Hajdú-Bihari Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
Megkezdődött a budapesti pártértekezlet Tegnap az Egyesült Izzó kultúrtermében megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti pártértekezlete. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titópárja, Marosán György elvtárs, az MSZMP budapesti bizottságának, elsőtikára, a Központi Bizottság titkára, KállaiGyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. A budapesti pártértekezletet Csipesz Józsefné elvtársnő, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg, aki hangoztatta a pártkongresszus jelentőségét, majd beszéde során többek között a következőket mondotta: — Tegnap volt három éve, hogy az ellentámadalmárok aljas támadást intéztek a budapesti pártbizottság székháza ellen, s azon a napon újra — mint már annyiszor a munkásmozgalom harcai során — a kommunisták soraiból új hősök születtek. — Emlékezzünk azokra az elvtársakra, akik ma nem lehetnek közöttünk, akik hősi halált haltak a munkás—paraszt hatalomért, a magyar nép szabadságáért. A pártértekezlet részvevői helyükről felállva adóztak az elesett mártírok emlékének. Ezután Marosán György elvtárs, a bdapesti pártbizottság első titkára tartotta meg a budapesti pártbizottság beszámolóját. Bevezetőben méltatta azt a nagy bizalmat és figyelmet, amellyel az ország dolgozó népe a párt hetedik kongreszszusa elé tekint, majd a budapesti pártértekezlet jelentőségét elemezte és teendőit körvonalazta. A következőkben emlékeztetett az 1957-es országos pártértekezleten kitűzött feladatokra: a párt ideológiai, politikai és szervezeti egységének biztosítása, a tömegekkel való kapcsolat szüntelen erősítése, a néphatalom megszilárdítása, a szocialista építőmunka. — Ma bátran kijelenthetjük— hangsúlyozta ■—, munkánk eredményes volt. Ha felteszszük a kérdést, miben van elért eredményeink forrása, válaszunk: a párt helyes politikájának ingadozás nélküli gyakorlati végrehajtásaiban, a politikai tömegmunka kibontakoztatásában . A politikai és gazdasági konszolidáció gyors eredményét mérlegelve leszögezte, hogy a proletárdiktatúra megszilárdításának legfőbb tényezője munkásosztályunk politikai állásfoglalása, a rendszert támogató magatartása, a termelésben kifejlett aktív tevékenysége. Ezután a fővárosi tanács munkájáról és Budapest fejlesztéséről szólott a beszámoló, majd rátért a gazdasági feladatok elemzésére. Rámutatott, hogy a szocialista építés mai szakaszában a párt tevékenységében a gazdasági szervező- és építőmunka került előtérbe. Rendszerünk további politikai megerősítése, népünk jólétének további emelése attól függ, hogy párunk teljesítőképessége hogyan, fejlődik. 1959. elején nyilvánvalóvá vált, hogy hároméves tervünk célkitűzéseit túlteljesítjük — hangoztatta a beszámoló . Dolgozóink alkotó bírálata nyomán a pártunk Központi Bizottsága ez év márciusában azt javasolta országunk népének: érjünk el már ez évben a hároméves terv utolsó szakaszára, 1960-ra kitűzött néhány gazdasági célt, alapvető tervmutatót. A budapesti pártbizottság kibővített ülésén elsőként tárgyalta meg a Központi Bizottság határozatát és kongresszusi munkaversenyt kezdeményezett. A felhíváshoz az ország valamennyi ipari üzeme csatlakozott, a kongresszusi munkaverseny tömegmozgalommá vált. Mindazok az eredmények amelyekről ma büszkén beszélhetünk — hangsúlyozta a beszámoló — azért születhettek meg, mert olyan pártunk van, amely szilárd vezetője és őrzője a néphatalomnak Olyan párt, melynek útmutatása, ösztönzése és szervező tevékenysége kivezetett bennünket abból a szakadékból amelybe az ellenforradalom taszította az országot és amely a dolgozók alkotó tevékenységét újult erővel szította magasba és viszi előre a szocializmus, építésének útján. Büszkén tekinthetünk viszsza megtett utáni, na. Az ellenforradalom alatt és az ellene folytatott harcban hűek következetesen kitartottak a proletár internacionalizmus nagy eszméje mellett, a Szovjetunió mellett, és ebben pia még szilárdabbak, még töretlenebbek vagyunk. Tanácskozásunknak azt a célt kell szolgálnia, hogy erősítse pártunkat, segítse győzelemre hetedik kongresszusunkat -mondotta befejezésül Marosán György elvtárs. Ismeretlen Munkácsy-képet fedeztek fel Bulgáriában Szófia (MTI) A közelmúlt-ban Georgi Csajkovszki, is,mert bolgár festőművész és műkritikus, a plovdivi képző-művészeti múzeum volt igaz- gatója Plovdivban egy bolgár családnál Munkácsy Mihályt eddig ismeretlen festményére bukkant. A 117x81,5 