Hajdú-Bihari Napló, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
T HAJDU-BIHARI Világ proletárját egyesüljetek! ___________ , 1958. NOV. 1. SZOMBAT IHS& SSS £jgg9| /flBEJ. ÁRA: 50 FILLÉR TWm^BT SMk BUP jfiT fijlfe m. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM JSk JkJL. S Wfijlfi A kormány szóvivőjének tájékoztatója a választásról, az 1959. évi tervről, és az időszerű politikai kérdésekről Ma délelőtt Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője válaszolt a bel- és külföldi sajtó tudósítóinak kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan értékelik hazánkban a lengyel párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatását, a válasz így hangzott: A lengyel párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban — őszintén örülünk minden lépésnek, amely a szocialista országok egységét és öszszeforrottságát erősíti. Ebből a szempontból nagyra értékeljük a Gomulka és Cyrankiewicz elvtársak által vezetett lengyel delegáció szovjetunióbeli látogatását, őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kapcsolata a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal mind szorosabbá válik. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szocialista országok közötti testvéri barátság elmélyítése és továbbfejlesztése nemcsak minden egyes szocialista állam érdeke, további fejlődésének és megerősödésének alapvető követelménye, hanem elengedhetetlen alapfeltétele az egész szocialista tábor további megerősödésének és a békének is. ^Mhihedt^ „Virágok szigete** A Brazíliába került magyarokra vonatkozó kérdésre a szóvivő elmondotta : ebben az évben az egész nemzetközi sajtót foglalkoztatta annak a néhány magyar családnak a kálváriája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszökni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is foglalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagyták el Brazíliát. Sorsukról a különböző nemzetközi szervekhez, az ENSZ menekültügyi főbizottságához, a vöröskereszthez sttb. és a magyar hivatalokhoz küldött levelek hű képet adnak. Engedjék meg, hogy néhány szemelvényt felolvassunk ezekből a levelekből. Egy Lindt úrhoz, az ENSZ menekültügyi főbiztosához írt október 1-én keltezett levél így kezdődik : „Mélyen tisztelt Elnök Úr! E levélben több mint 700 személy, gyermek, asszony, férfi fordul Önhöz és önön keresztül a magyar kormányhoz segítségért. Több mint 700, a nyugati propaganda által megtévesztett személy, akiket mint rabszolgákat eladtak és éhhalálra ítéltek. Nem tudunk máshová fordulni védelemért, amagyar komitét, a brazil hatóságok és az organizáció véres, kegyetlen terrorja elől.. A szóvivő ezután beszámolt arról, hogy az úgynevezett magyar komité vezetői több milliót sikkasztottak a disszidensek számára összegyűjtött pénzből, és a hatalmas sikkasztási botrány ma már a brazil bíróság előtt van. A hírhedt „Virágok szigetén" több mint 230 személyt, köztük sok gyereket, asszonyt, beteget és öreget véresre vertek, majd elhurcolták őket az őserdő vidékére. Egy másik levél így kezdődik: „Sanyikám, egy nagy kéréssel fordulok hozzád. Légy szíves ezt az ívet a magyar sajtóhoz és az illetékes szervekhez eljuttatni... fezóval menj vele ajtóról aj-tóra, hogy tudja meg mindenki, milyen lehet a szabad világ’ a ,mesés Nyugat’, ahol kiár nem lehet bírni a nélkülözést és a nyomort, ahol rú,jul becsaptak és félrevezettek a Vámfal311 magyart. Ez a névsor csak a Rióban levő magyarok adatait tartalmazza. Sao Paolóban még 600 magyar van, akik haza akarnak menni, sajnos, ezeknek az adatait még nem tudom elküldeni... Ezt a listát négy példányban küldjük haza, van, aki a szüleinek, van, aki a testvérének. .. Nagyon