Hajdú-Bihari Napló, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

A Az angol kormány augusztus 12-re javasolja csúcsértekezlet összehívását a Biztonsági Tanácsban rendezendő London (Reuter) Macmillan angol miniszterelnök csütörtö­kön délután az alsóházban be­jelentette: Nagy-Britannia ja­vasolta, hogy a Biztonsági Ta­nácsban a Közép-Kelet kérdé­séről rendezendő kormányfői értekezlet augusztus 12-én ül­jön össze. Az angol miniszter­elnök közölte továbbá, hogy részt vesz a csúcsértekezleten, akár New Yorkban, akár Genfben vagy másutt tartják is. A Reuter moszkvai jelenté­se szerint Reilly, Anglia moszkvai nagykövete csütör­tökön látogatást tett a szovjet külügyminisztériumban, fel­tehetően, hogy átadja Mac­millan angol miniszterelnök újabb levelét a csúcsértekez­let kérdésében. Az Egyesült Államok kor­mányának válaszát előrelát­hatólag még a csütörtöki nap folyamán átadják Moszkvá­ban. Yorkra szavaz — enged De Gaulle francia miniszterelnök­nek, aki azt szeretné, hogy Európában kerüljön sor az értekezletre. Hammarskjöld elképzelése szerint a csúcsértekezletet a következőképpen kellene ösz­­szekapcsolni a Biztonsági Ta­náccsal: A Biztonsági Tanácsnak előbb össze kell ülnie a szo­kásos nagyköveti szinten és határozatot kell elfogadnia, amely leszögezi, hogy bizonyos kormányfők kifejezték óhaju­kat a közel-keleti kérdés meg­vitatására. Ezután a kormányfők ma­gánjellegű eszmecserét foly­tatnának. Ezt követően je­lentést tennének a Biztonsági Tanácsnak - talán Ham­marskjöld útján — s e jelen­tésük már magában foglal­hatja döntésüket is. Macmillan az akóházban ismertette Hruscsovnak adott válaszát Az angol alsóház csütörtök délutáni ülésén Macmillan miniszterelnök felolvasta Hruscsov szovjet miniszterel­nökhöz intézett válaszlevelét. Macmillan levele többek között így szól: „Ezennel utasítom az Egye­sült Királyság állandó ENSZ képviselőjét, javasolja a Biz­tonsági Tanács elnökének, hogy a 28. cikkely értelmében augusztus 12-én tartsák a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését. Időközben az állandó ENSZ- képviselőknek meg kell vitat­niok a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének előkészí­tését és el kell határozniuk, hogy hol legyen az ülés. Amennyiben megállapodás jön létre a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének megtartá­sában, úgy augusztus 12-én ott leszek az ülésen. Remé­lem, hogy Ön is ott lesz. A magam személyét illetően az ülés színhelyének megfelel New York, Genf vagy bár­mely más, általánosságban el­fogadható hely.” Macmillan miniszterelnök kijelentette az alsóházban, nincs oka feltételezni, hogy Eisenhower elnök nem lenne hajlandó elmenni akár Genf­be, akár New Yorkba. A miniszterelnök nyilatko­zatát a képviselők lelkes éljenzéssel fogadták és Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezére bejelentette, hogy a munkáspárt őszintén üdvözli azt. Macmillan elmondotta to­vábbá, hogy az angol kor­mány már szerdán meghozta döntését, de elhalasztotta an­nak bejelentését addig, amíg nem tanácskozott róla szövet­ségeseivel és a nemzetközösség kormányaival. Macmillan kérdésekre vá­laszolva többi között még a következőket jelentette ki: „Nem szeretném, hogy az értekezletnek zűrzavart és késlekedést okozzunk azáltal, hogy magának az értekezlet megtartásának, továbbá idő­pontjának és színhelyének kérdésén kívül más problémá­kat is tárgyalunk az előkészü­letek idején. Ha azonban elő­rehaladást lehet elérni bizo­nyos más kérdésekben, akkor hiba lenne azt meg nem tol­ni. Bár a három nyugati ha­talom nem értett teljesen egyet a csúcsértekezlet szín­helyét és megrendezésének módszerét illetően, vélemé­nyem szerint e nézeteltéré­seknek nem kell túlságosan nagy jelentőséget