Hajdú-Bihari Napló, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
HAJDú-BIHARI Világ proletárjai egyesüljetek JHL ÉVFOLYAM, 36. SZÁM HM VNA BÉBIM ÁRA 50 FILLÉR BrfP H Kg W, 1958. FEBRUÁR 12.. SZERDA iJalll JiL sBb JR. JHl «58 M* 1000 hold talajjavítás 450-nél több szarvasmarha, fokozott műtrágya felhasználás a berettyóújfalui járás tsz-einek tervéből A berettyóújfalui járás huszonhat termelőszövetkezetében elkészítették a termelési terveket, s a járási tanács mezőgazdasági osztályán most készítik az összesítést. Ha a terveket összességében vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy szinte valamennyi termelőszövetkezet igen komoly feladatot tűzött ki célul: egyrészt az állattenyésztés nagyarányú fejlesztését, a hozam emelését, másrészt a munkaigényes növények, a pillangósok vetésterületének emelését, s a talajerő utánpótlást. Nagyobb az állatállomány, több takarmány szükséges Érdemes közelebbről is megnézni, mit terveztek ez évre az újfalui járás termelőszövetkezetei. Az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezeteknél a szántóterületek 10 százalékán termeltek pillangós takarmányokat. Ez az akkori állatállománynak elegendő takarmányt biztosított. Most azonban már nagyobbak a feladatok, több takarmányra van szükség, s éppen ezért most a szántóterület I0 százalékán termelnek már pillangósokat, nem számítva a felülvetéseket. Ha már a takarmánytermesztés fokozásáról szólunk, érdemes azt is megnézni, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a szövetkezetek az állattenyésztés fejlesztéséért. A szarvasmarha állományt — amely most már köztudomású, hogy egyik legjövedelmezőbb forrása 450 darabbal emelik. A juh eddig is nagyon kedvelt állat volt az újfalui járásban. Most újból 5000 darabot vásárolnak és ebből 1500 anyajuh lesz. Az elmúlt évben a szövetkezetek ebben a járásban is alig foglalkoztak baromfitenyésztéssel. Mindössze háromszázra volt tehető a szövetkezetekben levő baromfi törzsállomány, s most ez évben ezt még kétszázzal növelik, nem beszélve arról, hogy nagyon sok termelőszövetkezet vásárol napos baromfit, amelyet évközben értékesítenek. Érdemes még megemlíteni, hogy az elmúlt évben alig már termelőszövetkezet foglalkozott szarvasmarha hizlalással, és mindannyian jól jártak vele, igen jó jövedelemre tettek szert. A 26 termelőszövetkezetből most már húszban hizlalnak szarvasmarhát, és ebben az évben közel 1100 darabot adnak át, nem beszélve arról, hogy több mint 2000 sertés hizlalását is beállították a tervbe. Pótolni kell a talajerőt Az eddigi számadatok talán a legmeggyőzőbbek, hogy milyen erőfeszítéseket kell tenni a szövetkezeteknek az állatállomány számszerű fejlesztésére. A tervek szerint azonban ugyanilyen, vagy még nagyobb erőfeszítések történnek annak érdekében is, hogy a szántóföldi növények termését emeljék. Ennek pedig nagyon sok módja van, de elsősorban azt a hiányosságot kell pótolni, ami az elmúlt években nagyon is rányomta bélyegét a terméseredményekre, ez pedig a talajerő utánpótlása. A tervek szerint most egy év alatt a termelőszövetkezetek a szántóterület 21 százalékát, tehát több mint 2300 holdat istállótrágyáznak. Eddig két-három év alatt kaptak ennyi trágyát a szántóföldek. A kép azonban még így sem lenne teljes, ha nem beszélnénk arról, hogy az átdolgozott tervek szerint milyen jelentős szerepet kapott a műtrágya felhasználás is. A tavalyi 2700 hold helyett ebben az évben 6500 holdon használnak műtrágyát, s több termelőszövetkezet holdanként műtrágya szükséglete, illetve felhasználása felül lesz ez egy mázsán. Ilyen többek között a nagyrábéi Kossuth, a berettyóújfalui Lenin Tsz. A nagyrábéi Új Barázda 195 kilót használ fel holdanként. Hogyan lehet megjavítani a savanyú sziket? A