kérlek a kétszázegynéhány magyar nevében, légy a szószólón!c...” Gyáros László ezután kijelentette : könnyű volna előszedni a Szabad Európa és társai hátborzongató rémmeséit a magyarországi állapotokról, és szembe állítani azokat a külföldre szökött magyarok tényleges helyzetével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valamilyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a külföldre került magyarok kiszolgáltatott helyzetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az illetékes magyar hatóságok már több esetben tárgyalásokat folytattak Lindt úrral, az ENSZ menekültügyi főbiztosával. Meg kell azonban jegyeznem, eddig nem sok látható eredménnyel. Arra a kérdésre, mi a kormány álláspontja az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1958. október 23-i nyilatkozatával kapcsolatban, a szóvivő kijelentette :nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma hallatja hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen természetű megnyilatkozása ugyanis csak azt az egyet bizonyítja, hogy az amerikai kormánykörök csökönyösen ragaszkodnak a más népek belügyeibe való beavatkozás elvéhez és gyakorlatához. A szervezett uszítás csakis a nemzetközi kapcsolatok további rontását, a feszültség fokozását szolgálhatja. A magyar kormány ennek tudatában mélységesen elítéli és visszautasítja az Egyesült Államok kormányának ezt az újabb provokációját. A dunai vízierőművek Megkérdezték a szóvivőt: adhatna-e bővebb felvilágosítást a Duna vízenergiájának hasznosítására létrejött magyar-csehszlovák megállapodás nyomán felépítendő vízierőművekről. A tárgyalások eredményeként — hangzott a válasz — a kérdés most már a megvalósulás stádiumába kerül. A bizottságok megállapodtak abban, hogy elsőnek a nagymarosi vízierőművet kell megépíteni. Az egész, tehát Bratislavától Nagymarosig terjedő közös érdekű Duna-szakasz vízienergiájának hasznosítása, közös tervezésben, beruházásban és kivitelben készült A külkereskedelem helyzete Gyáros László ezután külkereskedelmünk helyzetével kapcsolatos kérdésre válaszolt. A piaci igényeknek megfelelően fokozzuk a komplett gyári berendezések, elsősorban a gyümölcs- és főzelék-, baromfi- és egyéb húsfeldolgozó gyárberendezések, malmok, továbbá hűtőberendezések exportját. Világszerte elismert távközlési iparunk gyártmányainál korszerűsítéseket hajtunk végre. Műszeripari exportunk a nagy szovjet rendelések következtében áttérhet a tömeggyártásra. A lakosság közszükségleti iparcikkekkel való ellátását, a választék bővítését részben a külkereskedelem útján valósítjuk meg. Közszükségleti importcikk-ellátásunk ma már az 1954. évinek hatszorosára emelkedett, a jövő évi behozatali program pedig az import további fejlesztését irányozza elő. Tervbe vettük, hogy nem csupán az itthon gyártott számos közszükségleti cikk alapanyagait importáljuk a baráti és a tőkés országokból, hanem készgyártmányokat is vásárolunk közvetlen fogyasztás céljaira. Bútorhiányunk csökkentésére a következő időszakban nagy beruházásokat hajtunk végre. Osztrák hírkacsák A szóvivő ezután néhány nyugati országgal kapcsolatos külkereskedelmi problémáról szólt, majd reagált arra a bécsi jelentésre, amely szerint „a kommunisták szerdán, október 22-én este az amerikai követség épülete előtt Mindszentyellenes tüntetést szerveztek”. Alig múlik el olyan hét — mondotta a szóvivő —, hogy egyes amerikai hírügynökségek bécsi keltezéssel ne kültörjének Magyarországról egykét kacsát. Gyáros László ezután felvetette a kérdést: miért nem tartotta szükségesnek az Egyesült Államok budapesti követsége, hogy ezt az álhírt kereken megcáfolja. Talán csak nem azért, mert a követség hosszantartó vendégszeretetét élvező Mindszenty vitái a követség beosztottjaira is átragadtak, és tüntető tömegnek nézték a békés járókelőket A Mindszenty- ügyben történt amerikai-magyar jegyzékváltásra vonatkozó kérdésre ez volt a válasz : „A magyar kormány álláspontját Mindszenty ügyében a szóvivői értekezleteken már nemegyszer leszögeztük: a kormány álláspontja nem változott.