tulajdoníta­ni. Mi nem olyan értekezletet akarunk, amely — miután nagy reményeket fűztek hozzá — néhány napig tart és azután teljesen összeomlik. Ha az ér­tekezletet az ENSZ keretei között rendezzük, akkor sok­kal könnyebb megállapodásra jutni talán az ügyrend kérdé­sében és folytatni a múlikat.” Hammarskjöld óhaja: New Yorkban legyen a csúcsértekezlet New York (MTI) Az AP jelentése szerint Dag Ham­marskjöld, az ENSZ főtitkára közölte a küldöttekkel véle­ménye szerint a Közel-Kelet ügyében tartandó csúcsérte­kezletet New Yorkban kellene megrendezni. Számos küldött azt a néze­tét fejezte ki, hogy a terve­zett találkozót esetleg egy európai városban tartsák, bár maga az értekezlet valami­lyen módon összefüggésben lesz az ENSZ Biztonsági Tá­lul­ásával. úgy vélekednek, hogy Eisen­hower elnök és Macmillan an­­gol minisztáreelök - aki Ssik. A TASZSZ közleménye a bagdadi paktum országainak londoni tanácskozásairól Moszkva (MTI) Szerdán este a Szovjetunió külügymi­nisztériumában a külföldi új­ságíróknak átny­újtották a TASZSZ közleményét a bag­dadi paktum tagállamainak július 28—29 között London­ban megtartott tanácskozásá­ról. A közlemény leleplezi a ta­nácskozás igazi célját és rá­mutat arra, hogy a bagdadi paktum tagálla­mainak ez a tanácskozása csupán egyetlen célt szol­gál: az agresszió kiszélesí­tését a Közel- és a Közép- Keleten. A TASZSZ közleménye hangsúlyozza : Az Amerikai Egyesült Államok arra töre­kedve, hogy megmentse ezt a minden eresztékében recsegő támadó tömböt, arra kénysze­rült, hogy levesse álarcát és kijelentse : kész teljesen ma­­gára vállalni azokat a kötele­zettségeket, amelyek ebből a paktumból származnak. A zárónyilatkozatban a ta­nácskozás részvevői nem átal­lották, hogy nyíltan helyesel­jék az Egyesült Államok és Anglia Libanon és Jordánia elleni agresszióját és egyértel­műen mindenkinek tudomásá­ra hozták, hogy készek kiszé­lesíteni az agresszió kereteit a Közel- és a Közép-Keleten. A közlemény a továbbiak­ban hangsúlyozza : „A tények nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a londoni tanácskozás a gyakorlatban nem volt más, mint az összeeskü­vők gyülekezete, akik új agressziós ténykedéseket terveztek a független fej­lődés útjára nemrégen lé­pett arab államok, minde­nekelőtt az Egyesült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok és A­ng­­lia most a bagdadi paktumban részvevő szövetségeseikkel együtt az agresszió további ki­­szélesítésére készülnek”. A közlemény a további­ak­­ban részletesen ismerteti az angol és amerikai haderő, to­vábbá a bagdadi paktum tag­államai hadseregének katonai manővereit s megállapítja : Törökország vezető állami sze­mélyiségei még csak nem is takargatják, hogy intézkedéseiknek a célja Irak és az Egyesült Arab­ Köztársaság elleni táma­dás előkészítése. Izrael — amely támogatja a nyugati hatalmak agresszív intézkedéseit — megengedte, hogy angol és amerikai csapa­tokat és hadianyagokat dobja­nak át területén, továbbá moz­gósítási intézkedéseket tesz. A tények fényében világos­sá válik, milyen nagy a Közel- és Közép-Kelet népeit fenye­gető veszély és milyen érdeke­ket szolgálnak azok az ázsiai országok, amelyek tagjai en­nek a támadó tömbnek. A közelmény befejezésül hangsúlyozza: Ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és más békeszerető országok minden erőfeszítésüket összpontosítják, hogy összhívják azt a csúcsta­lálkozót, amely azonnali in­tézkedéseket fogadna el a Kö­zel- és Közép-Kelet térségé­ben létrejött válság békés meg­oldására, a londoni tanácsko­zás részvevői most teljességgel nyilvánvaló új agresszív in­tézkedéseket dolgoznak ki a katonai viszály további kiszé­lesítésére. Ezzel kapcsolatban talán még világosabbá válik az Egyesült