Hajdú-Bihari Napló, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

­ HAJDú-BIHARI Világ proletárjai egyesüljetek J­HL ÉVFOLYAM, 36. SZÁM HM VNA BÉBIM ÁRA 50 FILLÉR BrfP H Kg W, 1958. FEBRUÁR 12.. SZERDA iJalll JiL sBb JR. JHl «58 M* 1000 hold talajjavítás 450-nél több szarvasmarha, fokozott műtrágya felhasználás a berettyóújfalui járás tsz-einek tervéből A berettyóújfalui járás hu­szonhat termelőszövetkezeté­­ben elkészítették a termelési terveket, s a járási tanács mezőgazdasági osztályán most készítik az összesítést. Ha a terveket összességében vizs­gáljuk, meg kell állapítani, hogy szinte valamennyi ter­melőszövetkezet igen komoly feladatot tűzött ki célul: egy­részt az állattenyésztés nagy­arányú fejlesztését, a hozam emelését, másrészt a munka­igényes növények, a pillangó­sok vetésterületének emelé­sét, s a talajerő utánpótlást. Nagyobb az állatállomány, több takarmány szükséges Érdemes közelebbről is megnézni, mit terveztek ez évre az újfalui járás termelő­­szövetkezetei. Az elmúlt esz­tendőben a termelőszövetke­zeteknél a szántóterületek 10 százalékán termeltek pillan­gós takarmányokat. Ez az akkori állatállománynak ele­gendő takarmányt biztosított. Most azonban már nagyobbak a feladatok, több takarmány­ra van szükség, s éppen ezért most a szántóterület I0 száza­lékán termelnek már pil­langósokat, nem számítva a felülvetése­­ket. Ha már a takarmányter­mesztés fokozásáról szólunk, érdemes azt is megnézni, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a szövetkezetek az ál­lattenyésztés fejlesztéséért. A szarvasmarha állományt — amely most már köztudomá­sú, hogy egyik legjövedelme­zőbb forrás­a 450 darabbal emelik. A juh eddig is na­gyon kedvelt állat volt az új­falui járásban. Most újból 5000 darabot vásárolnak és ebből 1500 anyajuh lesz. Az elmúlt évben a szövetkezetek ebben a járásban is alig fog­lalkoztak baromfitenyésztés­sel. Mindössze háromszázra volt tehető a szövetkezetek­ben levő baromfi törzsállo­mány, s most ez évben ezt még kétszázzal növelik, nem beszélve arról, hogy nagyon sok termelőszövetkezet vásá­rol napos baromfit, amelyet évközben értékesítenek. Érdemes még megemlíteni, hogy az elmúlt évben alig már termelőszövetkezet foglalko­zott szarvasmarha hizlalással, és mindannyian jól jártak ve­le, igen jó jövedelemre tettek szert. A 26 termelőszövetkezet­ből most már húszban hizlalnak szarvasmarhát, és ebben az évben közel 1100 darabot adnak át, nem be­szélve arról, hogy több mint 2000 sertés hizlalását is beál­lították a tervbe. Pótolni kell a talajerőt Az eddigi számadatok talán a legmeggyőzőbbek, hogy mi­lyen erőfeszítéseket kell ten­ni a szövetkezeteknek az ál­latállomány számszerű fej­lesztésére. A tervek szerint azonban ugyanilyen, vagy még nagyobb erőfeszítések történnek annak érdekében is, hogy a szántóföldi növé­nyek termését emeljék. En­nek pedig nagyon sok mód­ja van, de elsősorban azt a hiányosságot kell pótolni, ami az elmúlt években nagyon is rányomta bélyegét a termés­­eredményekre, ez pedig a ta­lajerő utánpótlása. A tervek szerint most egy év alatt a termelőszövetkezetek a szán­tóterület 21 százalékát, tehát több mint 2300 holdat istálló­trágyáznak. Eddig két-három év alatt kaptak ennyi trágyát a szántóföldek. A kép azon­ban még így sem lenne teljes, ha nem beszélnénk arról, hogy az átdolgozott tervek szerint milyen jelentős szere­pet kapott a műtrágya fel­­használás is. A tavalyi 2700 hold he­lyett ebben az évben 6500 holdon használnak műtrágyát, s több termelőszövetkezet hol­danként­ műtrágya szükség­lete, illetve felhasználása fe­lül lesz ez egy mázsán. Ilyen többek között a nagyrábéi Kossuth, a berettyóújfalui Le­nin Tsz. A nagyrábéi Új Ba­rázda 195 kilót használ fel holdanként. Hogyan lehet megjavítani a savanyú sziket? A talajerő utánpótlás, a mű­trágya