Hajdú-Bihari Napló, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-23 / 277. szám
Ü?&iei élet A Rigoletto bemutató előadásai A Rigoletto bemutatóját a Csokonai Színház opera együttese a mű szelleméhez méltó módon vállalta és oldotta meg november 15-i és 18-i előadásaival, melyeknek méltatása során hadd említsük meg elsőként Rubányi Vilmos zeneigazgató munkáját, mert elsősorban az ő stílusérzéke, nagyvonalú formálókészsége lendítette ilyen magas színvonalra az előadást. Formálása a részletek finom megmintázása mellett is mindvégig a zenei folyamat nagy egységeinek összefogására irányult, s biztos tempóvételeit a drámai kifejezés őszinte, szenvedélyes hangja hatotta át. A hatalmas feladatot jelentő címszerepben Virágos Mihály művészi képességeinek legjavát adta. Különösen ki kell emelnünk drámai énekbeszédének plasztikus, kifejezésteli lüktetését, s az ariózus részek olyan őszinte, bensőséges hangú tolmácsolását, mint aminőt főként a II. felvonás során hallottunk. A dráma folyamán Rigoletto bonyolult alakjában a bohóc fokról fokra háttérbe szorul, hogy helyet adjon a meggyötört és lázadó embernek. Ily értelemben — főként a III. felvonásban — még jobban elmélyíthetné hangban és képzelőerőben egyaránt színes felfogását. Hankiss Ilona megragadóan keltette életre Gilda alakját, a drámai szituációból fakadó érzésvilág és a zenei kifejezés teljes harmóniájával. Hangjának kiegyenlített csengése, kifejező portamentói, hajlékony pianói mögött végig ott éreztük az átélés melegét, s a muzikalitás biztonságát. Örömünkre Ágoston Edit első operai bemutatkozásával igen megnyerő teljesítményt nyújtott. Szép hangja, kultúrált énektechnikája többek között II. felvonásbeli híres áriájában vagy a III. felvonás nagy duettjében is azt bizonyította, hogy operai, pályafutása elé jó reménységgel nézhetünk. A továbbiak során különösen középhangjai és pianói fényének és színeinek kibontása jelent majd számára fontos feladatot. A mantuai herceg alakjában Oszwald Gyula hangjának, de talán egész egyéniségének lírai alapvonását emeljük ki. Tiszta intonációid — bár néhol kissé feszített — éneklése különösen a II. felvonás duettjében, a III. felvonás bensőséges áriájában érvényesült szépein. Életteljes szép kanzonéját meg is kellett ismételnie. Bartha András mantuai hercegként hangjának nemesveretű szépségével, olaszosan hajlékony bel cantojával nyújtott igazi műélvezetet. A magas hangrégiókban is könnyed, természetes hangképzése, muzikális dallammintázása, a Kesztyű-áriától a kanzonéig töretlen vonalban érvényesült. A herceg mindkét alakítójának, s a rendezésnek is figyelmébe ajánljuk, hogy az emberi sorsokon könnyedén átgázoló életfelfogást erőteljesebb színekkel kellene karakterizálni. Tóth József mint Sparafucile jól összeegyeztette mértéktartó, ízléses énekét a megjátszott alak cinikus romlottságával. Magdaléna szerepében Varga Magda hiteles alakot mintázott s színesen izzó hangjával, muzikális énekével jelentősen hozzájárult Tóth Józseffel együtt a zárófelvonás zenei felépítéseihez. Ugyancsak meggyőző volt Bédy B. Évának temperamentumos, biztos énekével és játékával kitűnő Maddalenája. A III. felvonás híres kvartettje — különösen a második bemutatón — lendületesen, jó ritmikai és dinamikai egyensúllyal hangzott el. Monterome alakjában Gazsó László erőteljes drámaisággal mintázta meg mindkét jelenetét. Az udvaroncok kara, élén Bán Elemér, majd Siklós György jellegzetes, jó stílusú Borsa javai, a tehetséges Tessényi János és Tréfás György kitűnő produkciót nyújtott. Tibay Krisztina, Majoros Ilona, Bán Judit és Kovács István harmonikusan illeszkedtek be az együttesbe. A MÁV Filharmonikus Zenekar szépen látta el feladatát, színpad és zenekar között a hangzási egyensúly végig kielégítő volt. A mozgalmas drámaiságra törekvő rendezés Horváth Zoltán kitűnő