Hajdú-Bihari Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

ce „debreceni liiete f-tol UilHilllllilllll|jlllllllilllllllHllllllllllllllltlllflllllllllllllllllllllllllll|||||||||||||||||||||||||||!|||||||||||||||||||||||||||||||||i|||||||i||||||||||||HIIIIIII||||||||||||||| A 40 FAJTA CSEMEGESZŐLŐIG A kutatómunka eredményes esztendeje Papagon Terméseredményeink növeléséhez az új eljárások, fajták és módszerek kikutatásához és alkalmazásához jelentős segítséget adnak a mezőgazdaságban dolgozó tudományos szakemberek. Ilyen munkát végez a Kertészeti Kutatóintézet pallagpusztai osztálya is Évek óta folytatnak ittkísérleteket a különböző kertészeti növényféleségekkel és gyümölcsfákkal, hogy a tájjellegnek legmegfelelőbb, s legnagyobb termést adó fajtákat előállítsák és elterjesztését segítsék. Néhány héttel ezelőtt a Kertészeti Kutatóintézet pallagpusztai osztályán nagy jelentőségű tanácskozást tartottak az itt dolgozó kutatók a megye és a város szakembereivel, az értékesítő, a felvásárló vállalatok vezetőivel. Beszámoltak munkásságuk eddigi eredményeiről. Mit kíván a közönség? A kereskedelmi és feldolgozó szervek jelenlevő vezetői azt mondták el a szakemberekkel együtt, hogy milyen fajták előállítása kívánatos leginkább, milyen gyümölcs- és növényfajtákat keresnek leginkább a vásárlók, és nem utolsósorban, melyeket lehet legjobban exportálni. Bebizonyosodott ezen a megbeszélésen az is, hogy a termelők, a szakemberek számítanak a kutatók munkájára, véleményükre. Éppen ennek a bizonyítéka, hogy az elmúlt esztendőben a kutatók több olyan feladat megoldását vették programjukba, ami egy-egy termelői tájegységnél nagy gondot okoz. Hogy csak egy példát említsünk, ilyen a monostorpályi zeller üregesedése. Több mint egy esztendővel ezelőtt a megyei tanács v. b. mezőgazdasági szakembereivel történt megbeszélés után, a Kertészeti Kutatóintézet s pallagi osztálya témái közé vette a debreceni fürtösparadicsom és a monostorpályi zeller nemesítését és agrotechnikájának kidolgozását, a szálkamentes, exportálásra alkalmas babfajta és sütőtök nemesítését, a torma agrotechnikai és nemesítési kérdéseinek tisztázását, gyümölcstermesztési vonalon pedig a bogyósok (köszméte, feketeriszke) szilváik, nyári almák — fajtakérdésének a kutatását. Egy esztendő alatt egy huzamosabb időt kívánó kutatómunkáról nem lehet világos és határozott véleményt mondani, de kezdeti eredményekről más számot adtak most is. Ezek közül az első helyen említendő a „debreceni fürtös” paradicsom fajtával kapcsolatosan a termesztői és értékesítési szerveknek az az egyöntetű megállapítása, hogy szállításra ez a paradicsomfajta bizonyult a legalkalmasabbnak ezen a vidéken. A hasonlóan nagy növésű „korai csemege” és „turul” fajtához viszonyítva a „debreceni fürtös” fajta 20 —33 százalékos terméstöbbletet mutatott, de emellett rendkívül nagy előnye egyöntetű színeződése és rugalmassága. A fajtakísérletek eredménye alapján az exportparadicsomok közül nagyon jónak mutatkoztak a Kertészeti Kutatóintézet nemesítésében levő „A—2” és a ,,budai korai” 10 és 18-as fajták, amelyek koraiságiuknál fogva a szabadföldi termesztésben játszhatnak majd nagy szerepet. Hogyan érdemes formát termelni? Monostorpályi, és Hosszúpályi községekben — a megye fő zellertermelő tájegységén — rendkívül nagy hátrányt jelent a megtermelt zeller belső részének az üregedése. A kutatóintézet telepén az innen begyűjtött fajtákat kísérletbe állították — összehasonítás céljából — a Sopron környékéről származó „hegykővidéki”, valamint „prágai” fajtával. A kísérletek egy részét száraz termelései folytatták az elmúlt esztendőben, másik részét pedig öntözéssel. A kísérlet eredményeképpen leszűrhető, hogy a „monostorpályi” zellerfajta termése felülmúlta a