Hajdú-Bihari Napló, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
HAmiinniARt ! IV. évf. 23. szám lE^PfjA lj§i hMEIi pgQMHB WBT B 8SA ^ flla rL A Nagyszabású rendezési terv alapján az Érien megkezdik Hajdúszoboszló fejlesztését Budapesten a Városépítési Tervező Vállalat műtermeiben Szalai Pál és Kőszegfalvi György építész elkészítette a páratlan hatású, 71 fokos gyógyvizű Hajdúszoboszló általános és részletes fejlesztési tervét, Dúl Dezső építész pedig a fürdő épületeit tervezi. Az általános rendezési és távlati fejlesztési terv fő szempontjainak azt tekintették, hogy Hajdúszoboszló lakossága nagyobbrészt mezőgazdasági dolgozó, a településmód ennek megfelelően alkult ki, és rá’a város központjában jelentkezik a városias jelleg. A településnek ezt a szerkezetét nem változtatták meg, a mezőgazdasági jellegű beépítést megtartották, az áttervezés főként az újonnan kialakított gyógyfürdő övezetet érinti. Figyelembe vették, hogy a város jelenlegi 18 000 főnyi lakossága 10 év alatt előreláthatólag 22 ezerre szaporodik, és a növekvő népesség nagy része már a gyógyfürdővel kapcsolatos munkahelyeken dolgozik majd. A gyógyfürdőnegyed környékére nagy zöldterületet terveztek. Ebben helyezik el a művelődési kertet, a szabadtéri színpadot. Nagyobbítják a csónakázó tavat. A rendezési tervvel egy időben a Mélyépítési Tervező Vállalat elkészült a város egész területére vonatkozó csatornázási, szennyvízderítési és ivóvízellátási tervvel. A részletes rendezési tervben kiképezték a főútvonalakat. Ezek mentén lakóépületeket, szállodákat helyeznek el. A közületi üdülőknek szánt területen juttattak helyet az Egészségügyi Minisztérium 600 ágyas reumakórházának, a SZOT 300 ágyas gyógyüdülőjének, a pedagógus szakszervezet, a MÁV és a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete 100—100, a vasutas szakszervezet 80, a postás 60 személyes üdülőjének. Területet jelöltek ki két 100, három 50 és hat 30 személyes üdülőnek is. A magán üdülőket, hétvégi házakat és a családi lakóházaikat erdővel övezett szép területen, a közületi üdülőktől északra helyezik el A rendezési terv megtartja a gyógyforrások mellett kialakult kertészeteket is, amelyek hasznosítják a felesleges melegvizet. A kertészetek ahelybeli üdülőkonyhájknak,vendéglőknek, éttermeknek termált zöldségféléken kívül virágot is nevelnek és nagy kiterjedésű illatos virágmezőkkel teszik varázslatossá a fürdőtelepet. A részletes rendezési tervvel egy időben már elkészült a gyógyfürdő beépítési tanulmányterve is. Ez új 2000 személyes fedett gyógyfürdő tervét tartalmazza, öltözővel, pihenővel, orvosi helyiségekkel és egyéb intézményeivel. Ide kapcsolódik a 10 000 személyes strandfürdő öltözőépülete. A tószakaszon épül fel a 200 ágyas reprezentatív szálló 1000 személyes étteremmel, amely a strandfürdő közönségét szolgálja ki A hároméves tervben felépül a 300 személyes SZOT gyógyüdülő, a MÁV üdülő, az autóbusz pályaudvar, e"" nyolctantermes iskola, 60 lakás földszintes épületekben, és elkészül a közművesítés első szakasza a fürdőtelephez és a város központjához. A MÁV üdülőt már építik, a SZOT üdülő munkálatai áprilisban kezdődnek és 1960-ra be is fejeződnek. Az idén hozzáfognak más épületek alapozásához is. Csalinkán mutatják be a Tegnap című új magyar fimet Csütörtökön mutatja be a Víg mozi a Tegnap című új magyar filmet A fim Dobozy Imre Szélvihar című drámája alapján készült. Mondanivalójában azonos a két mű, cselekményét azonban a film adta lehetőségek kihasználásával másképpen, szélesebben, sokrétűbben bonyolítja. Az 1956 ősi vihar sokrétű, szerteágazó eseményhalmazatába úgy vezeti a mondanivaló fonalát hogy az egyéni drámákat állítja a középpontba. A történetnek két gyújtópontja van : egy kis város laktanyája és a tanyavilág. Az írónak sikerült mind a két ponton megragad nia a leglényegesebb momentumokat. * Az új magyar filmet Keleti Márton, többszörösen kitüntetett filmrendező rendezte, nagy súlyt helyezve a hitelességre.) Ebben nagy segítségére volt Hegyi Bartafogis Kossuth-díjas operatőr. A darab