Hajdú-Bihari Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. MÁRCI­US 22., PÉNTEK KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1968. március 21-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizott­ságok első titkárai és a Budapesti Pártbizottság tit­kárai. Az ülés megnyitásakor az elnöklő Kádár János elv­társ ünnepélyesen megemlékezett a Magyar Tanács­­köztársaság kikiáltásának évfordulójáról. A Központi Bizottság megtárgyalta: — a kommunista és munkáspártok budapesti kon­zultatív találkozójáról szóló jelentést és más idősze­rű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének szófiai üléséről szóló jelentést; — a párt munkamódszereiről, a pártépítés egyes kérdéseiről, a tagfelvétel és a tagkönyvcsere ta­pasztalatairól szóló jelentést. I. Komócsin Zoltán elvtárs, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára jelentést adott a kommunista és munkáspártok bu­dapesti konzultatív találkozójáról és más időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A Központi Bizottság tudo­másul vette pártunk küldöttségé­nek jelentését, és jóváhagyta a kommunista és munkáspártok bu­dapesti konzultatív találkozóján végzett munkáját. A Központi Bizottság üdvözli és teljes mértékben helyesli a konzul­tatív találkozó állásfoglalását, a kommunista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának összehívá­sáról és előkészítéséről. Egyetér­tését fejezi ki azzal, hogy­­ összehívják a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozását, és hogy az 1968 no­vemberében vagy decemberében legyen Moszkvában; — a tanácskozás napirendjé­nek „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi sza­kaszban, és a kommunista és munkáspártok, valamint az ösz­­szes antiimperialista erők akció­egysége” című téma megvitatását javasolják; — a moszkvai tanácskozásra az összes kommunista és munkás­pártot meghívják; — valamennyi kommunista és munkáspárt számára biztosítják a részvétel lehetőségét, a tanács­kozást előkészítő bizottságban. A Központi Bizottság megállapít­ja hogy a kommunista és munkás­pártok konzultatív tanácskozása nagy jelentőségű, eredményes mun­kát végzett. A találkozón az egység megerősítésére irányuló őszinte tö­rekvés eredményeként a napiren­den szereplő legfontosabb kérdé­sekben közös állásfoglalás született. A találkozón részt vevő delegációk jelentősen hozzájárultak a kommu­nista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítéséhez. Ezzel a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősíté­séért folytatott, sok irányú tevé­kenységnek új szakasza kezdődött. A Magyar Szocialista Munkás­párt mint eddig, ezután is kö­vetkezetesen harcol a kommunista és munkáspártok egységéért. Külö­nösen fontos feladat ez a jelenlegi időszakban, amikor az évek óta megnyilvánuló szakadár tevékeny­ség, valamint a nemzeti elkülönü­lésre irányuló más tendenciák elle­nére a nemzetközi kommunista moz­galomban tovább növekszenek és erősödnek az egység megszilárdítá­sára irányuló törekvések. A Köz­ponti Bizottság az egységért folyta­tott harc jelentős állomásának te­kinti a nemzetközi tanácskozás ösz­­szehívását, és a maga részéről min­dent megtesz annak sikeres mun­kájáért. A Központi Bizottság üdvözli a konzultatív találkozó egységes ál­lásfoglalását a kegyetlen ellenség­gel szemben hősiesen és sikeresen harcoló vietnami nép igaz ügye mellett, s amelyet a találkozó rész­vevői a Vietnami Dolgozók Pártja és a Dél-Vietnami Nemzeti Felsza­­badítási Front Központi Bizottsá­gának küldött üdvözletükben kife­jeztek. A konzultatív tanácskozás, a testvérpártok nyilatkozataiban is kifejeződött eltökéltség újabb lehe­tőségeket teremtett a haladó erők tömörítéséhez az imperializmus el­leni harcban, amely a népek fel­szabadításáért, nemzeti függetlensé­gük biztosításáért, a világbéke meg­védéséért folyik. A Központi Bizottság megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a konzultatív találkozó munkáját nyílt, elvtársi légkör jellemezte. A tanácskozáson demokratikus, alko­tó véleménycsere folyt a proletár internacionalizmus szellemében, a pártok önállóságának és egyenjogú­ságának tiszteletben tartásával. A Központi Bizottság üdvözli, hogy a találkozó részvevői biztosították és megvédték minden pártnak azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy saját véleményét szabadon kifejtse, és ugyanakkor visszautasították, hogy önálló állásfoglalása miatt testvér­pártot, küldöttséget vagy bárkit is közösen, testületileg elmarasztalja­nak. A Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is