Győr—Sopron környékén és a kereskedelmi forgalomban is elterjedt „hegykői”, oldal gyökér nélküli fajta terméseredményét, s csak valamivel maradt alatta a „prágai” fajta terméseredményének. Az utóbbinak azonban sokkal kedvezőbb a piaci eladása, mert sima gumójú, gömbölyű, sokkal szívesebben vásárolják. Ebben az esztendőben és az elkövetkezendő években a nemesítési vonalon igyekeznek az üregesedést megakadályozni. A bokorbab és sütőtök nemesítése mellett a tormával kapcsolatban a múlt esztendőin először nyílt alkalmuk a kutatóknak összehasonlítani a nagy kézi munkát igénylő egyszeri vagy kétszeri oldalgyökerezés hatását. Az itteni eredményeket röviden összefoglalva az állapítható meg, hogy a 30 cm hosszúságú és a 6—8 mm vastagságú dugványokkal történő telepítés mutatkozik a köztermesztés céljára legalkalmasabbnak. Az egyszeri és kétszeri oldalgyökerezés között olyan lényeges különbség mutatkozik a terméshozamban, hogy a megfelelő időben, július közepéig elvégzett egyszeri oldalgyökerezés tökéletesen elegendőnek látszik. Gyümölcsnemesítési kísérletek • Gyümölcstermesztési vonalon az elmúlt esztendőben már több mint 30 szilvafajtával folytattak fajtakísérletet annak vizsgálatára, hogy Debrecen városellátó övezetében mely csemege szilvafajták felelnek meg termesztési és átadási szempontból egyaránt a legjobban. Fekete ribizkéből hat fajtával kerül fajtakísérlet beállításra, köszmétéből pedig négy bokorfajtával végeznek kísérleteket s folyamatban van a magastörzsű kísérlet beállítása is. Az elmúlt esztendőben a telepen levő csemegeszőlő táblán megtörtént a fajták megállapítása és kijelölése. Itt mintegy 40 fajtából szedtek szaporító anyagot gyökereztetés céljára amely alapját fogja képezni a telepen létesítendő fajtagyűjteménynek, illetve kísérleteknek. A tavaszi kedvező időjárással megindult a gyakorlati munka is a pallagpusztai kutatótelepen. Az elmúlt esztendőben a megye különböző részeiből s az ország távoli vidékeiről is számos termelőszövetkezet és szakcsoport tagjai tekintették meg itt a szakszerű, helyesen vezetett és irányított kertészkedést. Az idén még tovább bővül ez a munka, s szíves vendégként látják a hozzájuk tapasztalatcserére érkező tsz-tagokat. Tizennégy évvel , Magyarország felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából szeretnék beszámolni az ország felszabadításával összefüggő emlékeimről, a szovjet hadsereg magyarországi harcairól. Ezekben a harcokban én is részt vettem. A szovjet hadsereg 1944 őszén, diadalmas előretörést folytatva felszabadította Közép- és Délkelet-Európa népeit a hitlerista elnyomás alól. Csapatunk 1944 októberének végén elérte a magyar határt. Tudtuk, hogy Hitler, Szálasiék beleegyezésével Ausztria és Dél-Németország védelemezésének „előterévé” változtatta Magyarországot és hogy az országban fasiszta terror dühöng. Ezért természetes volt az a hitünk, hogy a magyar nép barátban fogadja majd a felszabadító szovjet harcosokat. « Nem is tévedtünk. Számos eset tanúskodik erről. Amint átléptünk a határon, sok nehéz menetet kellett megtennünk. Falvakon és kis lakótelepüléseken vonultunk keresztül. A lakosság mindenütt felszabadítóként fogadta a szovjet katonákat. Először Izsák mellett ütköztünk meg az ellenséggel. Ebben a harcban 30 magyar katona átállt a mi oldalunkra. Természetesen beszélni akartunk velük, de nem értettük meg egymást. Szerencsére volt közöttünk egy szlovák katona is, aki az oroszhoz hasonló szlovák nyelven megmagyarázta, hogy a magyarok nem akarnak idegen érdekekért harcolni. • Ez új erőt öntött a szovjet katonákba. A harcok során nagy német egységek erős ellentámadást indítottak hadseregünk jobbszárnya ellen. Ideiglenesen védekező állásiba kellett vonulnunk Dömsödnél, a Kis- Duna partján. A lakosság