Államok és Anglia kormánya által jelenleg alkal­mazott halogatás taktikájának valódi értelme. Ezek az orszá­gok elzárkóznak a csúcstalál­kozó haladéktalan össze­hívása elől, holott ez a vi­lág népeinek határozott követelése. A bagdadi paktum tagálla­mai kormányainak feltétlenül figyelmet kell fordítaniuk ar­ra, hogy az agresszió további kiszélesítéséből származó fele­lősség és az abból eredő vala­mennyi következmény az Egyesült Államok, Nagy-Bri­­tannia kormányára és a bag­dadi paktum tagállamainak vezető köreire hárul. Újabb öt ország ismerte el az Iraki Köztársaságot Róma (AFP) Az olasz kormány elhatározta, hogy elismeri az új iraki kor­mányt — jelentették be a Chigi-palotában. Olaszország bagdadi követét megbízták, hogy közölje ezt a határoza­tot az iraki kormánnyal. Ankara (AP) Törökor­szág csütörtökön elismerte Irak új köztársasági kormá­nyát. Az ankarai külügyminisz­tériumban átadták Nagyib el Rawi iraki nagykövetnek a török kormány határozatát. Kualalumpur (AP. A malájföldi kormány csütörtö­kön bejelentette, hogy elis­meri az Iraki Köztársaság kormányát. A malájföldi miniszterel­nök és külügyminiszter a ha­tározatról hivatalos jegyzék­ben értesíti az iraki minisz­terelnököt. Tokió (AP) A japán kor­mány csütörtökön úgy dön­tött, hogy elismeri az új ira­ki kormányt. B­é­c­s (AFP) Hivatalosan közölték, hogy Ausztria elis­merte az Iraki Köztársaságot. Seilab tábornokot választották meg Libanon elnökévé Beirut (AP) A libanoni fő­város központját fokozatosan lezárták, amint az elnökvá­lasztás órája közeledett. A parlament egybehívása előtt az ellenzéki front veze­tői ülést tartottak. Szaeb Sza­lam, a felkelők vezetője ki­jelentette, az ülés célja az volt, hogy végleges döntést hozzanak az új elnök megvá­lasztásának ügyében. Két napja az ellenzék köve­telte, hogy az újonnan vá­lasztott elnök szólítsa fel le­mondásra a nyugatbarát Cha­­moun elnököt, akinek hiva­tali ideje szeptember 23-án jár le, és követelje az ame­rikai haditengerészek hala­déktalan visszavonását. Helyi idő szerint 11.27 óra­kor megkezdődött a parla­menti képviselők ülése. Az ülés elején felolvasták az alkotmánynak az elnökvá­lasztásra vonatkozó cikkelyeit. Ezután megkezdődött a sza­vazás. Az első szavazáson két­harmados többség szükséges az elnök megválasztásához. A későbbi szavazásokon elegendő az egyszerű többség is. A parlament első szavazá­sán Sehab tábornok egy sza­vazat híján nem kapta meg a kétharmados többséget. A második szavazáson Sehabot 48 szavazattal választották meg. Ellenfele hét szavazatot kapott. Harcok Beirutban Kedden Beirutból súlyos harcokat jelentettek Chamoun csapatai és a népi erők között. A kormánycsapataik több pán­célkocsit küld­tek a Basta-ne­­gyed köré, amelyet a népi erők tartanak. Béke-nagygyűlés a Margitszigeten A Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága augusztus 1-én, pénteken fél hat órai kezdettel béke-nagygyűlést tart az Operaház szabadtéri színpadán a Margitszigeten. A nagygyűlés előadója Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács Irodájának tagja. Ezer katonai repülőszerencsétlenség hét hónap alatt Amerikában Az amerikai hadügyminisz­térium közlése szerint idén az Egyesült Államokban több mint ezer katonai repülőgép­szerencsétlenség történt, amelynek következtében 664 személy vesztette életét. ARAB Ríffi OlUlÁtIAI IRAK A Tigris és az Eufrátesz alsó folyásánál fekszik. Észa­kon Törökországgal, keleten Iránnal, illetve délkeleten Szaúd-Arábiával és Kuwaittal, nyugaton pedig Jordániával és Szíriával határos. Területe 435 415 négyzetkilo­méter, lakosainak száma 5 100 000, nagy részük arab, jelentős kurd, török örmény és perzsa kisebbséggel. Ural­kodó vallás­a mohamedán. A lakosság 75 százaléka analfa­béta. Fővárosa Bagdad 887 000 lakossal, második legnagyobb városa Moszul (580 000). Kőolajban a világ egyik leg­gazdagabb országa. Olajforrá­sai 1952-ben 1 040 000 000 font­­sterlinget jövedelmeztek. 