főbb szerepeit a legismertebb művészek : Makláry Zoltán, Bitskei Tbor, Ladányi Ferenc, Pécsi Sándor, Páger An- tal, Ungvári László, Görbe Já- ■ nos, Kiss Manyi, Gőzön Gyula,, Solti Bertalan, Gobbi Hildat stb. alakítják. ( Jelenet a Tegnap c. magyar filmből Az új magyar fim másik jelenete, CSENDES FOGLALKOZÁS A nagy tanyaközpontban csend van — csak a magtár körül hallunk beszélgetést látunk némi mozgást. Ide tartunk hát, hadd lássunk, tudjunk meg valamit, hogyan megy a munka a téli csendes napokban a hajdúböszörményi Vörös Csillag Tsz központjában. Amott egy új istálló húzódik, tehenekkel, szarvasmarhákkal benépesítették már, pedig még be sincsen vakolva. A magtárban Kiss András meg Sőrés Imre borsót mernek. Szekér áll a magtár előtt — a lovak az istállóban szénáznak még, ne fázzanak addig sem,, amíg megrakják a szekeret takarmánnyal, terménnyel. Apránként ürül ki a nagy magtár. Hordják a takarmányt a jószágoknak, de annak a szekérnek nemcsak ez a dolga. Még akadnak a tagok között, akik nem vitték haza a munkaegységre járó természetbeni jövedelmet. Nem sürgős a dolog — jó helyen van itt a közös magtárban. A tagság , megelégedetten tartja számon, hogy az elmúlt évben a nagy aszály, a terméskiesés ellenére is 62,23 forintot osztottak egy munkaegységre, biztonságos, nyugodt anyagi körülmények között ..telelnek ms át a Vörös Csillag tagjai. S mindjárt, hogy a szó így kihozta, szólanak is a magtárban foglalatoskodók Kiss Imrének meg Kati Sándornak —• ők kinn vannak a szekérnél, rakodnak éppen. Liszt, por fehéríti a ruhájukat, de nemcsak ezen látszik, hogy dolgos, munkás emberek. Főleg a jövedelmükön látszik ez : Kiss Imre 577, Kati Sándor 512 munkaegységet gyűjtött az elmúlt évben. Számítgatjuk, mennyi ez a jövedelem a háztájival együtt, s kiderül, egyiküknél ötvenezer, a másikuknál több mint negyvenötezer forint... Most már csak az van hátra, hogy a fényképezőgéppel is megörökítsük a csendes téli foglalkozást, s további jó munkát, sikereket kívánjunk a szövetkezet télen is foglalatoskodó, szorgalmas tagjainak. Szekér áll a magtár előtt... A magtárban Kiss András és Sőrés Imre borsót mernék. 20 nap ~ 35 belépő r. Földes községben a csön- 0 des téli estéken kisgyűlése/) ken. tanyázások alkalmával mind többször kerülnek szó- 0 ba a szövetkezetek múlt évi /) eredményei. Sokan vitatják a egymás közt — de önmaguk- Vban is a belépni vagy nem a lépni kérdését. S hogy a válasz milyen, az abból is ki i derül, hogy január elsejétől a huszadikáig 35 földesi egyéni paraszt kopogtatott a szövetkezetek kapuján — ennyienkérték felvételüket. Földesen a termelőszövetkezeti élet nagy eseménye, hogy e község két szövetkezete, a Petőfi és a Kossuth a napokban kimondta egyesülését. Mint ottani tudósítónk leveléből olvassuk, az új, nagy szövetkezet vezetőségét a volt Petőfi és Kossuth tagjaiból közösen állították össze. Nagy szövetkezeti gyakorlattal rendelkező emberek lettek a szövetkezet vezetői. Az egyesített tsz a Lenin Termelőszövetkezet nevet vette fel. A tudomány segítsége a tsz-eknek Az elmúlt évben a debreceni Mezőgazdasági Akadéma több tanára, tudományos munka-tő társa egy-egy termelőszövetkezetben vállalta, hogy a gazdálkodáshoz szaktanácsot ad, s evégből rendszeres kapcsolatot tart a szövetkezetekkel. , Hétfőn délután népes értekezletén beszélték meg az elmúltévi gyakorlati munka tanulságait s tapasztalatait. A Mezőgazdasági Akadémián Bencsik István igazgató vezetésével megtartott értekezleten termelőszövetkezeti elnökök is megjelentek. Sok hasznos hozzászólás hangzott el, amelyek azt a meggyőződést fejezték ki, hogy tovább kell fejleszteni a múlt évi kezdeményezést. Ebben az évben az akadémia tanárai, tudományos munkatársai még nagyobb számban és még több termelőszövetkezetnél vállalnak szaktanácsadói munkát, s főleg az új és gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodását segítik. Kereskedelmi ankét lesz Debrecenben Rövidesen ankétot tartanak Debrecenben a kereskedelmi dolgozók részére a megye és a város kereskedelmi osztályai. Az ankéton