Hajdú-Bihari Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-26 / 97. szám
Kodály Zoltán Debrecenben Jelentős zenei esemény színhelye volt vasárnap Debrecen. A debreceni zenei hetek keretében új magyar kórusművek kerültek bemutatásra a Gördülőcsapágy-gyár dísztermében, amelyen megjelent Kodály Zoltán is, a nagy magyar zeneszerző. A háromszoros Kossuth-díjas kiváló művész vasárnap a délelőtti órákban érkezett a városba feleségével együtt. A nevét viselő zeneművészeti szakiskolában a fogadáson megjelent és köszöntötte Pallós Imre, a MSZMP Hajdú-Bihar megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Hajdú-Bihari Napló felelős szerkesztője, Arató Attila, a városi tanács népművelési csoportjának vezetője. Ezután Gulyás György Liszt-díjas karnagy, a szakiskola igazgatója, a szakiskola tanárai, a kétszeres nemzetközi díjas Kodály Kórus tagjai, az iskola növendékei köszöntötték. Kodály Zoltán hosszasan elbeszélgetett a tanárokkal, növendékekkel, a kórus tagjaival debrecen zenei életéről, a szakiskola munkájáról. Kedves és megható epizódja volt az ünnepségnek, amikor a vámospércsi iskola úttörő énekkara — akik a felszabadulási seregszemle alkalmából tartózkodtak Debrecenben — megkérték Kodály Zoltánt, hogy hallgassa meg néhány énekszámukat. Kodály Zoltán szívesen tett eleget a kérésnek és dicsérő szavakkal nyilatkozott az úttörő énekkar jó munkájáról. Délután a Gördülőcsapágygyár Nyugati utcai részlegében tett látogatást, ahol már nagyban gyülekeztek az érdeklődők a hangversenyre. Az ünnepi esemény előtt Balogh Béla, a gyár igazgatója, Pataki Gyula, a pártbizottság titkára és az üzem vezetősége rövid fogadást adott a nagy művész tiszteletére. A találkozón jelen volt Biri András, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja, Víg József, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese. A baráti hangú találkozón Kodály Zoltán érdeklődött az üzem és a munkások élete iránt, majd a gyár vezetőségével együtt részt vett az új magyar kórusművek bemutatóján. A műsorban Ottó Ferenc, Hibán Antal, Temessy Tamás, Kocsár Miklós, Dávid Gyula, Soproni József, Járdányi Pál és Vántus István művei szólaltak meg a Debreceni Kodály Kórus, a Vígkedvű Mihály utcai általános iskola énekkara, valamint a szakiskola zenekarának tolmácsolásában. A kórusokat Gulyás György és Bíbor Barnabásné vezényelték. Kiemelkedő eseménye volt az ünnepségnek Kodály Intermezzója a Háry Jánosból, valamint Kodály Zoltán személyes kívánságára a debreceni munkáskórusok szereplése, Ternyei András és Szigeti Gyula vezénylésével. Mindkettőt, akárcsak az egész hangversenyt, hatalmas érdeklődés kísérte. A műsor befejeztével a közönség többször szólította ismétlésre a kórusokat. Másnap, hétfőn délelőtt, a Péterfia utcai általános iskolát kereste fel Kodály Zoltán. Balogh József, az iskola igazgatója üdvözölte a kedves vendéget, majd a második C osztályba kalauzolta, ahol Rimóczy Gáborné tartott énekórát a gyerekeknek. Az osztály tanulói dallal és virággal fogadták látogatójukat, majd talpraesetten, ügyesen, a gyereklélek minden finomságát csillogtatva tettek tanúbizonyságot szorgalmukról, tudásukról. A tetszetős, sikeres és kitűnő eredményeikről tanúskodó óra után Kodály Zoltán meleg szavakkal búcsúzott az iskola növendékétől, további munkára és tanulásra biztatva őket. Délelőtt 10 óra körül Palás Imre és Gulyás György kíséretében a Gördülőcsapágygyár új üzemrészeit kereste fel. A gyárban nagy érdeklődéssel szemlélte meg az egyes üzemrészeket és a különböző munkafolyamatokat. A gyárban Frank János, az üzem főmérnöke és Varga Sándor, a Gördülőcsapágy-gyár párt-végrehajtó bizottságának tagja kalauzolták. Tájékoztatták Kodály Zoltánt a hatalmas üzem életéről, a munka egyes folyamatairól. Kodály Zoltán elsőnek a golyósüzemet kereste fel, ahol a csapágygyártás legfontosabb mozzanatai folynak. Ezt követően a szerszámműhelyben tett látogatást, majd a hidegprés és a forgácsoló üzemben figyelte meg az ott folyó