1956- ban 30 603 074 tonnát termel­tek. Ennek nagy részét az an­gol érdekeltségű Iraq Petro­leum Co. hozta felszínre. Olaj­­termelése az egész közép-ke­leti olajtermelés 16 százalékát teszi ki. Az országban még jelentős arany-, vas-, réz- és mangánlelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a kedve­ző éghajlat évi kétszeri ara­tást tesz lehetővé. Irakban több mint 50 millió datolya­pálmáról szüretelnek, amelyek a világ datolyatermésének 80 százalékát adják, egyéb ter­­mékei a búza rizs, árpa és gyapot. A népesség jelentős hányada félnomád pásztoréle­­tet él. A jó fűvű legelőkön ne­mes fajtájú birkákat és szarvasmarhákat hizlalnak. A földterület több mint három­negyed része 272 nagybirtoko­sé, a datolyaültetvények és a gyapotföldek pedig angol és amerikai tőkések kezén van­nak. Hárommillió parasztnak semmi vagy csak talpalatnyi parcellája van. Az ipari munkásság száma megközelíti a milliót, nagyobb része kisüzemekben dolgozik, egyetlen nagyipari ágazata az olajbányászat, amelyben közel 100 000 munkást foglalkoztat­nak. Története: Irak a hajdani Mezopotámia területének egy részén fekszik. Időszámítá­sunk előtt 4—5000 évvel itt hozták létre az első ismert államalakulatokat, az asszír, babilóniai és szunúr népek. Bagdad az arab kalifátus ide­jén élte fénykorát, amelynek az 1250-es tatárdúlás vetett végett. Irak az egykor egysé­ges arab birodalom részeként a XVI. század elején török hódoltság alá került. Ez az első világháború végéig, négy évszázadig tartott, majd Me­zopotámia angol mandátumos terület lett. 1932-ben lejárt a mandátum, ekkor az Irak­nak átkeresztelt Mezopotámiá­ból az angol stratégiai szük­ségletnek megfelelően lehasí­tották a mai Jordánia terüle-fe­tét, Irak pedig formailag ön­álló királyságként alakult meg. Az angolok a Hasemita ural­kodóházból származó király egyik fiát Irak, másik fiát pe­dig Jordánia trónjára ültették. Az angol uralom megnyomo­rított közállapotokat teremtett. A tömegfelháborodást az 1920-, 1941-, 1943- és az 1952-es években vérbefojtott felkelések jelzik. A második világháború után az angolbarát Nuri Szaid mi­niszter­elnöksége alatt Irakot mindinkább bevonták a kö­zép-keleti angol—amerikai ag­resszív tömbpolitikába. Angol sugalmazásra Irak és Török­ország 1955 februárjában Bag­dadban kölcsönös együttműkö­dési szerződést írt alá, amely a megkötés színhelye után kapta a bagdadi paktum ne­vet. Fél éven belül csatlako­zott a szerződéshez Nagy-Bri­tannia, Pakisztán és Irán. A bagdadi paktumot az iraki közvélemény élesen elítélte és többször tüntetett ellene. 1958 elején a Közel-Kelet teljes újjáalakításának első döntő lépéseként a független­ség és az egység nevében Egyiptom és Szíria egyesülé­séből létrejött az Egyesült Arab Köztársaság. Ennek el­lensúlyozására angol—amerikai ösztönzéssel Irak és Jordánia királyai létrehozták az Arab Szövetségi Államot. Amikor Irak fegyveres erőit a bag­dadi paktum révén a libanoni felkelés leverésére akarták felhasználni, ennek elibe vá­gott a sikeres iraki forrada­lom. A hadsereg — tisztikará­nak nemzeti érzelmű tagjai vezetésével — 1958. július 13- ról 14-re virradó éjszaka szám­­bavehető élenállás nélkül meg­döntötte a monarchiát és ki­kiáltotta az Iraki Köztársasá­got. A felkelők megölték az angol befolyás legfőbb tag­jait: Fejszál királyt, Abdu­­ Illah trónörököst és Nuri Szaid miniszterelnököt. A köztársa­ság első miniszterelnöke a forradalom előkészítésében és végrehajtásában kiemelkedő szerepet játszó Abd­u Karim Kasszám tábornok