munkája, helyenként természetesebb beállítást alakíthatna ki. A színpadi képek szépek, de a III. felvonás képe — előtérben a hatalmas szoborral — nem megnyugtató. Csányi Árpád díszletei és Gregus Ildikó kosztümjei korhűek és ízlésesek. A nagy sikert aratott kettős bemutató a Csokonai Színház operaegyüttesének fejlődésében jelentős állomást jelent. Szabó Ernő NAGYZENEKARI EST BARTÓK BEMUTATÓVAL Az Országos Filharmónia hangversenysorozatának második estjét feszült várakozás előzte meg. A hangverseny jelentőségét elsősorban a műsorösszeállítás húzta alá, hiszen Beethoven V. szimfóniáját két — Debrecenben első ízben felhangzó mű — Debussy Egy faun délutánja című hangulatképe és Bartók Hegedűversenye előzte meg. Az Egy faun délutánja a természet és az érzelmek sok-sok változatban pompázó színhatásának választékos, finom zenei érzékeltetése; előadása érthetően igényes, egyben hálás feladat is minden jó zenekar és kellő képzelőerővel bíró karmester számára. Pongrácz Zoltán karnagy lelkiismeretes felkészültséggel, s a mű hangulatvilágába elmerülő intenzitással mutatta be Debussy remekét. A hangverseny csúcspontját Bartók hegedűversenyének debreceni bemutatása jelentette. Az örökké utat kereső, a művészet csúcsai felé törő Bartók forrongó világesemények közepette tépelődő lélekkel komponálta művét. E nyugtalansággal, hajszolt érzésekkel, féktelen szenvedéllyel és bensőséges líra kontrasztjával telített versenymű rendkívüli feladatok elé állít szólistát, zenekart, karmestert, egyaránt. A vezérszólammal csak olyan művész birkózhat meg sikerrel, aki egyformán képes mélyen átérezni és híven kifejezni Bartók tartózkodó, szemérmes líraiságát, egyszersmind lelkében kavargó vad indulatait, robosztus erejét, szenvedélyét és töretlen humánumát. A fiatal művészgenerációhoz tartozó Bodonyi István jelenleg egyetlen hazai hegedűsünk, aki a Bartók-versenyt repertoárjaiban tudhatja. Már a rendkívüli mű hibátlan megtanulásáért is elismerést érdemel. Ámde túl e cseppet sem konvencionális elismerésen, az elragadtatás felsőfokai is jogosak a kivitelezéséért. Bodonyiból sugárzott a biztonság, a pontosság, a mű megértése és átélése. Virtuózkészségét legteljesebben az I. tétel kadenciájának fölényesen biztos megoldása igazolta. Rendkívüli sikere nyomán méltányosnak tartanék, ha e ritkán hallható Bartók művet a fővárosban és másutt is előadhatná. , Pongrácz Zoltán a verseny- mű betanításának rendkívül fáradságos, ám nagyszerűi munkájával, valamint az elő-adás művészi egyensúlyának maradéktalan biztosításával ismét meggyőzően bizonyítotja kiváló muzsikus és dirigens mivoltát. Ne csodálkozjzunk, hogy a rendkívül össz- pontosító agymunkát megkövetelő Bartók-mű után a Sors-szimfóniában vezénylő-sét egyenetlennek éreztük. A szimfónia szárnyaló, lendüle,tes befejezése azonban a művészi mondanivaló teljes meg-sértésére és jószándékú kifejezésére vallott. Méltán érde-melte meg a termet zsúfo-lásig megtöltő hallgatóság lelkes tapsait, miután előzőleg már a Debussy és Bartók bemutató során is rászolgált a sikerre. A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar a Bartóki versenyműben ezúttal önmagát múlta felül hangzásban, pontosságban és kifejező erőben. A bartóki életműnek kijáró művészi alázat és felelősségérzet még a sajnálatosan szűkreszabott próbalehetőségek hátrányait is feledtette ez alkalommal. Bartók hegedűversenyének rendkívüli sikere a budapesti Bartók-fesztiválhoz hasonlóan megmutatta, hogy a nagy magyar mester alkotásai igényes, elmélyült tolmácsolás esetén nem csupán a szakemberek, hanem a zenét kedvelő tömegek számára is hozzáférhetővé és világossá tehetők! - - A debreceni gyermekszínpad bemutatója Az Ady Endre kultúrotthon gyermekszínpada befejezte Maeterlinck: Kékmadár című mesejátékának próbáit. A Kékmadárnak 14 gyermekszereplője van és bemutatójára rövidesen sor kerül. Hangversenynaptár November 24. (hétfő). A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara fővárosi énekesekkel (központi művelődés háza, délután fél 6 és este fél 91) ! 