aktívan részt vesz a kommunista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának előkészíté­sében, mindent megtesz annak sike­réért, és a létrehozott előkészítő bi­zottságban képviselteti magát. A Központi Bizottság megtiszte­lőnek tekinti a testvérpártoknak azt az egyhangú állásfoglalását, hogy az előkészítő bizottság Buda­pesten működjön, és megbízza a Politikai Bizottságot, hogy teremtse meg az előkészítő bizottság sikeres munkájának összes feltételeit. A Központi Bizottság biztosítja a test­vérpártokat, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt a közös ügy szol­gálatában a reá háruló feladatok tőle telhető legjobb megoldására törekszik. A Magyar Szocialista Munkás­párt, híven a marxizmus-leniniz­­mus eszméjéhez, az internacionaliz­mus elvéhez, a jövőben is síkra száll a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összefor­­rottságáért. Pártunk a magyar mun­kásosztály és népünk érdekeinek megfelelően, hazánkban egész te­vékenységével a szocialista társada­lom felépítésén, nemzetközileg a társadalmi haladás és a béke elő­mozdításán munkálkodik. Ennek megfelelően a jelen történelmi sza­kaszban a Központi Bizottság, a párt egész tagsága összes lehetősé­geivel és minden erejével részt vesz valamennyi haladó erő tömö­rítésében a demokráciáért, a nem­zeti felszabadulásért és független­ségért, a békéért és a szocialimus­­ért folytatott imperialistaellenes harcban. Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, a kormány elnöke a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének 1968. III. 6—7-i, szófiai ülésén részt vett küldöttség munkájáról tett jelentést. A Köz­ponti Bizottság a jelentést tudomá­sul vette és megállapította: Az atomsorompó szerződés idő­szerű és fontos kérdés általában a népek, s közelebbről a Magyar Nép­­köztársaság biztonsága szempontjá­ból. Az elmúlt évtizedekben a Szov­jetunió nem egyszer terjesztett elő konkrét javaslatokat az általános és teljes leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyverek, valamint azok hordozó eszközeinek megsemmisí­tésére, a hagyományos fegyverzetek több szakaszban történő csökkenté­sére, majd felszámolására. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy cé­lunkat, az általános és teljes lesze­relést csak lépésről lépésre, részle­ges előrehaladás útján érhetjük el. A nukleáris fegyverek elterjedé­se reális veszély, amelynek súlyos következményei lehetnek a nemzet­közi viszonyok további alakulására. A Német Szövetségi Köztársaság revansista erőinek törekvése, hogy a nukleáris fegy­verek birtokába jussanak. A különböző földrészeken léteznek más kapitalista országok is, amelyek számára elérhető közel­ségben van a nukleáris fegyverek előállításának lehetősége, s közülük egyesek politikai céljaik érdekében nukleáris hatalommá kívánnak vál­ni. Ez a folyamat — amennyiben nem sikerül eléje gátat emelni —, kiszámíthatatlanul veszélyessé te­szi a nemzetközi helyzetet, s odave­zethet, hogy bármilyen helyi fegy­veres konfliktus az emberiség létét veszélyeztető termonukleáris hábo­rúba torkollhat. Éppen ezért úgy ítéljük meg, hogy politikai erőinket mozgósítva és együttműködést ke­resve különböző rendszerű orszá­gok kormányával is, elősegítjük a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására alkalmas nem­zetközi szerződés létrehozását és életbeléptetését. A Központi Bizottság helyesli, hogy a Magyar Népköztársaság küldöttsége állást foglalt az atom­­sorompó-szerződés megkötése mel­lett a tanácsülésen. Üdvözli a Ma­gyar Népköztársaság képviselői­nek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége küldöttségeivel e tárgyban közösen nyilvánosságra hozott nyilatkozatát. Biszku Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság egy­hangú határozatot hozott a párt munkamódszerének fejlesztéséről. Tóth Mátyás elvtárs, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője beszámolt a pártépítő munka, a tag­jelöltség megszüntetése, a tagfelvétel és a tagkönyvcserével kapcsolatos ta­pasztalatokról. A pártbizottságok és pártszerve­zetek a tagjelöltek párttaggá minő­sítését nagy politikai felelősséggel, körültekintéssel, a kommunisták aktív részvételével, a IX. kong­resszus határozatának megfelelően végezték el. A tagjelöltek 93 száza­lékát, több mint 35 000 főt tartot­tak alkalmasnak a párttagságra. A pártszervezetek mind a pártba jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben a kongresszus által meg­szabott követelményeket támasztot­ták. A pártépítő munka eredménye­sebbé vált és a