talajerő utánpótlás, a műtrágya felhasználás már nagymértékben elősegíti a többtermelést. A terv azonban másról is beszél, s ez pedig a talajjavítás. Köztudomású ugyanis, hogy a berettyóújfalui járás mintegy 30 százaléka savanyúszik. Az elmúlt években már sok helyen végeztek talajjavítást, s többek között tavaly több mint 700 holdat javítottak meg, aminek terméstöbblete bőségesen meghozta egy év alatt a ráfordított összeget. Ebben az esztendőben ezt az elkezdett talajjavítási munkát végzik tovább, sőt fokozottabb mértékben, mint eddig. Most ugyanis a tervek szerint több mint ezer hold savanyú talajt javítanak meg kémiai úton. A berettyószentmártoni Hajnal Tsz például az elmúlt évben 200 holdon végzett talajjavítást. Ez évben újra 200 holdat javít, jövőre pedig 280 holdat, ami azt jelenti, hogy mind a 680 hold szántóterületükön elvégzik a talajjavítást, biztosítják a magasabb hozam elérését. Számos érdekes dolgot lehetne még kiragadni a berettyóújfalui járás termelőszövetkezeteinek tervéből. Többek között az öntözést is, amelyre ebben az évben igen nagy lehetőség van. Darvason és Csökmőn például ez évben és jövőre több mint 300 hold új rizstelepet szeretnének építeni, s megvalósítani a szántóföld öntözést is. Az erőfeszítések, amelyeket a termelőszövetkezetek tesznek most, természetesen nem hiábavalók. A több állat, a magasabb terméseredmények a tagoknak is meghozzák a magasabb jövedelmet. Az elmúlt évben egy munkaegységre 34,30 forint jutott. Ebben az évben a munkaegység értéke az előzetes számítás szerint közel 40 forint lesz. Természetes, hogy a tervekben lefektetett terméseredményeket még mindig lehet emelni, különösen ha az időjárás is kedvez. Akkor pedig munkaegységenként még több jut. R. B. Hállási HÍREK. Egy fejlődő új vállalat Alig három éve kezdte meg munkáját a Hajdúnánási Vasipari Vállalat. A cél akkor az volt, hogy közszükségleti cikkek gyártásával segítse a helyi ellátást. 1957-ben az első negyedév tervösszege 200 ezer forint volt. 1958-ban pedig a januári tervteljesítés 210 ezer forint. A múlt évi tervét 125 százalékra teljesítette a vállalat, létszáma a kezdeti 23-ról 70 főre emelkedett, s külön 85 főnyi ládagyári részlege is van mér. A munkások kereseti lehetősége is jelentősen emelkedett, s munkakedvüket növeli az is, hogy az anyagellátási nehézségek megszűntek. Fülöp Emil Jó eredmények a Háziipari Szövetkezetnél Hajdúnánás nevezetes az ősi háziiparáról, a „tcalapkötésről’ Idős nézükék mesélgetnek kis unokájuknak, és közben sebesen peregnek ujjaik között a szalmaszálak, hogy sok száz öles fonattá szőve ,még jelentős exportcikket is képezzenek. Ki gondolná az egyszerű sárga szalmaszálakról, hogy a hajdúnánási Háziipari Szövetkezet 3 millió forint jövedelemre tesz szert belőle?!Nem egy olyan dolgozó van, ahol a szalmafonásból él, és havi 1500 forintot is megkeres. Elismerést érdemel ennek a szövetkezetnek a munkája azért is, mert 325 tagja és körülbelül 2000 bedolgozója között nagyon sok a csökkent munkaképességű. A szövetkezet az év végén — legalábbis a mostani tervek szerint — másfél havi keresetnek megfelelő juttatást biztosít a dolgozóknak. A szövetkezet jól dolgozik, s megérdemelné, hogy mielőbb megfelelő üzemhelyiséghez jusson. Ebben a törekvésben most a helyi tanács és a pártszervezet is támogatja. Miért nincs friss kenyér? (Tudósítónktól.) Ezt kérdezik a hajdúnánási háziasszonyok és erre felelnek a sütőipar dolgozói azzal, hogy bár hálás köszönettel fogadták a kormány rendelkezését az éjjeli műszak megszüntetéséről , azonban ezt a jelentős szociális intézkedést nyomon követi a közönség panasza: nincs reggel friss kenyér és sütemény. Ennélfogva a kenyér fogyasztása nagymértékben csökkent, viszont ennyivel több házikenyér