1 30 éves a 11)évi Júzeiuti ► Harminc éve nyitotta meg kapuit Debrecenben a Déri ► Múzeum, a város világhírű kulturális intézménye. Harminc éve nyújt szemléltető ismereteket az érdeklődőknek, elsősorban a hagyományokkal, a kulturális élet fejlődésével ismerkedő fiatalságnak. [ Ebből az alkalomból beszélgetést folytattunk Béres [Andrással, a Déri Múzeum igazgatójával, a Déri [ Múzeum múltjáról, jelenéről, [jövőjéről. Az első városi múzeum 1905. május 22-én Csokonai Vitéz Mihály halálának [ századik évfordulóján nyílt [meg az akkori GazdaságiAkadémia három szobájában,a mai Füvészkert utcai iskola első emeletén. Innen került át a Hatvan utcára Csokonai Vitéz Mihály szülőházába. Déri Frigyes érdeme, [hogy a Hatvan utcai kis múzeumból az ország legszebb, [ legmodernebb és legnagyobb [vidéki egyetemes jellegű múzeuma kialakult. Déri Frigyes, akit semmiféle szál [ nem kötött Debrecenhez, [gazdag gyűjteményét a vámosnak ajándékozta azzal a [céllal, hogy olyan múzeumot [ rendezzenek be, amely méltó [egy egyetemi városhoz. ► Déri Frigyes hagyatéka [ . Déri Frigyes élete céljául [azt tűzte ki, hogy az ifjúság [ nevelésére fordítsa vagyonát, ► s gazdag alapítványt tett a [múzeum új épületének fel■ építésére. A jelenlegi épület 1928-ra készült el Györgyi [Dénes és Münich Aladár tervei szerint. ► Déri Frigyes gazdag, általános jellegű európai hírű ► gyűjteménye és dr. Ecsedi ► István gazdag néprajzi gyüj► teményével együtt most már ► mint egyetemes jellegű, Tiszántúl életét bemutató kiállítás került a város érdeklő► dő közönsége elé. ► Béres András elmondta azt ► a hosszú utat, amíg a múzeum eljutott a mai képéig. ► A régi kiállítás minden érdekessége és újszerűsége mellett is panoptikum jellegű volt és sok tekintetben kuriózumok bemutatására törekedett. A Déri Múzeum a felszabadulás után újjárendezte a kiállítást, s amikor 1949-ben megnyílt, az elsők között volt az országban, amely a bemutató jellegű kiállítással szemben az osztály társadalmi szempontokra figyelemmel rendezte át anyagát. Jelenleg a párt művelődési irányelveinek megfelelően a múzeum régészeti, néprajzi, városi történeti, képző- és iparművészeti, valamint természettudományos kiállításain úgy mutatják be a régi életet, hogy az a mának szóljon, és az ifjúság, valamint az egész látogató közönség meggyőződjék a látottakon át a magyar nép századokon folytatott nehéz küzdelméről a felszabadulásért. Annak is világosan ki kell derülnie, hogy milyen küzdelmes harcot kellett folytatni a két háború között a fasiszta és a kizsákmányoló elemekkel, s milyen nagy utat tett meg a magyar dolgozó nép a felszabadulásig, s a felszabadulás óta napjainkig. Az irodalmi osztály Az elmúlt harminc év alatt anyagban is és új osztállyal gazdagodott a múzeum. Az irodalmi osztály a magyar írók, költők és elsősorban a kiemelkedő debreceni írói egyéniségek szellemi hagyatékát gyűjti. Amíg nem valósul meg az irodalmi múzeum, addig szélesebb kiállítási programmal szerepel az irodalmi osztály a múzeum gyűjteményében. A mezőgazdaság szocialista átszervezését segítő kiállítás a tervek szerint bemutatja a mezőgazdaság régi és mai állapotát. Az elmaradt régimódi földműveléssel szemben bemutatja a korszerű agrotechnikai eljárásokat, s agitatív módon tárja a nyilvánosság elé a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a termelőszövetkezeti mozgalom gondolatát. Nagy gondot fordít a múzeum az ipari emlékek gyűjteményére is. Ehhez azonban az üzemek és vállalatok segítségére lenne szükség, hogy be tudja mutatni egy-egy üzem életét, termelvényét, gyártmányait. Mintakollekcióval bizonyos, hogy az üzemek