tömegszervezetek aktívái a szocialista brigádok dol­gozói közül egyre több tagot vesz­nek fel a pártba. Az új, fiatal párt­tagoknak több mint felét a Kom­munista Ifjúsági Szövetség aján­lotta felvételre. A pártszervezetek 1967-ben 28 560 új párttagot vet­tek fel, akiknek több mint fele fi­zikai dolgozó. A pártba felvett szel­lemi dolgozók mintegy 30 százalé­ka műszaki értelmiség. A párt tag­létszáma egészségesen, egyenlete­sen fejlődik és 1968 elején megha­ladta a 600 000 főt. A Központi Bizottság megállapí­totta, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek, a pártaktivisták a tagjelöltek ügyének rendezését és a tagkönycserét politikailag, szer­vezetileg megfelelően oldották meg és ezért elismerését fejezi ki. A Központi Bizottság megbízza vég­rehajtó szerveit és a pártszerveket, hogy a tagfelvétel és tagkönyvcsere figyelemre méltó tapasztalatait a munkában hasznosítsák, a pártépí­tő munkát az eddigi irányelvek alapján folytassák. (MTI) Koszorúzási ünnepség Debrecenben A megyei, városi és járási párt­­bizottságok nevében Gál István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára és Kere­kes Antal, a Debreceni Járási Párt­­bizottság első titkára helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Magyar Tanácsköztársaság 49. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak Debrecenben. Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Március 21 téren a párt, a tanács, a tömegszervezetek vezetői a mun­kásmozgalmi emlékművön elhelyez­ték a hála és megemlékezés koszo­rúit. A megyei, városi és járási pártbizottságok nevében Gál István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szilágyi Gábor, a Debreceni Városi Pártbizottság első titkára és Kere­kes Antal, a Debreceni Járási Párt­­bizottság első titkára helyezett el koszorút. A tanácsok részéről Bartha Já­nos, a megyei tanács vb-elnökhe­­lyettese, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának elnöke és dr. Vizi Mihály, a Debreceni Járási Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkára helye­zett el koszorút az emlékművön. A szakszervezetek nevében Barta Árpádné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára helyezte el a kegyelet koszorúját. A fegyveres erők részéről Cifra László rendőrezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője he­lyezett el koszorút az emlékművön. A tömegszervezetek részéről Ka­­possy László, a városi népfrontbi­zottság elnöke és Száldobágyi Zsig­­mond, a városi KISZ-bizottság tit­kára helyezett el koszorút. Csütörtökön délelőtt 10 órakor került sor Leo Rothziegel 1919-es osztrák internacionalista parancs­noknak a Debrecen Városi Tanács falán elhelyezett emléktáblája meg­koszorúzására. Koszorút helyezett el az emléktáblára Molnár Viktor, a városi pártbizottság titkára, Ko­vács Imre, a városi népfrontbizott­ság titkára és Kiss János, a városi KISZ-végrehajtó bizottság tagja. Újabb izraeli agresszió Mint a hírügynökségek jelentik, az izraeli haderő csütörtö­kön hajnalban a Jordán folyón átkelve támadást intézett Jordá­nia ellen. Az izraeli csapatok magyar idő szerint 4.30 órakor kel­tek át az Allenby és a Damia hídon A jordániai hadsereg szóvivője eddig két közleményt ismertetett az izraeli agresszióról. Az első köz­lemény szerint a jordániai haderő összecsapott a behatoló izraeli csapatokkal, és különböző helyeken megállította az agresszorokat. El Farra jordániai delegátus csütörtökön reggel sürgős levélben kérte a tanács szenegáli elnökét az A második közlemény szerint, amelyet reggel hat órakor adtak ki, elkeseredett harcokra került sor, de a jordániai erők urai a helyzet­nek. Az eddigi harcok során több izraeli harckocsit és hernyó­talpas szállítókocsit semmisítettek meg­ ülés összehívására. A sürgető fejle­mények miatt a Biztonsági Tanács bizonytalan időre elhalasztotta a rhodesiai kérdés vitáját. El Farra nagykövet tájékoztatta a BT tagjait az izraeliek agressziójáról. Ki­emelte: miközben az arab államok bíznak abban, hogy Jarring, a vi­lágszervezet különmegbízottja si­kerrel teljesíti feladatát, addig az izraeli kormány újabb és újabb agressziós tettekkel ássa alá a köz­vetítési kísérleteket és nyíltan semmibe veszi a Biztonsági Tanács határozatát. Az izraeli delegátus felszólalásá­ban Jordániát próbálta felelőssé tenni, és még a Biztonsági Taná­csot is felelőssé tette. Azt mondotta, hogy a tanács tag­jainak egy része „elfogult izraellel szemben”. A tanács ülését az éleshangú iz­raeli—jordániai szóváltás után fel­függesztették. (MTI) Összeült a Biztonsági Tanács

Next