eleinte kicsit félt a szovjet katonáktól. Amint kiderült, a németek különféle rémhíreket és rágalmakat terjesztettek a szovjet hadseregről. De a magyarok rövidesen meggyőződtek róla, hogy az orosz katonák, mint felszabadítók jöttek Magyarországra és ezután már szeretettel, gondoskodással vettek körül bennünket. Az egyik ütközetben több szovjet katona hősi halált halt. Másnap temettük őket. A heves lövöldözés ellenére, sok helyi lakos eljött a temetésre, hogy megadja a végtisztességet az elesett szovjet harcosoknak. Csapataink 1944. november 21-én átkeltek a Kis-Dunán és Csepelszigetén folytatták a harcot az ellenséggel. Heves harcok közepette nyomultunk előre. Elfoglaltuk a nagy repülőgépgyárat is. A lakosság mindenütt örömmel fogadta a szovjet katonákat. A repülőgépgyár óvóhelyén elbeszélgettem néhány munkással (akkor már volt tolmácsunk). Soha nem felejtem el egy idős munkás szívből jövő szavait, aki megszorította kezemet és így szólt: — Mostantól fogva örökké barátok leszünk ... Nekem, szovjet állampolgárnak, a szovjet hadsereg tisztjének nagyon jólestek ezek a szavak és soha nem fogom azokat elfeledni... December végére körülzártuk Budapestet. A szovjet hadsereg el akarta kerülni a felesleges pusztítást és áldozatokat. A szovjet parancsnokság 1944. december 29-én ultimátumot küldött a német csapatok parancsnokának, amelyben javasolta, hogy hagyják abba az értelmetlen ellenállást és tegyék le a fegyvert. Amint ismeretes, két parlamenter, Steinmetz kapitány és Osztapenko kapitány (a mi hadosztályunk tisztje), ment az ultimátummal a német csapatok főhadiszállására. A hitler-fasiszták nemcsak hogy elutasították az ultimátumot, hanem hitszegően meggyilkolták a szovjet parlamentereket. Megkezdődött a harc Budapestért. Másfél hónapig tartott a kemény küzdelem. Soha nem felejtem el, milyen nehéz csatákat vívtunk a dunaparti vegyészeti gyár környékén, a vár sűrűn lakott negyedeiben. A pusztulásra ítélt ellenség makacsul ellenállt. A fasiszták kegyetlenül bántak a békés lakossággal, elvették élelmiszereit. A városban éhínség uralkodott. Hogy a békés lakosság életét megkíméljük, nem vetettünk be tüzérséget a lakó-: házakért vívott harcban, ha-: nem szuronyrohamot indítot: tunk. A felszabadított lakó-: soknak élelmiszersegélyt ad tunk, a gyermekeket pedig a katonakonyhákról tápláltuk. De Budapest lakói is segítettek katonáinknak. Számos budapesti nő vett részt a sebesültek ápolásában. A szorongatott fasiszták sok lakónegyedből magukkal hurcolták a férfiakat. Éjjel azonban a férfiak legnagyobb része visszaszökött. Egyszer egy fiatal magyar mérnök jelentkezett csapatunk parancsnokságán. Részletesen elmondta, hol tartózkodnak a német ütegek. Segítségével gyorsan megsemmisítettük az ellenfél tüzérütegeit. A Balaton környékén is segített bennünket a lakosság. Mindig hálával fogok emlékezni Aba lakosaira. A visszavonuló németek itt minden utcát aláaknáztak. A lakosság azonban az összes aknamezőket megmutatta nek 3künk és így elkerülhettük a veszélyt. 1945 április elején hagytuk el a magyar földet. A szovjet katonák magukkal vitték« a kemény harcok tüzében» megedződött barátság, emlé-3 két. 3 Ma ez a barátság még erő-« sebb, hiszen mi, szovjet em-« berek és a magyar dolgozók« együtt haladunk a közös nagy 3 cél — a ragyogó jövő, a kom-3 munizmus felé. 3 •4 Irta : Jakov Szedovszkij, 3 a szovjet hadsereg tartalékos 3 kapitánya, a Magyarország 3 felszabadításáért vívott harcok 3 részvevője 3 önkiszolgál'ó bolot nyitnak Hajdúböszörményben A Hajdú-Bihar megyei Népbolt Vállalat dolgozói is csatlakoztak a pártkongresszus tiszteletére kibontakozó versenymozgalomhoz. A kereskedelmi dolgozók vállalták, hogy első féléves áruforgalmi tervüket 105 százalékra teljesítik. Tovább javítják a