szívesen segítik a múzeum munkáját. Ezzel kapcsolatban a munkásmozgalmi emlékek gyűjtését, a munkásfolklór minél szélesebb körben és minél jobban való megismerését is szorgalmazzák. A múzeum anyaga állandóan gyarapodik. Jelenleg a néprajzi osztályon kismesterségek anyagából rendeznek kiállítást. Amikor Béres András igazgatót felkerestük, éppen Fazekas Istvánnal, a híres nádudvari fazekas mester, népművésszel tárgyalt. Azt tervezik, hogy berendeznek egy hiteles nádudvari fazekas műhelyt. Új értékek érkeznek A régészeti osztály is sok tárggyal, anyaggal gazdagodott. Kár, hogy a múzeum nem rendelkezik régésszel, mert nap mint nap kerülnek leletek a múzeumhoz. Nemrégen Tiszacsegéről a földművesszövetkezet elnöke küldött egy kis agyagedényt és egy antik aranynyaklánc 22 szemből álló maradványát. Biharnagybajomból Szalai Béla növényápoló nagy, antik, csaknem 10 grammnyi súlyú aranygyűrűt küldött a múzeumnak. A leleteket pinceásás közben találták. Az iparművészeti osztály herendi és Zsolnay-porcelánokkal gyarapodott, míg a képzőművészeti osztály Markó András Halászok a Noémi tavon című képével. Az 1959-es esztendő időszaki kiállítási programja is gazdagnak ígérkezik. A tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a múzeum is méltó emléket kíván állítani. Dokumentációs kiállítás keretében mutatja be a tanácsköztársaság dicső napjait. A levéltári anyag, valamint az üzemek segítségével a helyi vonatkozásokat kidomborítják. Tavasszal kerül sor a kelet-ázsiai gyűjtemény bemutatására, majd kínai tájak, kínai emberek címmel Kína gazdag művészetét, ősi kultúráját mutatják be. Ady Endre halálának negyvenedik évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendeznek. A közeljövőben nyílik a Medgyessy emlékkiállítás, ahol a művész kisplasztikáit mutatják be. 1959-ben ismét megrendezik a népszerű múzeumi napokat. Ez alkalommal az eddig még nem látott kincseket láthatunk, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum ruhakincseit is. Tatarozzák a múzeumot A harmincéves múzeum most új köntöst kap. Ha jó marad az idő, még ebben az évben befejezik a tatarozási munkát. A kormányzat 500 ezer forintot biztosított erre a célra. A belső festési munkálatok is folynak, s decemberben új kiállítási rész megnyitásával gazdagszik a múzeum. Nagy magyar gyermekjáték kiállítás nyílik a II. emeleten. Ez a kiállítás pártunk kulturális programja szellemében készül és fejlődésben mutatja be a gyermekek életét, játékaikon keresztül, szembeállítja a régi és a mai gyermeksorsot. Az 1959-es esztendőben a párt irányításával a városi tanács művelődési osztálya népművelési csoportjának javaslata alapján a Múzeum Barátok Körének munkáját szeretnénk megindítani. Ez már működött és ért is el eredményeket, de tömegbázisában, társadalmi összetételében nem tudott olyan eredményt elérni, mitn azt a művelődési irányelvek megszabták. A 30 éves Déri Múzeum eddigi munkáját és eddig elért eredményeit ezután is tovább akarja szélesíteni, a párt művelődési irányelveinek szellemében. RAZZIA (Magyar film) A ■ Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása 40. évfordulójára új filmet mutatott be a magyar filmgyártás: a Razziát. Egyszerű, mondanivalójában egyértelmű s kifejezésében nagyon is modern filmet, amelynek hatása művészi szempontból is maradandó. A filmhez az alapötletet Nagy Lajos novellája adta. A műfajnak megfelelő tömörség és zárt szerkesztési arány a filmben is megmaradt, s amit Bencsik Imre, a forgatókönyv írója hozzátett, az nagyon is szerves egésze az írás hangulatának, társadalmi igényének. S éppen ezért ez alkalommal a filmet nemcsak szándékáért, hanem kivételes művészi eredményeiért is dicsérni kell. A rendezésért, a fényképezés tökéletességéért, a játék egységéért s mindenekelőtt filmszerűségéért, amellyel a legjobb magyar filmek magasságáig