Hajdú-Bihari Napló, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
rBA JBL "BIHARI Vitás proletárjai egyesüljetek ! 1958. FEBR. 1., SZOMBAT Ujjjj ÁRA 50 filler pjjki Mw IMP HSj m III. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM jSSLj-Sjjj -JBL. lip jy A mezőgazdaság szocialista átszervezése számunkra létkérdés Dögei Imre földművelésügyi miniszter beszéde a mezőgazdaság ez évi legfontosabb feladatairól A megyei tanácsok mező- gazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazga- tóságainak vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetői pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban kétnapos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ez évi feladatokat. Részt vettek az értekezleten a megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felsőoktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettesének megnyitója után, Dögei Imre földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. Az elmúlt évi munkát értékelve megállapította: Eredményes munkát végeztünk hazánk és a dolgozó népünk javára, erőnkhöz mérten mi is hozzájárultunk a munkás-paraszt hatalom megszilárdításához, és a termelés terén elért jelentős eredményekhez. Jelentősek múlt évi nö-vénytermesztési eredményeink. Elérésüket elősegítet- te, hogy a termeléshez szükséges eszközök és anyagok — a gazdasági nehézségek elle- nére — nagyobb mértékben voltak biztosítva, mint az elő jő években. Minőségi kalászos és kukorica vetőmagot 10,5, takarmánynövény vetőmagot 25 százalékkal többet kapták a termelők, mint 1956-ban. Az előző évi 25 700 vagonnal szemben 1957-ben 36 600 vagon műtrágyát kapott a mezőgazdaság. Zavartalan volt az ellátás növényvédő szerekből is. Az 1958. évben jelentősen emelni kell a növénytermesztés általános színvonalát. Elsősorban a talaj termékenység fokozásával kell nagy előrehaladást tenni a szervestrágya kezelés és felhasználás megjavításával, a zöldtrágyázás kiterjesztésével. Központi készletből nagy mennyiségű vetőmagot biztosítunk zöldtrágyázás céljára és ebben az évben 47 680 vagon műtrágyát bocsátunk a termelők rendelkezésére. Nagy gondot kell fordítani a minőségi vetőmag, főleg a tavasz folyamán a hibrid kukorica vetőmag felhasználására, a talajmunkák, a vetés, a növényápolás és növényvédelem sokkal gondosabb elvégzésére, valamint a betakarítási veszteségek csökkentésére. Hasonlóképpen jóval nagyobb gondot kell fordítani a rendelkezésre álló gépek felhasználására, elsősorban az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben, de az egyéni parasztok gazdaságaiban is, biztosítottuk a lakosság za-vartalan ellátását, az ipar nyersanyag ellátását és lénye- gében kielégítettük az exportigényeket is. Ez a rendszer kedvezően hatott a parasztság politikai hangulatára és termelési kedvére is. A miniszter a továbbiakban a termelőszövetkezetek kérdésével foglalkozott. Hazánkban jelenleg — mon- dotta többek között — a szo- cializmus építésének, dolgozói népünk jelenlegi életszínvona- l ia fenntartásának és további '■ növelésének, valamint a mun- kás-paraszt szövetség elmé- lyítésének, a proletárdiktatúra megszilárdításának döntő előfeltétele a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ellenforradalom leverése óta tett párt- és kormányintézkedések következtében értünk el eredményeket. Az ellenforradalom által szétszórt termelőszövetkezetek közül már mintegy 1150 újjáalakult. A múlt év december 31-én 2607 mezőgazdasági termelőszövetkezet működött 126 101 taggal, 1 191 842 hold összterületen, illetve 884 251 hold szántóföldön. A termelőszövetkezetek többsége az elmúlt évben szervezetileg és gazdaságilag megszilárdult, sokat javult a munkafegyelem, s a termelőszövetkezetek termésátlaga lényegesen meghaladta az egyénileg gazdálkodó parasztokét. Az egy munkaegység értéke átlagosan eléri a 39 forintot a múlt évi 33 forinttal szemben. A növénytermelés és az állattenyésztés összehangolásának jelentősége Áttérve az állattenyésztés kérdéseire, hangsúlyozta a miniszter, döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés megfelelő összehangolása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörténjék. Az ellenforradalom itt is nagy károkat okozott, különösen a termelőszövetkezetek állatállományának széthurcolásával. A kormánynak az elmúlt évben kiadott több fontos rendelkezése növelte a tenyésztői kedvet és az állattenyésztés az elmúlt évben nagyrészt kiheverte az ellenforradalom okozta károkat, a mennyiség növekedett és a minőség javult. Az októberi állatösszeírás adatai szerint a vemhes tehenek száma mintegy 50 000-rel nagyobb, mint márciusban volt. Javult a borjúszaporulat is. A tehénállomány jobb minőségét és a jobb takarmányoízást mutatja, hogy előzetes adatok szerint egy tehén átlagos tejtermelése 1957-ben 1900 liter volt, ami 200 literrel több az előző évi átlagnál. Ezután