centimé- teres, vékony deszkára festett és Munkácsi Mihály aláírásá- val ellátott festmény jelenleg Szófiában van és ■tárgyalások'; folynak a kép megvásárlásá- ról a szófiai nemzeti képző- művészeti galéria számára. A festményen három leányalak látható. Az egyik pianínón játszik, a másik kettő pedig figyelmesen hallgatja. A ké' pan ábrázolt szoba falán Munkácsi egy világhírű virág- csendélete látható. (MTI.) . Nyitva az út a tárgyalásokhoz Hruscsov külpolitikai beszéde a Legfelső Tanács ülésén Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szombaton délelőtt 10 órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetrőlés a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet-A feszültség lényegesen enyhült, kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdítására. A Nyugaton kezd’ felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon, békében együtt kell élniük. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó többi ország békeszerető politikája olyan utat nyitott meg az emberiség előtt, amelyen haladva a társadalom háborúk nélkül, a békés együttműködés útján fejlődhet. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a belügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, a kompromisszumokkal, a felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartása és megsziládítása végett. Ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről. Bízunk igazságunk erejében — hangsúlyozta Hruscsov —, s hittel hirdetjük az ■egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus előnyeit. Hruscsov határozottan viszszautasította a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél — A marxizmus a munkásosztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem, arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet minisztertanács elnöke kifejtené, hogy véleménye szerint"Macmillan angol miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása jeentős szerepet játszott a szovjet--angol kapcsolatok megjavulásában és az egészségesebb nemzetiközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. — Igen nagyra becsüljük e ■beszélgetéseket — jegyezte meg. Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy a De Gaulle-lal sorra kerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisam fejélődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjetellenes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára. A szovjet dolgozók kívánják, hogy Franciaország nagy és virágzó hatalom legyen, békében és barátságban szeretnénk élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte De Gaulle és Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelyeknek értelmében az Odera—Nelse-határ megváltoztathatatlan. Mint a szovjetkormányfő kijelentette, az algériai kérdés rendezésében fontos szerepet játszhatnak De Gaulle-nak azok a javaslatai, hogy az önrendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javaslatok nem maradnak csupán szavak. Ez a rendezés elősegítené, hogy fokozódjék Franciaország nagyhatalmi szerepe. Nyitva az út a tárgyalásokhoz — jelentette ki Hruscsov — és a megoldatlan kérdések rendezésével el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hidegháború jegét. Mindenekelőtt a leszerelés kérdését kell megoldani és meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő, hogy végezzünk a második világháború maradványaival és véget vessünk a hidegháborúnak. Meg kell kötni a német békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Hruscsov emlékeztetett arra, megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy „kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről”. — Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz, — állapította meg, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió „kész messzemenő lépésekre és mindennemű ésszerű intézkedésre” az európai légkör enyhítése céljából. A szovjet kormányfő ezután kifejtette, hogy a Közelés Közép-Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani állantok területét „külföldi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használják fel”. Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megállapította: Ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait . Hruscsovi ^Silá^uf^dzta, Kína belügyeibe való beavatkotzás , azok a kísérletek, hogy mesterségesen „két Kínát szerepeltessenek”, feszülthelyzetet teremtettek Távol-Keleten. Hruscsov sajnálkozását fejezte ki a legutóbbi kínai— indiai határiincidensek miatt, örülnék — mondotta —, ha ezek a dolgok nem ismétlődnének meg és a vitás határkérdéseket barátságos tárgyalásokon mindkét fél kölcsönös megelégedésére rendeznék. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános leszerelés lehetetlenné tenné a háborút. Megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette: megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. [ Az e kérdésben tartandó tárgyalások szempontjából kedvvező az a válasz is, amelyet Macmillan, Nehru, Sukarnov és más államférfiak adtak a szovjet javaslatokra. — Leszerelési javaslatait előterjesztve a Szovjetunió emberbaráti célokat követett — mondotta Hruscsov —,. arra törekszik, hogy a háború kiküszöbölődjék a társadalom) életéből. — Nem akarjuk katonai cé jlokra felhasználni azokat az előnyöket, amelyekkel rendel- kezünk és amelyek a szocia-i , jósta - • országok fejlövéséjjie^ j -irányában növekednek — je- ’ lentette ki Hruscsov. — A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — telje-) sem osztja azt a véleményt, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívá-) sa. Ezen az értekezleten a leg-)fontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. _) Ezenkívül meg kell vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a nyugat- berlini helyzet rendezését, va lamint egyéb általános érdekes nemzeközi kérdéseket. ( A szovjet kormány szilár-) dan arra törkeszik, hogy eny-) hüléssel eljussunk a nemzet-) közi feszültség teljes meg- szüntetéséig, s hogy az eny- hülés tartós békévé váljék. ) Árleszállítás Bulgáriában , Szófia (MTI) Az utóbbi időben végrehajtott többszöri árleszállítás után november elejétől újabb közszükségleti cikkek ára csökken Bulgáriában. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a bolgár minisztertanácsnak együttes határozata értelmében 1959. november 1-től leszállítják a gyapjú- és műanyagszövetek, e szövetekből készült ruhák, egyes festékek és számos fontos gyógyszer árát. A határozat értelmében a gyapjú- és műanyagszövetek és ruhák árát 7-től 36 százalékig, a festékek árát 21-től 25 százalékig, az egyes gyógyszerek árát pedig 12-től 60 százalékig szállítják le. Az árleszállítás következtében a kamgarn női- és férfi készruhák ára 27—33 százalékkal, a különböző ruhaszövetek ára 7—36 százalékkal, a kabátszövetek ára 30 százalékkal csökken. Ez az újabb árleszállítás ■több millió léva évi megtakarítást jelent majd a bolgár dolgozóknak. Az Egyesült Államok hadügyminisztériumának nyilatkozata New York (TASZSZ) Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma bejelentette, hogy, ötről négyre csökkentik azoknak a Thor-rakétákkal felszerelt amerikai csapategységeknek a számát, amelyeket az Egyesült Államok területén , kívül a NATO-tagállamokban szándékoznak elhelyezni. Az AP hírügynökség a nyilatkozatot kommentálva megjegyzi, hogy sok európai NATO-tagállam nem tűr meg a területén rakétákkal felszerelt amerikai egységeket . Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára november 10-én Laoszba utazik. Tanulmányozni kívánja az ottani helyzetet annak a jelentésnek alapján , amelyet a „ténymegállapító bizottság” terjesztett a Biztonsági Tanács elé. Véget ért a Legfelső Tanács ülésszaka Moszkva (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, Hruscsov külpolitikai beszámolóját vita követte, amelyben több felszólalás hangzott el. A vita befejeztével a Legfelső Tanács határozatot fogadott el, amelyben maradéktalanul helyesli a szovjet kormány külpolitikáját. Komescsuk küldött előterjesztette a Legfelső Tanács részéről a világ parlamentjeihez intézendő felhívás szövegét. A Legfelső Tanács elfogadta a felhívást. Ezzel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának III. ülésszaka véget ért. Felhívás a világ parlamentjeihez A világ országainak parlamentjeihez intézett felhívás kifejti, hogy van mód az új háború kirobbantásának megakadályozására, s ez az általános és teljes leszerelés. Az általános és teljes leszerelés biztosítaná az államok békés együttélését — hangsúlyozza a felhívás. Az általános és teljes leszerelés új szakaszt nyitna meg a fejlődésükben elmaradt országok számára is, amennyiben lehetővé tenné gazdasági és kulturális fejlődésüket. A felhívás megállapítja, hogy bizonyos enyhülés állt be a nemzetközi feszültségben. Ebben kimagasló szerepet játszott Hruscsov amerikai látogatása és találkozása Eisenhower elnökkel. — Jelenleg különös felelősség hárul a parlamentekre, a kormányokra és az államférfiakra — folytatódik a felhívás. A parlamentek kötelessége, hogy állhatatosan keressék a vitás nemzetközi kérdések, mindenekelőtt a leszerelés problémájának a megoldását. A szovjet kormány részéről az ENSZ elé terjesztett javaslatok megjelölik a háború megakadályozásának reális módozatait — hangoztatja a felhívás. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a szovjet kormány minden tőle telhetőt elkövet, hogy megvalósuljon az általános és teljes leszerelés. A Szovjetunió Legfelső Ta- nácsának meggyőződése, hogy a szovjet kormány nemes kez-deményezése támogatásra ta-) jár a világ minden országának) parlamentjében és kormányé-) nál. A Legfelső Tanács remé-) li, hogy a parlamentek támo- gatják ezt a követelést és ilyenformán biztosítva lesz az emberiség számára az önök békéhez vezető út ! 0 esztendeje harcol Algéria népe | Öt esztendővel ezelőtt, 1954.november 1-én a déli órákban hozta nyilvánosságra az AFP francia hírügynökség a kormány közleményét algériai hazafiak tömeges mozgalmából. A bejelentés a valóságban tírt algériai háború kezdetét jelentette. A hivatalos bejelentésekoptimistekuen tüntették fela történteket, bár a valóságiban kérdőjelként meredt elélyük, hogyan lehetséges az. Ahogy egy időben, mint egy új titokzatos órajelre robbantakfel hidak, repültek levegőbe ,lőszerraktárak, rohanták mega laktanyákat. A megoldás ma Imár világos. Nem elszigetelt jelenségről volt szó, nem a francia kormány által bejelen tett „terroristák”egyéni akciciói húzódtak meg a novem-ber 1-re virradó éjjel történtek mögött, hanem egy nép kezdte meg élet-halál harcáta gyarmatosítók, az idegen ön- Ikony ellen. | Ez a lépés természetszerűen | következett be. Marokkó és Tunisz a függetlenség útján irt már, s csupán Algériában dünömgött a francia elnyomás. A szabadsággondolat |nem volt újkeletű Algírban. |Már 1943-ban napvilágot látízott egy manifesztum, melyben az algériai muzulmánok egkövetelték, hogy engedjék |őket szabadon, saját vezetésük | alatt élni. Ennek a manifesz- Itumnak megfogalmazód között is szerepelt az a Ferhat Abbasz, |aki ma a szabad algériai kor* mány feje. | Megmozdult egy nép, s a |francia hatóságok nap mint |nap újabb nehézségekkel ta* |lálták magukat szembe. Be* | jelentések hangzottak el, hogy„csupán három hónap kérdéssé az egész”, s pont kerül az 5 algériai „lázadás” végére. A |három hónapot újabb hóna* |pok, sőt évek követték, a |francia katonaságot állandóan |újra feltöltötték, újabb alakulatok vonultak Afrikába* |hogy vérüket ontsák néhány | nagybirtokos, nagytőkés, földesúr érdekében, s szégysírt |hozzanak a francia névre. | Ejtőernyősök és rendőrök* | légiósok és, sorkatonák tízezerei kerültek Algériába, hogy |megtorolják egy nép szabadságért indított küzdelmét. Da |a katonai akciók nem jártak |a várt eredménnyel. A háború emésztette a pénzt. Fran* |ciaország lakossága pedig egy* |re hangosabban emelt szót az | esztelen, szégyenteljes vérongzás miatt. Kormányok buktak |meg miatta, gazdasági töntiszélére jutott az ország. Az algériai kérdés a világ közvéleményének hangos tiltakozá ssával találta magát szemben* |s elítélő nyilatkozatokat adtak még azok is, akiket Franciaország szövetségesei közt tart nyilván. A háború egykori elindítói a rázok, akik öt évvel ezelőtt | hívei voltak a megindult ,harcinak, lassan megváltoztatták | álláspontjukat, s egyre inkább | látni kezdték, hová juttatta az | Ultrák erőszakossága a francia népét. Mitterrand szená* |tor, aki egykor rendőri erősítéseket küldött Algériába,,ma |az algériai francia túlzógyar* |matosítók merényletének lett |majdnem áldozata. Guy Mollet-t rohadt paradicsommal s dobálták meg, amikor aháború befejezése mellett fog*lalt állást. | Öt esztendő esztelen véron- Itása, mérhetetlen anyagi ál* ldozata volt szükséges ahhoz* |hogy a francia kormány hi- Ivatalosan is megvett valamit annak érdekében, hogy rendezze Algéria jövőjét, öt esztendő múlt el ama emlékezéttel november 1 óta, amikor Rettenthetetlen hazafiak indul* t tak harcba jogaikért, hazájuk szabadságáért. Nehéz harc Ivóit, s hős algériaiak ezreinek |vére írta ez alatt az idő alatt |a történelmet Afrika ez északi országában. Lehet ma még | huzavona, hogy hogyan és miiként oldódjék meg véglegesen |az algériai nép sorsa. Telhet|nek még el hónapok, de ma |már bizonyos az, hogy akton* Rótt vér nem volt hiábavaló, hogy nem lehet a védtelenség |ttg fegyverekkel megfétemlí* |teni egy szabadságszerető ’né |pet. ' Siumniffiinttranitf Haramnui'iinuiinniiiiiniiiiiiiiiiiihm/