felhasználás már nagy­mértékben elősegíti a többter­melést. A terv azonban más­ról is beszél, s ez pedig a ta­lajjavítás. Köztudomású ugyanis, hogy a berettyóújfa­lui járás mintegy 30 százalé­ka savanyú­szik. Az elmúlt években már sok helyen vé­geztek talajjavítást, s többek között tavaly több mint 700 holdat javítottak meg, aminek terméstöbblete bőségesen meghozta egy év alatt a rá­fordított összeget. Ebben az esztendőben ezt az elkezdett talajjavítási munkát végzik tovább, sőt fokozottabb mér­tékben, mint eddig. Most ugyanis a tervek szerint több mint ezer hold savanyú ta­lajt javítanak meg kémiai úton. A berettyószentmártoni Hajnal Tsz például az elmúlt évben 200 holdon végzett ta­lajjavítást. Ez évben újra 200 holdat javít, jövőre pedig 280 holdat, ami azt jelenti, hogy mind a 680 hold szántóterüle­tükön elvégzik a talajjavítást, biztosítják a magasabb hozam elérését. Számos érdekes dolgot le­hetne még kiragadni a be­rettyóújfalui járás termelőszö­vetkezeteinek tervéből. Töb­bek között az öntözést is, amelyre ebben az évben igen nagy lehetőség van. Darvason és Csökmőn például ez év­ben és jövőre több mint 300 hold új rizstelepet szeretné­nek építeni, s megvalósítani a szántóföld öntözést is. Az erőfeszítések, amelyeket a termelőszövetkezetek tesz­nek most, természetesen nem hiábavalók. A több állat, a magasabb terméseredmények a tagoknak is meghozzák a magasabb jövedelmet. Az elmúlt évben egy mun­kaegységre 34,30 forint jutott. Ebben az évben a munkaegység értéke az előzetes számítás szerint közel 40 forint lesz. Természetes, hogy a tervek­ben lefektetett terméseredmé­nyeket még mindig lehet emel­ni, különösen ha az időjárás is kedvez. Akkor pedig mun­kaegységenként­­ még több jut. R. B. Hállási HÍREK. Egy fejlődő új vállalat Alig három éve kezdte meg munkáját a Hajdúnánási Vas­ipari Vállalat. A cél akkor az volt, hogy közszükségleti cik­kek gyártásával segítse a he­lyi ellátást. 1957-ben az első negyedév tervösszege 200 ezer forint volt. 1958-ban pedig a januári tervteljesítés 210 ezer forint. A múlt évi tervét 125 százalékra teljesítette a válla­lat, létszáma a kezdeti 23-ról 70 főre emelkedett, s külön 85 főnyi ládagyári részlege is van mér. A munkások kere­seti lehetősége is jelentősen emelkedett, s munkakedvüket növeli az is, hogy az anyag­ellátási nehézségek megszűn­tek. Fülöp Emi­l Jó eredmények a Háziipari Szövetkezetnél Hajdúnánás nevezetes az ősi háziiparáról, a „tcalapkö­­tésről’­ Idős nézükék mesél­­getnek kis unokájuknak, és­­ közben sebesen peregnek uj­­­­jaik k­özött a szalmaszálak, hogy sok száz öles fonattá szőve ,még jelentős exportcik­ket is képezzenek. Ki gondol­ná az egyszerű sárga szalma­szálakról, hogy a hajdúnánási Háziipari Szövetkezet 3 millió forint jövedelemre tesz szert belőle?!Nem egy olyan dolgo­zó van, ahol a szalmafonásból él, és havi 1500 forintot is megkeres. Elismerést érdemel ennek a szövetkezetnek a munkája azért is, mert 325 tagja és körülbelül 2000 be­dolgozója között nagyon sok a csökkent munkaképességű. A szövetkezet az év végén — legalábbis a mostani tervek szerint — másfél havi kere­setnek megfelelő juttatást biz­tosít a dolgozóknak. A szövetkezet jól dolgozik, s megérdemelné, hogy mielőbb megfelelő üzemhelyiséghez jusson. Ebben a törekvésben most a helyi tanács és a párt­­szervezet is támogatja. Miért nincs friss kenyér? (Tudósítónktól.) Ezt kérde­zik a hajdúnánási háziasszo­nyok és erre felelnek a sütő­ipar dolgozói azzal, hogy bár hálás köszönettel fogadták a kormány rendelkezését az éj­jeli műszak megszüntetéséről , azonban ezt a jelentős szo­ciális intézkedést nyomon kö­veti a közönség panasza: nincs reggel friss kenyér és sütemény. Ennélfogva a ke­nyér fogyasztása nagymérték­ben csökkent, viszont ennyi­vel több házikenyér sül a ke­mencében, mert a