Hajdú-Bihari Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

Érdemes két menetben aratni A hétfő délutáni és keddi kiadós eső annyira megáztat­ta elsősorban a kötöttebb ta­lajokat, hogy a kombájnok, a nehéz gépek nem tudják foly­tatni a munkát, várni kell, míg szikkad a föld, a gabona. A kényszerpihenő miatt csök­ken a gépek teljesítménye. De a learatandó terület ezáltal semmivel ,sem kevesebb, s nem mindegy az, hogy mikor kerül kasza alá a megérett termés. Az aratás indulása óta ez volt az első nagyobb terüle­tet érintő kiadós eső. De mi a biztosítéka annak, hogy a kö­vetkező napokban nem ismét­lődik meg? Az esők utáni na­­pokban, amikor a kombájnok még nem folytathatják a mun­kát, a kétmenetes aratást ér­demes végezni. 83 rendre ara­tó gépet osztottak be az elké­szített aratási tervben a ter­melőszövetkezetekhez. Ennek a segítségét sokkal nagyobb mértékben vegyék igénybe. A rendre arató vághatja a gabo­nát, s majd a kombájn felsze­di és elcsépeli. Időt nyernek vele, csökkentik a veszteséget, s egyes helyeken az amúgy is túlterhelt kézi kaszások mun­káját is könnyítik. Ha folya­matosan üzemeltetik, naponta 30—40 holdat tud levágni egy rendre arató, vagyis ezzel a móddal mindennap csaknem 3000 hold termését tudják be­takarítani. Ezt az előnyt ne hagyják kihasználatlanul a termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei, mindenütt állítsák munkába a rendre aratókat. Inspekciós szolgálat a Kábai Gépjavító Állomáson A Kábai Gépjavító Állomás főmérnöke elmondotta, mesz­­szemenő segítséget kíván nyújtani a körzetében levő gazdaságoknak, hogy minél kevesebbet álljanak a gé­pek, többet teljesítsenek, jó minőségű munkával. Úgy­ne­vezett inspekciós szolgálatot szerveztek meg a Rábai Gép­javító Állomáson a nagy nyá­ri munkák idejére. A négy szerelő: Kolek Gyula, Szőlősi Gábor, Magyar Lajos és Erdei Antal neve kifüggesztve ol­vasható a portán. Ha valahol gyors segítséget kérnek, a portás azonnal mozgósítani tudja ezeket az embereket késő este és éjszaka is rendel­kezésre állanak, hogy minél előbb elhárítsák a hibát is­mét dolgozhassanak a gépek, kevesebb legyen a kiesés. Ezek a szerelők hegeszteni, esztergálni is tudnak, vagyis igényesebb munkát is el tud­nak végezni. ~r'r~' A gyors segítségnyújtásihoz elengedhetetlen követelmény a szerelőkocsi. Van is ilyen a Rábai Gépjavító Állomáson, de az agregátorának a főtenge­lye nagyjavításra szorul, és ezt különleges mérete miatt sehol sem tudják elvégeztet­ni, Így aztán agregátor hiá­nyában nem tudnak dolgozni a műhelykocsiban levő, elekt­romos meghajtású gépekkel sem. A gépjavító állomáson har­madik esztendeje működik a dinamótekercselő részleg. Azt akarják elérni, hogy annyi tartalékuk legyen, amivel nyomban cserélni tudnak. Ezt még eddig egy-két típusnál tudják csak biztosítani, de a gyors, jó munkát valamennyi­hez adják. A dinamótekercse­lők most „gigantikus” dara­bon dolgoznak. A Berettyóúj­falui Állami Gazdaság lucer­naszárító üzemének több mint 100 lóerős dinamójába 60 kiló huzalt épít be Asztalos Gyuláné és Molnár Sándorné. Két hét alatt­­ kijavítva át­adják a gépet a gazdaságnak. Hiszen­ a nyáron erre is ugyanolyan szükség van, mint a betakarító gépekre. Gergely Mihály. A CÉL: az élüzem cím elnyerése Tanácskozást tartottak az AKÖV szocialistabrigád-vezetői A Debreceni Autóközleke­dési Vállalat az elmúlt évben nem teljesítette minden tekin­tetben tervkötelezettségét. Kü­lönösen az önköltséggel volt sok probléma. Az év eleji ter­melési tanácskozásokon, bri­­gádértekezleteken a dolgozók több hasznos javaslatot tet­tek a gazdaságos szállítás megvalósítására, új vagonra­kodási módszerek alkalmazá­sára. Abban az időben sok bírálat hangzott el a kocsi ja­vítások elhúzódásáért, ugyan­akkor több kezdeményezés is született a javítóműhely mun­kájának elősegítésére. Mi valósult meg az elmúlt hat hónapban, mik a további feladatok? Erről tanácskoztak a közelmúltban a vállalat szo­cialista brigádjainak vezetői. Galgóczy Zoltán, a forgalmi szakosztály vezetője számolt be az év kezdete óta eltelt munkáról, az eredményekről, a hibákról. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évhez viszo­nyítva lényegesen jobbnak mondható az önköltség alaku­lása, gazdaságosabbak a szállítások is. Néhány elő­irányzatnál az élüzem szintet is elérték. Ebben nagy segít­séget nyújtottak a szocialista címért versenyző brigádok. A brigádtagok mind a munká­ban, mind a magánéletben példamutatóak. Az elkövetkező hónapok fel­adatainak ismertetése után a brigád­vezetők mondták el véleményüket, javaslatukat Fele Kálmán, Mikesi Sándor, Kovács István, Köszörűs Ti­bor, Fehér Sándor és a töb­biek a szállítás jobb megszer­vezésére, a kocsik gazdaságo­sabb kihasználására, a javító­munka hatékonyabbá tételére tettek javaslatot.. Egybehangzó véleményük volt: el akarják érni az élüzem­ szintet — Bumbera úr, nem lehetne másvalakit felkül­­deni? — kérdezte a fiú a főportástól. — A történtek után!... — Gyere, felkísérlek! Ne félj, most nagyon szelíd lesz — nyugtatta meg a főportás, és belekarolt. Hájer kezet fogott mindkettejükkel, néhány pilla­natra elhallgatott. — Nézze ... kedves fiatalember! — szólalt meg nála szokatlan zavartsággal. — Megértheti, hogy teg­nap a pénz eltűnése után ideges voltam, meggondo­latlan és megsértettem magát!... Kérem, bocsásson meg és fogadja el ezt tőlem! — Kezet adott a fiúnak. Az azonban hirtelen kikapta kezét a férfi tenyeréből, s így az ötven forintos a szőnyegre esett. Bután néztek egymásra, a főportás kaján mosoly­lyal szemlélte a jelenetet. Végül is ő vette föl a pénzt, két ujja közé csípve, mint valami szennyes dolgot, át­nyújtotta Hájernak. — Parancsoljon, uram! — De hát... én igazán csak honorálni akartam! A fiút sápadtan állt, szólni akart valamit, de meg­gondolhatta vagy a felindultság vette el a hangját Az­tán sarkonfordult és kisietett a szobából. — Micsoda beképzelt fickó! — bosszankodott Há­jer. — Megjátssza a sértettet! — Mivelhogy van is rá némi oka — mondotta Bumbera, hangját egy árnyalattal sem emelte feljebb, a mosolya annál beszédesebb volt. — Még egyszer: gra­tulálok a szerencséjéhez, uram! A viszontlátásra! Nem találta a hallban a fiút, Kiszáll bácsi azt mondta, elment a postára. Amikor Géza megjött, magához intette, s kezet szorított vele. — Jól van, fiam! Méltó leckét adtál neki! — Hang­ját most már a közelben állók is meghallották. — Így kell ma viselkedni egy szállodában! Végtelenül örülök, nem csalódtam benned. És ha így folytatod, nagy jö­vőt jósolok a szakmában! A fiút feszélyezte mindez. Kihasználta a kedvező — 97 — ÚJ RENDELET A LAKÓHÁZAK ÁTADÁSÁNAK MEGSZIGORÍTÁSÁRÓL Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter a Központi Döntőbizottság el­nökével egyetértésben új rendeletet adott ki a lakó­házaik illetve lakások átadá­sának, átvételének megszi­gorításáról, a hibák bejelen­tési eljárásának egységesíté­séről és a javítások meggyal­atásáról. A lakóépületek átvételé­ről 1961-ben kiadott rendel­kezést most azzal bővítet­ték, hogy az építtető — a korábbi szabálytól eltérően — csak akkor köteles átven­ni a lakóházat, ha már befejeződtek a szerződés­ben meghatározott mun­kák. Fontos feltétel azonban, hogy az átvételnél ne ma­radjanak olyan hibák és hiányok az épületen, ame­lyek a lakóház rendeltetés­­szerű használatát akadályoz­zák, és javításuk vagy pót­lásuk 30 napnál tovább tar­tana. Az új rendelet intézkedik a lakóházak hibáinak beje­lentéséről. Az új lakóházak szavatos­sági ideje egy év. Ezért az új rendelet előírja, hogy az átadást követő 11. hónapban utófelülvi­zsgálati eljáráson kell ellenőrizni a lakóházat. Az új rendelet július 1-én lép érvénybe. (MTI) A Tátrában üdülhetnek az aratási verseny legjobbjai