Hajdú-Bihari Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

Megkezdődött a budapesti pártértekezlet Tegnap az Egyesült Izzó kultúrtermében megkezdődött a Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti pártértekezle­te. Az elnökségben foglalt helyet­ Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­sá­gának első ti­tópárja, Marosán György elvtárs, az MSZMP budapesti bizottságának, első­­t­ikára, a Központi Bizottság titkára, Kállai­­Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja. A budapesti pártértekezle­­tet Csipesz Józsefné elvtárs­nő, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg, aki han­goztatta a pártkongresszus je­lentőségét, majd beszéde so­rán többek között a követke­zőket mondotta: — Tegnap volt három éve, hogy az ellentám­ad­almárok aljas támadást intéztek a bu­dapesti p­ártbizottság székháza ellen, s azon a nap­on újra — mint már annyiszor a mun­kásmozgalom harcai során — a kommunisták soraiból új hősök születtek. — Emlékezzünk azokra az elvtársakra, akik ma nem le­hetnek közöttünk, akik hősi halált haltak a munkás—pa­raszt hatalomért, a magyar nép szabadságáért. A pártértekezlet részvevői helyükről felállva adóztak az elesett mártírok emlékének. Ezután Marosán György elv­társ, a bdapesti pártbizott­ság első titkára tartotta meg a budapesti pártbizottság be­számolóját. Bevezetőben méltatta azt a nagy bizalmat és figyelmet, amellyel az ország dolgozó népe a párt hetedik kongresz­­szusa elé tekint, majd a bu­dapesti pártértekezlet jelen­tőségét elemezte és teendőit körvonalazta. A következőkben emlékezte­tett az 1957-es országos párt­­értekezleten kitűzött felada­tokra: a párt ideológiai, poli­tikai és szervezeti egységének biztosítása, a tömegekkel való kapcsolat szüntelen erősítése, a néphatalom megszilárdítása, a szocialista építőmunka. — Ma bátran kijelenthetjük­­— hangsúlyozta ■—, munkánk eredményes volt. Ha feltesz­­szük a kérdést, miben van el­ért­­ eredményeink forrása, vá­laszunk: a párt helyes poli­­tikájának ingadozás nélküli gyakorlati végrehajtásaiban, a politikai tömegmunka kibon­takoztatásában . A politikai és gazdasági konszolidáció gyors eredmé­nyét mérleg­elve leszögezte, hogy a proletárdiktatúra meg­szilárdításának legfőbb tényezője munkásosztá­lyunk politikai állásfogla­lása, a rendszert támoga­tó magatartása, a terme­lésben kifejlett aktív te­vékenysége. Ezután a fővárosi tanács munkájáról és Budapest fej­lesztéséről szólott a beszámo­ló, majd rátért a gazdasági feladatok elemzésére. Rámu­tatott, hogy a szocialista épí­tés mai szakaszában a párt tevékenységében a gazdasági szervező- és építőmunka ke­rült előtérbe. Rendszerünk további politikai megerősítése,­ népünk jólétének további emelése attól függ, hogy pá­runk teljesítőképessége ho­gyan, fejlődik. 1959. elején nyilvánvalóvá vált, hogy hároméves tervünk célkitűzéseit túlteljesítjük — hangoztatta a beszámoló . Dolgozóink alkotó bírálata nyomán a pártunk Központi Bi­zottsága ez év márciusában azt javasolta országunk népé­nek: érjünk el már ez évben a hároméves terv utolsó sza­kaszára, 1960-ra kitűzött né­hány gazdasági célt, alapvető tervmutatót. A budapesti pártbizottság kibővített ülésén elsőként tárgyalta meg a Központi Bizottság határozatát és kong­resszusi munkaversenyt kez­deményezett. A felhíváshoz az ország valamennyi ipari üzeme csatlakozott, a kongresszusi munka­verseny­­ tömegmozgalom­má vált. Mindazok az eredmények amelyekről ma büszkén be­szélhetünk — hangsúlyozta a beszámoló — azért születhet­tek meg, mert olyan pártunk van, amely szilárd vezetője és őrzője a néphatalomnak Olyan párt, melynek útmuta­tása, ösztönzése és szervező tevékenysége kivezetett ben­nünket abból a szakadékból amelybe az ellenforradalom taszította az országot és amely a dolgozók alkotó te­­vékenységét újult erővel szí­totta magasba és viszi előre a szocializmus, építésének