az 1958-as áruforgalom értékeléséről, a lakosság áruigényének megfelelő kielégítéséről, a kereskedelem kulturáltságának további fokozásáról, új módszerek bevezetéséről, a reklámtevékenység színvonalának emeléséről, a csomagolástechnika megjavításáról lesz szó. Megbeszélik többek között a fokozottabb felelősségrevonást a leltárhiányoknál és a szorosabb kapcsolat létesítését az ipar és kereskedelem között. /Utálnihtdfittyty üzemi büféssel . A vagongyárban a VI. osztály tövében találjuk meg az üzemi büfét, számunkra egy kicsit eldugott helyen ugyan, de a gyár munkásai jól ismerik és napjában többször is felkeresik, hogy tízóraira, uzsonnára vásároljanak egy kis harapnivalót. ) Amilyen kicsi a büfé helyisége, olyan nagy a forgalma. Erről talán Böszörményi Lászlóné, az üzemi büfé kiszolgálója hadd mondja el , véleményét, mert évek óta őszolgál ki és betéve tudja,hogy mi „kell” a munkásnakés mi az, ami „ritkábban” kapható. — Legjobban a 20 forintos kolbászt vásárolják. Ebből mindig van elegendő, hetenként kétszer kapunk nagyobbmennyiséget, elfogy egy dekáig. A töltelékárunak, téliszaláminak, disznósajtnak, felvágottnak a büfében is nagy a keletje. Sokan keresik a téli szalámit, de annál ritkábban tudunk vele szolgálni, mert egy negyedévben csak egyszer kapunk nagyobb mennyiséget. Máskülönben minden héten 40—50 kiló töltelék-húsárut kapunk, s a téli szalámi kivételével mindent tudunk felszolgálni. A húsáruhoz friss kenyérről, zsemléről, cipóról is gondoskodunk. Csokoládé, nápolyi, keksz is megtalálható az üzemi büfében. A munkások jobb ellátását saját termésből is növelik. A büfés a frissen készült kocsonyára, disznókolbászra mutat, melyek mellett tepertő, porc és más „disznóság” hivalkodik. A „saját termés” az üzem hizlaldájában most is hízik, 16 sertés „személyében”. Hogy veszik-e? — Havonta 40—50 ezer forintot forgalmazunk. — Lenne mégis egy kérésünk. Több Munkás cigarettát kérünk. Kossuth cigarettából — amelyet szintén sokan vásárolnak — 60 000 darabot kapunk, Munkásból ugyanakkor csak 10 000-et. Ez pedig kevés. Hogyan kívánják a büfében a munkások jobb ellátását biztosítani? Erre már a munkásellátási osztályról Nagy Mihály ad választ. — Tervünk, hogy a hízók számát 16-ról felemeljük 22- re. Szükség van rá. A gyümölcsellátást is javítani szeretnénk. Téli almát elegendőt vásárolunk, de még így is kevésnek bizonyul. Tegnap például 60 kilogrammot vettünk, s máris alig van belőle. Így van ez minden cikkel, elfogy a jó minőségű és ízletes élelmiszer a vagongyári büfében is. NAPLÓ a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megszel Bizottságának lapja Szerkeszti és kiadja a szerkesztő bizottság Szerkesztőség : Debrecen, Tóthfalusi tér 10. szára Telefon: 21-40 és 34-07 / Kiadóhivatal: Vörös Hadsereg útja 16. előfizetési díj epro hón is forint Telefon : 3001 Terjesztik: a Hajdú-Bihar megyei postahivatalok és fiókposták. Szabadság Lapnyomda, Debrecen 5 F. v.: Bazsó László Azt hallottuk a polgári járásban, hogy egyes vállalatok megbízottai, akik az egyéni parasztság körében különböző termelvények, termények termelésére, illetve hízóállatok szállítására kötnek szerződéseket — nem mindig a helyes eljárást követik. Úgy látszik számukra inkább a prémium és a jutalom a fontos, mint a párt helyes gazdaságpolitikájának alkalmazása, így fordulhat elő, hogy egy-egy termelővel olyan hizlalási szerződéseket kötnek, amelyek alaposan túlhaladják az illető egyéni paraszt gazdálkodásának kereteit. Hallotunk olyan esetet, hogy ötven hízódisznóra is, meg ezenkívül takarmánytermelésre is kötöttek szerződést olyan termelővel, akinek földje ahhoz sem elég, hogy az ötven hízó számára szükséges takarmányt megtermelje. Nyilvánvaló, hogy ilyen szerződéskötés nem szolgálja sem a dolgozó parasztság, sem a népgazdaság általános érdekeit, mert ezt csak spekulációs tevékenységgel, felvásárlással, üzérkedéssel lehet „teljesíteni", ami pedig mind az egyéni gazdák, mind pedig a népgazdaság általános érdekével szemben áll. Szóvá tettük ezt a jelenőőséget , mert ellenezzük.