Hajdú-Bihari Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

hajdú-bihari VM* nufetttfe efttsOfrA* fg XX. évf.. 383. «Am Jpggpl IggLJBBI g9S ßM «K ARAi5oFiitf8 Air «V A nátha nem velejárója a télnek Még nincs járvány, de védekezzünk a fertőzések ellen Tavaly télen, amikor a hő­mérő higanya már hetek óta táborozott a mínusz tíz fok alatt, az emberek egészen természetesnek vették, hogy sokan megbetegednek, s an­nál nagyobb volt a meglepe­tés, amikor a hivatalos sta­tisztikák kimutatták, hogy kevesebb volt a szokásos téli megbetegedés, mint az előző években. Az ok nem titok. A szokatlanul nagy hidegben a kórokozók sem érzik jól ma­gukat, azonkívül az emberek is jobban vigyáztak, véde­keztek a megbetegedések el­len. Vagyis komolyan vették a hideget, a betegség veszé­lyét. Pedig a valóságos veszély nem is annyira a nagy hide­gekben rejlik, az őszi téli jár­ványok melegágya a ködös, hűvös időjárás. Ez hozza ma­gával a köhögést, náthát, to­rokmegbetegedéseket, a na­gyon is jól ismert influenzát. A betegség kórokozói legin­kább az orrban, torokban, légcsőben tanyáznak, s éppen azért köhögéssel, tüsszentés­sel óriási mennyiségben ke­rülnek a levegőbe, újabb ál­dozatokra lelve. Az influenzát sokan nem tartják komoly betegségnek, a legtöbb esetben Valiban enyhe lefolyású is, a beteg­ség következtében azonban súlyos szövődmények léphetnek fel, ami egész élet­re emlékezetessé teszi a futó betegséget. Éppen ezért nem­csak jó, hanem nagyon is szükséges védekezni az in­fluenza ellen. A védekezést sohasem le­het elég korán kezdeni. Hi­szen minél edzettebb, ellen­állóképesebb a szervezet, an­nál jobban tud védekezni a betegség ellen. A helyes élet­mód, testedzés, egészséges táplálkozás, mind védelmet jelent valamennyi fertőző be­tegség, így az influenza ellen is. Ma már a nem szakembe­rek többsége is jól tudja, hogy vitaminokra minden évszak­ban szükségünk van. Amikor a megfázás, influenza veszé­lye fokozottan jelentkezik, rendkívül fontos, hogy a szer­vezet megkapja a szükséges napi C-vitamin adagját. C-vitamint nemcsak a citrom tartalmaz, a csipke­bogyó készítményekben, sava­nyú káposztában, savanyú paprikában és paradicsomban is jelentékeny mennyiség van belőle. Kisgyermekeknek ugyanilyen fontos a napfény hatását pótló D-vitamin. Az influenza elleni védeke­zés másik fő­­ alapszabálya, hogy óvakodni kell a meghit­ Nemcsak az írja elő a zsebkendő használa­tát köhögés, tüsszentés köz­ben, ez a legalapvetőbb egészségügyi követelmény­­ is. A kis textildarabka erős gá­tat emelhet a kórokozók ez­reinek, s jó­l néhány embert menthet meg a betegségtől. Hasonló íratlan törvény, hogy az influenzás ember ne men­jen társaságba, ahol csak le­het, kerülje az embereket né­hány napig. Járvány idején az egészségesek is inkább a sza­bad levegőn tartózkodjanak minél többet, természetesen az időjárásnak megfelelően jól felöltözködve. A terhes anyákat és kisgyermekeket lestel. Az önmagában kevés­bé veszélyes meghűlés a szer­vezetet legyengíti, ellenálló­­képességét csökkenti, s ezzel kaput nyit a fertőzésnek. Fer­tőzés veszélye pedig rr." Re­mitt van, ahol sok ember fordul meg. Sajnos, s ez egyik fő oka a tömeges influenzá­nak, hogy az emberek jórésze nem érez elég felelősséget embertársaival szemben. Igaz, nem lehet sohasem kimutat­ni, hogy a fertőzésnek ki volt a terjesztője, de aki már in­fluenzás, érezzen annyi fele­lősséget, hogy óvakodjon a mások megfertőzésétől. illemkódex fokozottan óvni kell az