munkálatokat. A több mint kétórás látogatás után a Csapókerti általános iskolát kereste fel Kodály Zoltán, ahol az iskola növendékei, Paár Alajosné, az iskola igazgatója és Nagy István, az MSZMP csapókerti területi szervezet titkára köszöntötte a kiváló zeneszerzőt. A kedves és baráti fogadáson Kodály Zoltán elbeszélgetett az iskola növendékeivel, a tanárokkal, majd búcsút vett az üdvözlésére megjelentektől és a délutáni órákban elutazott Debreceniből. A szakiskola tanárai és növendékei üdvözlik névadójukat A Gördülőcsapágy-gyárban Frank János főmérnök kalauzolta a kedves vendéget A megyében 1500 népi ülnököt választanak Megkezdődtek Hajdú-Biharban a népi ülnökjelölő gyűlések Ismeretes, hogy a népi ülnökök újraválasztását ez évben elrendelték az egész ország területén. A megyében az Igazságügyi Minisztérium rendelkezése szerint összesen 1.300 népi ülnököt kell megválasztani. Lényegesen többet tehát, mint amennyi az ülnökök száma eddig volt. A dolgozó nép szélesebb rétegei nagyobb számban fogják tehát kivenni részüket a bíráskodás, az igazságszolgáltatás ellátásában. A megyében máár megkezdődtek az ülnökjelölő gyűlések. A választásokat Hajdú-Biharban ez év június hó végéig kell megtartani. Az előkészítő munkák, a jelölőgyűlések már nagyban folynak. A választásokért felelős bizottság, a megyei tanács, a szakszervezet és a megyei bíróság elnökéből áll. Ez a bizottság már számszerűen megállapította, hogy a megye területén mely üzemek, vállalatok, közösségi szervek stb. hány fő ülnököt hozhatnak javaslatba megválasztásra. A bizottság kéri a megye valamennyi dolgozójának segítségét, a választások sikeres és eredményes lebonyolításához. Az ülnökbíráskodás igen fontos és megtisztelő feladat. Ezért választásra az illetékes szervek olyanokat jelöljenek, akik minden tekintetben élvezik dolgozótársaik bizalmát. Feddhetetlen jelleműek és alkalmasak a bírói feladatok ellátására. A választásokért elsősorban a tanácsok és a szakszervezetek felelősek. Az ülnököket az illetékes tanácsok tanácsülésen választják meg. A fiatalkorúak bíróságának tanácsában az egyik ülnöknek pedagógusnak, a másiknak pedig nőnek kell lenni. A fiatalkorúak bíróságának pedagógusülnökeit, figyelemmel a fiatalkorúak különleges helyzetére és a nevelési szempontokra, a pedagógus szakszervezet megyei bizottsága jelöli ki. A dolgozók akaratának minél szélesebb körben való érvényesülése érdekében, az üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban a dolgozók jelölik ki a megválasztandó ülnököket. Az ülnökjelölés joga megilleti a termelőszövetkezetek vezetőségét, a Hazafias Népfrontot, valamint a nőtanácsokat. Ezek a szervek a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, nyugdíjasok, valamint a háziasszonyok köréből jelölnek ki ülnököket A debreceni járásban, ahol ötvenkét járási ülnököt választanak, jelölőgyűlést már szombaton tartottak Balmazújvároson, ahol a Kossuth Tsz tagsága Németh Sándor tsz-tagot jelölte népi ülnöknek. A Balmazújvárosi Gépállomáson Fekete Antalt jelölték. Mindketten már előzőleg is népi ülnökök voltak és igen jól elllátták feladatukat. Palánta ültető gép bemutató a földesi Rákóczi Tsz-ben Érdekes bemutatót rendezett a MÉK csütörtkön délelőtt a földesi Rákóczi kertészetében. Egy palánta ültető géppel ismerkedtek meg a meghívottak: kertészeti szakemberek, termelőszövetkezeti vezetők és magánkertészek. A bemutatót Klucsik Emil, a MÉK osztályvezetője nyitotta meg, azután Preczner Gábor, a Mezőgazdasági Akadémia kertészeti kísérleti telepének vezetője a zöldségféléknek az élelmezésben játszott szerepéről és a palánta ültető gép hasznosságáról beszélt. Jámbor István, a földesi Rákóczi Tsz elnöke pedig a szövetkezet kertészetéről tájékoztatta a megjelenteket. A bevezető beszédek után Papp Gyula, a MEZŐSZÖV mérnöke részletes ismertetést tartott a TP 4-es palánta ültető gépről, mely a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár gyártotiánya. Nagyüzemi kertészeteink eddig idegen