A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének elnöksége valamint az Állami Gazda­ságok és Gépál­lomások Főigazgatósága 1964. évre is meghirdette a betaka­rító gépek országos versenyét. A verseny győztesei — az or­szág 29 legjobb kom­vbájrosa és aratógépkezelője — az idén a Tátra festői környezetében pi­henheti ki a nagy munka fá­radalmait. Az ötnapos tátrai út részvevője lesz az állami gazdaságok dolgozói közül az SZK—3-as és az SZK—4-es szovjet géppel dolgozó kom­­bájnosok országos versenyének első 7 helyezettje, a magyar gyártmányú AC típusú kom­bájnokkal dolgozók országos versenyének első 3 helyezettje, a rendre arató gépek 3 leg­jobb vezetője és a kévekötő aratógépek legjobb vezetője. A gépállomások betakarítógép­kezelői közül tizenöten része­sülnek ugyanebben a jutalom­ban. 5­0 ÉVES l­écetség­i találkává­ A millennium évében szü­lettek. 1914-ben képesítettek az akkori Dóczyban. Tanítói pályájukat a háborúban kezd­ték. Szétszóródtak az ország­ban. Negyvenegyen volta­k, ki­lenc társuk már nem él. Tízen nem jöttek et a találkozóra. Egyikük nemrég kapott kivá­­ló tanító-kitüntetést. Most húszegynéhányan ül­nek a régi padokban, ősz és hófehér hajjal, feketében. Debreceni Kató mond emlék­beszédet. Dr. Zarándy Tibor­­né felolvassa a névsort. Egy­kori énektanáruk, a 86 éves Tóth Lajos a dobogó szélén áll, a régről mesél. Elcsende­sednek. Fényképek járnak kézről kézre: az unokák, a család. Ér­dekes hangulat, lassan alig ér­zem a korkülönbséget, zsibon­­gásuk a régi, megtört arcuk­ra egy napig visszatér a diák­derű. (va) alkalmat, odalépett egy öreg vendéghez, elkérte a poggyászát és felkísérte liften az első emeletre. 30. Az anya sietett, négyre ért haza, Gézával készült a városba, hogy az első fizetéséből vásároljanak. A fiúnak szabadnapja volt. Ebéd óta járta a la­kótelep utcáit, sokáig strázsált a villamosmegállónál, de ma sem sikerült találkozni a lánnyal. Ez lehangolta. El­fáradt, hazament, sokáig heverészett. Az anya csak másik ruhát kapott magára, s indul­ni akart. — Mama, mondhatok valamit? — kérdezte a fiú. Az anyát meglepte a lágyabb tónus. — Mondd csak, fiam. — Szeretném hazaküldeni apának az első fizetésem felét. Az anya elnézte fia kifejezéstelen arcát, de sem­mit sem tudott leolvasni róla, mi diktálhatta a várat­lan gondolatot — De miért küldened haza? ... Hiszen neked, a mi családunknak is szüksége van rá! Mi ketten dolgo­zunk, mert egy keresetből szűkösen élnénk, kettőnk­nek van négyezer forintunk, és látod, egyáltalán nem élünk nagy lábon! A fiú zárkózott volt, hallgatott. — Miért küldened haza, mondd hát? — Mert apáék sokkal nehezebben élnek.. . Csak apa keres. — Ó, kisfiam!... —mondta egy elfojtott sóhajjal kísérve az anya, s gyöngéden végigsimított a fiú sápadt arcán, mert mindebből megértette, hogy sivár gyermek­kora ellenére is, szereti az apját, talán még mostoha­anyját, testvéreit is. Igaz, hogy csak áttételesen, első­sorban kettőjük viszonyára gondolva, de örült, mert a fiú szándékolt gesztusa meggyőzte róla, reményked­het. — Talán, majd később... Igen, majd máskor ! — 86 — Elutazott hazánkból a szovjet pártfflufikáskü­ldöttség Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának pártmunkás­küldöttsége, amely V. I. Poljakovnak, az SZKP KB titkárának vezetésével tíz napot töltött hazánkban, ta­nulmányozta a magyar me­zőgazdaságot. A küldöttség meglátogatott több termelő­szövetkezetet, állami gazda­ságot és tudományos intéze­tet. Megbeszélést folytatott a Baranya megyei pártbizott­ságon és a püspökladányi pártbizottságon. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, valamint Né­meth Károly, az MSZMP KB titkára. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség búcsúztatására megjelentek Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Ben­­cze Károly és Kimmel Emil, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettesei, valamint G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttség megérkezett Moszkvába. Ez történt a külpolitikában (Folytatás az­­ oldalról) Kaszavubu köztársasági elnök kedden rádióbeszédben jelen­tette be, hogy a lemondást el­fogadta, de az ügyek vitelével átmeneti időre továbbra is Cyrille Adoulát és kabinetjét bízta meg. Kaszavubu néhány napon belül kormányalakítási megbízást ad egy szerinte „al­kalmas és senki által sem gyűlölt erőskezű politikusnak”. Kaszavubu közölte azt is, hogy személyesen vette át a kongói hadsereg főparancsnok­ságát a „szoros együttműkö­désben” Mobutu főparancs­nokkal. Az UPI értesülése szerint már leopoldvillei diplomáciai megfigyelők is arra hajlanak, hogy Moise Csom­bét „tippel­jék” új miniszterelnöknek. Ma választanak elnököt a nyugatnémetek Nyugat-Berlinben választ­ják a nyugatnémet köztársa­sági elnököt. Ma, július 1- én, szerdán választják meg az NSZK új elnökét. A nyu­gatnémet­­kormány a Szov­jetunió tiltakozása ellenére kihívó módom. Nyugat-Ber­linben rendezi meg az el­nökválasztást ,annak ellené­re, hogy ez a városrész nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Hétfőn este amerikai ka­tonai repülőgépen az újra­választandó K­übke elnök meg is érkezett a frontvá­rosba ,nem sokkal később pedig Erhard kancellár és Adaneuer exkancellár gépe szállt le a Temipelhofi re­pülőtéren. Bonnban nem várnak meglepetést az elnökválasz­tástól. Mindenki biztosra ve­szi ,hogy Lübke megszerzi a megválasztásához szükséges 522 szavazatot. Automata távíró központ létesül Debrecenben A táviratok továbbításának gyorsítása, a hibalehetőségek csökkentése érdekében a pos­ta korszerű, gazdaságos auto­mata távíróhálózatot épít ki. A postai nyelven TGX-nek nevezett hálózatot több lép­csőben valósítják meg. Első jelentős állomása, a budapesti automata­ távgépíró főközpont — több mint 10 millió forin­tos költséggel — most készült el, s kedden délután helyez­ték üzembe. A TGX-hálózat a következő években tovább gyarapodik. Jövőre Miskolcon és Debrecen­ben építenek automata köz­pontot, majd 1968-ban befe­jeződik a postai távíróhálózat automatizálása. (MTI) küldhetsz belőle apádnak, most azonban rád költjük! Ideje, hogy tisztességesen felöltözz! Autóbuszon mentek, tíz perc alatt beértek a belvá­rosba. A fiú egy-két lépéssel mindig előljárt, az anyá­nak ez rosszulesett. — Édes fiam, velem jössz, hát mellettem gyere! — mondta végül. — Vagy talán szégyelled anyádat? — Dehogyis — mondta elpirulva a fiú, s ettől kezdve igyekezett anyjával lépést tartani. Az állami áruházban, ahol öltönyt és ingeket vet­tek, az anya azt mondta, amikor a fiú kijött az öltöző­­fül­kéből, s a ruha mindkettőjüknek tetszett. — Hagyd magadon, majd a régit csomagoltatjuk be! A szilvakék tropikál öltönyhöz elegáns volt a fe­hér Neva ing, kihajtotta rá a gallért. A csomagolóban átvette régi ruháját, s hogy elhaladt a tükör előtt, lopva még egyszer megnézte magát Az anya észre­vette. — Tetszik? — Igen ... Köszönöm, mama! — mondta a fiú. Hangja most más volt, valami melegség érződött ben­ne, s ez jólesett az anyának. Mindketten elszótlanodva lépkedtek, az anya sű­rűn pillantott végig a fián. Kész férfi, gondolta. A fel­fedezés megörvendeztette, de szorongást is keltett ben­ne. Mire a vásárlást befejezték, elköltötték a fiú első fizetését, mind az ezerötven forintot, s még kétszázzal meg is toldotta az anya. Jó hangulatban tértek haza. A csomagokat lepakolták, de egyiküknek sem aka­­ródzott átöltözni. Radován és Andi nem volt még otthon, biztosan kisétáltak a várromhoz, ahova Andi szeretett eljárni az apjával, ha rávehette, hogy várháborúsdit játssza­nak. Az anya bekapcsolta, a rádiót, aztán leült egy fotelba, melyet közelebb húzott a fiához. Csendben voltak, mintha a zenét hallgatnák, pedig önmagukkal és egymással voltak elfoglalva. 89 —

Next