sül a kemencében, mert a háziasszonyok a piacról vesznekfinomlisztet és így sütnek friss cipót, mely nem kerül több pénzbe, ha a fáradságot nem számítjuk. Persze, az a baj, hogy erre nincs ideje minden asszonynak. Vannak háziasszonyok, akik az éjjeli műszak visszaállítását kívánnák, nem gondolva arra, hogy a sütőmunkásoknak is van családi élete és féltett egészsége, hiszen a város zajában nem mindig lehet nappali alvással pótolni az éjszakai alvást. Nem ez a megoldás. Hogy friss kenyér legyen, elsősorban másutt kell javítani a munkán. Ha a szállítás késedelmes, a boltok pedig déli egy órától négy óráig zárva vannak, akkor előfordul, hogy csak este, a zárás előtti órákban érkezik az üzletekbe — már a másnapra való — friss kenyér. Egyetlen megoldás az lenne, ha a Sütőipari Központ — Hajdúnánáson is van erre adottság és talán pénzügyi keret is — legalább még két sütőüzemet állítana fel, egyúttal több szállító eszközt is biztosítana, így megszűnnének a panaszok és mindennap friss kenyér kerülne a dolgozók asztalára. Utcát neveztek el Petru Grozáról Nagylétán Nagylétán a tanács, a népfront és más társadalmi szervek azt a javaslatot terjesztették a tanács végrehajtó bizottsága elé, hogy utcát nevezzenek el Petru Grozáról, a román nép nagy fiáról. Nagylétán a román nemzetiségi nap keretében tartanák a Petru Groza emlékének szánt ünnepséget, s az utca névadási ünnepségét is. Megalakult a március 15-i ünnepséget előkészítő bizottság A Hazafias Népfront debreceni városi elnöksége és a KISZ városi végrehajtó bizottsága együttesen rendezi meg az idén a március 15-i ünnepségeket. Az ünnepségek előkészítésére kedden délelőtt a különböző társadalmi szervek képviselőiből bizottság alakult. A bizottság első ülésén már nagy vonalakban kialakította az ünnepség tervezetét. Az elképzelések szerint március 14 én este ünnepséget rendeznek a központi kultúrotthonban. Az ünnepi beszéd elhangzása után kultúrműsort mutatnak be. Március 15-én a KISZ-alapszervezetek fiataljainak képviselői koszorúkat helyeznek el a Petőfi- és Kossuth-szobor talapzatán. A fiatalok megkoszorúzzák Petőfi egykori ,Batthyány utcai lakóházán elhelyezett emléktáblát, valamint a Kollégiumban levő Petőfi-szobrot is. Március 15-én este a központi kultúrotthonban a KISZ nagyszabású bált rendez. Az általános iskolai fiatalok — a Petőfi iskola kezdeményezésére — március 15. tiszteletére szavalóversenyt rendeznek. Az úthálózat tervszerű fejlesztéséről tárgyalt a koraságos közúti ankét A Magyar Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztályának rendezésébenmegtartott országos közúti ankét második napján, kedden Mészáros Komáromy László „Az úthálózat tervszerű fejlesztése", Koller Sándor „A közúti járművekkel és a közúti forgalommal kapcsolatos legfontosabb kutatási és oktatási feladatok” címmel tartott előadást. Másfél millió forint a vízhálózat bővítésére, rendelők építésére és más létesítményekre A 111. kerületi Tanács ez éri terveiből komoly, szép tervei vannak a III. kerületi Tanácsnak az 1958-as esztendőre. Utcák burkolása, vízhálózat kiépítése, iskolák rendbehozatala, kutak fúrása, és még számtalan, a lakosság érdekét szolgáló cél megvalósítása. Ezek a tervek azonban még mélyebb értelmet is nyernek azáltal, hogy a tanács a KISZ városi bizottságával bekapcsolódott az 1 milliárd forint megtakarításának országos mozgalmába. Ennek a mozgalomnak a keretén belül épül pél-00000000000000000000000000000000000000000000 toul két olyan orvosi rendelőkerületben, amelyekhez aizikai munkát a KISZ-tagok adják társadalmi munkával,gy azután kettős célt érnek: egyrészt az országos mozgalom eredményeit szaporíták, másrészt a tanács jelenős összeget takarít meg, amit más létesítmények beruházóira fordíthat. Az