háziasszo­nyok a piacról vesznek­­finom­lisztet és így sütnek friss ci­pót, mely nem kerül több pénzbe, ha a fáradságot nem számítjuk. Persze, az a baj, hogy erre nincs ideje minden asszonynak. Vannak háziasszonyok, akik az éjjeli műszak visszaállítá­sát kívánnák, nem gondolva arra, hogy a sütőmunkások­nak is van családi élete és féltett egészsége, hiszen a vá­ros zajában nem mindig lehet nappali alvással pótolni az éjszakai alvást. Nem ez a megoldás. Hogy friss kenyér legyen, elsősorban másutt kell javí­tani a munkán. Ha a szállítás késedelmes, a boltok pedig déli egy órától négy óráig zárva vannak, akkor előfor­dul, hogy csak este, a zárás előtti órákban érkezik az üzletekbe — már a másnapra való — friss kenyér. Egyetlen megoldás az lenne, ha a Sütő­ipari Központ — Hajdúnáná­son is van erre adottság és talán pénzügyi keret is — legalább még két sütőüzemet állítana fel, egyúttal több szállító eszközt is biztosítana, így megszűnnének a pana­szok és mindennap friss ke­nyér kerülne a dolgozók asz­ta­lára. Ut­cát neveztek el Petru Grozáról Nagylétán Nagylétán a tanács, a nép­front és más társadalmi szer­vek azt a javaslatot terjesz­tették a tanács végrehajtó bi­zottsága elé, hogy utcát ne­vezzenek el Petru Grozáról, a román nép nagy fiáról. Nagy­létán a román nemzetiségi nap keretében tartanák a Petru Groza emlékének szánt ünnepséget, s az utca név­adási ünnepségét is. Megalakult a március 15-i ünnepséget előkészítő bizottság A Hazafias Népfront debreceni városi elnöksége és a KISZ városi végrehajtó bizottsága együttesen rendezi meg az idén a március 15-i ünnepségeket. Az ünnepségek előké­szítésére kedden délelőtt a különböző társadalmi szervek kép­viselőiből bizottság alakult. A bizottság első ülésén már nagy vonalakban kialakította az ünnepség tervezetét. Az elképzelések szerint március 14 én este ünnepséget rendeznek a központi kultúrotthonban. Az ünnepi beszéd elhangzása után kultúrműsort mutatnak be. Március 15-én a KISZ-alapszervezetek fiataljainak kép­viselői koszorúkat helyeznek el a Petőfi- és Kossuth-szobor talapzatán. A fiatalok megkoszorúzzák Petőfi egykori ,Batthyány utcai­ lakóházán elhelyezett emléktáblát, valamint a Kollégiumban levő Petőfi-szobrot is. Március 15-én este a központi kultúrotthonban a KISZ nagyszabású bált rendez. Az általános iskolai fiatalok — a Petőfi iskola kezdeményezésére — március 15. tiszteletére szavaló­versenyt rendeznek. Az úthálózat tervszerű fejlesztéséről tárgyalt a k­oraságos közúti ankét A Magyar Tudományos Aka­démia műszaki tudományok osztályának rendezésében­­megtartott országos közúti an­két második napján, kedden Mészáros Komáromy László „Az úthálózat tervszerű fej­lesztése", Koller Sándor „A közúti járművekkel és a köz­úti forgalommal kapcsolatos legfontosabb kutatási és okta­tási feladatok” címmel tartott előadást. Másfél millió forint a vízhálózat bővítésére, rendelők építésére és más létesítményekre A 111. kerületi Tanács ez éri terveiből komoly, szép tervei vannak a III. kerületi Tanácsnak az 1958-as esztendőre. Utcák bur­kolása, vízhálózat kiépítése, iskolák rendbehozatala, kutak fúrása, és még számtalan, a lakosság érdekét szolgáló cél megvalósítása. Ezek a tervek azonban még mélyebb értelmet is nyernek azáltal, hogy a tanács a KISZ városi bizottságával bekapcso­lódott az 1 milliárd forint meg­takarításának országos moz­galmába. Ennek a mozgalom­nak a keretén belül­ épül pél-00000000000000000­0000000000000000000­00000000 toul két olyan orvosi rendelő­­­kerületben, amelyekhez a­izikai munkát a KISZ-tagok adják társadalmi munkával,­g­y azután kettős célt érnek­­: egyrészt az országos moz­­galom eredményeit szaporít­­ák, másrészt a tanács jelen­ős összeget takarít meg, amit más létesítmények beruházó­ira fordíthat. Az egyik orvo­­­i rendelő a Kígyó u. 6. szám