Hajdú-Bihari Napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

t­t . A­ marxizmus tudományos megalapozo­ttsággal bizonyítja: a munka győzelme a tőke felett elkerülhetetlen. „A tőkés rendszer fok­ozza a munkásoknak a tőkétől való függését de egyszersmind létrehozza az egyesített mun­ka óriási hatalmát... A kapitalizmus adó­­zott az egész világon, de ez a győzelem csak előjátéka a munka győzelmének a tőke fö­­lött — így fogalmazott Lenin fél évszázaddal ezelőtt. Egy emberöltő óta világjelentőségű események és tények igazolják a kommunis­ták pártjának tevékenységét vezérlő marxis­­ta Leninista tanítás helyessé­gét és hatalmas életerejét. , Ma május elsején, a munka ünnepén e gondolat jegyében adunk hírt arról, milyen mozzanatai vannak napjainkban a munka a tőke ellen vívott harcának KEMÉNY MUNKÁSDRÓL a De Gaulle-i „erős kéz” el­len, így fogalmaztak a hős francia bányászok, negyed­­millióan. És az erős­ kéz en­gedni volt kénytelen. Mert leálltak a szénbányák, leállt a párizsi metró, megszűnt az az áramszolgáltatás, nyílt pá­lyán vesztegeltek a vonatok. Négy héten keresztül vívta hősi küzdelmét Franciaország munkásosztálya a hadikiadá­sokra oly pazarlóan bőkezű kormány ellen. Győzött, mert egységes volt. Béremelés és jog volt a tét. Harcukban ott állt mellettük a francia köz­vélemény, a határokon messzi túl fekvő országok szolidáris munkássága. A világ szeme Párizsra irányul. A segítő kéz Párizs felé nyúlt. És az egy­ségbe forrott proletariátus győzelmet vívott ki a francia szénmedencék vidékén és Pá­rizs bulvárjain. MEGSZÜNTETJÜK az ÉHSÉGET! Ezt a feliratot vitte két sza­kácsruhás fiatal, a fiatal Tan-Kemény munkásököl szegült ellen Franciaországban a kor­mány „kemény kezének” ganyika nemzeti ünneplén. A világ másfélmilliárd éhes és rosszul táplált emberéből 10 millió harci jelszavát fogal­mazták így. Nem a „szűkmar­kú” természetnek üzentek ha­dat, hiszen a napsütötte ország földje évi két-három aratást is kínál. A múlt, az imperia­lista örökség, a gyarmati rend nyomasztó lidérce ellen szól a jelszó. A világon 700 millió írástudatlan él! Az afrikai, ázsiai, latin-amerikai orszá­gokban harminc éven keresz­tül évi 19—24 millió lakás vár felépítésre! Ezek a célok kovácsolják egységbe a fejlő­dő, fiatal országok népeit. Ez a program kovácsolta egységbe az afrikai munkásokat az Össz-Afrikai Szakszervezeti Szövetség keretében, üresen Ásítanak a New York-i újságpavilo­nok ablakai. Nem harsognak izgalmas címeket a rikkan­csok a világ legnagyobb vá­rosának utcáin. A New York-i nyomdákban csendesek a sor­szedőgépek, s a rotációsok sem búgnak kattogón, mono­tonon. Sztrájk van. December 8-án kezdődött a bérért, a biz­tonságért folyó küzdelem. És 100 napnál is tovább kitar­tottak. Tüntettek az utcákon, hátukon és mellükön felira­tokkal hirdetve, magasabb munkabért követelnek. Az utóbbi évek leghosszabb munkásküzdelme volt ez. S bár a megoldás kompromisz­­szum volt, a győzelem a bátor amerikai tipográfusoké. Az újságmonopóliumok kénytele­nek voltak engedni az egység­nek. 1963. ÁPRILIS 28. Sztrájk kezdete Nyugat-Né­­metországban, Mannheimben és Stuttgarban és más váro­sok hosszú sorában szűnt meg a fémipari munkások szorgos­kodása. Nyolc százalékos bér­emelést!