út­ján. Büszkén tekinthetünk visz­­sza megtett utáni, na. Az el­lenforradalom alatt és az el­lene folytatott harcban hűek következetesen kitartottak a proletár internacionalizmus nagy eszméje mellett, a Szov­jetunió mellett, és ebben pia még szilárdabbak, még töret­lenebbek vagyunk. Tanács­kozásunknak azt a célt kell szolgálnia, hogy erősítse pár­tunkat, segítse győzelemre he­tedik kongresszusunkat -­­mondotta befejezésül Maro­sán György elvtárs. Ismeretlen­­ Munkácsy-képet­­ fedeztek fel­­ Bulgáriában Szófia (MTI) A közelmúlt-­­ban Georgi Csajkovszki, is,­mert bolgár festőművész és­ műkritikus, a plovdivi képző-­­művészeti múzeum volt igaz-­ gatója Plovdivban egy bolgár­ családnál Munkácsy Mihályt eddig ismeretlen festményére­ bukkant. A 117x81,5 centimé-­ teres, vékony deszkára festett­ és Munkácsi Mihály aláírásá-­ val ellátott festmény jelenleg­ Szófiában van és ■tárgyalások'; folynak a kép megvásárlásá-­ ról a szófiai nemzeti képző-­­ m­űvészeti galéria számára. A­­ festményen három leány­alak­ látható. Az egyik pianínón­ játszik, a másik kettő pedig­ figyelmesen hallgatja. A ké­' pan ábrázolt szoba falán­ Munkácsi egy világhírű virág-­ csendélete látható. (MTI.) . ­ Nyitva az út a tárgyalásokhoz Hruscsov külpolitikai beszéde a Legfelső Tanács ülésén Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szomba­ton délelőtt 10 órakor együt­tes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov minisz­terelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről­­és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a leg­utóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet-A feszültség lényegesen enyhült, kedvezőbbek a le­hetőségek a béke megszi­lárdítására. A Nyugaton kezd’­ felülkere­kedni a helyzet józanabb érté­kelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló szá­mításokat a lomtárba kell ten­ni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon, békében együtt kell élniük. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocia­lista táborhoz tartozó többi ország békeszerető politikája olyan utat nyi­tott meg az emberiség előtt, amelyen haladva a társadalom háborúk nél­kül, a békés együttműkö­dés útján fejlődhet. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avat­kozás a belügyekbe, egyértel­mű a kölcsönös engedmények­kel, a kompromisszumokkal, a felek egymáshoz való alkal­mazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenn­tartása és megsziládítása vé­gett. Ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet enged­ményekről. Bízunk igazságunk ere­jében — hangsúlyozta Hrus­csov —, s hittel hirdetjük­ az ■egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus elő­nyeit. Hruscsov határozottan visz­­szautasí­totta a burzsoá köz­életi személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél — A marxizmus a munkás­­osztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a hábo­rút az államok között — mon­dotta. — A történelem, arról tanúskodik, hogy nem­ a kom­munisták, hanem az imperia­listák idézték elő a háború­kat. A szovjet minisztertanács elnöke kifejtené, hogy véle­ménye szerint"Macmillan an­gol miniszterelnöknek a Szov­jetunióban tett látogatása je­­­entős szerepet játszott a szovjet-­-angol kapcsolatok megjavulásában és az egész­ségesebb nemzetiközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő látogatására vo­natkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nem­zetközi feszültség ál­talános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzá­járultak az egyetemes béke megszilárdításához. — Igen nagyra becsüljük e ■beszélgetéseket — jegyezte meg. Hruscsov kifejezte azt a re­ményét, hogy a De Gaulle-lal sorra kerülő találkozása hasz­nos lesz a szovjet—francia kapcsolatok­ fejlődése és az egyetemes béke megszilárdítá­sa szempontjából. Hruscsov­ kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisam­ fejé­lődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjetellenes katonai töm­bökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára. A szovjet dolgozók kívánják, hogy Franciaország nagy­ és virágzó hatalom legyen, bé­kében és barátságban szeret­nénk élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte De Gaulle és Debré realitáso­kon alapuló kijelentéseit, amelyeknek értelmében az Odera—Nelse-határ megvál­toztathatatlan. Mint a szovjet­­kormányfő kijelentette, az algériai kérdés rendezésében fontos szerepet játszhatnak De Gaulle-nak azok a javaslatai, hogy az ön­rendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javaslatok nem maradnak csupán szavak. Ez a rendezés elősegítené, hogy fokozódjék Franciaország nagyhatalmi szerepe. Nyitva az út­ a tárgyalá­sokhoz­­ — jelentette ki Hruscsov — és a megoldatlan kérdések rendezésével el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hideghá­ború jegét. Mindenekelőtt a leszere­lés kérdését kell megolda­ni és meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő, hogy végezzünk a második világháború marad­ványaival és véget vessünk a hidegháborúnak. Meg kell köt­ni a német békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Hrus­csov emlékeztetett arra, meg­egyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy „kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről”. — Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz, — állapította meg, majd kijelentette, hogy a Szovjet­unió „kész messzemenő lépé­sekre és mindennemű ésszerű intézkedésre” az európai lég­kör enyhítése céljából. A szovjet kormányfő ez­után kifejtette, hogy a Közel­és Közép-Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani ál­­­­lantok területét „külföldi ha­talmak továbbra is más or­szágok ellen irányuló katonai készülődések színteréül hasz­nálják fel”. Az Egyesült Államoknak­­ és néhány más nyugati hatalom­nak a Kínai Népköztársaság­hoz való viszonyáról Hrus­csov megállapította: Ezek az államok másodrangú hatalom­má igyekeznek minősí­teni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait . Hruscsovi ^Silá^uf^dzta, Kí­na belügyeibe való beavatk­o­­tzás , azok a kísérletek, hogy mesterségesen „két Kínát sze­repeltessenek”, feszült­­helyze­tet teremtettek Távol-Keleten. Hruscsov sajnálkozását fe­jezte ki a legutóbbi kínai— indiai határiincidensek miatt, örülnék —­ mondotta —, ha ezek a dolgok nem ismétlőd­nének meg és a vitás határ­kérdéseket barátságos tárgya­lásokon mindkét fél kölcsö­nös megelégedésére rendez­nék. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános leszerelés lehe­tetlenné tenné a háborút. Megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kije­lentette: megoldást kell ke­­­­resni a leszerelés kérdésére. [ Az e kérdésben tartandó tár­­­gyalások szempontjából kedv­­­vező az a válasz­­ is, amelyet­ Macmillan, Nehru, Sukarno­v és más államférfiak adtak a­ szovjet javaslatokra.­­ — Leszerelési javaslatait­ előterjesztve a Szovjetunió­­ emberbaráti célokat köve­­­tett — mondotta Hruscsov —,.­ arra törekszik, hogy a háború­­ kiküszöbölődjék a társadalom) életéből.­­ — Nem akarjuk katonai cé­ j­lokra felhasználni azokat az­ előnyöket, amelyekkel rendel-­ kezünk és amelyek a szocia-i , jóst­a - • országok f­ejlövéséjjie^ j -irányában növekednek — je- ’ lentette ki Hruscsov. — A szovjet kormány —­­ mondotta Hruscsov — telje-) sem osztja azt a véleményt,­ hogy kívánatos a kormányfői­­ értekezlet mielőbbi összehívá-) sa. Ezen az értekezleten a leg-)­fontosabb helyet a leszerelés­ kérdésének kell elfoglalnia. _) Ezenkívül meg kell vitatni­ a német békeszerződés megkö­­­tésének kérdését és a nyugat-­ berlini helyzet rendezését, va­­ lamint egyéb általános érdekes­­ nemzeközi kérdéseket. ( A szovjet kormány szilár-) dan arra törkeszik, hogy eny-) hüléssel eljussunk a nemzet-) közi­­ feszültség teljes meg-­ szüntetéséig, s hogy az eny-­ hülés tartós békévé váljék. ) Árleszállítás Bulgáriában , Szófia (MTI) Az utóbbi időben végrehajtott többszöri árleszállítás után november elejétől újabb közszükségleti cikkek ára csökken Bulgáriá­ban. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a bolgár minisztertanács­nak együttes határozata ér­telmében 1959. n­ovember 1-től leszállítják a gyapjú- és műanyagszövetek, e szövetek­ből készült ruhák, egyes fes­tékek és számos fontos gyógyszer árát. A határozat értelmében a gyapjú- és mű­anyagszövetek és ruhák árát 7-től 36 százalékig, a festé­kek árát 21-től 25 százalékig, az egyes gyógyszerek árát pe­dig 12-től 60 százalékig szál­lítják le. Az árleszállítás kö­vetkeztében a kamgarn női- és férfi készruhák ára 27—33 százalékkal, a különböző ru­haszövetek ára 7—36 száza­lékkal, a kabátszövetek ára 30 százalékkal csökken. Ez az újabb árleszállítás ■több millió léva évi megtaka­­rítást jelent majd a bolgár dolgozóknak. Az Egyesült Államok hadügyminisztériumának nyilatkozata New York (TASZSZ) Az Egyesült Államok hadügymi­nisztériuma bejelentette, hogy, ötről négyre csökkentik azok­nak a Thor-rakétákkal felsze­relt amerikai csapategységek­nek a számát, amelyeket az Egyesült Államok területén , kívül a NATO-tagállamokban szándékoznak elhelyezni. Az AP hírügynökség a nyilatkozatot kommentálva megjegyzi, hogy sok európai NATO-tagállam nem tűr meg a területén rakétákkal felsze­­­relt amerikai egységeket­ . Hammarskjöld, az ENSZ­ főtitkára november 10-én La­­­oszba utazik. Tanulmányozni­­ kívánja az ottani helyzetet­ annak a jelentésnek alapján , amelyet a „tény­megállapító­ bizottság” terjesztett a Biz­­­tonsági Tanács elé.­­ Véget ért a Legfelső Tanács ülésszaka Moszkva (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, Hruscsov külpolitikai beszámolóját vi­ta követte, amelyben több fel­szólalás hangzott el. A vita befejeztével a Leg­felső Tanács határozatot fo­gadott el, amelyben maradék­talanul helyesli a szovjet kor­mány külpolitikáját. Komescsuk küldött előter­jesztette a Legfelső Tanács részéről a világ parlamentjei­hez intézendő felhívás szöve­gét. A Legfelső Tanács­­ el­fogadta a felhívást. Ezzel a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának III. ülésszaka véget ért. Felhívás a világ parlamentjeihez A világ országainak parla­mentjeihez intézett felhívás kifejti, hogy van mód az új háború kirobbantásának megaka­dályozására, s ez az álta­lános és teljes leszerelés. Az általános és teljes lesze­relés biztosítaná az államok békés együttélését — hang­súlyozza­ a felhívás. Az álta­lános és­ teljes leszerelés új szakaszt nyitna meg a fejlő­désükben elmaradt országok számára is, amennyiben lehe­tővé tenné gazdasági és kul­turális fejlődésüket. A felhívás megállapítja, hogy bizonyos enyhülés állt be a nemzetközi feszültség­ben. Ebben kimagasló szere­pet játszott Hruscsov ameri­kai látogatása és találkozása Eisenhower elnökkel. — Jelenleg különös felelős­ség hárul a parlamentekre, a kormányokra és az államfér­fiakra — folytatódik a felhí­vás. A parlamentek köteles­sége, hogy állhatatosan keres­sék a vitás nemzetközi kérdé­sek, mindenekelőtt a leszere­lés problémájának a megol­dását. A szovjet kormány részé­ről az ENSZ elé terjesz­tett javaslatok megjelö­lik a háború megakadá­lyozásának­ reális módo­zatait — hangoztatja a felhívás. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a szovjet kormány minden tőle telhetőt elkövet, hogy megvalósuljon az általános és­ teljes leszerelés. A Szovjetunió Legfelső Ta-­ nácsának meggyőződése, hogy­ a szovjet kormány nemes kez-­­deményezése támogatásra ta-) jár a világ minden országának) parlamentjében és kormányé-) nál. A Legfelső Tanács remé-) li, hogy a parlamentek támo-­ gatják ezt a követelést és­ ilyenformán biztosítva lesz az­ emberiség számára az önök­ békéhez vezető út ! 