“ Az 1959-es terv decemberben kerül törvényhozás elé A szóvivő elmondotta, hogy már a gazdasági bizottság jóváhagyta a jövő évi terv keretszámait, a részlettervek egyeztetése, amely rövidesen megkezdődik, eltart néhány hétig, és a végleges tervjavaslat előreláthatólag decemberben kerül a kormány elég végleges adatokkal, tehát még nem szolgálhat, csak néhány fontosabb célkitűzésről adhat hozzávetőleges képet. A jövő évi tervszámokat az eredeti hároméves tervhez képest valamelyest felemelhetjük. A beruházási többletnek mintegy negyedét a lakásépítkezések meggyorsítására kívánjuk fordítani, a megmaradó összegből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tiszavidéki Vegyikombinát építését akarjuk előbbre hozni. A beruházások emelése azonban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppen ellenkezőleg 1959-ben a fogyasztási alapot, csekély mértékben ugyan, körülbelül egy százalékkal, de ugyancsak felemeljük a hároméves terv eredeti előirányzatához viszonyítva. Gyáros László ezután még mezőgazdasági vonatkozású kérdésekre válaszolt, majd az ügyvédi engedélyek felülvizsgálatával, valamint az Ügyvédi Kamara jelenlegi taglétszámával kapcsolatos kérdésre tért ki. Elmondotta: amíg az új ügyvédi rendtartás végrehajtása be nem fejeződik, vagyis addig amíg a panaszok felülvizsgálata folyik, részletes adatokkal nem szolgálhatok. Az ügyvédek túlnyomó többsége máris megkapta vagy a felülvizsgálat során megkapja működési engedélyét. A budapesti rádió — hangzott a következő kérdés — nemrég bejelentette: Mérei Ferencet és Fekete Sándort államellenes bűncselekmények gyanúja miatt letartóztatták. Mikor tárgyalják az ügyet és nyilvános lesz-e a tárgyalás? —■ Az ügyet — mondotta Gyáros László — a szükséges vizsgálat befejezése után tárgyalják. A tárgyalás módját a bíróság határozza meg. A választásról — Nálunk a nép választ és a nép érdekei érvényesülnek a választásokon. Vajon melyik nyugati burzsoá demokráciában kérdezik meg a néptől már a választások előtt, kiket látna szívesen az államhatalomban, a parlamentben? Egyikben sem, Magyarországon viszont 107 000 gyűlésen vitatták meg a választók, kiket jelölnek a listákra. Ez természetes is. Nálunk népi hatalom van, s ez nemcsak a szavazás napján nyilvánul meg, hanem mindennap, tehát a választások előkészítésében is. A jelölőgyűléseken a választóknak körülbelül a fele részt vett, s ezek során csak a fővárosban csaknem tizenötezren szólaltak fel. így volt ez országszerte és ez nemcsak választási rendszerünk demokratizmusának bizonyítéka, hanem a politikai érdeklődést is mutatja, a dolgozók bizalmát a szocialista rendszer, a párt és a kormány politikája iránt. A jelölőgyűlésekről készült jegyzőkönyvek alapján a népfront-bizottságok állították össze a jelölőlistákat, amelyeket végső fokon a választási elnökségek hagytak jóvá A listákat november 5-én függesztik ki. Helyi választási elnökségek, választókerületi bizottságok és az országos választási elnökség őrködik a választás törvényessége felett. Ellenőrzik a választási nyomtatványok elkészítését, az trmákat, a névjegyzékeket. A legmesszebőbmenően ügyelnek a szavazás titkosságára. A választási elnökségek, a választókerületi bizottságok és a szavazatszedő bizottságok munkájában 415 000 választópolgár vesz részt. A választások törvényessége