— így szól a követe­lés —, olcsóbb megélhetést! Nem az első ilyen megmozdu­lás ez a „gazdasági csoda” or­szágában. Nemrég Mannes­mann traktorain vonultak fe­kete zászlók alatt, követelve a jobb életfeltételeket. A fellen­dülés rövid korszakának vége, s a Német Szövetségi Köztár­saság munkásai is mind job­ban látják: rajtuk és belőlük gazdagszik a poraiból feléledt monopoltőke. Fegyver, ka­szárnya, rakéta és egyenruha viszi a pénzt, s mind kevesebb jut azoknak, akik a békét és jólétet álmodják. Magasabb bér, több jog, békeszerződés és létbizonyosság, okos politi­ka és barátság a világ népei­vel. Ezt írja ma harci lobogó­jára a nyugatnémet munkás­ság. S ha átpillant az ország ha­tárán, oda, ahol szintén né­metek élnek, ha kitekint A KELETRE NÉZŐ ABLAKON, valami olyat lát, ami messze világít a mai világban. Új élet születését, új korszak kezdetét. Sikerrel vívott har­cok magasztos gyümölcsét, békéért munkálkodó népmil­liókat. És hány és hány mil­lió munkás tekint ma, május elsején, a munkásegységnek e nagy ünnepén a szocialista világ felé! Ahol szó és tett egy. Ahol a munkásosztály rajzolja országa térképét, ké­szíti jövőjének terveit. A szo­cialista világrendszer korunk meghatározó tényezőjévé vált — fogalmazzuk a tényt, s ilyenkor, a világ munkássága harcának áttekintésekor érez­zük mély és cáfolhatatlan gazságát. Mert e világrend­szer erőt ad a ma még küzde­ni kényszerülőknek. Ered­ményeivel harcba lendíti az elnyomottakat. Létével hát­ráltatni képes a nép­ek ellen támadót. Köszöntjük ma, má­jus elsején is a tőkés orszá­gokban küzdő dolgozókat. Ke­­­mény kézfogással kívánunk sikert az elmaradott országok küzdő népeinek. Sikert a harchoz! Sikert a hősi munká­hoz! S egységet. A világ pro­letárjainak mindent legyőző harci egységét! B.­le­ Megszüntetjük az éhezést! Tar­ganyika népének jelszava Az amerikai nyomdászok több mint 100 napos sztrájkja jelez­te, hogy a munkásság harcol a monopóliumok ellen München utcáin a békeszerződést követelték a múlt év első májusi napján. Az idén bér­harcokkal is magára hívja a figyelmet Nyugat-Ném­etország munkásosztálya Schwedt, Német Demokratikus Köztársaság. Itt már a tőke felett győztes munkásosztály építi jövőjét I HAJDÚ BIHARI Világ. maUtaxfai. eg gf40fietek­/ ff XX. évf., 100. szám rajjjjSk fak JpijÉ­­gk ÁRA: 80 FILLÉR É&Wi &fl &IS -■6*»u mm 11 Jm MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gyümölcsöst telepítenek - kezdik a sarabelást Jól haladnak a tavaszi munkákkal a derecskei járásban .­­ A kedvező időjárás és a ■ termelőszövetkezetek gondos­­ munkájának eredményeként ■a vége felé tartana­k a kora-­­ tavasziak vetésével és a ta­­■vaszi szántásokkal a derecs­­­kei járás községeiben. Befe­jezték már a csil­lagfürt veté­­ését. A tervben szereplő 480 ■ hold helyett 520 holdra nö-­­vekedett a bevetett terület ■ nagysága. Ugyancsak túlitelje- ssítette a járás a borsóvetési­­ tervét is, 1991 hold helyett 12209 holdon került a mag a ■ földbe.­­ Az elmúlt ősz és a tél ked­vezőtlen időjárása miatt igen nagy károk keletkeztek az őszi árpában. A vélemények­­szerint mintegy 40 százaléka kifagyott a vetésnek. A hiányt most tavaszi árpával pótolták a szövetkezetek. A tervben szereplő 161 kh helyett 670 holdon vetettek tavaszi árpát a közös gazdaságok. A veté­sei­ igen jól sikerültek. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor jó közepes termésre lehet szá­mítani. Ugyancsak azért,­­mert az őszi árpa kifagyott,­­ a termelőszövetkezetek zab­ából is jóval többet vetettek,­­mint amennyi a tervben sze­­­repelt. 