is­­merősömnél ünnepi forgalom van. Bejegyzés, kijegyzés, es­­ketés. Alig bírunk időt nyerni a röpke beszélgetéshez. Most is ifjú pár áll előtte, az ünne­pélyes szavak hangzanak, hogy ikszet és ipszilont házas­társaknak nyilvánítja. Mit mond Deák Sándor, mit vár 1958-tól? Mit is szeretne? — Rengeteg lakást szeret­nék, mert akkor még több lenne a mun­kánk, így sem panaszkod­hatom, volt esküvő szép számmal ebben az esz­tendőben is, de­ ha a lakás­hiányt megszüntetnék, még többre számítanék. — És van még egy kíván­ságom, — fűzi tovább szavait, — legyen kevesebb a válás. A fiatal lány: „Két évvel öregebb szeretnék lenni" Kérdezzük talán most a fiatal korosztályt. Miller Éva. Szöszi és tizen­hatodik esztendős. Diáklány és színésznő sze­retne lenni. A Debreceni Kis Színpadon tanulgatja a „mes­terséget” és bújja az iskolai könyveket is. Hogy mit vár az évtől? Kérdezzük meg. — Szeretnék két évvel öre­gebb lenni... S ez merész kívánság egy nőneműtől, még akkor is, ha 16 esztendős. Szeretné­m ,még visszafelé is forgatni a kere­ket. De ez a kétéves öregedés most megérthető. Neki a szín­­művészeti főiskolát, az „éle­tet” jelenti. És, ha nem is tel­jesülhet ez a kívánalom, hogy 1958-ban két esztendőt öre­gedjék, mindenesetre köze­lebb jut a célhoz. Csak szorgalom, tanulás és kitartás kell hozzá. A kéményseprő. Üzemi fürdőt A kéményseprő is vágyak­kal teli. Ha kérdezzük, ezer kívánsággal jő elő. — Szeretném, ha fürdőna­­gyobbítás lenne nálunk. S ezen nem is csodálko­zunk. Takács Andrásnak ez az óhajtása jogos és hihetően a jövő év ajándéka lesz, mert kürtőket tisztogatni nem a legtisztább mesterség. , — Mibre vágyik még? — A fizetésünk jó, — mond­ja, — átlagban kétezeren fe­lül keresünk. Szeretnénk to­vább is normára és nem óra­bérre dolgozni. — Vágyom ezenkívül arra, hogy egyszer végire szerencsém legyen a tor­tán, mert négy-öt szelvénnyel játszom ugyan,­ de eddig mindössze 25 forint volt a szerencsém, pedig minden al­kalommal kéményseprő tölti ki a szelvényt... A tanácstitkár, IV kultúrokhont — Tiszacsegének közel 8000 lakosa van, tehát nagyközség — mondja Molnár János, a ta­nács v. b. titkára. — Egyet­len fájó pontunk volt, ami most éppen gyógyulás előtt van már. Nem volt egy meg­felelő művelődési házunk. Egy valamire való bált vagy előadást nem tudtunk meg­rendezni ennek híján. Most már fedél alatt van egy kor­szerű, minden igényt kielégí­tő kultúrház. Azt szeretnénk az elkövetkezendő esztendő­ben elérni, hogy a községfej­­lesztési hozzájárulásból ké­szülő létesítményünket az új évben átadhatnánk. Négyszáz férőhelyes a terme, hatvan­négy négyzetméter a színpadi­­folytatása az 5. oldalon. MŐT KÍVÁNUNK

Next