Hajdú-Bihari Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
Macmillan Leningrádba érkezett (Folytatás az 1. oldalról) zontos mértékig hozzájárulhat a két ország jobb megértéséhez, utazása nem volt hiábavaló. Harold Macmillan angol miniszterelnök Silwyn Lloyd külügyminiszter és Sir Patrick Reilly angol nagykövet szombaton a leningárdi operában megtekintette Szergej Prokofjev Kővirág című balettjét. Az angol és szovjet zászlókkal díszített díszpáholyban az angol vendégekkel együtt helyet foglalt Anasztasz Mikojan, Andrej Gromiko, Vaszilij Kuznyecov és Jakov Malik. A zenekar az előadás megkezdése előtt az angol és a szovjet himnuszt játszotta, ngok is ezt akarják. A kormányok kötelessége azonban, hogy kiküszöböljenek mindent, ami összeütközésekhez és megrázkódtatásokhoz vezethet. Macmillan megjegyezte, a világon sok baj származik abból, hogy az emberek nem eléggé ismerik egymást. A kormányoknak fel kell ismerniök ezt a körülményt. Éppen ebből kiindulva fogadtam el a Szovjetunióba szóló meghívást — mondotta. — Bizonyos vagyok benne, hogy a kapcsolatok kiépítésével megjavul viszonyunk. Az angol miniszterelnök befejezésül kijelentette, hogy az atommeghajtású jégtörőn tett látogatása hosszú ideig emlékezetes marad számára. Anasztasz Mikojan rövid beszédében éltette a népek barátságát. Hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a kapcsolatokat minden szinten, a miniszterelnököktől a munkásokig. Az épülő atommeghajtású jégtörő megtekintée Leningrád (TASZSZ) A Leningrádban tartózkodó Harold Macmillan brit miniszterelnök, Selwyn Lloyd külügyminiszter, Sir Patrick Reilly, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete és kíséretük szombaton ellátogatott az Admiralitás hajógyárba, ahol a szovjet kereskedelmi hajók épülnek. Az angol miniszterelnök és a kíséretében levő személyiségek bejárták a gyár műhelyeit, gépkocsikon valósággal körülutazták a hatalmas gyártelepet. Az angol vendégeket elkísérte Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Ivan Szpiridonov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, Jakov Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete és mások. A gyárlátogatás után az angol vendégek és szovjet kísérőik megtekintették a Lenin atommeghajtású jégtörő hajót. Az angol miniszterelnök ,sok sikert kívánt azoknak, akik a jégtörőn hajóznak majd. Beszélgetés közben megjegyezte, hogy ez a hajó gyönyörűen egyesíti a hajóépítés művészetének és a tudományos kutatómunkának eredményeit. Szilárd meggyőződésem — mondotta a brit miniszterelnök —, hogy minden nép békét akar és, hogy a kormá Befejezte tanácskozásait a szakszervezeti nőkonferencia A magyar szakszervezetek nőkonferenciája szombaton folytatta tanácskozását. Az értekezleten megjelent Vas- WittegMiklós, a SZOT alelnöke és a szakszervezetek több más vezetője. A vitában elsősorban a dolgozó nőket érintő törvények alkalmazásáról, a nők politika és szakmai neveléséről, s a háztartási munka könnyítéséről beszéltek a felszólalók. Szinte valamennyi felszólaló hangsúlyozta a politikai és szakmai nevelés, fontosságát. A kétnapos vitában összesen 32-en szólaltak fel, sokan pedig, akiknek a felszólalására már nem jutott idő, írásban nyújtották be javaslataikat, elgondolásaikat. A felszólalásokra Bugár Jánosné, a SZOT titkára válaszolt. A tanácskozáson részvevői elhatározták, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez és a nagyhatalmak genfi atomértekezletéhez táviratot küldenek, amelyben kifejezik a béke iránti vágyukat. (MTI.) A gyarmati kérdés napjainkban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a