lett. Az új kormány síkraszáll az arab egység és függetlenség politi­­­kája mellett. Az Iraki Köztársaság kor­mánya szavatolta a nyugati hatalmakkal kötött szerződé­sek megtartását, de ugyanak­kor jelezte, hogy szándékában áll kilépni a bagdadi paktum­ból. Az Iraki Köztársaságot eddig számos ország kormánya ismerte el, köztük az Egye­sült Arab Köztársaság, a szo­cialista országok kormá­nyai, legújabban pedig a Német Szövetségi Köztársaság, Pa­kisztán, Görögország, Olaszor­szág, Japán, Ausztria, Török­ország és Malájföld. LMŰVÉSZETI KOMBINÁT” LESZ Az Ady Endre művelődési otthont neonfény hirdeti es­tenként, de évek óta növeke­dő híre után ma már „sötét­ben” is odatalálnak az embe­rek. Itt tartja előadásait a Csokonai Színház kamara­­­­részlege és a népszerű Dongó Színpad, itt zajlanak az őszi, téli idény zenés irodalmi est­ijei, ide járnak a gyermek­­­­színház kis együttesének elő­­­­adásaira vasárnaponként a debreceni apróságok. Műkö­dött itt már zenei óvoda, ba­lettiskola is, a termeiben ; rendszeres szabás-varrás tan­­­­folyamokat rendeznek, tehát­­ egész sereg tevékenység ka­­­­pott itt magának működési­­ teret.­­ Seprényi Lajos, az­­ otthon igazgatója szinte az egész város kulturális életét­­ igazgatja, mert az Ady ott­­­­hon mellett szárnyai alá tar-­­­tozik a központi kultúrott-­­­hon, a nagyerdei szabadtéri­­ színpad, a külsőségi művelő-­­ dési házak tevékenységének­­ serkentése is. ; S hogy jól végzi feladatát,­­ bizonyság az, hogy az egykor­­ deficites Ady művelődési ott­­­hon ma már szép bevételek­­­­­kel büszkélkedhet, s ez nem­­ kis dolog, ha olyan kulturális­­ intézményről van szó, amely­­ valóban nemes és igényes­­ művészetet támogat.­­ Az Ady művelődési otthon­­ ma már szinte szűknek bizo­nyul a vállalt feladatok­ra.­ AZ ADY MŰVELŐDÉSI OTTHON mára, különösen a közeledő őszi időszaktól, mert az ott­hon az új tervek megvalósu­lásával valóságos művészeti kombináttá válik. Arról van ugyanis szó, hogy a város két legnagyobb, ma még elkülö­nülten működő művészeti csoportja, a Ludas Matyi Bábszín­ház és a Debreceni Kis Színpad is az Ady műve­lődési otthon központi ke­zelésébe kerül. Rendkívül hasznosnak ígér­kezik nagy művészeti csoport­jainknak ez a tömörülése nemcsak gazdasági szempont­ból, de a továbbfejlődés kü­lönféle gátló akadályainak el­hárítása érdekében is. A báb­színház ugyan jelenleg még erősen húzódozik „önállósá­gának”, feladásától, nehezet­ válik meg Kossuth utcai ott­honától, szubvenció hiányá­ban azonban ez az önállóság igen keveset érne, nehezen lenne képes feladatainak ma­gas művészi fokon való mag­valósítására. A Debreceni Kis Színpad ebből a szempont­ból sokkal praktikusabban gondolkodik, s látva fejlődé­sének anyagi korlátait, szí­vesen vállalkozik a művelő­dési otthonnal való fúzióra, annak bőségesebb lehetősége­ket biztosító anyagi keretébe való beilleszkedésre. A cso­port legutóbbi munkaértekez­letének hangulatából erre le­het következtetni. Ha az Ady művelődéd ott­­hon „művészeti kombinátja” megvalósul, az otthoniján a kamaraszínházi előadások mellett az ősztől kezdve szín­padot kap a bábszínház, a Kis Színpad, a Dongó Szín­pad és a gyermekszínház is. A tervek szerint a műve­lődési otthon keretében mun­kálkodó Kis Színpad a meg­felelő anyagi feltételek meg­teremtésével új műsoraival visszatér eredeti hivatáskö­réhez, s elsősorban a megye köz­ségeit, tanyatelepüléseit, olyan helyeit látogatja igé­nyes műsorával, ahol a Csokonai Színház nem tud­ja együttesét működtetni. A művelődési otthon és a Kis Színpad ezzel az elképze­lésével jelentős szolgálatra vállalkozik a falvak kultibá­­lis életének fejlesztése érde- f kében s a megvalósításhoz minden támogatást megérde­­mlel . . .1 ,-s- - - *. -

Next