részletesen foglalkozott az állattenyésztés ágaival, majd így folytatta: Fő feladat az állattenyésztésben az 1958. évben ugyanúgy, mint a növénytermesztésben, a terméshozamok növelésével és a termelési költségek csökkentésével többet és olcsóbban termelni. A kor-mány legutóbbi határozata nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztéséhez. Minden állattenyésztési ágban kedvezményes hitelfeltételek mellett jó minőségű tenyészanyag beszerzését teszi lehetvé, az állati termékek termeléséhez pedig kedvező , szerződéses lehetőségeket nyújt. Az állattenyésztés egyes ágaiban a legfőbb feladatok a következők: A szarvasmarhatenyésztésben a jó uanóvégű tenyész- és vágóállatok számának, a vágómarha átlagsúlyának és a borjúszaporulatnak a növelése, valamint a meddőség csökkentése. A termelőszövetkezetekben el kell érni, hogy a tehénsűrűség száz holdankint az eddigi 4,2 darabról legalább hét darabra emelkedjék. A sertéstenyésztésben az átlagos vágósúly csökkentése nélkül lényegesen meg kell rövidíteni a hizlalási időt. A juhtenyésztésben a mennyiségi emelés mellett a minőség javítására kell törekedni. A baromfiállomány fejlesztése érdekében 1958-ban legalább 22 millió naposcsibét kell keltetni. Nagy gondot kell fordítani a többi baromfi tenyésztési ág, különösen a víziszárnyas és pulykatenyésztés fejlesztésére. Az állategészségügy terén különösen a baromfi- pestis teljes felszámolására, a szarvasmarha gümőkór elleni küzdelem megszervezésére és a felnevelési betegségek leküzdésére kell gondot fordítani. A felvásárlási rendszer kedvezően hatott Az értékesítésről szólva mindenekelőtt megállapította a miniszter, hogy a mezőgazdaság 1957. évi exporttervét 108,5 százalékra teljesítette, de az előirányzat 15—20 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Emellett egyes fontos termékekben — baconsertés, vágott baromfi, tojás, hüvelyes magvait, téli alma — jelentős volt az elmaradás. A népgazdaság érdeke megköveteli, hogy a jövőben részleteiben is teljesítsük az exporttervet. A mezőgazdasági termékeket a beadási kötelezettség eltörlése után az állami felvásárlási wadwar keretében A kettősség már évek óta akadályozza a népgazdaság fejlődését Az elért eredmények azonban nem homályosítják el a termelőszövetkezetek fejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban azt a negatív jelenséget, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése nem kielégítő. A kisparcellás gazdálkodás már elavult, a mezőgazdaság szocialista átszervezése objektív szükségesség, ami elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. Számunkra a mezőgazdaság szocialista átszervezése létkérdés, mert a ma fennálló kettősség, amely szerint az iparban a termelés szocialista alapon folyik, ugyanakkor a mezőgazdaságban még ma is a szétaprózott egyéni gazdaságok vannak túlsúlyban, sokáig nem tartható fenn. Ez az állapot nyár évek óta akadályozza a népgazdaság egészséges fejlődését. Ennek ellenére a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében nem folyik megfelelő felvilágosító munka. Sajnos, nem kevés a száma azoknak a párt- és állami funkcionáriusoknak, akik ebben a rendkívül fontos kérdésben nem látnak világosan, elhallgatják a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontosságát, mert úgy vélik, ha ezekről a kérdésekről beszélnek, zavarják az egyéni parasztok termelési biztonságát és elvesztik népszerűségüket. Azok, akik így gondolkoznak, mélységesen tévednek. A termelési biztonságnak rendkívül fontos jelentősége van a termelés fejlesztése szempontjából. De olyan illúziót kelteni a dolgozó parasztokban, hogy az egyéni parcellák örök időkig fennmaradhatnak, nem más, mint a dolgozó parasztok becsapása, ami semmiképpen sem egyeztethető össze a párt politikájával. Az a párt- vagy állami funkcionárius, aki erről nem beszél nyíltan és őszintén a dolgozó parasztoknak és nem tesz meg mindent, ami elősegíti a termelőszövetkezetek fejlődését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, nem szereti igazán a dolgozó parasztságot. A termelőszövetkezetek fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését azonban nem kapkodva, hanem nyugodtan, megfontoltan, s nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való megegyezés alapján, vele együtt kell megvalósítani. Fel kell számolni minden bürokratikus módszert, amely ellentétben áll a lenini önkéntességgel. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat nem bízhatjuk a spontanitásra, mint ahogy ezt a revizionisták mondják. A szocializmus építése nem történhet spontán módon, csak a párt és az állam tervszerű befolyásolása és irányítása útján. Ezért olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely segíti a termelőszövetkezeti gazdaságokat a termelési fölény kialakításában, és amelyek alapján a parasztság jövőjét a termelőszövetkezeti gazdálkodásban lássa biztosítottnak. Termelőszövetkezeteink állandóan növekvő jövedelmű nagyüzemek legyenek Termelőszövetkezeti moz- galmunk gyorsabb ütemű fej-lődésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a jelenleg működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek minél előbb korszerűen felszerelt, sok árut termelő és állandóan növekvő jövedelmezőségű nagyüzemek legyenek. Azt a célt kell kitűznünk, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme a közeljövőben — néhány éven belül — mintegy 25—30 százalékkal meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok jövedelmét. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a téri emelőszövetkezetek mind a nö tvénytermesztésben, mind az állattenyésztésben sokkal jobban használják ki a nagyüzem lehetőségeit, s a nagyüzemi keretek között tényleg nagyüzemi módszerekkel is dolgoalnanak. Sokkal tereszerűbbé kell tenni a termelőszövetkezetek beruházását. Fokozott figyelmet kell fordítani a saját erőből történő beruházások növelésére, s ezeknél nagy gondosságnak, takarékosságnak kell érvényesülnie. Rendet kell teremteni minden termelőszövetkezetben a munkaszervezés és a jövedelemelosztás terén is. Következetesen kell érvényesíteni a munkaegység szerinti elosztás elvét és kedvezőbbé kell tenni az arányt a pénzben és a természetbeni jövedelem között. Ebben az évben a 40—60 százalékos arány kialakítására kell törekedni. A termelőszövetkezetek a jó termésű években képezzenek tartalékokat a gyengébb termésű évekre. Áttérve a gépállomások munkájára, hangsúlyozta a JTpartarcá( a 2. oMaléo) Bulganyin távirata Münnich Ferenchez a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez Moszkva (TASZSZ) NI. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez: „Kedves Münnich elvtárs! A szovjet kormány, valamint a magam nevében melegen köszöntöm Önt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából s kívánom, hogy magas tisztében érjen el nagy sikereket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése alatt a szocializmust építő magyar nép javára. Erősödjék és fejlődjék országaink megbonthatatlan barátsága a marxizmus—leninizmus tanításának mindent legyőző zászlaja alatt”. Moszkva, 1958. január 30. N. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. KÉT BRIGÁD A LEGJOBBAK KÖZÜL Az Orvosi Műszergyárban megjutalmazták a verseny legjobbjait. Horváth Attila a November 7 brigád vezetője szétossza a brigád jutalmát : 1780 forint. Nádházi Sándor csőhúzó brigádja szintén kiváló eredményeket ért el. Munkájukat a szakszervezet, a vállalatvezetőség 3420 forinttal jutalmazta. *0‚KKXKK)0~‚‚XK·C)0›‚‚X·0‚XKKKK·aO›KK)›‚›X)›KH·0‚‚›·0›·0~1 Békegyűlések a debreceni Járműjavítóban A debreceni Járműjavító békebizottsága a napokban 23 helyen , rendezett békegyűléseket az üzem területén. A gyűléseken a békeharc napi feladatait beszélték meg a dolgozók s egyöntetűen kifejezésre juttatták, hogy helyeslik a Szovjetunió békepolitikáját A Járműjavító dolgozóinak kívánsága, hogy a nagyhatalmak tárgyalásokon rendezzék a vitás kérdéseket, az emberiség eleget szenvedett már a háború pusztításaitól. A dolgozók elítélik a tőkés államok törekvéseit hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen atomtámaszpontokat helyeznek el a nyugati országokban. Konyári Sándor, Nagy József és több hozzászóló kifejezésre juttatta a dolgozóknak azt a szándékát, hogy a munkásság békében akar élni és dolgozni. Ma dr. Simonovits miniszterhelyettes tart előadást a klinikán Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete a megyei tanács egészségügyi osztályával karöltve szakmapolitikai előadássorozatot szervezett a megye orvosai és gyógyszerészei számára. Ma délelőtt 10 órakor a szülészeti klinika tantermében kerül sor a második előadásra, amelyet dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese tart „Szemlélet és módszer jelentősége az orvostudományban” címmel. Előadás után a körzeti orvosok részvételével ankétot tartanak a körzeti orvosok problémáiról. A feltett kérdésekre a miniszterhelyettes válaszol. Juhász Lajos Tízéves fennálását az 52. sz. Vállja! A debreceni 52-es számú Autóközlekedési Vállalat ma este ünnepli fennállásának tízéves évfordulóját. Ebből az alkalomból műsoros esttel egybekötött ünnepélyes összejövetelt rendeznek, amelyen Bereczki Sándor igazgató ismerteti a tíz év alatt meglel utat, eredményeiket és az eltük álló feladatokat. Az évforduló alkalmából megjutalmazzák a munkában kitűnt dolgozókat, összesen százhetven embert. Kiváló dolgozó okietot és jelvényt adnak át a vele járó pénzjutalommal tiv -rom dolgozónak. A vállalat vezetői. 52 ezer forint pénzjá'to’mat osztatak ki a híd? v?: ■•.v.Tntss közteredés-.ért indított verseny, leg’ in:TV‘0-' ŐS -17 ŐSZI ? T.3.-« lom oboa k’vó’S eredményt elért gépkocsivezetőknek. Az ünnepséget közös vacsora, műsor és tánc követi.