tudott felemelkedni. A film által ábrázolt történelmi helyzet 1932. A nagy gazdasági válság közepe, amikor az utcákra csapódott a munkanélküliség hömpölygő áradata. E hurkot vető idő egyetlen félelmet oldója a párt, a kommunisták. Vállalták a harcot, pedig mindig a félelem árnyékában dolgoztak. De a fény s a tudatos remény nagyobb volt a szívükben. Ha lebuktak, újak léptek a nyomukba, mert halálon túl is hittek az igazságban, a proletariátus győzelmében. A kezdő képmontázs diszszonáns kavargása minden szó nélkül meggyőzőbben érzékelteti ennek a kornak összes ellentmondásosságát. Egyik oldalon szinte már meztelenségig vetkőztetett nők, tobzódás a részegség mámorában, másik oldalon pedig melegedők csapata, ahogy egymást taposva ott szoronganak a gyárból kiáramló forró levegő körül. A film művészi jelentősége ebből a szempontból a legmeggyőzőbb. A társadalmi ellentéteket olyan plasztikusan ábrázolja, hogy egy percig sem lehet illúziónk. Ez az ellentét mindenképpen antagonisztikus, a kibékítés lehetetlen. Egyiknek pusztulnikell. S hogy melyiknek, az még akkor sem kétséges, amikor Tóth József szemére ráborul a halál. A Razzia azonban nemcsak dokumentálja az eseményeket. Alakokon, hősökön keresztül szuggerálja a mai néző felé a harmincas évek minden tragikumát, s a tragikumon túl elővillanó heroikus küzdelmet is. Sőt, ezt a heroikus küzdelmet helyezi a középpontba, és sohasem azáltal, hogy ezt a munkát misztifikálja. Ellenkezőleg. Nagyon is mindennapi tartalmat ad neki, a történet hőseit úgy, és akkor ábrázolja, amikor azok saját lelkiismeretük parancsát teljesítik. Kéét férfi küzd szemünk előtt. Tóth József, a kommunista és Gere János, a Pestre vetődött parasztlegény. Két különböző típus, de valamiben hasonlítanak egymáshoz. Osztályhelyzetükben. De míg az egyik ebből az osztályhelyzetből fegyvert kovácsol magának, a másik csak tapogatózva araszolja a lehetőség veszélyekkel árkolt országútjait. Aztán felnyílik a szeme, szíve, elméje edzetté válik, s katonája lesz annak a hadseregnek, amely megváltani készül a világot. Külön fel kell hívnunk a figyelmet az ábrázolás szimbolikus jelentőségére. Két ember küzd egy egész világ ellen. Rendőrök százai vonulnak ki ellenük, de őket még ez sem akadályozza meg feladatuk teljesítésében. Miért? Mert ezrek, milliók állnak mögöttük, s milyen szánalmassá zsugorodik mellettük a társadalmi rend hivatalos védelmének razziázó hordáim. Legfeljebb megölhetik őket, de legyőzni, azt nem tudják soha. A film végső kicsengése is ez. Tóth József, a kommunista meghal, de az az elv és az az eszme, amit ő képvisel, az már nem halhat meg. Gere Jánost épp az ő példája állítja arra az oldalra, ahol a tudatos harc szervezése és irányítása folyik. A rendező Nádasdy László, a Razziával felzárkózott a legjobb magyar rendezők sorába. Filmje olyan, mint egy József Attila-vers, agitál, meggyőz, kifejezési formái érettek, lebilincselőek. Gere János és Tóth József alakjában olyan típusokat teremtett, akik mindig meggyőző képviselői az általuk megformált alakoknak. A két főhős közül — ezt is meg kell mondanunk — Gere János alakja a találóbb. Árnyaltabb, emberibb és ezáltal teljesebb is. Tóth József figurája néha nélkülözi azokat a közvetlenségeket, amelyeket Gere mindig olyan meggyőzően képvisel. Szirtes Ádám játéka régi, nagy alakításának, a Góz Jóskának a folytatása: ívelő, magasba szárnyaló, csupa szív, csupa emberség. Görbe János játéka itt-ott egyhangúságba torkollik, teljesítménye azonban így is csupa erő, magabiztosság. A többiek — Uray Tivadar, Bulla Elma, Agárdi Gábor —, ha csak vázlatosan is, de jellemző alakjai az akkori társadalom különböző típusainak. Kiemelkedő magyar filmalkotás a Razzia. Hatása mindenképpen méltó ahhoz a témához, amelynek művészi ábrázolását kívánja nyújtani. (b. i.) EI NAPLÓ 1958. NOV. 23.