gyarmati népek nemzeti felszabadító harca soha nem tapasztalt lendületet vett, ami az imperializmus gyarmati rendszerének mélyreható válságához vezetett. A gyarmati országokban folyó felszabadító harc erősödésének fontos tényezője volt a fasiszta Németország és az imperialista Japán szétzúzása a második világháborúban. A gyarmati rendszerre a legsúlyosabb csapást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a kínai forradalom mérte. A Kínai Népköztársaság megalakulásával beköszöntött a világtörténelemnek az a Lenin megjósolta új korszaka — mondotta N. Sz. Hruscsov az SZKP XX. kongresszusán —, amikor Kelet népei tevékenyen részt vesznek az egész világ sorsának intézésében, s a nemzetközi viszonyok, hatalmas, új tényezőivé válnak. Kína száz éven át a nyugati gyarmattartó országok „rabló merényleteinek tárgya volt”. A Japán imperialisták földrajzi helyzetükkel nem számolva öntartóan bizonygatták „nyugati” jellegüket. Több évezreden át Kína Európa és Amerika szemében szinonimája volt az „elmaradottságnak" és asötétségnek". A barbárságnak, az emberirtásnak, a felbecsülhetetlen értékű műemlékek szét- hurcolásának és értelmetlen lerombolásának számtalan példáját mutatták a „felsőbbrendű” emberi kultúra képviselőinek szerepében tetszelgő nyugati imperialisták. Az Egyesült Államok politikai és katonai stratégiájának csúfos bukása volt a lega „mindenkit térdre kényszerítő” dollár hatalmánál. Kína kétségbevonhatatlanul megmutatta, hogy az Egyesült Államok világuralmának gondolata szertefoszlott legenda, a mai történelmi korszakban elkerülhetetlenül vereségre van ítélve — méga legerősebb imperialista ország fegyveres beavatkozására is — olyan országban, amely szabadságának, függetlenségének védelmére kel. A „keleti szél” nemcsak hazájában győzte le a nyugatit, hanem süvítő orkánként hatott a földgolyó számos függő és gyarmati országában. Előhírnöke volt az imperialista intervenciósok későbbi koreai, vietnami, egyiptomi kudarcának is. A legnagyobb ázsiai ország nemzeti felszabadító harcának győzelme a megváltozott viszonyok következtében az imperialista hatalmaknak Vietnam és Indonézia népe ellen viselt gyarmati háborúi már eleve sikertelenségre voltak kárhoztatva. A japán és olasz gyarmatbirodalomnak a második világháború utáni megsemmisülésével főbb körülmény, amely előmozdította a kínai forradalom győzelmét. A „szabad világ” vezető nagyhatalmának katonai „mindenhatósága” vereséget szenvedett. A szabadság és függetlenség zászlaja alatt elszántan harcoló, s a Kínai Kommunista Párt által vezetett népvitathatatlanná vált, hogy nemcsak a „régi” gyarmattartó hatalmak — Anglia, Franciaország és Hollandia — voltak képtelenek gyarmati birtokaik megtartására, hanem a legfejlettebb amerikai imperializmus is erőtlennek bizonyult. Jól megmutatkozott ez az Egyesült Nemzetek kék zászlaját lobogtató amerikai agresszorok koreai háborújában. Az intervenciósok koreai veresége a napnál világosabban megmutatta, hogy a „kínai forradalom új fejezetet nyitott Ázsia történetében". A Kínai Népköztársaság fejlődése, gazdasági megerősödése gyökeresen megváltoztatta Ázsia politikai helyzetét, elősegítette India, Indonésia és más volt gyarmati országok nemzetközi helyzetének javulását A „vörös Kínában“ végbemenő fantasztikus ipari forradalom gazdasági számai máris „villámként” hatottak a nyugati gazdasági és politikai körökben. A Daily Express című angol burzsoá napilap 1953. június 23-i és 24-i számaiban az 1958-as „sárga veszedelem”-ről ír. Igen ! A „keleti szél” győzedelmeskedett a nyugati szél felett. Kína széntermelése 130 millió tonnáról 270 millió tonnára emelkedett. Angliának 37 évre, az Egyesült Államoknak 14 évre volt szüksége hasonló ütemű fejlődés elérésére. A jövő kilátásai még kedvezőbbek. 