a nép ellenőrzése alatt áll. — A november 16-i választásokon — válaszolta Gyáros László — a párt és a kormány a nép elé áll és az ellenforradalom óta követett politikai vonal megerősítését kéri, hogy tovább haladjon az eddigi úton. A helyes útról, amellyel a nép egyetért és amelyet jóvá fog hagyni, semmilyen irányban nem kanyarodunk el. Új 300 tonnás présgépet állítanak be az Orvosi Műszergyárban. A hatalmas gép a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett és a terv szerint jövő hónap közepén helyezik üzembe. Megnyílt a genfi értekezlet Genf (AFP) Magyar időszámítás szerint pénteken 15 órakor a genfi nemzetek palotájában az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió küldöttsége megkezdte tanácskozását az atomfegyver kísérletek megszüntetéséről. Az első ülésen Carapkin elnökölt. Genf (AFP) A nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek megszüntetésével foglalkozó genfi értekezlet pénteken délután zárt ajtók mögött megtartotta első munkaülését. Az ülés csaknem kétórás tárgyalás után ért véget. A legközelebbi ülést hétfőn délután 3 órakor tartják. Kádár János látogatása Szegeden Kádár János, az MSZMP 'Központi Bizottságának elsőtitkára pénteken Szegedre látogatott. Délelőtt az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatot látogatta meg, ahol együtt ebédelt a munkásokkal az üzem étkezdéjében. Ebéd után sétát tett a városban. A Tisza-hídon, a Dóm téren, a Kárász utcán sokan felismerték és köszöntötték a párt vezetőjét, aki délután a Szegedi Tudomány Egyetem központi aulájában találkozott a város művészeti életének vezetőivel, a szegedi egyetem tanáraival. (MTI) Megkezdte munkájét a nemzetközi egyházi békekonferencia Dr. Bartha Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének áhítatával tegnap reggel kezdetét vette Debrecenben az a négynapos nemzetközi egyházi békekonferencia, amely a világ keresztyéneinek erkölcsi erejét és súlyát kívánja egyesíteni a háborús veszély leküzdésére és a tömegpusztító fegyverek ellen. A konferencia állandó bizottságának tagjai csaknem teljes létszámban megérkeztek a tegnapi megnyitóra, s így a tervezett napirend zökkenőmentesen bonyolódott le Dr. Vető Lajos evangélikus püspök üdvözölte a magyar protestáns egyházak nevében a kül- és belföldi vendégeket, majd V. Hajek, a cseh testvéregyházak zsinati elnöke nyitotta meg a konferenciát. Elsőnek dr. H. Vogel, a berlini Humboldt-egyetem teológiai dékánja mondotta el nagy érdeklődéssel várt alapreferátumát: Keresztyének felelőssége az emberért az atomkorszakban címmel. Beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a világ keresztyéneit egységesen mozgósítani kell azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek egy új, minden eddiginél pusztítóbb háborút akarnak kirobbantani. Dr. B. Pospisil, a prágai teológia professzora, a konferencia főtitkára ezután azokat a feladatokat ismertette, amelyeket az egyházaknak meg kell oldaniuk, hogy tevőlegesen hozzájáruljanak a béke megvédéséhez, egy pusztító atomháború elkerüléséhez. Az ebédszünet után hozzászólások következtek, amelynek során a különböző országok, különböző felekezetű egyházi képviselői tettek hitet a békekonferencia célkitűzései mellett. Ezután került sor négy albizottság felállítására, s a konferencia tagjai szavazással állapították meg az egyes albizottságokba beválasztandók személyét. Este 7 órakor reformáció emlékünnepély volt a Nagytemplomban, ahol igét dr. J. Kiivit észt evangélikus érsek hirdetett . Ülésezik az egyházi békekonferencia. Balról jobbra dr. Bartha Tibor ref. püspök, dr. J. Hromadka a prágai Comenius teológiai fakultás dékánja és dr. A. Wantola lengyel teológiai professzor.