165 kh helyett 359­0 holdon került a mag a földbe.­­ Jól haladnak a derecskei já­­­­rásban a cukorrépa vetésével­­is. Idáig 2785 holdat vetettek ■ be. Egyes helyeken már a ■ növényvédelmi munkákat is­­ megkezdték. Május elseje­­ után megindul a cukorrépa csarabolása is. Lucernából a­­ tervben szereplő 1794 hold ■ helyett 2110 holdat vetettek el­­a járás termelőszövetkezetes,­­ a vetések igen jól sikerültek. V Vöröskerélből ugyancsak töb­­­­bet vetettek el, mint amen­­ L­nyit terveztek, 139 hold he­­llyett 328 kh-t.­­ Jó ütemben halad a kuko­­r­rica vetése is — idáig 3089­­holdat vetettek el, viszont a­­ terv 11 257 hold. Szükség­es ■ tehát ennek a munkának még­­nagyobb lendülettel való foly­tatása, hogy időben befejez­hessék a termelőszövetkezetek a kukorica elvetését is. Ugyan­így a burgonya vetéseket is, ahol a terv 3000 hold, az eddi­gi teljesítmény pedig 1413 kft. Tavasszal 13 320 holdat szántottak fel a járás közös gazdaságai, az istállótrágyát pedig 3217 holdra hordták ki A tavaszi munkákban 195 erő­gép, egy műszakban, 105 darab pedig két műszakban dolgo­zott. A tavaszi munkákhoz tar­tozik a szántások, vetések mellett a szőlők és gyümölcsö­sök telepítése is. Igen jól ha­ladnak a járás községeiben ezzel a munkával. A konyári Hunyadi Termelőszövetkezet­ben elvégezték már 5 hold szőlő telepítését, és rögtön meg is öntözték. A hajdúbagosi Szabadságban 20 holdon sző­lőt telepítettek, és a tavasz folyamán még további 20 kh-t telepítenek. A hosszúpályi Szabad Élet Termelőszövetke­zetben befejezték 8 hold gyü­mölcsös telepítési munkáit, a derecskei Bocskai Termelő­­szövetkezetben pedig 5 holdat telepítettek. Kokadon a Lenin Termelőszövetkezetben 28 hol­don diófacsemetét ültettek el, a nagylétai Arany Kalászban 20 holdon málnást létesítettek. Jól haladnak a közös gaz­daságokban a palánták kiül­tetésével is. A monostorpályi Alkotmányban, Búzakalász­ban, Sárándon p­edig a Dózsa, Haladás és az Arany Kalász Termelőszövetkezetben már kiültették a paradicsompalán­tákat. K. L. Évente ötmillió pár cipőt talpaltatunk A szolgáltatások a statisztika tükrében A statisztikusok érdekes vizsgálatban összegezték, hogy a különböző szolgáltatásoknál hogyan alakult a forgalom, hol milyen mértékben igényli a lakosság a helyiipar tevé­kenységét. A vizsgálati eredményekből kitűnik, hogy egy-egy lakos évi átlagban mintegy 75 fo­rintot költ cipő és textil ru­házati cikkek javítására. Ér­dekes, hogy ebből az összegből hozzávetőlegesen 50 forint a cipők fejelésére, talpalására, sarkalására stb. jut. Pontos adatok szerint 1954-ben 5 025 000 pár, 1955-ben 4 953 000 pár, 1961-­ben pedig 4 836 000 pár lábbelit talpaltak meg a cipészek. Az igények tehát csökkenő tendenciát mutatnak, ami az­zal magyarázható, hogy ha a kész cipő ára a keresethez viszonyítva csökken, egyre kevésbé érdemes az elrongáló­­dottat javíttatni. Iparcikkek rendbehozatalá­ra egyébként évente átlagosan csaknem 100 forintot költünk. A régi bútorok rendbehozata­lára a budapestiek 25,60 fo­rintot, a vidékiek 12,67 forin­tot költenek átlagosa­n. Sor­rendiben ezután a rádió és a televízió javításai, különböző háztartási valamáskészülékek­ .gyógyítása” és a járművek­ (személygépkocsi, kerékpár, motorkerékpár) javítási költ­sége következik. Egy-egy la­kos évi átlagban 5,36 forintot költ a rádió és tv-készülékek rendbentartására, a háztartási készülékekre pedig 2,67 fo­rintot. (MTI)

Next