kereskedelem kulturáltságát. Hajdúböszörményben saját erőből önkiszolgáló boltot létesítenek. A vásárlóközönség érdekében tovább bővítik a házhozszállítást és a háztartási gépek kölcsönzését. Az eddiginél jobb áruellátást biztosítanak, javítják a kiszolgálást és új cikkeket is eljuttatnak a fogyasztókhoz. Divatbemutatókat, kiállításokat is rendeznek. A vállalat dolgozói az önköltséget 1959 első fél évében 2 százalékkal csökkentik. Élüzemelt, vörös vándorzászlót nyert a Debreceni Talajjavító Vállalat A tegnapi napon a Földművelésügyi Miisztérium hivatalosan is értesítette a Debreceni Talajjavító Vállalatot, hogy 1958. évi eredményeinek elismeréseképpen élüzem lett a vállalat s egyben elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ elnökségének vörös vándorzászlaját. A Talajjavító Vállalat elmúlt évi tervét 139 százalékra teljesítette, összesen 27 ezer holdon kémiai talajjavítást s több mint 9000 holdon digózást, terven felül több mint 5000 hold kémiai talajjavítást és 2000 hold digózást végzett. Az elmúlt évben például a javítóanyagok vasúti szállítását már úgy tervezték, hogy a munkahelyek a legközelebbi anyagellátó helyről kapják meg a javítóanyagot. Ennek következtében a vasúti fuvarköltség jelentősen csökkent. Jelentős megtakarítást ért el a vállalat azzal is, hogy a szállítóeszközöket jobban kihasználták, megszervezték a munkahelyi karbantartásokat és kisebb javításokat. Ez az önköltség csökkentésén kívül azt is eredményezte, hogy sokkal jobb lett a gépkapacitás kihasználása. A szervezési munkák eredményeképpen a gépek javításánál is jelentősen csökkentették az önköltséget. Mindezek együttesen és még számos más tényező eredményezte, hogy a vállalat most élüzem lett. Az élüzem kitüntetés és a vándorzászló átadására április 4-én kerül sor. A bensőséges ünnep keretében közel 2 100 000 forint nyereségrészesedést osztanak ki. A Debreceni Talajjavító Vállalat minden dolgozója átlagosan egyhavi fizetésének megfelelő nyereségrészesedést kap, sőt lesznek olyanok, akik ennél többet is kapnak. Ugyanis a Talajjavító Vállalat dolgozóinak mintegy 20 százaléka évek hosszú sora óta dolgozik a vállalatnál, s évről évre kimagasló munkát végez. A nyereségrészesedésből ezek a régebbi dolgozók hatheti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. Az ünnepség során a Talajjavító Vállalat 56 dolgozója kap kiváló dolgozó kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat. Ezenkívül mintegy 200 dolgozó, között még további 80 000 forint jutalmat osztanak ki. A Szabadság Lapnyomda is csatlakozott a kongresszusi versenyhez A Szabadság Lapnyomda dolgozói is csatlakoztak a kongresszusi versenyhez, mely egyre jobban kibontakozik a debreceni üzemekben. A nyomda dolgozói vállalták hogy 0,5 százalékkal emelik az 1 órára eső termelési értéket, mely december 31-ig 30 ezer forint megtakarítást eredményez. Anyagtakarékossággal is növelni akarják eddig elért eredményeiket. A megengedett selejtet 10 százalékkal csökkentik, ebből megtakarítás évenként 3 ezer forint értékű importanyag. Továbbá a Hajdú- Bihari Napló nyomásánál a megengedett selejt csökkentésével annyi papírt takarítanak meg, hogy az elegendő lesz 150 000 példány négyoldalas újsághoz. A fenti eredményeket a munkaidő jobb kihasználásával és a műszaki szervezés további javításával kívánják tetézni. A Jánki-brigád Áll a megye legmagasabb kéménye, épül Debrecen legnagyobb üzeme, az új csapágygyár. Százharminc építőmunkás dolgozik ott, kint a város határában, a homokon. Szédítő magasságban forgácsolnak az ácsok, új állványok emelkednek az épületek mellett. Jövőre készen kell lenni az üzemnek. Kész is lesz. — Híres brigádok dolgoznak itt — mondta meggyőződéssel H. Nagy Gábor építésvezető. A Molnár állványozó, a Horváth