in­fluenzás megbetegedéstől. Néhány év óta az influen­zát nem tartjuk nyilván, mint ami elengedhetetlen velejá­rója a télnek, hidegnek. Pedig korántsem szükségszerű, hogy az emberek tömegei tüsszög­­jenek, köhögjenek az első hű­vösebb napok beálltával. He­lyes védekezéssel, megelőzés­sel rendszeres, egészséges életmóddal mindig megelőz­hető a fertőzés és a járvány. Különösen, ha sohasem ve­szítjük szem elől az egymás iránti felelősség követelmé­nyeit. N. Zs. 1 hónapi szabadságvesztés garázdaság miatt Garázda magatartása miatt vonta felelősségre a berettyó­újfalui járási rendőrkapitány­­ság Papp Sándor, állami gaz­dasági dolgozót. Nevezett ré­szegen betért a postára, majd ott botrányosan viselkedett, riadalmat keltve erőszakos ma­gatartásával. Nem egészen 3 héttel később — ismét berú­gott állapotban — Darvason egy munkásszálláson, ahol la­kott, rendezett botrányt, sőt odáig ment, hogy szobatársait bicskával fenyegette, s kitörte a helyiség ablakait. Csak úgy tudták megfékezni, hogy az időközben kihívott rendőrök előállították. Botrányt okozó garázda magatartása miatt 30 napi szabadságvesztéssel súj­tották. Hasonló ügyben. Ugyancsak a berettyóújfalui járási kapi­tányság, 900 forint pénzbír­ság megfizetésére kötelezte Fodor Károly, Berettyóújfalu, Táncsics utca 4. szám alatti lakost. Fodor a hajnali órák­ban részegen beverte egy la­kás ajtaját és kitörte a kony­haablakot. Ezt követőleg a másik ház ajtaját verte, a nála levő üveggel. Nemcsak kárt okozott, de zavarta a la­kók nyugalmát, riadalmat kel­tett a magatartásával. Kardos János, Körö­szegapá­­ti, Kossuth utca 162. szám alatti lakost botrányt okozó részegség miatt vonta felelős­ségre a biharkeresztesi járási rendőrkapitányság, ezért 400 forint pénzbírsággal sújtotta. Az em­lítit­tip Budapesten a Filmmúzeum mutatta be Antonioni olasz rendező világsikert elért film­jét, Az éjszakát, s a magyar sajtó igen sokat vitatkozott róla. A filmet december 5-től kezdődően Debrecenben is ját­­­szani fogják s így a város kö­­­­zönsége is megismerkedhet a rendkívül modern hangvételű, s nagysikerű filmmel. A film egy kihűlő szerele­­met ábrázol, illúziókat rom­bol, a család, a kispolgári élet­érzés illúzióit. Rendezője — Antonioni — e film megalko­tása után nemcsak egyszerűen világhírűvé vált, hanem való­sággal iskolát alapított, köve­tői vannak a filmgyártásban, csakúgy, mint Proustnak és Voyce-nak voltak modern re­gényeik megalkotása után az irodalomban. A film a leg­modernebb eszközökkel dolgo­zik, sokszor a hagyományos dialógusok is elmaradnak, a képi kifejezés válik egyetlen módszerré. A modern nagyvá­rosi élet kakofóniáját, zakla­tottságát kívánja bemutatni a film, egy fiatal házaspár éle­tének ábrázolásával. A filmben három világhírű sztárral találkozhatnak a né­zők. Újra láthatjuk Marcello Mastroiannit, ő alakítja a fér­­jet, Jeanne Moreau játssza a kiégett feleséget és Monica Vitti a gyáros lányát. Az ő alakításuk külön nagy értéke a filmnek, amely minden bi­zonnyal a debreceni közönség tetszését is elnyeri, még akkor is, ha Antonioni kiábrándult, kiégett filozófiájával, az élet­ben csak a sötét, lélektelen helyzeteket és viszonylatokat kereső szemléletével nem is értünk mindenben egyek DEBRECENBEN IS BEMUTATJÁK ANTONIONI FILMJÉT Jeanne Morcán és Marcello Mastroiann­ a fihn egyik jelenetében. * KOZMOSZ HÍRNÖKEI A METEORITOK A kábai meteorit. Eredeti súlya több mint két és fél kiló volt. Háromszor „műtöt­ték”, azaz kutatási célból