egyik orvoi rendelő a Kígyó u. 6. szám alatt Létesül a másik — s ez két orvosi rendelő lesz — a Szabadság úti kislakásoknál. Ugyancsak az előbbiek alapon oldják meg a Ködály, a Condoros, és a Tócó vízfolyóok és mellékágainak mederisztítási munkálatait s itt 90 ser forintos megtakarításra van kilátás. A III. kerületi Tanács községfejlesztési terve egyébként 1 millió 460 ezer forintot irányoz elő felhasználásra, ezt azonban a tanács túl akarja teljesíteni. Ehhez elsősorban a bevételek fokozása és a lakosságnak a társadalmi munkába való bekapcsolódása szükséges. Legjobb példa erre a Jánosi utcai lakók példája, akik kérték a vízvezetéknek utcájukba való bevezetését. Mivel ez a tanács terveiben egyáltalán nem szerepelt, a lakosság önkéntes felajánlásokat tett, és máris 6 ezer forintot gyűjtöttek össze erre a célra. Felajánlottak ezenfelül társadalmi munkát is. A tanácsülés e hó 27-én dönt kérésükről. Szerepel a községfejlesztési tervben a Budai Nagy Antal utca páratlan oldalának betonjárdával való ellátása. A tanács ezenkívül tervbe vette az Április 4 útja 13. számtól a népboltig terjedő útszakaszon a járda kikövezését is. Új autóbusz fedett váróhelyeket kívánnak létesíteni a Mátyás király és Jánosi utca, valamint a Bálint pap utca és Kincseshegy sarkán. Százezer forintos költséggel röntgen és laboratóriumi felszereléssel ellátott új SZTK rendelőt létesítenek a Dobozi utcai fertőtlenítő méret épülettömbjében. Iskolák rendbehozatala, felszerelésük tökéletesítése céljából a költségvetésből ebben az esztendőben 800 ezer forintot biztosít az állam. Ebből akarják részben megszüntetni a „kétműszakos” tanyai tanítást, hogy a kinarakó gyerekeknek ne kelljen besötétedés után a feneketlen sárban, hóban gyalogolniok. Másrészt a Leány utcai, valamint Csonka utcai iskolák is ebből az öszszegből kapnak 110 ezer forintot a fentebb említett célokra? Nagyon szépek ezek a tervek és ténylegesen túl is teljesíthetők, ha a lakosság a társadalmi munkával csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a tanács külön k el■ indított. Sörfejtő-verseny Debrecenben Sörrel kapcsolatos versenyt legtöbben fehér asztal körül tudnak elképzelni. Az ilyen viadal lényege az ürítés , mármint az üvegek tartalmának kiürítése. Azt már csak a ,,sör szakma” berkein belül tudják, hogy a palackok töltése is lehet versenyszerű, s bár ez kevésbé ismert, mégis a nemesebbik versenyfajta. A Kőbányai Sörgyár Debrecenben rendezte meg az idén az ország legjobb sörözőinek találkozóját. A kétnapos versenyen részt vevők — szám szerint tizenhatan —, kicserélték tapasztalataikat, megmérkőztek egymással, és sokan közülük megszerezték az „Élelmiszeripar kiváló dolgozója” címet. Három tagú zsűri mérte az időt és értékelte a munkafolyamatot. Somosi András debreceni, Szoboszlai Erzsébet berettyóújfalui, Paskon Mária tatai sörfejtők mellett , fiatalok is részt vettek a versenyen, és minden bizonnyal gazdag tapasztalatokat szereztek, mert nem egy teljesítmény túlszárnyalta itt a megszokott határokat. Egy óra alatt hét hektó sön, palackozni nem min,dennapi dolog. Viszont az új, modern palackmosó egy óra alattkétezer üveget tisztít meg, tehát csak győzni kell a töltéstaván bőven üres üveg. Sőt még sör is. Hiszen, hogy egy újabb számot mondjunk,, hazánk, évi össztermelése hárommillió hektoliter. Persze ez a sörtenger csak a palackozáshoz elég, a fogyasztó közönségnek még nem. Az igény nagyobb, a sörgyártás szakemberei egy tiszántúli gyárat ígértek, ez a modern, kombinát megszünteti majd a jelenlegi sörellátási zavarokat.(kiss) Somosi András (Debrecen) kétszeres sztahanovista, az élelmiszeripar kiváló dolgozója az egyórás verseny végefelé a 450-ik palackot tölti. Porcsin Jánosné az új palackmosógépet kezeli.