betonos, a Jánki kőműves és a Jakubovszki betonos brigád mind jobban dolgozik. Ezért aztán nem is félünk a határidőtől. — Mi sem — vágta rá Jánki József, a kőművesek brigádvezetője. — Van itt munkáskéz elég — és odamutatott a kazániház körül szorgoskodó csoportra. Az ő brigádjára. Akikről mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy negyvenkilencen vannak, 25 kőműves és 24 segédmunkás. Közöttük több sztahanovista. Jánki József is az. — Most kiváló dolgozó akarok lenni — mondta Jánki szaktárs. — Aztán a pályázásnak van-e alapja? — Van. Versenyben dolgozunk, s a mi brigádunk első szeretne lenni. Ha pedig ezt elérjük, még a fiatal segédek is megkapják a kiváló jelvényt. Beszélgettem a brigádból jó néhány emberrel. Mind nagyon fogadkoznak, hogy ők majd megmutatják: a Jánkibrigád nem fog elmaradni a versenyben. Komolyak a kongresszusi verseny célkitűzései. Mindamellett, hogy kiváló minőségű munkát követelnek, azt is kívánják: jól haladjanak a mennyiségi tervek teljesítésével. Az utóbbit úgy segítik, hogy minden hónapban két nappal a határidő előtt dolgoznak. Mire vége az évnek, kereken egy hónappal előzik meg a terveket úgy, hogy január elsején már a februári terven munkálkodnak. — Ami a fizetést is emeli — jegyezte meg Fegyveres István brigádvezető-helyettes, a brigád szakszervezeti bizalmija. Ő aztán ismeri az embereket. Rögtön róluk beszél, mihelyt szó esik a várható eredményekről: — Ha összefogjuk őket, ha „meggyomláljuk” magatartásukat, akkor nem lesz hiba. Mert kérem, van itt azért aki önösködik, lazsál, visszahúzza az egész brigádot. Nem lehet engedni az ilyesmit. Most már meg is értik, hogy érdemes jól dolgozni. Én példának okáért azt mondom: ha ez a gyár hamarabb készül el, mint ahogy a terv előírja, hamarabb gyártják a gyapágyakat is. Abból sok megy exportra, jó pénzt hoz az államnak. Az állam pénzéből meg mi élünk, és ha több pénzünk van, jobban is élünk. Ez az érv világos, tiszta nehéz ember, aki nem érti meg, így s ezzel magyarázható, hogy a Jánki-brigád az elsők között halad. A keresetben, a havi fizetésben is. — Keresnénk mi többet is — fakad ki Jánki elvtárs — csak kevés a jó szakemberünk. A múltkor is mozaiklap lakásához hívtak bennünket. Kérdezem az embereket: ki vállalkozik? Hát összesen egy jelentkezett! Pedig a tanulásnak nincs akadálya, van itt továbbképző tanfolyam bőven. A fiatalokra számítanánk... Kétségkívül, a brigád fiataljai közt Vaszil Géza kőműves áll az első helyen. Ügyes, hamar tanul és eszerint alakul a keresete is. Neki vajon mi a véleménye a versenyről? — Csak a bolond ellensége a pénzének — mondta — s ha az ember vállakozik a versenyre, akkor a boríték is vastagabb. Ez igaz, így tartják a brigád „lányai” is. Ketten vannak, két segédmunkás. — És nincs hiba velük?... Bírják a munkát? Az építésvezető lepisszegett, körülnézett s úgy mondta halkan: — Vigyázzon már, nehogy észrevegyék a lányok, hogy ilyesmit kérdez! S aztán kiderült, hogy a két leányzó, Katona Magda és Katalin (testvérek), még a férfi segédmunkásokat, is lepipálja! Tudniillik ők ketten három kőművesnek hordják az anyagot. Nagytömegű falazásnál — amit most a brigád csinál — két pár segédmunkás kell három kőműveshez. Hát akkor egy szót se. Vagy dicséretet. Amire viszont rászolgál az egész brigád. Különösen a kongresszusi tersenyvállalás óta. Mostani munkájuknál, a kazánház építésénél több mint egymillió téglát használnak fel, annyit, mint az egresehi bányászlakás építkezéseknél összesen. A vállalat akkor is megállta a helyét. Miért maradna hát hűtlen eddigi jó híréhez? S a jó hírnév szárnyrakelésében feltétlenül segítséget adott és ad ma is a Jánkis brigád. sgyl NAPLÓ T nniHniiiiiiiiiiiii Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! ^ 1959. ÁPRILIS 1.