1959 végén Kína acéltermelése eléri a 18. széntermelése a 380 millió tonnát. Peking joggal reméli, hogy tíz év alatt elhagyja Angliát. A Kínai Népköztársaság ilyen ütemű gazdasági fejlődése sok nyugati embernek hiúsította meg azt a reményét, hogy az Ázsia iparosításáért folyó versenyben a „demokratikus” India halad majd az élen. P. Jugyin akadémikus, a Szovjetunió pekingi nagykövete mondotta az SZKP XXI. kongresszusának 1959. február 4-i ülésén, hogy „a Kínai Népköztársaság egész korszakkal előzte meg Ázsia többi országait, amelyek nemrég még egy szinten voltak vele...” A szocializmust építő Kína sikerei a Szovjetunió hatalmas gazdasági eredményei mellett egyértelműen bizonyítják a szocialista gazdasági rendszer fölényét az olyan elmaradott ország esetében is mint Kína a kapitalista rendszer országaival szemben. A Kínai Népköztársaságban végbemenő mélyreható forradalmi változások , a szocialista építésre való áttérés során szerzett ragyogó tapasztalatok gazdagították a marxista-leninista tanítást. Méltán állapította meg Anasztáz Mikojan : ,,A leninizmus meghódította Kína millió meg millió legjobb fiának eszét, szívét, s megmutatta a kínai népnek a szocializmusba vezető igazi utat. A leninizmus kínai talajon is szárba szökkent, s nagy kínai forradalom tapasztalataival gazdagodott.” A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa új fejezetet nyitott a gyarmati, a gazdaságilag elmaradott országok történetében is. A írta az Al Akbar című egyiptomi lap : „Oroszország nem akarja megvásárolni a népek lelkiismeretét, jogait és szabadságát. Oroszország kezet nyújtott a népeknek, s azt mondta, hogy maguknak a népeknek kell határozniuk sorsukról, hogy elismeri a népek jogait és kívánságait, s nem kívánja részvételüket semmiféle szerződésben vagy tömbben. Ha a nyugati imperialisták gyarmatosító politikáját kiszolgáló filozófusok, közgazdászok, történészek és szociológusok , írásaikban nem hajlandók felismerni a józan ész által diktált reális szemléletet : saját gazdáikkal, gyarmatosító urakkal jutnak a világtörténelem szemétdombjára. 1949-ben „ezek az urak” azt állították, hogy a „kommunista doktrínák" megvalósíthatatlanok Kínában. Ázsiára és Keletre — hangoztatták az imperializmus képviselői — nem alkalmazható Marx és Lenin tanítása. Álláspontjuk igazolására felhozták azt, hogy a keleti országok gazdaságilag elmaradottak (nem szovjet hétéves terv nagy ösztönző erő a rabláncaik lerázásáért harcoló országok népei számára. Pedig a burzsoá propagandisták még viszonylag nem is olyan régen gúnyolódni próbáltak a forradalom orosz „kísérletén“ s a szovjet ország tervének meghiúsulását jósolták. A valóság könyörtelenül szétzúzta az álpróféták „érveit". íme a Szovjetunió gazdasági ereje. .. mint a „kommunizmus kísértete” járja be Európát, tették hozzá, hogy a gyarmatosítók garázdálkodása miatt !) ; a marxizmus materialista világnézet, a Kelet viszont mindig az „idealista szemlélet” világában éli és fog élni. A legnagyobb ázsiai nagyhatalom, Kína tapasztalatai meggyőzően bizonyítják: a marxizmus—leninizmus a gyarmati rendszer védelmezőinek minden reménysége ellenére Ázsiában is a megvalósítás útján halad. Az ókori kultúrák bölcsője nemcsak szellemi, hanem anyagi értékek forrása is. Keletnek nemcsak múltja van, hanem ragyogó, nagyszerű jövője is. Kína nyomán a