gyártmányú, elsősorban NDK-ban készített gépekkel próbálták a palántázást, ezt a rendkívül szaporotlan, kézierővel, nagy termelési költséget és komoly időmennyiséget felemésztő munkafolyamatot megkönynyíteni. Most már a törökszentmiklósi üzem is állít elő hasonló célra alkalmas gépet, melynek használatára évről évre nagyobb lehetőség nyílik. Az ültető gép — amit egyébként Maulwurf vontat — négysoros. A vontató gép vezetőjét nem számítva öt ember szükséges hozzá: négy adagoló és egy kiszolgáló, áld az elfogyott palánták pótlásáról gondoskodik. A gép óránként 9—10 000 palántát ültet el, napi teljesítménye — a területet számítva — mintegy három hold. Kézi erővel egy személy óránként csupán 350—400 palántát képes elültetni, s egész nap mintegy 80—90 négyszögölnyi területen tudja elvégezni a munkát. A gép tehát sok embert helyettesít és ezáltal csökkenti a zöldség előállítási költségét. Másik nagy előnye, hogy használatával nem húzódik el sokáig a palántázás, ahelyett a legalkalmasabb időben néhány nap alatt elkészülhetnek vele. Miután Papp mérnök elmondta az általános tudnivalókat, a részvevők munkavégzés közben is megtekintették a gépet, mely a következőképpen működik: Az adagoló személyzet forgó tárcsába helyezi a palántát, a tárcsa előtt egy sörnyitó csoroszlya árkot váj a földibe, s a forgó tárcsa az árokba állítja a palántát, melynek nincs alkalma eldőlni, mivel a tárcsát kétfelől befogó tömörítő kerekek azonnal elföldelik a tövét. A bemutató részvevőinek igen tetszett a gép munkája, s egyhangú megállapításuk az volt, hogy a palánta ültető nagymértékben megkönnyíti a jövőben a nagyüzemi kertészetek dolgát. Említést érdemel, hogy a MÉK-nek ez idő szerint három palánta ültető gépe van, a másik kettő ez idő szerint a kábai Vörös Csillag Termelőszövetkezet, illetve a sárándi Dózsa Termelőszövetkezet kertészetében végzi a munkát. Amikor jelenlegi állomáshelyükön elkészülnek a palánta ültetéssel, természetesen más tsz-ekbe viszik őket. Valószínű, hogy a bemutató pozitív tapasztalatai alapján megnő irántuk a kereslet, ami egyébként kívánatos is, mivel Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezeti kertészeteinek igen nagy — az idén 1800 hold — a palántával beültetendő területe. Hogyan szervezzék üzemüket a termelőszövetkezetek? Kibővített szakbizottsági ülés és tapasztalatcsere a Hajdúszoboszlói egyetemi tangazdaságban A megyei üzemszervezési szakbizottság pénteken egésznapos kibővített ülést és azzal egybekötve tapasztalatcserét rendezett az Agrártudományi Egyetem hajdúszoboszlói tangazdaságában. A kibővített ülésre meghívtak számos termelőszövetkezeti vezetőt is, azokból a tsz-ekből, melyek az év elején bekövetkezett változás eredményeképpen rövidesen üzemrendezésre szorulnak. A szövetkezeti vezetőket azért hívták meg, hogy egy kiválóan gazdálkodó nagyüzem — amilyen a szoboszlói tangazdaság — tapasztalataiból merítve könnyebben és célszerűbben oldhassák meg feladataikat. Dr. Gönczy Iván javaslatot tett a napirendre is. Mivel a tangazdaságról minden részvevő jóelőre megkapta a sokszorosított tájékoztatót, s azt alaposan áttanulmányozhatta, azt indítványozta, délelőtt nézzenek szét az üzem területén, szemléljék meg a majorokat, járják be a határt és a látottak, valamint a tájékoztatóból ismert tények alapján délután tartsanak megbeszélést. A gazdaság megtekintésekor Kurucz Gyula igazgató kalauzolta a vendégeket. Bemutatta nekik a szarvasmarha állományt, tüzetesen ismerette közben a borjak nevelését, melyben a tsz-vezetők számára volt az érdekes, hogy a szopós borjakat nem anyjuk tejével, hanem bizonyos mértékig fölözött tejjel táplálják, az elválasztott növendékeket pedig nem istállóban, hanem a szabadban — elkerített karámban — tartják télen-nyáron. Az előbbi a tejköltség csökkentésével, az utóbbi a drága istálló költségeinek kiiktatásával teszi olcsóbbá a borjak nevelését. A másik üzemegységben a juhok olcsó, gazdaságos elszállásolása volt a tanulság. Útközben