alatt Létesül­ a másik — s ez két orvosi rendelő lesz — a Szabadság úti kislakásoknál. Ugyancsak az előbbiek­ alap­on oldják meg a Ködály, a Condoros, és a Tócó vízfolyó­­ok és mellékágainak meder­­isztítási munkálatait s itt 90 ser forintos megtakarításra van kilátás. A III. kerületi Tanács köz­ségfe­jlesztési terve egyébként 1 millió 460 ezer forintot irá­nyoz elő felhasználásra, ezt azonban a tanács túl akarja teljesíteni. Ehhez elsősorban a bevételek fokozása és a lakos­ságnak a társadalmi munkába való bekapcsolódása szüksé­ges. Legjobb példa erre a Já­nosi utcai lakók példája, akik kérték a vízvezetéknek utcá­jukba való bevezetését. Mivel ez a tanács terveiben egyálta­lán nem szerepelt, a lakosság önkéntes felajánlásokat tett, és máris 6 ezer forintot gyűjtöt­tek össze erre a célra. Fel­ajánlottak ezenfelül társad­al­­mi munkát is. A tanácsülés e hó 27-én dönt kérésükről. Szerepel a községf­ej­lesz­tési tervben a Budai Nagy Antal utca páratlan oldalának beton­járdával való ellátása. A ta­nács ezenkívül tervbe vette az Április 4 útja 13. számtól a népboltig terjedő útszakaszon a járda kikövezését is. Új autóbusz fedett váróhelyeket kívánnak létesíteni a Mátyás király és Jánosi utca, valamint a Bálint pap utca és Kincses­hegy sarkán. Százezer forintos költséggel röntgen és laboratóriumi fel­szereléssel ellátott új SZTK rendelőt létesítenek a Dobozi utcai fertőtlenítő m­éret épület­tömbjében. Iskolák rendbehozatala, fel­szerelésük tökéletesítése cél­jából a költségvetésből ebben az esztendőben 800 ezer forin­tot biztosít az állam. Ebből akarják részben megszüntetni a „kétműszakos” tanyai taní­tást, hogy a kinarakó gyere­keknek ne kelljen besötétedés­­ után a feneketlen sárban, hó­ban gyalogolniok. Másrészt a­­ Leány utcai, valamint Csonka­­ utcai iskolák is ebből az ösz­­szegből kapnak 110 ezer forint­­ot a fentebb említett célokra? Nagyon szépek ezek a ter­vek és ténylegesen túl is telje­síthetők, ha a lakosság a társa­dalmi munkával csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a tanács külön k el­­■ indított. Sörfejtő-verseny Debrecenben Sörrel kap­csolatos ver­senyt legtöb­ben fehér asz­tal körül tud­nak elképzelni. Az ilyen via­dal lényege az ürítés­­­ , már­­­mint az üve­gek tartalmá­nak kiürítése. Azt már csak a ,,sör szakma” berkein belül tudják, hogy a palackok töl­tése is lehet versenyszerű, s bár ez kevés­bé ismert, mégis a neme­sebbik verseny­fajta. A Kőbá­nyai Sörgyár Debrecenben rendezte meg az idén az or­szág legjobb sörözőinek ta­lálkozóját. A kétnapos verse­nyen részt vevők — szám szerint tizenhatan —, kicse­rélték tapasztalataikat, meg­mérkőztek egymással, és so­kan közülük megszerezték az „Élelmiszeripar kiváló dolgo­zója” címet. Három tagú zsű­ri mérte az időt és értékelte a munkafolyamatot. Somos­i András debreceni, Szoboszlai Erzsébet berettyó­újfalui, Paskon Mária tatai sörfejtők mellett , fiatalok is részt vettek a versenyen, és minden bizonnyal gazdag ta­pasztalatokat szereztek, mert nem egy teljesítmény túlszár­nyalta itt a megszokott hatá­rokat. Egy óra alatt hét hek­tó sön, palackozni nem min­,­dennapi dolog. Viszont az új,­ modern palackmosó egy óra­ alatt­­kétezer üveget tisztít­ meg, tehát csak győzni kell a­ töltéstaván bőven üres üveg.­ Sőt még sör is. Hiszen, hogy­ egy újabb számot mondjunk,, hazánk, évi össztermelése há­rommillió hektoliter. Persze ez a sörtenger csak a palacko­záshoz elég, a fogyasztó kö­zönségnek még nem. Az igény nagyobb, a sörgyártás szak­emberei egy tiszántúli gyárat ígértek, ez a modern, kombi­nát megszünteti majd a jelen­legi sörellátási zavarokat.(kiss) Somosi András (Debrecen) kétszeres sztaha­novista, az élelmiszeripar kiváló dolgozója az egyórás verseny végefelé a 450-ik palackot tölti. Porcsin Jánosné az új palackmosógépet kezeli.

Next