gazdasági és kulturális fellendülés útjára lépnek a gyarmati sorból felszabadult, vagy most felszabaduló más országok is Ázsiában és más világrészeken egyaránt. A szocialista tábor, valamennyi haladó erő — de az egész emberiség — feltartózhatatlanul halad előre a kommunizmus felé ! Gombár József erősebbnek bizonyult őszinte baráti segítségéről 1959. MÁRCIUS L Q NAPLÓ X. !IIIIIIIIHil!lllllllll!l'!ill!i!llllllillllllllllllllí A magyar és szovjet mezőgazdaság együtműködésének hatalmas eredményeiről tárgyaltak az országos mezőgazdasági konferencia második napján .A magyar—szovjet mezőgazdasági napok alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendezett országos mezőgazdasági konferencia szombaton folytatta munkáját. A tanácskozás másod napján került sor Somos András akadémikus pénteken elhangzott előadását kiegészítő felszólalásokra. Felszólalt V. K. Gulevszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára, Petőfi Sándor, a Helvéciai Állami Gazdaság igazgatója, Ványi József és Kapás László minisztériumi oztályvezető, valamint Halász József, a MEDOSZ főtitkára. ■ A magyar—szovjet mezőgazdasági napokat megnyitó országos mezőgazdasági konferencia eredményeit Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes foglalta össze. (MTI). Megjelent az Alföld új száma Ma reggel megjelent az újságárusoknál az Alföld irodalmi és művészeti folyóirat újabb száma. A több mint 170 oldalas Alföld nagyon gazdag irodalmi, művészeti és tanulmányanyagot tartalmaz. Az új számban Kardos Pál Adyról írt, Mocsár Gábor, Nagy Tibor, Taar Ferenc, Thuróczy György és mások elbeszélésekkel jelentkeztek. A lírikusok közül Bényei József, Boda István, Kalász László, Kiss Tamás, Stettka Éva verseit találhatjuk. Dutka Ákos és Várnai Zseni, a magyar költészet nesztorai is megtisztelték a legújabb Alföldet verseikkel. Gazdag a Hagyomány rovat is. Berecz József a nagykállói Böszörményi Lászlóról, Kossuth Lajos tántoríthatatlan hívéről, a szabadságharc egyik hőséről írt tanulmányt Komoróczi György Landler Jenő eddig ismeretlen, Debrecenben elhangzott beszédét közli. A tanulmányi rovatban Béres András a kínai múzeumokról, Hankiss János a Rigolettóról, Horváth Zoltán Giacomo Pucciniről írt, Pákozdy Ferenc Katherina Mansfield levelezéseinek fordítását közli. Soós Pál Szabó Ervin válogatott írásait ismerteti, Kovács Kálmán Szabó Lőrinc költészetéről írt tanulmányt. Ezeken kívül még sok más tanulmány s egyéb érdekes írás található a folyóiratban. A képzőművészek közül Menyhárt József fametszettel, Móré Mihály rajzokkal, a nyíregyházi Soltész Albert tanulmányrajzzal, Balla László linóleummetszettel szerepel -A műmellékleten Félegyházi László kitűnő tanulmányfejét találhatjuk. Elkészült a pedagógusai bérrendezéséről szóló végrehajtási utasítás A kormány — mint ismeretes — korábbihatározatával ez év január 1-től 220 millió forintot biztosított a pedagógusok fizetésemelésére. A rendelkezés értelmében több mint 80 000 pedagógus részesül béremelésben. Most készült el a bérrendezés végrehajtásáról szóló miniszteri utasítás. Ezzel egyidejűleg a Művelődésügyi Minisztérium, intézkedett, hogy a január 1-től visszamenőleges hatállyal járó bérkülönbözetet a pedagógusok legkésőbb március 3-ig megkapják. Az utasítás hatálya kiterjed a népművelési, tanulmányi és ifjúságvédelmi felügyelőkre valamint azokra a pedagógusokra is, akiknek alkalmazása meghatározott időre szól. A kormányhatározatnak megfe -------------lelően bevezetnek két új alapbér jellegű pótlékot is. Az egyik a mérnök-tanárok részére megállapított mérnöki pótlék, amelynek