a vendégek megtekintették a gazdaság cukorrépa tábláját is és megnéztek egy négyzetes kukoricavetést. A látnivalókhoz Kurucz Gyula igazgató mindenütt bőséges magyarázatot fűzött. A fő dolog, amit a szövetkezeti vezetőknek be akart mutatni — s ez tökéletesen sikerült —, hogyan lehet minél olcsóbban, gazdaságosabban termelni mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben. Mindaz, amit megtudtak a tangazdaságról, mély benyomást keltett a vendégekben. A sok-sok kérdés, amit délután Kurucz Gyulának feltettek, erről tanúskodott. Érdeklődtek mindenféle részletekről, a különféle termékek önköltségének alakulásáról többek között, s azt a kérdést feszegették főképpen, hogyan lehetne a termelőszövetkezetek viszonyai között hasonló gazdálkodási rendet kialakítani. A kérdésekre válaszolva Kurucz Gyula többek között igen érdekes fejtegetésbe bocsátkozott: azt tanácsolta a termelőszövetkezeteknek, hogy az istállók építésében feltétlenül az olcsó, házilagos előállítás elvét kövessék. Nem baj, hogy így az építmény esetleg nem bírja sokáig, sőt bizonyos tekintetben jó is, mert a millió forintos költséggel megépített masszív istállók amellett, hogy a férőhely drágaságával emelik a tenyésztés költségeit, hosszú időre konzerválják a tartásmódot, ami pedig a mostani körülmények között is igen elmaradott, nem tart lépést a növénytermesztés óriási előrehaladásával. Az állattenyésztés fejlődése, az állati termékek olcsóbb előállítása nem a férőhelyen, hanem elsősorban a tartásmódon múlik. Megválasztották az ÉDOSZ új területi bizottságának tagjait Mint már arról vasárnapi számunkban beszámoltunk, az ÉDOSZ küldöttközgyűlést tartott szombaton Debrecenben. Az ÉDOSZ területi bizottságának beszámolója, valamint a számvizsgáló bizottság jelentése után tartalmas vita bontakozottt ki a közgyűlésen. A vitában felszólaltak Márta Imre, a Baromfifeldolgozó Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke, Huszti Ferenc, a dohánygyár, Szabó Dezső, az Állatforgalmi Vállalat, Siska József, a Hűtőipari Vállalat, Szűcs István, a vágóhíd, Kovács Lászlóné, a gépi fermentáló dolgozója. A vitában részt vett Huszár István, a Tejipari Vállalat igazgatója, Papházi Sándor, a Malomipari Egyesülés igazgatója. Felszólalt a tanácskozáson Técsi Gyula, az ÉDOSZ titkára, valamint Gurbán György, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. A beható vita után elfogadták a határozati javaslatot, majd sor került az új területi bizottság és a számvizsgáló bizottság megválasztására. A területi bizottság tagjai lettek: Elnök: Böjti Sándor, titkár: Salánki Lajos, szervező titkár : Lőrinczi János. Tagok: Pozsonyi Lászlóvá, Sajtos Antal, Kénes István, Hadházi Barnáné, Lőrincz Róza, Szűcs Géza, Vida Ernő, Kovács Pál, Bereczki Istvánné, Kiss Sándor, ifjú Orosz János, Mészáros Margit. Újjáalakult két tudományos egyesület A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület korábban az Alföldi Nyomda üzemi csoportjaként működött. Az elmúlt napokban az egyesület újjáalakult és megválasztották az új vezetőséget. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület mint helyi csoport ezentúl a MTESZ keretében működik. Elnöknek Kovács Mihályt, az Alföldi Nyomda igazgatóját, társelnöknek Székely Jánost, az Alföldi Nyomda műszaki vezetőjét és Kobzos Józsefet, a Szabadság Lapnyomda műszaki vezetőjét választották meg. A titkár Sinaly József, az Alföldi Nyomda dolgozója lett. Szervező titkár: Boross József, a Szabadság Lapnyomda főművezetője. Vezetőségi tagok Kosztyu István, Varga József, Köttösi József, Szendrei Ferenc, Dapsy Miklós. A Bőripari Tudományos Egyesület korábban a Hajdúsági Bőr- és Cipőgyár üzemi csoportjaént dolgozott. A napokban ez az egyesület is megalakult és elnöknek Méhes Jánost, a Bőr- és Cipőgyár igazgatóját, társelnökök Pajna Sándort és Cserép Károlyt, titkárnak pedig Visnya Sándort választották meg. Vezetőségi tagok lettek Rivnyák Antal, Papp Antal, Szántai Gyula, Szabó Mihály, Lajtos Béla.