0­ esztendeje harcol Algéria népe | Öt esztendővel ezelőtt, 1954.­­november 1-én a déli órákban­­ hozta nyilvánosságra az AFP­­ francia hírügynökség a kor­­­mány közleményét algériai­­ hazafiak tömeges mozgalmá­ból. A bejelentés a valóságban tírt algériai háború kezdetét­­ jelentette.­­ A hivatalos bejelentések­­optimistekue­n tüntették fel­­a történteket, bár a valóság­iban kérdőjelként meredt elé­lyük, hogyan lehetséges az. Ahogy egy időben, mint egy új titokzatos órajelre robbantak­­fel hidak, repültek levegőbe ,lőszerraktárak, rohanták meg­­a laktanyákat. A megoldás ma Im­ár világos. Nem elszigetelt­­ jelenségről volt szó, nem a f­rancia kormány által be­jelen­­­ tett „terroristák”­­egyéni ak­ciciói húzódtak meg a novem-­ber 1-re virradó éjjel történ­­tek mögött, hanem egy nép­­ kezdte meg élet-halál harcát­­a gyarmatosítók, az idegen ön- Ikony ellen. | Ez a lépés természetszerűen | következett be. Marokkó és T­unisz a függetlenség útján irt már, s csupán Algériá­­ban dünömgött a francia el­­­­nyomás. A szabadsággondolat |nem volt újkeletű Algírban. |Már 1943-ban napvilágot lát­ízott egy manifesztum, mely­­­ben az algériai muzulmánok e­gkövetelték, hogy engedjék |őket szabadon, saját vezetésük | alatt élni. Ennek a manifesz- Itumnak megfogalmazód között is szerepelt az a Ferhat Abbasz, |aki ma a szabad algériai kor*­­ mány feje. | Megmozdult egy nép, s a |francia hatóságok nap mint |nap újabb nehézségekkel ta* |lálták magukat szembe. Be* | jelentések hangzottak el, hogy­­„csupán három hónap kérdé­ssé az egész”, s pont kerül az 5 algériai „lázadás” végére. A |három hónapot újabb hóna* |pok, sőt évek követték, a |francia katonaságot állandóan |újra feltöl­tötték, újabb ala­­­kulatok vonultak Afrikába* |hogy vérüket ontsák néhány | nagybirtokos, nagytőkés, föl­­­desúr érdekében, s szégysírt |hozzanak­ a francia névre. | Ejtőernyősök és rendőrök* | légi­ósok és, sorkatonák tízez­erei kerültek Algériába, hogy |megtorolják egy nép szabad­­­­ságért indított küzdelmét. Da |a katonai akciók nem jártak |a várt eredménnyel. A hábo­­­rú emésztette a pénzt. Fran* |ciaország lakossága pedig egy* |re hangosabban emelt szót az | esztelen, szégyenteljes véron­­gzás miatt. Kormányok buktak |meg miatta, gazdasági tönti­­szélére jutott az ország. Az­­ algériai kérdés a világ közvé­leményének hangos tiltakozá­ ssával találta magát szemben* |s elítélő nyilatkozatokat ad­­­tak még azok is, akiket Fran­­­ciaország szövetségesei közt­­ tart nyilván.­­ A háború egykori elindítói a rázok, akik öt évvel ezelőtt | hívei voltak a megindult ,harc­inak, lassan megváltoztatták | álláspontjukat, s egyre inkább | látni kezdték, hová juttatta az | Ultrák erőszakossága a fran­­­cia népét. Mitterrand szená* |tor, aki egykor rendőri erősí­­­téseket küldött Algériába,,ma |az algériai francia túlzógyar* |matosítók merényletének lett |majdnem áldozata. Guy Mol­­­let-t rohadt paradicsommal s dobálták meg, amikor a­­há­­­ború befejezése mellett fog*­­lalt állást. | Öt esztendő esztelen véron- Itása, mérhetetlen anyagi ál* ldozata volt szükséges ahhoz* |hogy a francia kormány hi- Ivatalosan is megvett valamit­­ annak érdekében, hogy ren­­­dezze Algéria jövőjét, öt esz­tendő múlt el ama emlékezé­­ttel november 1 óta, amikor Rettenthetetlen hazafiak indul* t tak harcba jogaikért, hazájuk szabadságáért. Nehéz harc Ivóit, s hős algériaiak ezreinek |vére írta ez alatt az idő alatt |a történelmet Afrika ez észa­­­ki országában. Lehet ma még | huzavona, hogy hogyan és mi­iként oldódjék meg véglegesen |az algériai nép sorsa. Telhet­­|nek még el hónapok, de ma |már bizonyos az, hogy akton* Rótt vér nem volt hiábavaló, hogy nem lehet a véd­telenség |ttg fegyverekkel megfétem­lí* |teni egy­ szabadságszerető ’né­ |pet. ' Siumniffiinttranitf Haramnui'iinuiinniiiiiniiiiiiiiiiiihm/

Next