kis darabkáját leválasztották. A képen is jól látható a máso­dik operáció, amelynél a me­teorit jobb oldalából vágtak le 30 grammnyit. A magfizikusok az utóbbi években egyre jobban foglal­koznak a világ múzeumaiban fellelhető, a világűrből beér­kezett anyagmintákkal, a me­teoritokkal. Hazai tudósaink és kutatóink bekapcsolódva ebbe a nagyjelentőségű kutatómun­kába, éppen az elmúlt napok­ban jelentős állomáshoz érkez­tek el. Debrecenben a Magyar Tudományos Akadémia Atom­magkutató Intézetében tudomá­nyos bizottság jelenlétében „megoperáltak” több tiszántúli meteoritot, hogy azokból vett mintákkal folytassák a meg­kezdett kutatómunkát. Féltve őrzött kincsként szállították az ATOMKI-ba a debreceni kollégium nagy­könyvtárának tulajdonában levő, 1857-ben hullott­ kábai meteoritot, amelynek súlya 2611 gramm volt. Ezenkí­vül Nyíregyházáról, a Józsa András múzeumból két kisebb meteorit került Debrecenbe: az 1914-ben Nyírábránynál le­esett 1104 grammos darab és az ugyancsak abban az év­ben talált kisvarsányi me­teorit-lelet. A kábai lelet vi­lágviszonylatban is igen érté­kes, mert szerves anyagot tar­talmaz. A nyírábrányi és kisvarsányi lelet a régebbi megállapítások szerint noha egy évből származó, de nem egy meteoritből való. Most a mintavétel feleletet ad majd arra is, hogy a két szabolcsi meteorit egyazon meteo­rit darabja-e, ahogyan azt most a tudósok feltéte­­zik. Hazánkban több meteorit­­nak egyszerre történő meg­bontására még nem volt példa. A jelentős eseményen neves szakemberek vettek részt: dr. Sztrókay Kálmán egyetemi ta­nár, a budapesti Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem ás­ványtan tanszékének vezetője, a hazai meteorit-kutatások egyik irányítója, dr. Földvári Aladár Kossuth-díjas, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem geológus pro­fesszora, dr. Kovách Ádám, a Magyar Tudományos Akadé­mia Atommagkutató Intéze­tének tudományos kutatója, továbbá a meteorit-tulajdonos intézmények küldöttei. Mielőtt megbontásra kerül­tek volna a kozmikus térből érkezett szilárd anyagok, azo­kat lefényképezték, megörö­kítvén eredeti állapotukat. Ezt követően előbb a nyírábrányi, majd a kisvarsányi meteorit került az esztergapad „műtőjé­re”, hogy fémkoronggal egy kis darabkát távolítsanak el róluk. Végül a kábai meteorit, amelynek értékes szerves­­anyag tartalma van, került szeletelésre. A kábai meteorit, amely iránt régebben a bécsi, majd a londoni múzeum is ér­deklődött és mindenképpen szerette volna megvásárolni, harmadjára került megbon­tásra. Először 1954-ben, ami­kor 30 grammnyi anyagával lényegében megkezdődtek a hazai vizsgálatok, majd 1958-ban, amikor az újabb mintavétellel a hazai kutatá­sok folytatását végezték. Eb­ből a mintavételből 10 gramm­nyi darabkát küldtek Moszk­vába, a Vernanszkijról elne­vezett kutatóintézetbe, ahol Vinogradov professzor végzi a legjelentősebb meteorit­­kutatásokat. A napokban meg­tartott mintavételezés során több mint 100 grammnyi meteorit került a három kőről leválasztásra. Nagy gonddal és óvatosan végezték a meteoritok szelete­lését. Ügyelni kellett arra, ne­hogy az esztergapadon a befo­gás következtében sérülést szenvedjen az értékes anyag. A kábai meteoritnél az „ope­ráció” több mint egy órán át tartott s a reszeléket is gondosan összegyűjtötték, mert annak anyagát is vizsgál­ják. A szakértők mikroszkóp­pal nézték meg, a reszelés következtében nem történt-e lepattanás a meteoritokról. A fémkoronggal történő vágás