összege 400 forintig terjedhet, a másik az általános iskolai napközi otthonokban működő pedagógusok pótléka. Ennek összege 140 forint. A diákotthonokban és iparitanuló-otthonokban foglalkoztatott nevelők pótléka a korábbi százról kétszáz forintra emelkedik. A tanulmányi felügyelők képesítésük és szolgálati idejük szerint járó törzsfizetésen kívül havi 500— 700 forint összegű pótlékban részesülnek. Az utasítás lehetőséget ad arra, hogy 1960-tól lényegesen több pedagógust léptethessenek elő soron kívül. A kiemelkedően dolgozó nevelőket jutalomképpen két korcsoporttal is feljebb sorolhatják. (MTI.) Újabb véres összetűzés Nyaszaföldön Blantyre (MTI) Nyaszaföldön Blantyre városától északra pénteken véres összetűzés volt a bennszülöttek és a katonaság között. Mintegy 200 bennszülött vasrudakkal és botokkal felfegyverkezve megostromolta a chigaruai bíróság épületét és megpróbálta kiszabadítani az épületben fogvatartottakat. A katonaság és a rendőrség könnygázbombákat hajított a tömeg közé, majd négyszer egymásután sortüzet adott a bennszülöttekre. Egy ember meghalt, hárman megsebesültek. Pretoriából jelenti a Reuter hogy csütörtökön 2000 néger asszony tüntetett. A rendőrség gumibotokkal verte szét az aszszonyokat. Hét személyt letartóztattak. Jönnek már a költözőmadarak A február második felére is áthúzódó hideg idő késleltette a legkorábbi költözőmadarakat , a seregély, a mezei pacsirta, az énekes ige, az erdei pinty és a bíbic érkezését. A legutóbbi napokban azonban felhangzott már a mezei pacsirta éneke, szórványosan egy-egy seregély is mutatkozik. A Földközi-ten- Mer hat Thuróczy Gyula Tudtuk, hogy súlyos beteg. Tudtuk, hogy ágya szörül a halál settenkedik. Naponként vártuk a híreket, reménykedtünk, hogy felgyógyul és visszatér közénk, az ősi színház falai közé, hol évtizedeken át osztogatta ..művészetének dús kincseit. Nem így történt. És most már csak a szomorú és fájdalmas bizonyság maradt : február 28-ra virradó éjjel meghalt Thuróczy Gyula, az utóbbi félszázad egyik legjelentősebb magyar színésze. 1885-ben született, «egyszerű vasutas család gyeremekeként. Középiskolai tanulmány"-' után elvégezte a Színművészeti Akadémiát s 1906-tól kezdve megszakítás nélkül dolgozott és alkotott a legutóbbi hónapokig. Életének túlnyomó részét a múlt rendszer nyomorúságos körülményei között ”*e le, olyan világban, hol színésznek lenni — lenézetten, filléres gondok közt vergődve, de tisztán, becsületesen megállva és nagyot alkotva — a legnagyobb emberi próbatételek közé fozott. Thuróczy Gyula kiváló ember volt és nagy tehetségű művész. A huszas és harmincas években hosszabb ideig működött Debrecenben, majd 1945-től kezdve egészen haláláig színházunk tagja volt. Igazi elismerést csak a népi demokráciában kapott. 1955- ben kormánykitüntetésben részesült, majd 1957-ben megkapta aranydiplomáját és a Magyar Népköztársaság érdemes művésze kitüntető címet. . Minden fellépése élmény volt. Közönségünk rajongva szerette a nagyszerű művészt. Nemes lelket, tiszta jellemet, hajlíthatalan akaratot, küzdeni tudást, a művészet lángoló szeretetét, a művész alázatát, a szó szárnyaló szépségét, hitét az emberben és az éltben — ezt hagyta ránk, ez az ő öröksége. . Elment közülünk a bús Antonius. Hamlet gyötrő monológjára megelelt a kérlelhetetlen halál. És nincs tévé a fellegekre kacagó, fűi-hetetlen Peer Gyntünk. De itt haevágta örökségét, és sírja" -tramisként magasodik művészetének emléke. Letesszük a síremlék talapzatára most tavaszi virágokból font koszorúinkat. És megőrizzük őt örökre a szívünkben.