sikeresnek bizonyult s a „mű­tétek” végeztével jegyző­könyvben örökítették meg a levágott darabkák súlyát, amelyeket kutatóintézetek kapnak meg. A meteoritok pe­dig visszakerülnek a debre­ceni kollégium nagykönyv­tárába és a nyíregyházi mú­zeumba. Mi lesz a hazai meteoritok­ról lekerült darabkák sorsa, milyen vizsgálatokra kerülnek és mi ezeknek a kutatások­nak a célja? Ezt kérdeztük dr. Sztrókay Kálmán budapesti ásvány­tan professzortól, a Cos­­mis Space Research Commis­sion, a kozmikus tér kutatásá­ra alakult nemzetközi bizott­ság magyar tagjától. — A meteorit darabkákkal több mint tízféle tudományos vizsgálat kezdődik s ez elég hosszadalmas munkát jelent, mert másfél, két évig is el­tarthat a részleteiben is ala­pos vizsgálat. A budapesti Eötvös Lonánd tudomány­egyetem ásványtan tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete izotópanalitikai labo­ratóriuma közösen végzi a munkát, de ebbe a vizsgálat­ba bekapcsolódik Helsinki­ben dr. H. B. Wiik professzor, a Finn Földtani Intézet osz­tályvezetője, aki világszerte egyik legkiválóbb kutatója a meteoritvizsgálatnak. Ő a nyá­ron az Egyesült Államokból hazatérőben felkeresett Buda­pesten, ahol ezekre a tudomá­nyos vizsgálatokra vállalko­zott. — A kutatások célja • folytatta nyilatkozatát dr. Sztrókay Kálmán professzor " elsősorban az, hogy segít­séget nyújtsunk a meteoritok vizsgálata alapján szerzett adatokból a világűrkutatás nemzetközi munkájához. Ma­gyar kutatók is tevékenyen bekapcsolódnak korunk egyik jelentős tudományos feladatá­ba, a világűr anyagi összeté­teleinek felkutatásába. Erre módunk van, mert hazánkban értékes meteoritokat őriznek múzeumaink. A meteoritok pedig összetételük révén hírt adhatnak a kozmikus tér ed­dig ismeretlen világáról.­­ A meteoritokat ma másként értékeljük, mint ko­rábban. A régi felfogás sze­rint szétrobbant égitestek da­rabjaiként jutottak a földre. Ezeket aztán igyekeztek pár­huzamba hozni a földi kőze­tek kor Ma már más a tudo­mány nézőpontja. A meteori­­tokról pontos megállapítást nyert, hogy azok a naprend­szeren belüli képződmények, amit részint a pályamechani­kai számítások, részint kor­meghatározási izotóp vizsgála­tok igazoltak. Továbbá is­mert lett, hogy nem szétrob­bant­ bolygók töredékei, ha­nem kisebb anyagrészekből összeállított szilárd anyaghal­mazok, ezt pedig az anyag­­szerkezeti vizsgálatok bizo­nyították be. A tudomány különböző csoportokba sorolta a földre érkezett meteorito­kat, de a csoportokon belül is minden egyes kő egészen speciális tulajdonságokkal rendelkezik. Ez is a mellett bizonyít, hogy egy-egy me­teorit kő önálló kozmikus test darabkája és nem egy nagy planétának a része. Munkánkhoz reményeket fű­zünk, örülünk annak, hogy magyar tudósok és kutatók is részesei lehetnek annak a nagy nemzetközi együttmű­ködésnek, amelynek célja a világűr megismerése — mon­dotta befejezésül dr. Sztrókay Kálmán. A tiszántúli meteoritok­ mintáinak vizsgálata tehát jelentős, új lépés a hazai ku­­tatómunkában. Rövidesen meg­kezdik a minták anyagösszet­é­telének vizsgálatát Budapes­ten és Debrecenben (a­ Debrecenben és Budapesten kozmikus anyagok vizsgálatát végzik — A kábai meteorit darabkája, Moszkvában és és Helsinkiben — Új megállapítás a meteoritokról A kutatókból és szakértőkből álló bizottság az esztergapadnál. Dr. Sztrókay Kál­mán budapesti professzor (balról a harmadik) magyarázza, honnan vágjanak le egy részt a kábai meteoritből. (Vencsellei István felvételei)

Next